Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 11., kedd S. Rekordok és furcsaságok a nagyvilágból Mammut-fánk Ismét egy újabb csúcsbeáUitássat bővült a Guinnes-féle rekordok könyve: egy kis tiroli faluban, az Innsbruck közelében levő Stamsban elkészítették a világ legnagyobb fánkját. A gigantikus sütemény átmérője több, mint másfél méter (pontosabban 162 centiméter), súlya pedig körülbelül 60 kiló volt! Különös tiltakozás Különös módját választotta a tiltakozásnak egy brit fiatalember, aki megharagudott a rendőrségre, mivel úgy érezte, túl sokszor bírságolták meg tiltott parkolás miatt. Felháborodását — érthető közfeltűnést keltve — sajátos módon úgy fejezte ki, hogy a befizetendő büntetéscsekket egy ismert londoni táncosnő hasára rajzolta és ott irta alá (képünkön). A helyi, staffordi bíróság azonban a jelek szerint — nem méltányolta az ifjú humorérzékét, s úgy rendelkezett, hogy a vétkesnek (aki mellesleg Enrico Caruso egy távoli rokona) a „hagyományos módon" is ki kell egyenlítenie tartozását. Marslakók menetelése? Dehogy, a furcsa lények nem a szomszédos bolygóról érkezett űrlények, hanem csupán bohókás, kézenjárást imitáló jelmezbe öltözött fiatalok egy vidám philadelphiai felvonuláson. Zeppelin — gyufából Több mint fél milliói!) gyufaszálat használt fel a tiszteletre méltó türelemmel rendelkező, 80 esztendős Albert Käser. A svájci Jegenstorfban élő öregúr potom 3456 óra alatt ragasztgatta össze aprólékos gonddal az egykori Zeppelin-léghajó képünkön látható modelljét. A teljesítmény érzékeltetésére: ez meghaladja még előző alkotásának, a párizsi Eiffel-torony makettjének időszükségletét is. Földünk kincse: Az erdő Földünk felületének mintegy 30 százalékát, 3,7 milliárd hektárt borít erdő, s a világ jelenlegi faállományát a szakemberek 300—400 milliárd köbméterre becsülik. A faállomány mintegy egynegyede a Szovjetunió területén nő, aminek több mint 80 százalékát fenyőerdők teszik ki. A szovjet erdők teljes területe megközelíti az egymilliárd hektárt. A világ legnagyobb fakitermelője a Szovjetunió, 20 százalékát adja a világtermelésnek. Öt 19 százalékkal az USA, 10— 10 százalékkal Kína és Brazília, 6 százalékkal Kanada követi. Együttesen 20 százalékkal járul hozzá a szükségletek kielégítéséhez Svédország, Japán, Finnország, Franciaország, Nigéria, Tanzánia, az NSZK, Kolumbia, Románia. Etiópia és Szudán. A fa még nem is olyan régen elsősorban tüzelőanyag volt. Közép-Európa még alig 150 éve is a kivágott fa 85 százalékát fűtötte el. Az iparosodással együtt azután a fa is egyre inkább ipari nyersanyaggá vált, a szükségletek óriási módon nőttek a fa alapanyagból készülő mintegy 12 000 féle termék iránt. Az ökológusok egyre féltőbben szemlélik a kivágott erdőket. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy óriási katasztrófához vezetne az erdők kipusztulása a Föld felszínéről. A világ legtöbb országában tisztában vannak ezzel, s új telepítésekkel gondoskodnak róla, hogy az erdőterület ne csökkenjék. Az enyhet adó erdőségek nem csupán a föld vízháztartását szabályozzák, de tisztítják is a levegőt, oxigénnel dúsítják. A tudósok legújabb kutatásai fényt derítettek arra is, hogy a szárazföld növényzete kétszer annyi széndioxidot használ fel, mint a tengerek és tavak fitoplanktonja. Képünkön a növények légzésének ellenőrzésére szolgáló kísérleti berendezést láthatunk a természetben érvényesülő ökológiai kölcsönhatás összes kifinomult részleteit vizsgáló kutatók szolgálatában. Miért kék a tenger? A költők megénekelték, a festők megfestették, a szerelmesek gyönyörködtek a tenger csodálatos kék színében. És a tenger valódi dolgozói a halászok? Rájuk a kék szín már kevésbé hat. Ök akkor boldogok, ha minél több halat fognak. Nem bánják azt sem. ha sötétebb, piszkosabb a víz. Az igazság ugyanis az. hogy a gyönyörű kék szín a szegénységről tanúskodik. Valahogy olyan a tenger kéksége, mint a szaharai sivatagban a homok sárgasága. Természetesen azért nem lehet azt mondani a tengerre, hogy olyan mint a Szahara, csak a színek végtelensége miatt támad néha ilyen benyomása az embernek. Milyen is hát valójában a tenger? A derült, tiszta ég kék színe visszatükröződik a tenger hullámaiban. A tengerek színe mégsem egyforma napfényes időben sem. Vajon miért? Régi megállapítás. hogy a melegebb tengerek. így elsősorban a Földközi-tenger vize a legkékebb. A víz színét a hőA karib-tengeri kalózok kalandjait számtalan holly- voodi film feldolgozta már: tetteik sok kis kamasz ábrándjaiban élnek tovább. A vad tengeri fickók azonban gyakran nemcsak fosztogatók voltak, hanem az európai királyi házak meghosz- szabbított karja is: az uralkodók ily módon harcoltak vetélytársaik ellen a gyarmatokért és az aranyért. A .kalózkodás „ősatyja” — természetesen akaratán kívül — a pápa volt. aki két évvel azután, hogy Kolumbusz felfedezte az első karib-tengeri szigeteket, úgy döntött, hogy az ötvenedik hosszúsági foktól keletre elterülő területek a portugáloké. a nyugatra fekvő területek pedig a spanyoloké legyenek, Anglia és Francia- ország hoppon maradt. Miután kiderült, micsoda kincseket rejtenek ezek a földek, a két csalódott nagyhatalom segített magán: mindenre elszánt fickókat „kalózlevélekkel” láttak el, melyek feljogosították őket arra. hogy elfogjanak és kikötőbe vigyenek minden ellenséges hajót. Ezeknek a hajóknak a kapitányai „szabadrablóknak” nevezték magukat. Az egyik leghíresebb kalóz az angol Francis Drake volt. aki valósággal tombolt a spanyol kereskedelmi hajók között, melyek Közép- és Dél-Amerika újonnan felfedezett területeiről arany-, ezüst és fűszerrakományokat szállítottak. mérséklet és a só mennyiségén kívül, nagymértékben befolyásolják a kis szerves élőlények, a planktonok, amelyek a tenger vizén lebegnek és a tenger áramlása hozza, viszi őket. a planktonok lehetnek növényi és állati eredetűek. Parányi létük az óriási tengerben nemcsak érdekes, de nagyon fontos is. A planktonoktól függ a tengerben élő állatok létezése a kis halaktól a hatalmas bálnákig. Ugyanis mindegyik tengeri állat közvetve, vagy közvetlenül planktonokból táplálkozik. A kicsike rák megeszi a planktont, a szardínia viszont megeszi a kicsi rákot. Tovább folytatva: a szardíniát megeszi a tonhal, a tonhalat a cápa és az ember. Ebből az egyszerű példából megértjük az ismert régi közmondás igazságát: a nagy hal megeszi a kis halat. Ez tehát a harcos élet körforgása. A tengerben élő állatok legfontosabb eledele a növényi eredetű plankton, amik főleg moszatokból állnak. Ha ezek a moszatok nem Ezeknek a kalózoknak a harci taktikája kegyetlen és bonyolult volt. Hiszen az ellenséges hajót nem volt szabad ágyúval lőniük, nehogy az esetleg az értékes rakománnyal együtt elsüllyedjen. Először tehát figyelmeztető lövést adtak le a hajó orra elé és abban reménykedtek, hogy a legénység harc nélkül megadja magát. Ha nem így történt. hajójuk oldalával a másikhoz manővereztek és megcsák lyáz ták. A kalózok kegyetlenkedéseiről igen sok történet maradt fenn. A tiltakozó kapitányoknak például vitorlás- tűvel varrták össze az ajkait: egy másik kapitányt arra kényszerítettek, hogy egye meg levágott füleit és orrát. Egy Lolonois nevű francia kalóz egy spanyol kapitánynak, aki nem akarta elárulni a szállított kincsek lelőhelyét, kimetszette a szívét, beleharapott, a legénységet pedig megfenyegette. hogy ugyanígy jár. ha nem beszél. Egyes kalózok olyan nagy „szolgálatokat” tettek országuknak, hogy komoly tisztségekkel jutalmazták őket. A legendás Henry Mór. gan kapitányt, (akinek nevét mind a mai napig egy karibi rummárka viseli) az angol korona Jamaica helytartójává nevezte ki. Amilyen könyörtelenül bántak ellenfeleikkel a kalózok. olyan könyörtelenül lennének, akkor a tengerben az élet sem létezne. A növényi eredetű planktonok tehát a mindennapi szükséges élelmük a tengeri állatoknak. Ezek alapján egészen logikusan megállapíthatjuk az alábbiakat: minél több plankton van a tengerben, annál több halat is találunk benne. A Földközi-tenger és az Adriai-tenger nem bővelkedik planktonokban, ezért halállományuk lényegesen kevesebb, mint például az északi tengereké. A hideg tengerekben milliárdnyi plankton él és ezért nyüzsögnek bennük a halak. A színük ezért nem is olyan szép kék és áttetsző, mint a déli tengereké, hanem piszkosabb. szürkészöld színű. Ha a halak tömege kevesebb is a Földközi-tengerben, a halfajták száma lényegesen választékosabb. Míg az Északi-tengerben kb. 180 fajta hal él, az Adriai-tengerben 365 fajta, tehát több mint kétszerese. összegezve: a déli tengerek a tiszta kék vizükkel a szemnek gyö- nyörködtetőbbek és valósággal vonzzák a turistákat, ezzel szemben az északi tengerek vize piszkos és hideg, de bőségesen adja a halat az ott élő népeknek. id. Zakar János bánt velük is az élet. Soraikat vérhas. malária, sárgaláz, tífusz és szifilisz tizedelte. Korabeli statisztika szerint a hajókon halálukat lelt kalózok 50 százaléka effajta betegségeknek esett áldozatul (szemben a harcok során elesett 8 százalékkal). További 31 százalék a fedélzeten. baleset következtében halt meg, ami a hajókon uralkodó rossz munkakörülményekről árulkodik. Nem véletlen, hogy a kalózokat falábbal, szemkötővel szokták ábrázolni. A kalózok virágkora 1724- ben indult hanyatlásnak, amikor Anglia és Spanyol- ország Európában békét kötött és nem küldött többé kalózokat a tengerre. A kalózok rémtetteinek végül hatalmas hadiflották vetettek véget. Az amerikai függetlenségi háború idején még egyszer fellángolt a szabad- rablók tevékenysége, a háború vége felé a szabadrablókból a régi minta szerint ismét kalózok lettek. 1822- ben a karibi térségben ismét 200 körül járt a kalózhajók száma. 1823-ban az amerikai kormány az akkoriban csillagászati összegnek számító félmillió dolláros költséggel felszerelt egy speciális flottát, mely rövidesen csakpem teljesen felszámolta a kalózokat. Ezzel leáldozott a karib-tengeri kalózok napja. Múmialeletek a jemeni hegyekben A picike helység, Hussn Dhi Marmar — a Shibam el-Gharras hegyei között, a fővárostól, San’ától északkeletre — rövid ideje országos hírnévnek örvend a Jemeni Arab Köztársaságban. Itl ugyanis 1983. októberében a falu lakosai a Moshleh-szik- lamasszívum lábánál egy sor titkos barlangot fedeztek föl. Ennek során az egyik, nyilvánvalóan emberkéz által kialakított üregben egy sokszorosan bepólyált valamit találtak. A leletnek csak napok múlva kelt híre, amikor a környékről származó és a san’al egyetemen tanuló két fiatalember hét végi szabadságra hazament, meghallotta az újságot és rögtön értesítette az egyetem régészeti szekcióját. Ugyanis egy múmiáról volt szó. Dr. Abdel Halim Nured- din professzor, a régészeti szekció vezetője, sajtókonferencián elmondta: a további kutatások nyomán egy szomszédos üregből még három múmiát hoztak felszínre, egyiküket különösen jó állapotban. A csontváz nagysága után ítélve az egyik egy gyerek volt. A mumifikálási technika viszonylag fejlettnek látszik, és a fáraók Egyiptomáéra hasonlít. A holttestekből eltávolították a szívet, az agyat és a zsigereket. A konzerválási folyamatban nátront is használtak. A további részleteket laboratóriumi vizsgálatokkal tárják fel. Az egyik legfontosabb megoldandó feladat a pontos kormeghatározás, fejtette ki Nureddin professzor. Biztos, hogy a szóban forgó emberek az iszlámot megelőző időkben — tehát 620 előtt — éltek. Ezt legalább négy mozzanat támasztja alá: először is a mohamedánok normális körülmények között sosem temették a halottaikat sziklabarlangba, másodszor sosem börrétegek- be burkolva, harmadszor, nem közös sírba, negyedszer nem cipővel a lábukon temették el őket. Néhány dolog arra mutat, hogy a múmiák időszámításunk első századaiból származnak. „Az mindenesetre biztos — mondta végül Nureddin professzor —, hogy Jemen, amelyet a rómaiak Arabia Fe- lixnek (boldog Arábiának) neveztek, Egyiptom után a második térség volt, ahol ismerték a mumifikálás művészetét. Ez viszont egy jelentős új kockával egészíti ki azoknak az ismereteknek a mozaikját, amelyekkel elődeinkről — nevezetesen a sábaiakról, minebeliekről és himjaritákról — rendelkezünk, akik már jóval több. mint 2000 évvel ezelőtt virágzó civilizációt hoztak létre.” Kalózok — koronás fők szolgálatában
