Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-06 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 6., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Város és erőmű a Volgán Testvérvárosunk, a Csu- vas Autonóm Köztársaság fővárosa, Csebokszári, a több mint ötszáz éves múltra visszatekintő régi város az idők nagy keresztútján áll ma. Sokszor szóltunk már a történelmet őrző városról, amely összefonódik a jelennel és a jövővel. E város bölcsőjénél ott állt a Volga, az orosz föld „kék útja” — és ez a hatalmas folyó dajkálta, nevelte Cse- bokszárit. Különböző idők jártak a város felett fennállása óta. Volt, amikor messzire hangzott a neve és a leghíresebb volgai városnak, nevezték kortársai, de később fokozatosan harmad- negyedrangú vidéki várossá változott, ahová a madár is ritkán jár, ahol például néhány kézműipari kisüzem jelentette a városka iparát. Egészen a forradalomig alig hétezer ember élt itt, ma a város lakóinak a száma meghaladja a négyszázezret. Mintha az életet adó forrásvízben fürdött volna meg a „vén” Volga menti város az Októberi Forradalom után: a többször kitüntetett köztársaság fővárosa új lapra kezdte írni életrajzát. Mindent képes alkotni ma a város. Munkásainak keze elektromos berendezéseket és traktoróriásokat, műszereket és szövőgépeket, mosógépet és kábelt, mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket, szövetet és kötöttárut, több mint ezerféle terméket, cikket gyárt, a Szovjetunió és soksok külföldi ország megelégedésére. A köztársaság ipari központja Csebokszári, amely az ipari termelésük felét állítja elő. A csebokszári védjeggyel ellátott termékeknek jó hírük van, egyenlő a kitűnő minőséggel, a megbízhatósággal. A csebokszári vidék büszkesége az ipari traktorgyár. Ennek a gyáróriásnak szerelő- szalagjáról 330 lóerős gépek kerülnek le, amelyek nélkülözhetetlenek északon, Szibériában, a Távol-Keleten, mindenütt, ahol nehéz éghajlati viszonyok, kemény telek, úttalan utak vannak. A gyár egyre bővül, növekszik termelése, falai között 25 nemzetiség képviselői dolgoznak, alkotnak. (Nem szólunk most részletesebben a százezer dal, százezer szó, százezer hímzés vidékének nevezett Csu- vasiáról, az írók, művészek tevékenységéről, Csebok- száriról, mint kulturális központról csak annyit, hogy ez a tevékenységük egyike a Volga menti legjelentősebbnek. Ót színháza, filharmóniája, ének- és tánc- együttese országszerte híres, milliós példányszámban megjelentetett nemzetiségi íróik műveit Szovjetunió- szerte olvassák és minden ötödik csebokszári lakos tagja valamilyen amatőr együttesnek. Diákváros is Csebokszári. Egyeteme, főiskolái, számos technikuma, általános és középiskolái, könyvtárai, múzeumai, kultúrhá- zai nemcsak a mát. a jövőt is szolgálják. A másik nagy, mondhatnánk gigantikus építkezés, amelyre méltán büszke Csu- vasia népe, a Csebokszári Vízerőmű, amely a volgai erőműrendszer utolsó lépcsője. Ez az építkezés új lapot nyitott a főváros életrajzában: a Csebokszári-ten- ger festői szépségű öblöt képezve elérte a város határát. Érdemes az építkezéssel közelebbről is megismerkedni: A vízerőmű-rendszer építése A csebokszári vízi erőmű a Volgán épített erőműsorozat ötödik tagja. A csebokszári vízi erőmű teljes kapacitással való beindításával egyidőben (az első egységét 1980. decemberében állították üzembe) a Volga folyó szabályozása is befejeződik. Az erőmű éves átlagos hosszú távú energiakibocsátása eléri a 3,31 ' milliárd kW-ot, a vízesés kaszkád- hatással együtt pedig a 3,5 milliárd kW-ot. Kapacitását tekintve ez az erőmű a harmadik a Volga—Káma rendszerbe tartozó vízi erőművek között. Az erőműnek összetett a jelentősége. Megépítése nemcsak az energiagazdálkodási problémákat oldja meg, hanem a folyó fejlesztésével kapcsolatos más ágak, a vízi, köz- és vasúti szállítás problémáit is. Az erőműhöz kapcsolódó 5,6 köbkilométer befogadóképességű víztározó lehetővé teszi a Volga mellett 250 ezer hektárnyi öntözőterület vízellátásának növelését. Természeti körülmények A Csebokszári vízi erőmű a Szovjetunió európai részének központi éghajlati zónájában helyezkedik el. Az átlagos évi középhőmérséklet kb. 3 °C, —41 °C-os minimummal és +36 °C-os maximummal. Az éves csapadék 472 mm. A Volga hosszú távú átlagos vízhozama a csebokszári vízi erőműnél eléri a 110,6 millió köbkilométert, az átlagos hosszú távú vízlefolyás 3580 köbméter másodpercenként. A maximális vízlefolyás kb. 48 ezer köbméter másodpercenként ±1 százalékkal. A talaj agyag, homok, márga, mészkő és folyami hordalék összetételű. Az erőmű fő szerkezeti elemei közé tartoznak: erőműépületek a völgygáttal, hajózsilip alsó, bevezető csatornával és gáttal, előkikötő védőgát és földgát. A betonépítmények a folyó jobb partjánál helyezkednek el. Az erőműépület és a völgygát 99 fokos szögben áll a zsilip középvonalához képest. így a gáton keresztülzúduló vizet a hajózó úttól a bal part felé térítik el, kedvezőbb körülményeket te. remtve a zsilip alsó végéhez közelítő hajók számára. A gátak összhosszúságia 3,9 km. Az erőműépületben 18, egyenként 78 ezer kW-os egység helyezkedik el, ezekben álló kaplan-turbinák vannak. A forgórész átmérője 10 méter. Az erőműépületben 9 csarnok van, mindegyikben 2—2 egység. Az erőműépület 72 m széles és 548,5 m hosszú, minden részlegében 2 vízlevezető csatorna van. Az erőműegységek karbantartására két 280/50/5 tonnás felfüggesztett mozgódaru áll rendelkezésre. A turbinaterem egy 15+15 tonnás felfüggesztett mozgódaruval rendelkezik. A tófenék 11 m hosszú folyásirányban, és különleges víz alatti betonfalai áramlási célokat szolgálnak; megakadályozzák a medereróziót és előnyös hordaléklerakódást segítenek elő. A völgyzáró gát 144,5 m hosszú, ezen helyezkedik el a 20 m széles túlfolyó rész is. Ha a víz 2,2 méterrel magasabb a normálisnál, másodpercenként 14 ezer m3 vüz folyik itt le. A földgát 3355 méter hosz- szú, ebből 2375 méter már a parton helyezkedik el. A vízi szakaszon magassága 40 méter, a szárazföldi szakaszon 20 méter. Az építési munkálatok Hogy az építkezés arányait érzékelhessük a csebokszári vízi erőmű építésnél ezeket a főbb munkatípusokat végezték el: földkitermelés — 29 millió m3 földtöltési munkák — 35 millió m3 betonozás — 2,31 millió m:l ehhez lehasználva beton: 165 ezer m:i zúzott kő: 955 ezer m3 vízelvezetők, szűrők — 438 ezer m3 vaslemezbeépítés — 0,96 tonna A fő építési munkálatok egy zárógáttal határolt munkagödörben zajlottak. A betonellátást egy kétrészes, két-két 2400 literes betonkeverővel felszerelt üzem végezte. Az üzem éves termelése 1 miiló m3 beton. A betonozást KBGSZ—450 és BK—100 toronyelemek segítették 3,2 m3-es markolókanalakkal, A Volga lezárása az építési területnél az „Úttörő technika” alkalmazásával történt: kőgátat emeltek a Volgán, és mindkét partról elindulva billenős teherautókról döntötték a követ a mederbe. Ennyi „csak” az egész, a vízi erőmű-rendszer építéséről, amelynek eredményeként és következményeként — mint szó esett róla — mind a 18 hidroaggregát üzembe helyezésével az erőmű teljesítménye 1,4 millió kilowatt lesz és 340 kilométeres körzetben ömlik szét majd az emberkéz teremtette Csebokszári-tenger. És a csuvas legendák hőséhez hasonlóan nagy lendülettel lépked a város a tenger felé nyújtva kőkezét. Csebokszári legszebb része, dísze lett a jó néhány kilométeren húzódó, újjáépült Volga-part. Az új víztározó lehetővé teszi, hogy a Volga minden szakasza hajózható legyen, és utat nyit a nagy hajó karavánoknak a Fekete-, a Kaszpi-, az Azovi-, a Baltics a Fehér-tengerhez. A duzzasztógáton keresztül autóút és vasútvonal vezet, amelyek összekötik a folyó partjait. És Csebokszári egyre szépül, egyre nagyobb lesz. ötszáz évre volt szüksége a városnak, hogy egymillió négyzetméternyi lakásterületet gyűjtsön össze. Most minden ötéves terv újabb millió négyzetmétert tesz a város lakásperselyébe. Ma az egész város egy hatalmas építkezés, tervszerűen nő, fejlődik és lassan már szűkek a határai. A demográfusok véleménye szerint Nagy-Csebok- szári lakóinak száma a századfordulón eléri a 750 ezret. Az ötszázéves Volga-parti város jövőjére nem tehetünk pontot. Az idők keresztútján, a tengerekre is kilépve áll és él ez a város, és a valóság túlszárnyalja, felülmúlja a legmerészebb terveket és álmokat is. Papp Péter fordítása CSEHSZLOVÁKIA Falumúzeum a Mátyusfolrton A mátyusföldi Galántán hagyománya van a tájházak létesítésének. A Járási Honismereti Múzeum munkatársai régóta kutatják a környező falvak történetét, szokásait, forradalmi mozgalmait. A muzeológusok első munkája egy vágsellyei parasztház helyreállítása volt. Különösen a néprajzosok tekintették szívügyüknek a porta rekonstrukcióját, mert ezzel a népi építészetnek állítottak maradandó emléket. Hasonló meggondolásból restauráltak egy vízimalmot amely egy régebben virágzó mesterségre, a vízimolnárok szakmájára hívja fel a figyelmet. A földmunkások forradalmi megmozdulásainak emlékét őrzi a Kosúton létesített emlékszoba. A népi építészeti emlékek sora most egy újabbal bővült. A ma már Galánta városához tartozó Taksony egykor önálló faluként jellegzetes népi architektúrát őrzött meg. A község egyik érdekes épülete az a ház, amelyet a homlokzaton olvasható felirat szerint Pa- nyik Ferencné építtetett „anno 1847. 27. márc.-ban”. A járási műemlékvédelmi hivatal felújította, majd a járási nemzeti bizottság megvásárolta az épületet, így került a Honismereti Múzeum gondozásába, amelynek munkatársai végül berendezték a paraszt- portát. Az általánosan ismert és megszokott tájházakkal ellentétben arra törekedtek a muzeológusok, hogy a szép. tiszta stílust képviselő ház archaikus külsejéhez és népi építészeti megoldásaihoz méltó berendezés kerüljön a szobákba. Mivel Mátyus- földön magyarok”és az Alföldről, Tótkomlósról idetelepült szlovákok élnek együtt, ezért mindkét etnikum népéletét bemutatják. Az Alföldről jött emberek természetszerűleg 'magukkal hozták évszázados hagyományaikat faragottfestett bútoraikat. így a ház egyik szobájába a díszes tótkomlósi faragott asztalok, ágyak, székek kerültek. A másik szobában egy jellegében más életmódot és gondolkodást tükröző. sok tekintetben polgárosodó paraszti életforma környezetét sikerült rekonstruálni. Bolgár szőlősgazdák „Bresztovica falva, borral jár a malma ...” Mint minden csúfolódó dalocska, nyilván ez is túloz, de az igaz, hogy amikor a 30-as években nagy tűzvész ütött ki a faluban, borral oltották a lángokat, mert kevés volt a víz. Az esetből a szájhagyomány mondókát kerekített. Bresztovica egyébként is valóban sokat köszönhet az isteni nedűnek. A bortermelés itt mindig jövedelmező foglalkozás volt. A háború előtt kis-Amerikának nevezték ezt a Plovdiv környéki falut. Vajon kinek volt kis-Amerika, a termelőnek, vagy a kereskedőnek? Az öregek emlékeznek még arra, amikor télen-nyá- ron sárban gázoltak, távolból hordták a vizet, s egykét módos gazda kivételével rozoga házakban laktak, a csecsemők fele még az egyéves kort sem érte meg ... Jó ötven év telt el azóta. Akik ma metszőollókkal és kombájnokkal dolgoznak, gyerekek voltak, vagy még meg sem születtek, amikor 1948-ban megalakult a termelőszövetkezet, a faluban megjelent az első traktor, s egyökrös szekérrel szállítva az anyagot, társadalmi munkában építeni kezdték az olvasókör épületét... A Bresztovicai Szakosított Szőlőgazdaság 2500 hektáron művei földet. Ennek 43 százalékán szőlőt termeszt, és ebből származik jövedelmének 60 százaléka. A borszőlők hektáronként 135 mázsát hoznak, a csemegefajták valamivel kevesebbet, 130 mázsát. A gazdaság a termés jelentős részét exportálja.1 A szőlőn kívül epret, cseresznyét., őszibarackot, mandulát, zöldségféléket, búzát, árpát termel. Bár fő területe, ahogy a neve mutatja, a szőlőtermesztés, jószágot is tart: 220 tehenet, 600 borjút, 750 bikát és 120 anyakocát. A községben 1200 lakóház van, állandó lakosainak száma körülbelül 5000, Sorra járjuk az utcákat. A falut kis hegyi patak mély medre osztja két részre. Hamar meggyőződünk róla, hogy lámpával sem találni elhanyagolt házat, mindegyikben van villany és vízvezeték, némelyikben központi fűtés is. — Legfontosabb „kenyerünk” a szőlőtermesztés — Folyik a szüret (Fotó: Mai Bulgária — KS) jelenti ki határozottan a gazdaság elnöke, Rangel Portev. Szőlősgazdák leszármazottja 6 is, végzettségét tekintve közgazdász, erős szálak kötik szülőhelyéhez és annak lakóihoz. A gazdaság szorosan együttműködik a plovdivi Georgi Dimitrov Tudományos és Kísérleti Gazdasággal, amelynek magas képzettségű szakembereit, modern laboratóriumait és fejlett technológiáját veheti igénybe. A község régen megértette, hogy a tudomány és a gyakorlat szövetsége magas terméshozamot és magas jövedelmet eredményez. Intézkedések születnek a mezőgazdasági munka megkönnyítésére, nagy kapacitású és hatékony gépekkel cserélik fel a régi állományt. Ebből következik, hogy a gazdaság dolgozóinak száma egyre csökken : húsz éve 2000 tagja volt, ma 790. A felszabadult munkaerőt a szopoti Me- talchim gépgyár fiók műhelye foglalkoztatja, ahol apróbb cikkeket készítenek. De akár kombájnra ülnek, akár az esztergapad mellé állnak, Bresztovica lakói elsősorban szőlősgazdák. Ezért aztán nincs ház, amelynek kertjében ne virítana .szőlőlugas, ahol a pincében ne érne legalább egykét hordó bor . .. Nincs gazda, aki az első pár szó után a vendég tiszteletére ne verné csapra azt a jófajtát, amilyet egyedül ő csinál. NDK Az ikrek titkos nyelve Az NDK-ban jelenleg 200 ezer ikerpár él. Ez adta az ötletet a lipcsei Ifjúságku- tstó Intézet pszichológusainak egy nagyszabású ikervizsgálat-sorozat megindítására. Az 1980-ban megkezdett vizsgálatok kiterjedtek az egy- és két- petéjű ikrek magatartására. hajlamaira, fejlődésére, a genetikai tényezők és a környezet hatására. Az ikervizsgálatok számos érdekességre hívták fel a figyelmet. Például az egypetéjű ikreknek egészen kétéves korukig problémát okoz tükörképük látványa. mivel úgy hiszik: a tükörben önmaguk helyett ikertestvérüket látják. Az énkép meghatározása nehézséget jelent számukra, mert a korai gyermekkor második szakaszában a világos egyetlen énkép helyén homályos kettős-kép él tudatukban. Ez az oka annak, hogy az ikrek az „én” szót meglehetősen későn kezdik használni. Óvónők tapasztalata, hogy jó néhány ikerpár az óvodában legalább egy évig nem beszél a többi gyerekkel. csak egymással sugdo- lózik. Sőt, e kicsinyek tíz százaléka titkos nyelven érintkezik, amelyet más nem ért meg. Ezek a gyerekek önmaguk számára alkotnak nyelvet, amelyhez nem egy esetben hosszú évekig ragaszkodnak. még akkor is. ha másokkal már hajlandók szóba elegyedni anyanyelvükön. Az ikrek kapcsolata felnőttkorban is jóval bensőségesebb. mint más testvéreké. Ez rendszerint a házastársaktól kíván nagyfokú türelmet és megértő tapintatot. Az ikerpárok életük végéig igénylik egymás közelségét; gyakran látogatják egymást, együtt mennek nyaralni. programjaikat közösen szervezik, életük minden eseményét igyekszenek megosztan i. hogy az ikerpárok — valamennyi korosztályban — többnyire együtt betegszenek meg. Ennek éppúgy pszichés oka van, mint pár- választási problémáiknak. Az ikrek ugyanis igen nehezen tudnak megválni egymástól. Az ikerkutatások számos fontos ismeretet nyújtanak a szülőknek és a pedagógusoknak, s egyben nehéz feladatot is. mert a fellelhető különleges magatartásformák különböző fokon jelentkeznek az egyes pároknál. amit a nevelés során mindenképpen figyelembe kell venni.
