Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 11., kedd S. Rekordok és furcsaságok a nagyvilágból Mammut-fánk Ismét egy újabb csúcsbeáUitássat bővült a Guinnes-féle rekordok könyve: egy kis tiroli faluban, az Innsbruck kö­zelében levő Stamsban elkészítették a világ legnagyobb fánkját. A gigantikus sütemény átmérője több, mint másfél méter (pontosabban 162 centiméter), súlya pedig körülbe­lül 60 kiló volt! Különös tiltakozás Különös módját választot­ta a tiltakozásnak egy brit fiatalember, aki megharagu­dott a rendőrségre, mivel úgy érezte, túl sokszor bírsá­golták meg tiltott parkolás miatt. Felháborodását — érthető közfeltűnést keltve — sajátos módon úgy fejez­te ki, hogy a befizetendő büntetéscsekket egy ismert londoni táncosnő hasára raj­zolta és ott irta alá (képün­kön). A helyi, staffordi bí­róság azonban a jelek sze­rint — nem méltányolta az ifjú humorérzékét, s úgy rendelkezett, hogy a vétkes­nek (aki mellesleg Enrico Caruso egy távoli rokona) a „hagyományos módon" is ki kell egyenlítenie tartozását. Marslakók menetelése? Dehogy, a furcsa lények nem a szomszédos bolygóról ér­kezett űrlények, hanem csupán bohókás, kézenjárást imitá­ló jelmezbe öltözött fiatalok egy vidám philadelphiai felvo­nuláson. Zeppelin — gyufából Több mint fél milliói!) gyufaszálat használt fel a tiszte­letre méltó türelemmel rendelkező, 80 esztendős Albert Käser. A svájci Jegenstorfban élő öregúr potom 3456 óra alatt ragasztgatta össze aprólékos gonddal az egykori Zep­pelin-léghajó képünkön látható modelljét. A teljesítmény érzékeltetésére: ez meghaladja még előző alkotásának, a pá­rizsi Eiffel-torony makettjének időszükségletét is. Földünk kincse: Az erdő Földünk felületének mint­egy 30 százalékát, 3,7 milli­árd hektárt borít erdő, s a világ jelenlegi faállományát a szakemberek 300—400 mil­liárd köbméterre becsülik. A faállomány mintegy egyne­gyede a Szovjetunió terüle­tén nő, aminek több mint 80 százalékát fenyőerdők te­szik ki. A szovjet erdők tel­jes területe megközelíti az egymilliárd hektárt. A világ legnagyobb fakitermelője a Szovjetunió, 20 százalékát adja a világtermelésnek. Öt 19 százalékkal az USA, 10— 10 százalékkal Kína és Bra­zília, 6 százalékkal Kanada követi. Együttesen 20 száza­lékkal járul hozzá a szük­ségletek kielégítéséhez Svéd­ország, Japán, Finnország, Franciaország, Nigéria, Tan­zánia, az NSZK, Kolumbia, Románia. Etiópia és Szudán. A fa még nem is olyan ré­gen elsősorban tüzelőanyag volt. Közép-Európa még alig 150 éve is a kivágott fa 85 százalékát fűtötte el. Az iparosodással együtt azután a fa is egyre inkább ipari nyersanyaggá vált, a szük­ségletek óriási módon nőt­tek a fa alapanyagból készü­lő mintegy 12 000 féle ter­mék iránt. Az ökológusok egyre féltőbben szemlélik a kivágott erdőket. Túlzás nél­kül elmondhatjuk, hogy óri­ási katasztrófához vezetne az erdők kipusztulása a Föld felszínéről. A világ legtöbb országában tisztában van­nak ezzel, s új telepítésekkel gondoskodnak róla, hogy az erdőterület ne csökkenjék. Az enyhet adó erdőségek nem csupán a föld vízház­tartását szabályozzák, de tisztítják is a levegőt, oxi­génnel dúsítják. A tudósok legújabb kutatásai fényt de­rítettek arra is, hogy a szá­razföld növényzete kétszer annyi széndioxidot használ fel, mint a tengerek és ta­vak fitoplanktonja. Képünkön a növények légzésének ellenőrzésére szol­gáló kísérleti berendezést láthatunk a természetben érvényesülő ökológiai köl­csönhatás összes kifinomult részleteit vizsgáló kutatók szolgálatában. Miért kék a tenger? A költők megénekelték, a festők megfestették, a sze­relmesek gyönyörködtek a tenger csodálatos kék színé­ben. És a tenger valódi dol­gozói a halászok? Rájuk a kék szín már kevésbé hat. Ök akkor boldogok, ha mi­nél több halat fognak. Nem bánják azt sem. ha sötétebb, piszkosabb a víz. Az igazság ugyanis az. hogy a gyönyörű kék szín a szegénységről tanúskodik. Valahogy olyan a tenger kéksége, mint a szaharai si­vatagban a homok sárgasá­ga. Természetesen azért nem lehet azt mondani a tengerre, hogy olyan mint a Szahara, csak a színek vég­telensége miatt támad néha ilyen benyomása az ember­nek. Milyen is hát valójában a tenger? A derült, tiszta ég kék színe visszatükröződik a tenger hullámaiban. A ten­gerek színe mégsem egyfor­ma napfényes időben sem. Vajon miért? Régi megálla­pítás. hogy a melegebb ten­gerek. így elsősorban a Földközi-tenger vize a leg­kékebb. A víz színét a hő­A karib-tengeri kalózok kalandjait számtalan holly- voodi film feldolgozta már: tetteik sok kis kamasz áb­rándjaiban élnek tovább. A vad tengeri fickók azonban gyakran nemcsak fosztoga­tók voltak, hanem az euró­pai királyi házak meghosz- szabbított karja is: az ural­kodók ily módon harcoltak vetélytársaik ellen a gyar­matokért és az aranyért. A .kalózkodás „ősatyja” — természetesen akaratán kí­vül — a pápa volt. aki két évvel azután, hogy Kolum­busz felfedezte az első ka­rib-tengeri szigeteket, úgy döntött, hogy az ötvenedik hosszúsági foktól keletre el­terülő területek a portugá­loké. a nyugatra fekvő te­rületek pedig a spanyoloké legyenek, Anglia és Francia- ország hoppon maradt. Mi­után kiderült, micsoda kin­cseket rejtenek ezek a föl­dek, a két csalódott nagy­hatalom segített magán: mindenre elszánt fickókat „kalózlevélekkel” láttak el, melyek feljogosították őket arra. hogy elfogjanak és kikötőbe vigyenek minden ellenséges hajót. Ezeknek a hajóknak a kapitányai „sza­badrablóknak” nevezték ma­gukat. Az egyik leghíresebb kalóz az angol Francis Drake volt. aki valósággal tombolt a spanyol kereskedelmi ha­jók között, melyek Közép- és Dél-Amerika újonnan felfedezett területeiről arany-, ezüst és fűszerrako­mányokat szállítottak. mérséklet és a só mennyisé­gén kívül, nagymértékben befolyásolják a kis szerves élőlények, a planktonok, amelyek a tenger vizén le­begnek és a tenger áramlá­sa hozza, viszi őket. a planktonok lehetnek növényi és állati eredetűek. Parányi létük az óriási tengerben nemcsak érdekes, de nagyon fontos is. A planktonoktól függ a tengerben élő álla­tok létezése a kis halaktól a hatalmas bálnákig. Ugyan­is mindegyik tengeri állat közvetve, vagy közvetlenül planktonokból táplálkozik. A kicsike rák megeszi a planktont, a szardínia viszont megeszi a kicsi rákot. To­vább folytatva: a szardíniát megeszi a tonhal, a tonha­lat a cápa és az ember. Eb­ből az egyszerű példából megértjük az ismert régi közmondás igazságát: a nagy hal megeszi a kis halat. Ez tehát a harcos élet körfor­gása. A tengerben élő állatok legfontosabb eledele a nö­vényi eredetű plankton, amik főleg moszatokból állnak. Ha ezek a moszatok nem Ezeknek a kalózoknak a harci taktikája kegyetlen és bonyolult volt. Hiszen az ellenséges hajót nem volt szabad ágyúval lőniük, ne­hogy az esetleg az értékes rakománnyal együtt elsül­lyedjen. Először tehát fi­gyelmeztető lövést adtak le a hajó orra elé és abban reménykedtek, hogy a le­génység harc nélkül megad­ja magát. Ha nem így tör­tént. hajójuk oldalával a másikhoz manővereztek és megcsák lyáz ták. A kalózok kegyetlenkedé­seiről igen sok történet ma­radt fenn. A tiltakozó kapi­tányoknak például vitorlás- tűvel varrták össze az aj­kait: egy másik kapitányt arra kényszerítettek, hogy egye meg levágott füleit és orrát. Egy Lolonois nevű francia kalóz egy spanyol kapitánynak, aki nem akar­ta elárulni a szállított kin­csek lelőhelyét, kimetszette a szívét, beleharapott, a le­génységet pedig megfenye­gette. hogy ugyanígy jár. ha nem beszél. Egyes kalózok olyan nagy „szolgálatokat” tettek or­száguknak, hogy komoly tisztségekkel jutalmazták őket. A legendás Henry Mór. gan kapitányt, (akinek ne­vét mind a mai napig egy karibi rummárka viseli) az angol korona Jamaica hely­tartójává nevezte ki. Amilyen könyörtelenül bántak ellenfeleikkel a ka­lózok. olyan könyörtelenül lennének, akkor a tenger­ben az élet sem létezne. A növényi eredetű planktonok tehát a mindennapi szük­séges élelmük a tengeri ál­latoknak. Ezek alapján egé­szen logikusan megállapít­hatjuk az alábbiakat: minél több plankton van a ten­gerben, annál több halat is találunk benne. A Földközi-tenger és az Adriai-tenger nem bővelke­dik planktonokban, ezért halállományuk lényegesen kevesebb, mint például az északi tengereké. A hideg tengerekben milliárdnyi plankton él és ezért nyü­zsögnek bennük a halak. A színük ezért nem is olyan szép kék és áttetsző, mint a déli tengereké, hanem pisz­kosabb. szürkészöld színű. Ha a halak tömege kevesebb is a Földközi-tengerben, a halfajták száma lényegesen választékosabb. Míg az Észa­ki-tengerben kb. 180 fajta hal él, az Adriai-tengerben 365 fajta, tehát több mint kétszerese. összegezve: a déli tengerek a tiszta kék vizükkel a szemnek gyö- nyörködtetőbbek és valóság­gal vonzzák a turistákat, ezzel szemben az északi ten­gerek vize piszkos és hideg, de bőségesen adja a halat az ott élő népeknek. id. Zakar János bánt velük is az élet. Sorai­kat vérhas. malária, sárga­láz, tífusz és szifilisz tize­delte. Korabeli statisztika szerint a hajókon halálukat lelt kalózok 50 százaléka effajta betegségeknek esett áldozatul (szemben a harcok során elesett 8 százalékkal). További 31 százalék a fedél­zeten. baleset következtében halt meg, ami a hajókon uralkodó rossz munkakörül­ményekről árulkodik. Nem véletlen, hogy a kalózokat falábbal, szemkötővel szokták ábrázolni. A kalózok virágkora 1724- ben indult hanyatlásnak, amikor Anglia és Spanyol- ország Európában békét kö­tött és nem küldött többé kalózokat a tengerre. A ka­lózok rémtetteinek végül ha­talmas hadiflották vetettek véget. Az amerikai függetlensé­gi háború idején még egy­szer fellángolt a szabad- rablók tevékenysége, a há­ború vége felé a szabadrab­lókból a régi minta szerint ismét kalózok lettek. 1822- ben a karibi térségben is­mét 200 körül járt a kalóz­hajók száma. 1823-ban az amerikai kormány az ak­koriban csillagászati összeg­nek számító félmillió dollá­ros költséggel felszerelt egy speciális flottát, mely rövi­desen csakpem teljesen fel­számolta a kalózokat. Ez­zel leáldozott a karib-tenge­ri kalózok napja. Múmialeletek a jemeni hegyekben A picike helység, Hussn Dhi Marmar — a Shibam el-Gharras hegyei között, a fővárostól, San’ától északke­letre — rövid ideje országos hírnévnek örvend a Jemeni Arab Köztársaságban. Itl ugyanis 1983. októberében a falu lakosai a Moshleh-szik- lamasszívum lábánál egy sor titkos barlangot fedeztek föl. Ennek során az egyik, nyilvánvalóan emberkéz ál­tal kialakított üregben egy sokszorosan bepólyált vala­mit találtak. A leletnek csak napok múlva kelt híre, ami­kor a környékről származó és a san’al egyetemen tanu­ló két fiatalember hét végi szabadságra hazament, meg­hallotta az újságot és rög­tön értesítette az egyetem régészeti szekcióját. Ugyanis egy múmiáról volt szó. Dr. Abdel Halim Nured- din professzor, a régészeti szekció vezetője, sajtókonfe­rencián elmondta: a to­vábbi kutatások nyomán egy szomszédos üregből még há­rom múmiát hoztak felszín­re, egyiküket különösen jó állapotban. A csontváz nagy­sága után ítélve az egyik egy gyerek volt. A mumifikálási technika viszonylag fejlettnek látszik, és a fáraók Egyiptomáéra hasonlít. A holttestekből el­távolították a szívet, az agyat és a zsigereket. A konzerválási folyamatban nátront is használtak. A to­vábbi részleteket laborató­riumi vizsgálatokkal tárják fel. Az egyik legfontosabb megoldandó feladat a pon­tos kormeghatározás, fejtette ki Nureddin professzor. Biztos, hogy a szóban forgó emberek az iszlámot meg­előző időkben — tehát 620 előtt — éltek. Ezt legalább négy mozzanat támasztja alá: először is a mohamedá­nok normális körülmények között sosem temették a ha­lottaikat sziklabarlangba, másodszor sosem börrétegek- be burkolva, harmadszor, nem közös sírba, negyedszer nem cipővel a lábukon te­mették el őket. Néhány do­log arra mutat, hogy a mú­miák időszámításunk első századaiból származnak. „Az mindenesetre biztos — mondta végül Nureddin pro­fesszor —, hogy Jemen, ame­lyet a rómaiak Arabia Fe- lixnek (boldog Arábiának) neveztek, Egyiptom után a második térség volt, ahol ismerték a mumifikálás mű­vészetét. Ez viszont egy je­lentős új kockával egészíti ki azoknak az ismereteknek a mozaikját, amelyekkel elő­deinkről — nevezetesen a sábaiakról, minebeliekről és himjaritákról — rendelke­zünk, akik már jóval több. mint 2000 évvel ezelőtt vi­rágzó civilizációt hoztak lét­re.” Kalózok — koronás fők szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents