Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 11., kedd 2. Hazánkban tárgyal a finn miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) viszonynak meghatározó sze­repe van a nemzetközi helyzet alakulásában. Üdvö­zölték a két nagyhatalom kapcsolataiban bekövetkezett legújabb fejleményt, az ér­demi kontaktusok újrafel­vételére utaló jeleket. Meg­állapították: Magyarország és Finnország egyaránt ab­ban érdekelt, hogy e kon­taktusok érdemi tárgyalások­hoz. majd megegyezéshez ve­zessenek a nukleáris fegy­verek valamennyi fajtájának csökkentéséről. A tárgyalócsoportok le­szögezték, hogy az 1975. évi helsinki megállapodás élet­képesnek bizonyult, s min­dent meg kell tenni a fo­lyamat fenntartása érdeké­ben. Mindkét fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom Konsztantyin Csernyen- ko. az SZ'KP Központi Bi­zottságának főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üzenetben köszöntötte az ideológia és gazdasági kér­désekkel foglalkozó országos konferencia résztvevőit. Eb­ben Csernyenko a többi kö­zött megállapította, hogy a Moszkvában hétfőn kezdő­dött konferencia témája rendkívül időszerű. Csernyenko szükségesnek mondta, hogy minden párt­munkás. az egész pártaktí­va jól megértse, a gyakorla­ti propagandával és a ne­vel ^munkával szorosan ösz- szekapcsol'ja a fejlett szocia­és biztonságerísítő konferen­cia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain teljes né­zetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is. hogy az európai és világhelyzetet mi­előbb vissza kell vezetni az enyhülés, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttmű­ködés útjára. Kalevi Sorsa finnországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB szék­házában találkozott Kalevi Sorsával, a Finn Köztársa­ság miniszterelnökével. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Állást foglaltak a kelet—nyugati párbeszéd lizmus tökéletesítésének azt a reális stratégiáját, amelyet a párt gondos mér­legelés után dolgozott ki. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly júniusi plénum és a későbbi KB-ülések esz­méi milliókban tudatosod­tak. gyakorlati tettekben, a népgazdaságban tapasztalha­tó pozitív változásokban, a tömegek jólétének javulásá­ban. a politikai és a munka- aktivitás növekedésében va­lósultak meg. Ugyanakkor előre is kell tekinteni, vilá­gos képet kell alkotni a megoldatlan problémákról is, gyorsabban kell haladni a kitűzött célok felé. És eb­ből a szempontból rendkívül konstruktív folytatása mel­lett, és megerősítették or­szágaik készségét, hogy a hagyományosan jó kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésével, aktivitásuk fokozásával is hozzájárulnak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a bizalom építéséhez, a népek javát szolgáló enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez. A találkozón jelen volt Lázár György. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a parlament­ben fogadta a finn kormány­főt. A megbeszélésen részt vett Nagy János, Matti Tuo- vinen, valamint Púja Fri­gyes és Osmo Väinölä. Este Lázár György és fe­lesége díszvacsorát adott Kalevi Sorsa és felesége tiszteletére az Országház va­dásztermében. nagy jelentőségre tesz szert az ideológiai, a politikai ne­velőmunka. A pártbizottságok a tö­megek szervezési és nevelési formáinak, eszközeinek és módszereinek gazdag kel­léktárával rendelkeznek. E kelléktár széles körű és okos felhasználása a lenini munkastílus egyik legfőbb követelménye, jellemzője a realitás, a tudományra való támaszkodás, az emberi ér­dekek és igények ismerete. Csakis ezen az alapon lehet elérni — hangoztatta —, hogy eszméink, történelmi vívmányaink, bel- és külpo­litikánk propagálása meg­győző legyen. Az ilyen pro­paganda egyben hatékony fegyver az osztályellenség mindenféle „lélektani” tá­madásával. minden olyan kísérletével szemben, hogy befeketítse a szocializmust, meggátolja előrehaladásun­kat. Javul a jugoszláv kül­kereskedelem Jugoszlávia külkereske­delmi mérlegének hiánya az év végére 500 millió dollár­ral alacsonyabb lesz a múlt évinél és egymilliárd 300 millió dollár alá csökken — közölte a szövetségi külke­reskedelmi titkár (minisz­ter). Milenko Bojanics a Tan- jug hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a kedvező eredmény el­éréséhez hozzá járult az ex­port növekedése, amely 11 hónap alatt reálértékben 11 százalékos volt az előző év azonos időszakához viszo­nyítva. A fejlett nyugati or­szágokba irányuló kivitel 23 százalékkal bővült. Az im­port növekedése 4,6 százalé­kot tett ki. Az eredmények­nek köszönhetően Jugoszlá­via fizetési mérlegében az év végén várhatóan 800 mil­lió dolláros többlet képző­dik. A jugoszláv külkereske­delmi mérleg kedvező ala­kulása lehetővé teszi, hogy két év korlátozásai után jövőre mintegy 25 százalék­kal növekedjék a nyers­anyagok és félkész termé­kek behozatala, aminek je­lentős szerepe lehet a gaz­daság egészének további fel­élénkítésében — mutatott rá Bojanics. A tervek szerint jövőre a teljes exportnak 17, a konvertibilis valutájú piacra irányuló kivitelnek pedig 20 százalékkal kell növekednie. A külkereske­delmi tevékenység javítását, a jugoszláv termékek nem­zetközi versenyképességének fokozását várják a jövő év első felében elfogadásra ke­rülő három új törvénytől, amelyek a devizapiacra, a külkereskedelemre és álta­lában a külföldön folytatott gazdasági tevékenységre vo­natkoznak majd — hangoz­tatta a jugoszláv külkeres­kedelmi miniszter. Csernyenko üzenete Ideológiai konferencia Moszkvában Nicaragua továbbra is veszélyben Teherán Véget ért a túszdráma Előre kitervelt, tudatos ha­zugság Ronald Reagan ame­rikai elnöknek az állítása, hogy szovjet hajók MÍG va­dászgépeket szállítanak Ni­caraguába — jelentette ki Daniéi Ortega Nicaragua megválasztott elnöke Mana- guában tartott sajtóértekez­letén. A szovjet vadászgépek kö­rül csapott kampány azt a célt szolgálja, hogy félreve­zessék az amerikai közvéle­ményt, elhitessék vele a nemlétező „nicaraguai fe­nyegetést” továbbá, hogy elfogadtassák: az Egyesült Államoknak fegyveresen kell beavatkoznia a nicaraguai belügyekbe. Ebbe a kam­pányba illeszkedik az a leg­újabb amerikai állítás is, amely szerint Nicaragua ve­gyifegyvert akar bevetni szomszédai ellen. Ortega ez­zel kapcsolatban azt mondta, hogy a vegyifegyver-támadás veszélye fennáll, de nem Ni­caragua, hanem fordítva: az Egyesült Államok részéről és éppen az ő országuk (az­az Nucaragua) ellen. Nicaragua az Egyesült Ál­lamok agressziójának az ál­dozata — szögezte le a to­vábbiakban Ortega, majd hozzáfűzte: a rendkívüli kö­rülmények arra kényszerítik az ország lakosságát, hogy rendkívüli törvények szerint éljen. Az iráni biztonsági erők vasárnap este megrohamoz­ták a teheráni repülőtéren veszteglő kuvaiti utasszállí­tó gépet és kiszabadították a túszokat — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Ezzel véget ért a drámai gépeltérítési akció, amely — a korábbi jelentésekkel el­lentétben — nem négy, ha­nem két emberéletet köve­telt. Az a két kuvaiti, akik­nek kivégzését korábban be­jelentették, valójában csak megsebesült. Késő este a terroristák áramfejlesztőt, nem sokkal később pedig orvost és ta­karító személyzetet kértek, s ekkor sikerült a biztonsá­gi embereknek feljutniuk a repülőgépre. Az ÍRNA je­lentése szerint 20 perc alatt sikerült lefegyverezniük a további három géprablót és kiszabadítani a túszokat. A teheráni külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott az ÍRNA hírügynökségnek, hogy az akciót csak akkor rendelték el, amikor szerte­foszlott a békés rendezés minden reménye. A kuvaiti légitársaság 150 utassal és II főnyi személy­zettel Kuvaitból Karacsiba tartó gépét múlt kedden té­rítették Teheránba a légi­kalózok, akik a hatnapos ak­ció során két amerikai utast kivégeztek. —( Külpolitikai kommentárunk )— A döntés elhalasztva KIS PÁRT KONGRESSZUSÁT ritkán kíséri olyan tömegméretű figyelem az NSZK-ban, mint a Zöldek vasárnap véget ért hamburgi tanácskozását. A dolog voltaképp már jelenségnek nevezhető, hisz ez a ha­gyományok nélküli, szinte a semmiből kinőtt politi­kai mozgalom az elmúlt néhány esztendőben a nyu­gatnémet társadalom befolyásos tényezőjévé vált. Rácáfolt mindazokra a jóslatokra, amelyek perspek­tíva néküli, kérészéletű kísérletnek minősítették a környezetvédők mozgalmát. A hamburgi tanácskozás középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása állt, milyen álláspontot foglaljanak el a Zöldek a Szociáldemokrata Párttal való esetleges szövetség ügyében. Az országos elnök­ség olyan határozati javaslatot terjesztett a küldöttek elé, amely rövid, és középtávon kizárt bármilyen részvételt egy szociáldemokrata vezetésű kormány­ban, s még azt is ellenezte, hogy a Zöldek miniszteri tárcát vállaljanak. E taktika hátterében az a meggon­dolás állt, hogy a teljes ellenzékiség a Zöldek megiz­mosodását hozhatja. Nem így a párt parlamenti frak­ciója, amely lényegesen árnyaltabb —, ha szabad ezt a kifejezést használni: politikusabb álláspontot foglal el a szociáldemokratákhoz fűződő viszony kérdésében. Ők nem utasítják el az SPD-vel való közös kormány­zás gondolatát, habár a részletkérdésekben még a parlamenti frakció is erősen megosztott. Éles belső pártviták gyakorta végződnek kompro­misszummal. Most is így történt. A környezetvédők pártja nagy többséggel olyan határozat mellett vok­solt, amely időben kitolja az alapkérdésre adandó feleletet. Most hozott határozatuk úgy fogalmaz: egyelőre nem látják szükségét, hogy döntsenek más pártokkal történő országos szintű koalícióról. Amíg országos szinten nyitva maradt a szociáldemokraták­kal való szövetség kérdése, tartományi és helyi szin­ten a Zöldek a párt illetékes szervezeteinek hatáskö­rébe utalták a döntést. KOCKÁZATOS LENNE bármiféle jóslásba bocsát­kozni a szövetségi köztársaság soron következő tör­vényhozási választásának várható kimeneteléről. Túl­ságosan hosszú idő van még hátra, az események alakulását ma még átláthatatlan tényezők és törté­nések befolyásolják, önmagában azonban már az is figyelemre méltó, hogy a Zöldek és a köztük, illet­ve a szociáldemokraták között létesítendő szövetség ennyire az érdeklődés homlokterébe került. A kato­napolitika, a korrupciós botrányok, s más baklövések nem használtak a bonni kormánykoalíció tekintélyé­nek, és politikai jövőjét illetően sűrűsödnek a kérdő­jelek. így aztán többszörösen figyelemre méltó, jel­zésszerű a szociáldemokraták hesseni szervezetének legfrissebb döntése, amely visszautasította a keresz­ténydemokraták ajánlatát, hogy a két párt kezdjen tárgyalásokat nagykoaliciós kormány létrehozásáról a tartományban. Győri Sándor Egri szaküzletünkbe T—174-es Weimar rakodó­autóalkatrész-ismerettel és kereskedelmi gyakor­gépre jogosítvánnyal lattal rendelkező üzletvezető-helyettest rendelkező kezelőt keresünk. alkalmaz Jelentkezni lehet az a Hm-i ZÖLDÉRT AUTÓKER gyöngyösi hűtőháza. üzletvezetőjénél. Jelentkezés: Telefon: 36-17-080 Szolcsák Nándor műszaki vezetőnél. Kalevi Sorsa életrajza Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke 1930-ban született Keuruuban, munkáscsalád gyermekeként. Tanulmánya­it a Társadalomtudományi Főiskola újságíró szakán folytatta; itt szerzett diplo­mát, majd a társadalomtu- mányok kandidátusa lett. 1956 és 1959 között a Taná­rrá könyvkiadó irodalmi szerkesztője, majd a követ­kező hat esztendőben az UNESCO párizsi központjá­ban dolgozott. 1965-től 1969- ig a Finn UNESCO-bizott- ság főtitkári teendőit látta el. Kalevi Sors® 1970 óta par­lamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület Külügyi Bizottságá­nak elnökeként tevékenyke­dett. 1972-ben és 1975—76- ban Finnország külügymi­nisztere, 1972—75-ben és 1977— 79-ben miniszterelnö­ke, majd 1982. február 19- től ismét ő tölti be a mi­niszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott be a szociál­demokrata mozgalomba. 1969-ben a Finn SZDP fő­titkárává, majd 1975-ben a párt elnökévé választották. 1978- ban a Szocialista Inter- nacionálé Leszerelési Kon­zultatív Tanácsának elnö­ki, 1980-ban pedig az Inter- nacionálé alelnöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású ese­mény részese volt mind ál­lami. mind pártfunkcióiban. Személyében 1974-ben első ízben tett hivatalos látoga­tást hazánkban finn kor­mányfő, s ez alkalommal pártvezetői minőségben párt­közi megbeszéléseket is foly­tatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárával. A magyar—finn kapcsola­tok ápolásában kifejtett te­vékenységéért a Magyar Népköztársaság Zászlórend­je II. fokozatával tüntették ki, a kitüntetést Losonczi Pál 1971-ben, finnországi lá­togatása alkalmával nyújtot­ta át Kalevi Sorsának. A Posta Gépjármű Szállítási üzeme felvételt hirdet: forgalmi adminisztrátori, autószerelői MUNKA­KÖRÖKBE. JELENTKEZÉS: Kistályai út VOLÁN 21. SZ. VÁLLALAT VISONTAI ÜZEMEGYSÉGE THOREZBÁNYAÜZEM területén (kék ház) FELVÉTELRE KERES, munkaügyi adminisztratív feladatok ellátására megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező dolgozót. Érettségivel, általános adminisztrátort gépírási gyakorlattal. Szakirányú felsőfokú végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező MUNKAÜGYI ÉS STATISZTIKAI CSOPORTVEZETŐT KERESÜNK. ' Jelentkezés önéletrajzzal és az eddigi működés leírásával ellátott „Iparszakos” jeligére az egri hirdetőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents