Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. december 1., szombat HONFOGLALÁS — SEGÉDCSAPATOKKAL Avagy: mikor épül gyorsai egy biz? ti* felépült a hál... (Fotó: Szántó György) A hirtelen jött időjárási front egyik következménye: többszörös ütközés — figyelmetlenségből NYOLCVANÖT SZÁZALÉKOS PONTOSSÁG Megbízható-e az orvosmeteorológia? Az időjárás és a műtét utáni bevérzés A házépítés komoly próbatétel, és az is biztos, hogy manapság kész regény egy ilyen vállalkozás. Kerecsen- den, a Gárdonyi utcában most mégis egy egész új házsort láthatnak az arra járók. A 8-as szám Prokaj litvánék portája. Tőle kérdezzük: milyen előzmények után fogott bele ebbe a nagy munkába. — Eddig is itt laktunk Kerecsenden az anyósomék- nál. Mikor megszületett a srác, nagyobb otthon után kellett néznünk. Eredetileg Egerben szerettünk volna letelepedni, 1977-től bent is volt az igénylésünk. Látván azonban, hogy a dolog nem megy, elhatároztuk: magunk kíséreljük megoldani problémánkat. A községi tanács jó partnernek bizonyult, mert igen olcsón — négyszögölenként 100 forintért — osztott telkeket tartós használatra. 1983 januárjától mintegy negyven telket adtak így ki. — Mennyi pénzük volt? — Nem sok. A 200 ezer forinthoz az OTP 300 ezret adott, a két gyerek vállalásáért 60 ezret kaptam munkahelyemről, a tűzoltóságtól pedig 40-et. Ez az összeg önmagában persze kevés lett volna. 1983 szeptemberében vágtunk bele rokonok, barátok, ismerősök segítségével. Házilag végeztük el a teendőket, és csak a csatornázáshoz kellett szakembert hívnunk. Lehet, hogy furcsán hangzik, de 12 hónap után az idén novemberben már költözhettünk is. — Egy év alatt elkészült a ház ami — ugye? — nem tekinthető általánosnak. Az emberek többségének két- szer-háromszor ennyi idő szükségeltetik ehhez. Hogyan sikerült önöknek mégis? Él a Mátravidéki Fémművek siroki lakótelepén egy 82 esztendős, mozgalmi múlttal rendelkező kommunista, akinek nevét mostanában ismét szárnyra kapta az elismerés. Pomlényi Imre a közelmúltban azzal a szokatlan kéréssel fordult a vállalat pártbizottságának titkárához, Simon Jánoshoz. hogy a XIII. pártkongresz- szus tiszteletére szeretne legalább tíz napig dolgozni a gyárban. Kívánsága teljesült. keresményét a jóléti alap gyarapítására ajánlotta fel. Imre bácsi nemrég meghívott vendégszerető házába. Egyedül él, a'z egyszoba- konyhás bérlakásban rengeteg az újság, a könyv. Mielőtt belekezd élete meséjébe. vadrózsából készült borral kinál, amelyről azt állítja, hogy „jobb, mint a tokaji.” Az öregek napközi otthona gondoskodik ellátásáról. jól érzi magát. o A Romániához tartozó Nagylakon született. Apja, a tisztes megélhetésért dolgozó cipészmester, korán elhunyt, az öt gyerek neveltetése az anyjára maradt. A család szűkös anyagi körülményei ellenére is elvégezte a fémipari iskolát; Aradra került alkatrész-átvevőnek. majd raktári könyvelő lett. Csatlakozott a munkások bérharcához, amely kizökkentette élete eddigi ritmusából. Több társával együtt a csendőrség elhurcolta otthonából, és ezzel megpecsételődött a sorsa. — A sztrájkban való részvételem miatt meg kellett — Köztudomású, hogy a legnagyobb gondot az anyagbeszerzés jelenti. Hiába van pénz, ha hiányzik az összeköttetés a „megfelelő” helyeken. Enélkül semmi esély nincs a gyors haladásra. Gyakran egy ajtóért, ablakért kell az ország távoli részére utazni. Szerencsémre munkahelyem is támogatott ebben, mert gépkocsit biztosított részünkre, és ennek tarifája csak töredéke volt a Volán, illetve a magántaxi fuvarköltségének. Amikor például egy kiló szegre volt szükségünk, Mezőkövesdre kellett mennünk, és igen gyakran fordult elő hasonló eset. — Végül is beköltöztek. Mit ajánlana azoknak, akik most fontolgatják, vajon belevágjanak-e a „nagy ká- landba’’. válnom a munkahelyemtől, 1924 telén az egyik fővárosi taxivállalat segédmunkása lettem. A 14 filléres órabér azonban kevés volt a létfenntartásomhoz: Németországban próbáltam szerencsét. Külföldön sem sikerült biztos megélhetést találnia. A fasizálódó Németországban igen rossz szemmel nézték a vendégmunkásokat. Hazajött, Makón vállalt ínségmunkát. — Családot alapítottam, de a megpróbáltatások ezután is folytatódtak. Amikor megörökítettem a velem dolgozó ínségmunkások nyomorúságát, a tiltott fényképezés miatt azonnali hatállyal elbocsátottak. Újabb viszontagságok után a Veszprémi Danuvia Kereskedelmi és Ipari Részvénytársasághoz került, szerszámkészítő, majd technikus lett. Amikor 1945-ben gyökeresen megváltozott a világ, belépett a pártba. Munka jutott bőven neki is: az új Danuvia igazgatója lett. o — Az üzem a háború előtt lőszert gyártott, a gépek és berendezések javarésze kikerült Németországba. Az ipartelepet a szovjet hadsereg foglalta el a felszabadulás után. amelyet harckocsi- és autójavításra rendeztek be. Pomlényi Imre kezdeményezésére 1945. augusztus 23-án kezdődött meg az üzem újjászervezése. — Kezdetben hihetetlen nehézségekkel kellett megküzdeni. Szerszám, anyag és ezernyi akadály gátolta — En csak annyit tudok mondani, hogy aki teheti, az egy percet sem késlekedjen, mert minden elvesztegetett nap súlyos forintokba kerül. Persze összeköttetés nélkül nagyon nehéz lesz, — ezt jó tudni előre. A másik az, hogy az egész nem csupán kedv kérdése, hiszen akinek nincs tető a feje felett, lakni akar valahol. Egyébként a ház elkészülte után sem fejeződött be a rohangálás. A kazánhoz ugyanis szén kell, — ami most szintén hiánycikk. így néz tehát ki egy viszonylag egyszerű történet. Recept? Kapcsolatok — kölcsönök — és egy megértő munkahely. Keressünk hát segítőket! — „ennyi" az egész...? Havas András az üzem működését. Főleg autójavításokkal foglalkoztunk. Ennek fejében a Vörös Hadseregtől nyersanyagot és felszerelési tárgyakat kaptunk. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzem kibővült. A pártban felfigyeltek a szervezőképességére és újabb feladatokkal bízták meg. A Győri Vagon- és Gépgyár ellenőrzési osztályára helyezték, 1950-ben a gyár termelési főmérnökévé nevezték ki- Ebben a minőségében is sok új politikai ismeretre és barátra tett szert. Autodidaktaként tanult. ismerkedett meg korunk .világnézetével, s ahogy tágult a látóköre, a látásmódja, maga is szemináriumokat vezetett. — Ahhoz a generációhoz tartoztam, amely az ötvenes évek elején nem tudta a helyét megtalálni. Levelet írtam az MDP központi vezetésének a vagongyárban elkövetett törvénytelenségekről. Engem is az a veszély fenyegetett, hogy családommal az utcára kerülök. o — 1953-ban a siroki Mátravidéki Fémművekben helyezkedtem el. Szakítottam korábbi környezetemmel, hogy végre új irányba indulhassak. A programirodát vezette, az ellenforradalomig párt- titkár volt. — A fémművekben megtaláltam a helyem. Itt végre beteljesült, kielégül- hetett az a sok vágy, törekvés, amely a személyi Új távhívó telefon- központok Új távhívásra alkalmas telefonközpontokat helyezett üzembe pénteken reggel Biatorbágyon és a környező községekben a Budapest vidéki Postaigazgatóság. Az új központok körzetszáma 26. A beruházás tizenkétmillió forintba került. Az új központok működésével közvetlen tárcsázással hívható ezután Biatorbágyon kívül Herceghalom, Páty, Tök és Zsámbék község. Megváltozik valamennyi előfizető kapcsolási száma; az új telefonszámokat az Érd és környéke részére kiadott telefonkönyv tartalmazza. Lángálló kesztyű Jelentős technológiai fejlesztés fejeződött be a Jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál, védőkesztyűk, -kötények és lábszárvédők egyik legnagyobb hazai gyártójánál. A szabá- szati üzemrészben gyorsan és pontosan dolgozó gépeket állítottak munkába, ezzel megszűnt az egyik legtöbb gondot okozó és fárasztó munka, a kéziszabás. Az újdonságok sorából kiemelkedik az a kesztyűfajta. amely különleges anyagának köszönhetően lángálló. magas hőfokon sem izzik és az emberi bőrre ártalmatlan. Ez főként a petrolkémiai iparban, a tűzoltóságnál. valamint a villamos iparban alkalmazható. kultusz . időszakában már- már elhamvadt bennem. Tizennégy évig az MSZBT üzemi titkárának tisztét töltötte be. Betegsége miatt korán nyugdíjba ment. A munkája volt életének értelme. Negyven éve tagja a vasasszakszervezetnek, számtalan kitüntető jelvény tulajdonosa. Annak örül, hogy gyerekei valóra váltják álmait. Most politikai oktatásokat tart a napközi otthonban. Nyolcvankét évesen is ambíciói vannak, erős szálak kötik a gyárhoz. — Sokan értetlenül néztek rám, amikor újra bementem dolgozni. Negyven éve vagyok párttag, ezzel a kis többletmunkával kívánom köszönteni a pártunkat. Az üzemben sok mindent láttam. Tetszett, hogy a korábbinál jobbak a munkakörülmények. A termelés is jóval nagyobb, mint az én időmben. A gépek modernek, az emberek értik a dolgukat. A láncszerelésnél dolgoztam. Bosz- szantott, hogy itt-ott azért csellengő embereket is láttam. Az sem tetszett, hogy a titkárságon csak nehezen engedtek be a vezérigazgatóhoz, aki megölelt, és megköszönte a munkámat... Mika István Hasznos-e az orvosmeteorológia? Ebben még sokan kételkednek. Nem csoda, hiszen nehéz bizonyítani, hogy éppen a helyes előrejelzés csökkenti a közlekedési balesetek számát egy kritikus időszakban. Ám nem vitatható, hogy az időjárás változása hat szervezetünkre. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bártfai Erzsébet orvosmeteorológus válaszol: — Miként fejlődött Magyarországon ez a tudományág? — Magyar tudósok és szakemberek mintegy száz esztendeje foglalkoznak a biometeorológiának ezzel az ágazatával. Azt vizsgálják, hogyan reagál az emberi szervezet az időjárás változásaira. Európa más országaiban már jóval korábban hozzákezdtek e kutatásokhoz,' de annak intézményesítése másutt is csak később fejlődött ki. Nálunk, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetében én vagyok az első orvosmeteorológus, négy éve dolgozom ebben a munkakörben. — Milyen tapasztalatai vannak? — Adódnak olyan időszakok, többféle is, amikor az erős és változékony légmozgások következtében ingerlékennyé, feszültté, figyelmetlenné válunk. A statisztika szerint is ilyenkor a legtöbb a sérülés, a baleset. Az előrejelzés viszont mérsékelheti a veszélyt. — Mennyire pontos az előrejelzés? — Nem tudjuk százszázalékos pontossággal előre megállapítani, miként hat ránk az időjárás. Ez a követelmény valójában nem reális. — Mégis ezt várják az emberek! — De a legigényesebb munka segítségével is csak 85 százalékos pontossággal határozhatjuk meg a várható reakciókat. Ezen nem változtat az orvostudomány és a meteorológia további gyors fejlődése sem. Gondoljunk csak arra. hogy két külön-külön is rendkívül bonyolult rendszer, az emberi szervezet és az időjárás viszonyát elemezzük, értékeljük. A tudomány jelenlegi fejlettsége szerint egyiket sem ismerjük tökéletesen, önmagában sem. Bár egyre több információ, új felfedezés segíti a munkát, mindig marad felderítésre váró terület. — Bizonyára akadnak mérhető eredmények is... — Természetesen. Például ugyanannak a szénbányának az egyik tárnájában dolgozókkal egy esztendőn át naponta közölték az időjárás alakulását, míg a másikban nem. így az elsőben az emberek a kritikus napokon különös gonddal ügyeltek magukra és egymásra. Ebben a közösségben a korábbihoz képest lényegesen, egyharmadával csökkent a balesetek száma. De még így is nehéz bebizonyítani, mennyi ebben az orvosmeteorológia szerepe, és mi az, ami egyébként emberi, pszichikai tényezőnek, például a figyelmeztetés utáni fokozott óvatosságnak, vagy a jó munkaszervezésnek köszönhető. — A fejlődés további iránya? — Ma még főként a vállalatok igénylik szolgáltatásainkat, a huszonnégy órás előrejelzést, hiszen érdekük, hogy csökkenjen az üzemi balesetek száma. Kevésbé ismert, hogy munkánknak a gyógyászatban is hasznát vehetik. Például bizonyított, hogy elkerülhető a műtét utáni bevérzés, ha a beteget kedvező időjárási viszonyok között operálják. Kivéve természetesen, ha nincs mód a halogatásra. Különösen az erős melegedés és a heves zivataros idő idézheti elő a vérzékenységet Mindez azonban rendkívül bonyolult, hiszen az időjárási viszonyokon kívül döntő a beteg testi, lelki állapota, ellenállóképessége, szívóssága. Soha nem állíthatjuk, hogy az eredmény csakis az orvosmeteorológiának tudható be. Mégsem szabad lebecsülni valódi jelentőségét; az orvosmeteorológia nem kizárólagos, de nélkülözhetetlen útmutatót is adhat. (Cs. I.) Mikroszámítógép-klubok A Neumann János Számítógéptudományi Társaság megkezdte a mikroszámítógép-klubok hálózatának kialakítását. A társaság száz magyar gyártmányú, Primo- tipusú személyi számítógépet bocsát megyénkben megalakuló klubok rendelkezésére. A klubhálózat létrehozásától a társaság szakemberei azt remélik, hogy ily módon a személyi számítógép az érdeklődők számára hozzáférhetővé válik. A klubokban tanfolyamokat szerveznek, s széles körben megismertetik a gépek kezelését, programozását. A Primo személyi számítógépet az MTA SZTAKI fejlesztette ki. E mikroszámítógépet ma már számos kis és közepes vállalat is köny- nyen megvásárolhatja, segítségükkel olcsón gépesíthetik a döntéselőkészítési, adatfeldolgozási tevékenységet. tíz térítésmentes munkanap a gyárban Nyolcvankét évesen, a pártkongresszus tiszteletére
