Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1®* NÉPÚJSÁG, 1984. december 8., szombat A mezőgazdaság tudományos, műszaki eredményei iránt világszerte megnőtt az érdeklődés. Az új módszerek, a termelés növelését elősegítő eljárások sokakat foglalkoztatnak. Az élelmiszer-termelés fokozása kulcskérdés szerte a világon, így nem mindegy, hogy mennyire alkalmazzák az ember munkáját könnyítő, ugyanakkor az ellátást javító megoldásokat. Mai összeállításunk a mezőgazdasági tudomány néhány újdonságába nyújt bepillantást olvasóinknak. Összeállította: Mentusz Károly I Az Eged-hegy nyugati oldalán a sziklás részre telepített első szőlők A cukor világpiaci ára napjainkban kevesebb, mint egytizede az 1974-es tonnánkénti 1300 dolláros árcsúcsnak. A cukor árcsökkenésének az oka. hogy a bőséges kínálattal szemben a fogyasztás mérséklődött. A fejlettebb országokban az utóbbi években stagnál a fogyasztás. itt a népességnövekedés alacsony rátája mellett a magasabb élet- színvonallal járó egészséges táplálkozási szokások is ebbe az irányba hatnak. (Egy lakosra évi kb. 40—50 kilogrammos fogyasztás jut.) A fogyasztás stagnálása az ipari országokban annak is következménye, hogy egyre gyorsabban terjed a nagy fruktóztartalmú kukorica- szirup és a mesterséges édesítő szerek fogyasztása (1983-ban például kb. 5 millió tonna nyerscukornak megfelelő egyéb édesítő szert használtak fel az blSA-ban és Japánban, amikor a világtermelés cukorból 96 millió tonna volt.) A fejlődő országok fogyasztását az alacsony árak ösztönzik, csak a fizetési gondoktól mentes fejlődő országok növelték felhasználásukat. Noha az élelmiszer-ellátás alapja hazánkban a gabonatermesztés és az erre épülő álattenyésztés, és az is igaz, hogy a cukorrépát, a gabonához viszonyítva, lényegesen kisebb területen termesztik —■ jelentőségét mégsem szabad lebecsülni. A cukor világpiaci árának rohamos csökkenése, majd eméikedése, s újabb csökkenése után megszületett a határozat, hogy a hazai szükséglet fedezésére itthon kell megtermelni a cukorrépát. attól függetlenül, hogy miként alakul a világpiacon a cukor ára. A hazai szakemberek szerint a termelés- és feldolgozástechnológiában van még annyi tartalék, amely kihasználásával ellensúlyozni lehet a kedvezőtlen árhatásokat. Ennek egyik eszköze a mind nagyobb fokú gépesítés. Képünkön: Emberi kéz érintése nélkül történik a répa le- és felrakodása, az üzembe való elszállítása TÖRTÉNELMI VISSZAEMLÉKEZÉS Az Eged-hegy déli képe Egy várost mindig szebbé és vonzóbbá tesz az a látvány, ha mögötte a háttérben egy mutatós hegyvonulat zárja el az előtte elterülő település képét. Eger északi oldalát szinte valóságos falként választja el az Eged- hegy lejtője, amely természetes háttérként szolgál a történelmi városnak. A hegyoldalt külön értékessé teszi, hogy lejtőin a vörös bor termeléséről oly híres város korszerűen művelt szőlőtáblái helyezkednek el. Ónként felvetődik a kérdés, hogy Eger történetében mikor, melyik időben telepítették az első szőlőket. A Népújság idei. 175. számában Legányi emlékülés cím alatt tudósított a Heves megyei múzeum rendezvényéről, amikor is megemlékeztek az egykor fáradhatatlan munkát végzett munkatársról, a száz éve született Legányi Ferencről. Ö az évek során át dolgozva szőlőlevél-lenyo- matokat is talált a Kis- Eged-hegyen. amely megközelítően már több ezer évvel ezelőtt, minden bizonnyal a jégkorszak idején meglehetett Eger vidékén. Ilyen leletet ebből a korszakból nem sokat ismernek. Legközelebb csak a to- kaj-hegyaljai Erdőbénye határában találtak hasonlót. Megbízható tudomásunk van arról, hogy IV. Béla a tatárjárás után nagy szervezési munkája során az elnéptelenedett területekre. így Eger környékére is 1242 után olasz, de főként vallon eredetű földművelő népeket telepített be. Ezek erdőirtással foglalkoztak és szőlőket is hoztak, amelyeket fokozatosan elterjesztettek. A szőlőművelést később nemcsak az Árpádházi királyok, hanem az Anzsuk és követőik is folytatták, hiszen a Dunántúlon már a rómaiak idejében, majd egy évezreddel előtte ismert és elterjedt volt. Eger vidékén a XV. században a balkáni török előnyomulás elől erre a vidékre települő rácok tovább folytatták a szőlő telepítését. főleg saját balkáni fajtákkal, mint amilyen az azóta is meglevő kadarka volt. A török vallási okokból. nem szeszfogyasztó nép, de harácsolásból jól tudták, hogy a bortermés komoly csereforgalmi jövedelem forrása. így a pasáknak is érdekük fűződött ahhoz, hogy többletjövelemhez jussanak, tehát nem akadályozták a szőlő- és bortermelést. Az Eged-hegy oldala az 1850-es években fellépett fi- loxéra pusztítása előtti időkben szőlővel volt betelepítve. A katasztrófát azonban ez sem kerülte el. Annyi bizonyos, hogy az 1930-as évek második felében, amikor Egerbe kerültem. az Eged legalsó részén láttam jól karbantartott szőlőtáblákat. Ezek felett azonban már csak puszta hegyoldal éktelenkedett vízmosásokkal, ritkább bokrokkal, fákkal egészen az erdő aljáig. Ügy hírlett. hogy ez a terület korábban a Legá- nyiaké volt, akik anyagiak híján a nehéz terepművelés miatt felhagytak vele. Végül, az 1950-es évek első felében az akkori Egri Állami Pincegazdaság vezetőinek elhatározása alapján jelentős anyagi befektetéssel megforgatták a meredek, sziklákkal és fagyökerekkel borított területet. Ezután vörös bort adó szőlőfajtákat telepítettek. Nagy jelentőségű munka volt ez, amelynek nyomán kul- túrterületté változtatták az elhanyagolt csupasz hegyoldalt. Annak idején magam is láttam ezt a munkát és azután egy évtizeden át különböző agrometeorológiai megfigyeléseket végezhettem ott. Tapasztaltam, hogy a speciális, klimatikus adottságok ezen a kedvező fekvésű hegyoldalon sokkal jobban mutatkoznak mint más tájak szőlővidékein. Bár a művelési költségek drágábbak, mint a sík vidéki szőlőkben, a minőség azonban sokkal jobb. Így van ez a többi kiváló történelmi borvidékeinken is, mint például Tokaj-Hegyalján. vagy Badacsonyban. Azeged- hegyi szőlők ma is a város egyik különlegességét reprezentálják, amelyek idegenforgalmi érdekességként is szolgálnak. Dr. Izsó Andor MOZGÓ TÁRHÁZ Műtrágya a földekre A műtrágya-felhasználás gyors növekedése mellett a nagyobb mennyiség tárolása. kezelése és kiszórása — figyelembe véve a kézi munkaerő-felhasználás lehetőségének fokozatos csökkenését — a mezőgazdasági üzemekben egyre nagyabb problémát jelent. Ez a probléma csak olyan fejlett technológia bevezetésével oldható meg, amely lehetőséget nyújt a kézi munkaerőfelhasználás teljes kiküszöbölésére, a különböző mennyiségi és minőségi veszteségek lényeges csökkentésére, és a műtrágyázás optimális időben történő elvégzésére. A központi tároló telepekről a műtrágyák szállítójárművekkel, vagy kombinált szállító- és szórógépekkel juttathatók a táblákra. A kis tartályos — 1—2 köbméter befogadóképességű — műtrágyaszóró gépek szállításra csak korlátozott távolságig (kb. 2 km) vehetők célszerűen igénybe. A tárház és a munkahely közötti nagyobb távolságok esetén feltöltésüket a tábla szélén kell megoldani. Gazdaságossági szempontból a nagy befogadóképességű tartállyal rendelkező változatok alkalmazása látszik hasznosnak. Ám a tartálytérfogat növelésének határt szab az agrokémiai és talajtechnikai okokból meghatározott maximális fajlagos talajnyomás. Ez különböző megoldásokkal — alacsony nyomású gumiabroncsok használata. több tengely alkalmazása, stb. — a megengedett szinten tartható. Képünkön egy igen nagy teljesítményű, angol gyártmányú műtrágyaterítő járművet láthatunk, amely naponta 200 hektárnyi területre juttathatja el a tápanyagokat. Egy dízelmotoros, négykerékmeghajtású Ford teherautóra szerelték fel a terítőberendezést, amelynek 10 tonnás garatja egy pár hátul felszerelt forgótárcsához szállítja a műtrágyát. A garat nem egészen 15 perc alatt megtölthető a jármű alvázára szerelt hidraulikus daru segítségével. A műtrágyát flexibilis konténerben emelik be. A különleges gumiabroncsok a megterhelt jármű talajnyomását 1.5 kg'cm2-re csökkentik. Burgonyatárolás —hónapokig Franciaországban újszerű csomagolást kísérleteztek ki. amellyel friss főzelékek és előfőzött burgonya hűtés nélkül néhány hónapig — hűtőházban még hosszabb ideig — tárolhatók. A burgonyával az eljárás a következő: a hámozott burgonyát olyan polipropilén zacskóba csomagolják, amelyből előzőleg kiszivattyúzták a levegőt. Utána e zacskót a tartalmával együtt tíz percig 90—115 C-fokon előfőzik. Ezután a csomagot műanyag tányérra helyezik, s nitrogéngázban másodszor is becsomagolják, ezúttal akril-nitril fóliába Végül az egészet 120—145 fokos hőmérsékleten újra felfőzik. A kísérletek során a burgonya színe és íze még kétévi hűtőházi tárolás után is csak csekély elváltozásokat mutatott. Az Egyesült Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 3021 Lőrinci, Árpád u. 88. szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteit, 3 éves időtartamra: 4. sz. Presszó Apc. Fő u. 37. 26. sz. Zöldségbolt Apc, Petőfi u. 27. sz. Zöldségbolt Zagyvaszántó, Ady E. u. 34. 5. sz. Háztartási bolt Apc, Háromkereszt u. 8. 8. sz. Élelmiszerbolt Selyp-Vörösmajor. A pályázatokat 1985. január 10-ig kell benyújtani a szövetkezet központjába, Lőrinci, Árpád u. 88. A versenytárgyalást ugyanitt tartjuk 1985. január 25-én 9,30 órakor. Tájékoztatót és bővebb felvilágosítást a közgazdasági osztály ad 1984. december 17-től. Egyesült Körzeti ÁFÉSZ Lőrinci, Árpád u. 86. 3021 A cukorfogyasztás változásai Látkép az I950-es évekből az Eged-hegyen kialakított telepítésekről
