Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 12., szerda S Jövedelem, lakás, alkotás, gondolkodás A munkás, ha fiatal A gépek monoton zúgásában, vagy a köznapi halandó számára már-már elviselhetetlen hőségben vagy föld mélyén, illetve felszínén faggyal és kánikulával megbirkózva, vagy műhelyek zajos világában> vagy magasra nyúló készülő épületek tetején, vagy gépjárműveken és rakodás közben, vagy futószalagok mellett, vagy laboratóriumok csendjében. Megannyi munkahely, amelyből az újabb és újabb nemzedékek tagjai válogathatnak, ahol igazolhatják: nem felesleges szólam, hogy egyre inkább számítanak, számíthatnak rájuk. Persze — részben a veleszületett, mondhatni ösztönös, részben az otthon és iskolában éveken keresztül betanult ismétlődések alapján —, a munkába álló fiatal előtt ez se nem több. mint puszta életkezdés, se nem kevesebb, egyszerűsíthetjük le végtelenül a dolgot. Bizonytalan, várakozással teli ez az időszak, olykor a cselekvés, az alkotás szabadságának az örömével, olykor csalódásokkal, a mellőzöttség lélekölő érzésével terhesen. Egy szó,' mint száz, az életbe lépő ifjú gondolatai — ha nem is kiismerhetet- lenül, de valójában meglehetősen szélsőségesen — igencsak sokfelé kalandoznak. Emlékezetébe idéződnek a burokban töltött diákévek, a túl szigorúnak tartott szülői intelmek. Azután mindenképpen a kenyérkereset, a megélhetés, no és a családalapítás várható gondjai, de némelyekben talán a vágy is: még többre vihette volna, ha egy picit is komolyabban veszi az idősebbek megfontolt tanácsait, s nem utolsósorban saját maga képességeit. Örök igazság: az szolgálja leginkább az egyén boldogulását, ha azt végezheti, azzal foglalkozhat, amit szeret. amit szívesen csinál. Ennek megteremtéséhez elkerülhetetlen az olyan körülmények kialakítása, amelyek között mind a magánéletében. mind a munkahelyen jól érezheti magát az ember. Különösképp figyelmet érdemel ez a fiatalok esetében! Ezt ismerték fel, amikor hosszú előkészítés után az ifjúsági szövetség legmagasabb szerve 1982 decemberében kiadta a munkásfiatalokról szóló határozatát. Azóta jó néhány hónap eltelt már, s megoszlóak a vélemények a dokumentumról. Legtöbben hasznosnak tekintik keretjellegét. azt, hogy szabad utat enged a helyi kezdeményezéseknek, mások viszont hiányolják belőle a megfelelő fogódzókat, konkrétumokat. Nem fest másképp a kép megyénkben sem. A pályakezdés, a beilleszkedés nehézségeit mihamarabb legyűrni segíti számos vállalatunknál, üzemünkben, ahogyan a szakmunkásképző intézetek diákjaival tartják a kapcsolatokat, illetve „gyámkodnak” a •hozzájuk kerülő, gyakorlatukat töltő tanulók fölött. A hagyományos ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvényeinek átformálásával a szakmai ismeretek gazdagításán túl lehetőséget adnak a leendő munkahelyek alaposabb megismerésére is. A helyzet azonban korántsem rózsás: sajnos sok helyen — az érkező ifjak ünnepélyes fogadásán túl — később már nem terjed ki rájuk a fiösszeállította: Németi Zsuzsa gyelem, holott egy-két évig bizony még nagyon is szükségük lenne a törődésre, a gondoskodásra. Kétségtelen tény, amellett, hogy jól vagy' rosszul érzi magát a dolgozó az első hetekben, hónapokban, mégiscsak a legfontosabb kérdés: hogyan alakul a jövedelem? Egy nemrég készült felmérés szerint szűkebb hazánkban — főképp a szakképzettség és a teljesítmény növekedésével összhangban —* a fizikai munkás fiataloké az országos átlagot meghaladóan emelkedett. Ettől függetlenül többségük kénytelen rendszeresen túlmunkát vállalni, végezni — főleg, ha lakást, családjának még jobb körülményeket teremteni szeretne. A leggyakoribb formák: a háztáji gazdálkodás, valamilyen mellékfoglalkozás vagy újabban a kisvállalkozás. Nem egy helyen a gazdaságépítő munkaformák fejlesztésével, az Alkotó ifjúság pályázatok mind jobb szervezésével igyekeznek fokozni a fiatalok munkakedvét, lehetőséget nyújtani a többletjövedelem megszerzésére. Példaként említhető a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a Thorez Bányaüzem. az egri Finomszerel- vénygyár, a Mátravidéki Fémművek, a Csepel Autó egri gyára. Figyelemre méltó és hasznos elgondolásoknak bizonyultak olyan kezdeményezések is. mint a dolgozók számára is közvetlen információrendszert teremtett minőségi kör az Egri Dohánygyárban, a GHV-ban és a Fémműveknél, vagy a kisebb jelentőségű ötletek, javaslatok nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elismerésére is módot adó ötletcsekk a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Napjaink legtöbbet emlegetett szava: lakás! Igazából nem lehet panasz, a vállalatok túlnyomórészt igyekeznek mielőbb kielégíteni az igényeket — kedvezmények nyújtásával, a lakáshoz jutás támogatásának különféle formáival. Követésre érdemes, ahogy e kérdéssel foglalkoznak a Mátraal- ji Szénbányák Vállalatnál, vagy a GHV-ban. „A munkásfiatalok igen érzékenyek a közérthetőségre, az őszinteségre, a szavak és a tettek összhangjára.” Ez a mondat olvasható a megyei KISZ-bizottság közelmúltban összeállított dokumentumában. S ennek folytatása lehet, igazán csak az igényeiknek megfelelő politizálással ébreszthető fel érdeklődésük a közéleti tevékenység iránt. Ebben természetesen igen nagy szerepük van az ifjúsági szövetség szervezeteinek, a KISZ- vezetőknek — elsősorban a személyes meggyőzés révén —, de az üzemi demokrácia különböző fórumainak is. A tapasztalatok azt mutatják, a szűkebb közösségekben — brigád-, vagy műhelyértekezleteken — még bátran mondják el észrevételeiket a fiatalok, termelési tanácskozásokon. ifjúsági parlamenteken viszont gyakran bennük marad a szó. Elég sokszor sajnos, épp gazdasági vezetőik nem megfelelő adaptálása miatt... Nyilvánvaló pedig. nem elegendő csak a munkásfiatalok kezdeti munkahelyi eligazodására, életindítására odafigyelnünk. Gondolataik. véleményük alaposabb megismerésére és elismerésére is szükség van. Annál is inkább, mivel — végtére is — jövőnk megalapozói, s az elkövetkező évtizedekben legfőbb építői ők ... Szalay Zoltán OGYESSZÁBAN TANULNAK ... Négy országból — egy egyetemen (Szulejmán Castro magas, erős és sötétbőrű. Kedvesen rámosolygott mindenkire, amikor meghívta az Ogyesz- szában hat hétig tanuló egri és szegedi tanárképzős főiskolásokat diszkóba. Az egyetem KISZ-bizottságán mindenki régi ismerősként üdvözölte, és Szulejmán szétosztotta az utolsó doboz cigarettáját...) — Afrikában lakom, Mali Köztársaságban — mond- ía — de elég kevés időt töltök a családommal. Az általános iskolát Párizsban kezdtem, majd visszautaztam hazámba, ahol technikumba jártam. Ezután itáliai és angliai tanulmányok következtek. Szervezetünk, melynek központja Francia- országban van, olyan mérnököket képeztet, akik majdan nagy szállodák, épületek hűtőberendezéseit állítják össze és javítják. Az ehhez szükséges ismereteket itt, a fekete-tengeri kikötővárosban szerzem meg, ahol már két éve tanulok. (Egyetemista Manuel Men- dosa Pontes Válagao, és Santiago Amaya is, ők hidrobiológusok lesznek. Velük rögtön a megérkezésük napján találkoztunk a Sepkin utcai kollégiumban.). — Bátyám és szüleim Portugáliában, Tavira városában élnek — kezdi a szakállas, dús hajú, kicsit félszeg Manuel. Miközben beszél, széles gesztusokkal kíséri minden szavát. — Én a portugál kommunista párt segítségével jöhettem ide. tőlük kapom az ösztöndíjamat is. Szeretem a tengert, a városunk közel fekszik az Atlanti óceánhoz, gyermekkoromban sokszor kijártunk búvárkodni, vagy halat fogni. Az eljövendő szakmámban a vizek állatvilágát, növényeit, változásait. szennyeződését fogom vizsgálni... (Santiago egyszer pancho- ban nyitott be a szobánkba, soha nem láttunk még közelről ilyen öltözéket, mindenki felpróbálta a puha tapintású, barna-fehér csíkos leplet. ö Ecuadorban, Cuenca-ban él, egy 150 ezer lakót számláló helységben.). — Mindig arra gondoltam, hogy rengeteget fogok majd utazni, és sokféle nyelvet beszélni. Ecuadorban agráregyetemre jártam, három évig, de nagyon szerettem volna más országban tanulni, ezért jelentkeztem a Szovjetunióba. Miután arra nem volt lehetőségem, hogy az addigi tanulmányokat negyedéven, ebben az országban folytassam, újra elölről kezdtem a főiskolát, hidrobiológus szakon. Két év múlva megkapom a diplomámat, aztán, ha sikerül amit elterveztem a Galapa- gos-szigeteken fogok élni és dolgozni. Nem szeretem, ha sok ember van egyszerre körülöttem, élvezem a csendet, a nyugalmat... (Igor Szilkin kollégista. Egyik este bejelentette, hogy nálunk most ünnepük az egyetemisták nemzetközi napját, ezért mindnyájunkat meghív egy portugál vacsorára, orosz tortára, és egy Balzam-nak nevezett egyiptomi italra. Manuel készítette a halászlére emlékeztető ételt, ami szinte már hazainak tűnt a borscs, a sesi, s a különféle ízű és illatú, utcán kapható pirogok után.). — Tudjátok ti, hogy a legjobb a tengeren aludni? — fordul hozzánk hirtelen Igor, miután elmeséltük, hogy telt két éjszakánk a vonaton, mikor ideutaztunk. — Csak azt érzed, hogy ringat a hajó, halkan búg a motor, és kint fúj a szél és mégis valahol végtelen csend van. (A szobája falán két ha*■ talmas vitorlás képe.) — Látjátok — mutat rájuk. — Ha megkapom a fizikusi diplomámat, ilyenen szeretnék dolgozni. — De hisz ez régi! — hangzik ellenvetésünk. Megrovó pillantásokat küld felénk. — Modern és gyönyörű — szögezi le. — Még ma is építenek ilyeneket. Apám. akit a legjobban szeretek, hajóskapitány, most éppen Peruban van. Folytatni fogom, amit ő csinál, utazom mindenfelé, miközben vigyázok arra hogy a fedélzeten, a gépek között minden rendben legyen. Doros Judit Gárdisták Pétervásárán — ma November 7-én kaptak zászlót a pétervásári Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézét ifjúgárdistái a helyi Rákóczi Termelőszövetkezettől. Szilágyi István törzsparancsnokot arra kérjük, mutassa be alegységüket. munkájukat. — 1968-ban alakultunk meg. Ma intézetünk minden tanulója — ez 175 fiút jelent — tagja a zászlóaljnak. Ebben különböző szakaszok tevékenykednek. Van katonai. tűzvédelmi, rendőr, polgári védelmi és munkásőr alakulat. Mindegyiket egy felnőtt patronáló segíti. Legutóbb, idén nyáron a polgári védelmisek, miután megnyerték a megyei döntőt. harmadik helyezést értek el az országos versenyen. Ritkaság, hogy a diákok mindegyike gárdista. Tudvalévő, hogy a fiatalok évi 20 órában kötelező honvédelmi oktatásban vesznek részt, amelyhez az MHSZ nyújt nagyfokú támogatást. Az elmélet mellett gyakorlati képzés is folyik. Vannak akadályversenyek, alaki foglalkozások, lövészetek. Ezt a két formát kötöttük mi össze, mert úgy gondoltuk, így mindenképpen nagyobb eredményeket tudunk elérni. A srácok az MHSZ- en belül is megkapják a szükséges ismereteket, de természetesen a nagyobb seregszemlék előtt külön is felkészítjük a résztvevőket. — Milyen pluszt nyújt a fiataloknak ön szerint ez a szervezet? — Igen sokat jelent, főleg miután bevonulnak az ifjak katonai szolgálatra. Nincs akkora törés, köny- nyebben viselik el a megváltozott környezetet és életvitelt. Ezen kívül sokan mennek közülük tiszthelyettesképzőre, vagy tiszti főiskolára. Remek lehetőség nyílik az oly sokszor hangoztatott hazafias nevelés kibontakoztatására (nemcsak szavakban). —Az Ifjú Gárda megalakulása óta 16 év telt el. Lát-e ön valamiféle szerep- váltást a kezdetekhez képest, most. amikor a fiatalok egy része passzívvá és közömbössé válik? — Természetesen új helyzetekben újabb követelmények fogalmazódnak meg. A régi módszerek ma már nem alkalmazhatók minden területen,. Régebben — és sok helyen ma is — feladatunk csupán külsődleges dolgokban nyilvánult meg. fgy például a koszorúzásokon és az ünnepségeken való részvétel. Ez mindenképpen árt a mundér tekintélyének. Nálunk mielőtt valaki hozzánk jön. mindenkivel kür lön-küíön elbeszélgetünk, elmondjuk mit várhat. s meggyőzzük arról, hogy sokat nyernek azzal, ha itt töltenek néhány évet. A felvétel tehát korántsem adminisztratív úton történik és ez alapvető kérdés. Konkrét napi tennivalók során edződnek, alakulnak a srácok. Pétervásárán például a rendőrökkel együtt vesznek részt ellenőrzéseken az utcán és a szórakozóhelyeken. A moziban is .eligazítják az önfeledt bekiabálókat, akik zavarják a többi néző szórakozását. De ott vannak akkor is. amikor a megszeppent kis elsősöktől pénzt „lejmolnak” a nagy vagányok. Persze olyanok is akadnak köztük, akik morognak néha, ha itt kell maradniuk hét végén, mert szolgálatba vannak beosztva. De ez érthető is, hiszen életkoruknál fogva egyéb dolgok iránt is érdeklődnek. És még valami: a közösség, az egymásra utaltság. a társak iránti felelősség tudatát talán sehol máshol nem érzékelhetik jobban, mint éppen az ilyen helyeken. A táborozások, a közösen eltöltött idő pedig felejthetetlen élményként marad meg. amelyre sokáig emlékezhetnek majd. — Tervek? — Rövidesen beindul egy rádiós klubunk is. ahol az érdeklődők szakszerű képzést kapnak, megismerkedhetnek a különböző tipusú készülékekkel és elsajátíthatják a morse abc-t is. Továbbra is készülünk a versenyekre. A legközelebbi tavasszal lesz hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. íme hát egy jó csapat; lelkesen, vidáman, — de valahol mégis komolyabban ... H. A. mmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmam 40 év tükrében 6. Eger — iskolaváros A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola egész kis városrésszel — kollégiumokkal, tornacsarnokkal, számítóközponttal — gazdagodott az elmúlt évtizedekben A déli városrész kis- és középiskolásainak ad kényelmes otthont a ..piros” iskola, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Az MSZMP Oktatási Igazgatóságának épülete a pártoktatás céljai mellett nemzetközi konferenciák követelményeinek is megfelel. (Kőhidi Imre felvételei)
