Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 4., kedd 3. A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Előrelépés — együtt gondolkodva ENERGIATAKARÉKOSSÁG — ELVÁNDORLÁS — TÚLZOTT ADMINISZTRÁCIÓ Ifjúsági parlament a Volánnál Az elmúlt öt év munká­ját értékelő beszámoló párt­taggyűlésen a verpeléti Dó­zsa Termelőszövetkezetben jó néhány mondat kezdődött így: Az 1980-as szanálás után . .. Először Bodnár Pál, párttitkár beszámolójában hangzott el, aztán a hoz­zászólásokban, majd a köz­ségi pártbizottság értékelé­sén is szóba került. S valójában nem véletle­nül foglalkoztak ezzel olyan sokat. Az ugyanis, hogy a szanálás után mire képes a termelőszövetkezet, együtt, közösen összefogva képesek-e kilábalni a bajból, meghatá­rozóvá vált a jövő szem­pontjából. Ma már tudjuk, s ezt a beszámoló is nagy örömmel jelentette a tag­ságnak: képesek voltak. Sőt. a tsz-elnök hozzászólásából az is kiderült, hogy az idei zárszámadáskor nemhogy veszteség kerül az összesítő •végére, hanem várhatóan nyereséggel zárják az évet. S bizony ez ilyen rövid idő távlatából nem kis ered­ménynek számít. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy idő­közben a titkárral együtt szinte az egész pártvezető­ség kicserélődött, akkor lát­hatjuk igazán a siker mér- ! tékét. Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy ez a taggyűlés az eredmények magasztalása volt. gyorsan azt is el kell mondani, hogy leginkább a kritikai hangvétel dominált. Jól látják. k érzékelik ugyanis, mindez még csak a sikerek felé vezető út kezdete. Innen hasonló len­dülettel kell továbblépniük ahhoz, hogy a jövőben se kelljen szégyenkezniük eredményeik miatt. Hangsúlyozták, hogy a leg­nagyobb nehézséget maguk mögött tudhatják ugyan, de ezt csakis közösen, együtt gondolkodva, s cselekedve sikerülhetett elérniük. Az alapszervezet kommunistái időközben beszámoltatták szinte a teljes gazdasági ve­zetést. Így a termelést irá­nyító főmérnököt, a főköny­velőt, a főágazatvezetőket, s a termelőszövetkezet elnökét. A beszámoló alapos, mély­reható elemzést adott. Min­den fontosabb témát érin­tett. Ha közülük kiragadunk néhányat, azokból is látszik a felemelkedésre, a még jobb eredményekre való tö­rekvés. Elmarasztaljuk az ifjúsági szervezetet, a KISZ-t. Termelő üzem. méghozzá nem is akármilyen nagyság- rendű a mátrai szénbányák. Minden tevékenységét egy címszó alatt lehet összefog­lalni: energiagazdálkodás. Vajon ebben a helyzetben az igazgatóságnál működő pártalapszervezet beszámo­ló taggyűlését érdemes-e ki­emelni? A kérdésre a válasz egyértelmű: ennek a testü­letnek meghatározó szerepe van a termelés irányításá­ban. koordinálásában és el-- lenőrzésében. A vezetőség beszámolója, a hozzászólá­sok is ezt hangsúlyozták. Lényeges megállapítás az összegezésből: — A vállalat a népgazda­sági feladatokból reá háru­ló célkitűzéseknek maradék­talanul eleget tett az idő­közben előálló nehézségek ellenére is. Zséfár Ferenc párttitkár ismertette az írásbeli anya­got. amely adatokat is tar­talmazott a megfelelő helyen arról, hogy a terv teljesíté­sét milyen mértékben tud­ták teljesíteni és túlteljesi­ám a felelősséget nem há­ríthatja a fiatalokra. A gyakori titkárváltások elle­nére, hogy nem úgy megy a munka, ahogy a pártveze­tőség szeretné, legalább olyan felelősnek érzik ma­gukat. Többek között ez is bekerült az évenkénti sze­mélyi minősítésekbe. S ezek között volt olyan minősítés is. amit a pártvezetőség egy­szerűen visszaadott átdol­gozásra. Egy község életé­ben, lévén a legnagyobb munkaadóról szó, az sem mellékes, hogy milyen sze­repet játszik a gazdaság. S ez az ami még sokat váltó-» zott az elmúlt időben. Ez teni a beszámolás időszaká­ban, az elmúlt öt év során. Közvéleményünk is sike­res vállalatnak ismeri a Mátraalji Szénbányákat. Megszokta, hogy a tevékeny­ségével kapcsolatban milli­ós értékeket kell használni, és nem lehet a milliárd fo­galmát sem kikerülni. Mind­ezt pedig úgy. hogy a köte­lező mennyiségen túli túl­teljesítést is hozzáfűzzük az alaptevékenységhez. A hozzászólások is kellő mértéktartással beszéltek a pozitívumokról és ezt tette Horváth Árpád is. a Köz­ponti Bizottság politikai munkatársa a vita során. De ő is, a többiek is megje­gyezték: nem az elégedett­ség alapján kell a tényeket elismerni, hanem azt kell keresni, hogyan lehet az úgynevezett belső tartaléko­kat hasznosítani az újabb eredmények eléréséért. Mert a lehetőség adott. Ugyanis ennél a vállalatnál is vannak olyan kérdőjelek a munka szervezésében és ellenőrzésében amelyeket fel pedig elsősorban a tsz kom­munistáinak köszönhető. Akik többek között ezen a tag­gyűlésen is felvetették a háztáji problémáját, s szól­tak a nyugdíjasok körül­ményeiről is. Szimpatikus volt. amit az utóbbiak je­lenlévő népes táborának szó­vivője közölt. Eszerint — ha időnként meg is feled­keznek róluk —, őket nem lehet leírni, mert többségük tettrekész, ma is a közös­ségért. mindennap dolgozó, s áldozó ember . . . S ez a hangulat jellemez­te igazán ezt a taggyűlést... (kis szabó) kell oldani. Vonatkozik ez a termelésre, például az egyik nagy értékű gép üze­meltetésére ugyanúgy, mint a hónapok óta „elheverő" importeszközök műszaki hiá­nyosságaira. Az intézkedé­sek késnek, sokszor teljesen érthetetlen okok miatt. De az sem magyarázható meg hogy a vezérigazgató, dr. Győri Sándor, miért csak itt, a beszámoló taggyűlésen hall olyan dolgokról, ame­lyek intézkedést sürgetnek immár hónapok óta. Ezt a vállalat vezetője tette szó­vá. Az igazgatóság alapszerve­zetének több mint 120 tag­ja van. Súlyuk tehát meg­határozó, de a felelősségük is nagy. Példaadásuk hatá­sa olyan mértékű, amely be­folyásolja a vállalat min­den tevékenységét. Ezt a tényt nem elég csak elis­merni. hanem az ebből szár­mazó következtetéseket is meg kell fogalmazni. Ezt tet­te a beszámoló taggyűlés is. (9”if) Nemrég tartották meg Egerben a Volán 4. számú Vállalat ifjúsági parlament­jét. Zombori József igazgató beszámolójában sorra vette az előző parlament óta el­telt időszakot, és megálla­pította, hogy a gazdálkodás minden területén szigorodó követelmények, szabályzók ellenére teljesíteni tudták célkitűzéseiket. Elmondta, hogy a dolgozók 36,5 száza­léka számít fiatalnak, ezért ez döntően befolyásolja az eredményes munkát. Azt a tervet azonban, hogy az if­júsági brigádok száma nö­vekedjék, nem sikerült tel­jesíteni, úgyanis ezek száma az 1981. évi 30-ról, 1984-ben 26-ra csökkent. Ennek oka az általános létszámcsökke­nés mellett az, hogy a jól összeszokott gárdákat hiba lenne megbontani. A szocialista munkaver­senyről szólva elmondta, hogy az egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladatuk továbbra is- az energiával való takarékosság. Ezúton is kérte a dolgozókat, hogy sa­ját területükön tegyenek az eddiginél többet ennek meg­valósításáért. A pályakez­dőkkel való kapcsolattartást és a róluk való tájékozódást szolgálják a pályakezdők ta­nácskozásai, amelyeket min­den évben megrendeznek. Ezeken az értekezleteken tavaly 332-en vettek részt. A bérezéssel kapcsolatban el­hangzott az a kívánalom, hogy valósuljon meg a dif­ferenciált, a teljesítménnyel arányos ösztönzési forma. A lakásgondok enyhítésére az elmúlt időszakban (1981, 1982, 1983.) csaknem 12 mil­lió 500 ezer forintot fordí­tottak. Ennek az összegnek a felét — az intézkedési terv szerint — 30 éven aluliak kapták. A magánerős épít­kezés támogatását szolgálják a fuvarkedvezmények, és nem utolsósorban a kollektíva társadalmi segítségnyújtásai is. Felszólalt Oláh Zoltán KISZ-titkár is, aki arról be­szélt, hogy az ifjúsági szö­vetség nem mindig tudja kihasználni jogosítványait. Ezért az aktivistáknak job­ban kell tájékozódniuk a környezetükben dolgozók problémáiról. Minél több in. formációval kell tehát ren­delkezniük és bátrabban kell kiállni a jogos igények ki­elégítéséért. A megalapozat­lan követelések ellen is fel kell azonban lépni, mert ez is szorosan hozzátartozik az érdekvédelemhez. A vitában sok észrevétel hangzott el. Egyesek túlzott­nak tartották az egy műsza­kon belüli irányítók arányát, mert a művezetők így túlsá­gosan a papírmunkával van. nak elfoglalva. Többen is foglalkoztak az energiataka­rékosság kérdésével, és kőnk. rét javaslatokat is tettek ezzel kapcsolatban. Így pél­dául, hogy az új autóbuszok megrendelésénél vegyék fi­gyelembe azt, hogy majdan milyen útvonalra kerülnek, és ez alapján válogassanak a különböző típusok között. A viszonylag tekintélyes elvándorlás — mint kiderült — leginkább a 22—23 éves szakmunkásokat érinti. Ez nem véletlen, hiszen ők azok, akik családalapítás előtt áll­nak, és így a kereset rend­kívül fontos tényező szá­mukra. Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy a parla­menteknek eddig nem sike­rült minden lehetőséget ki­használniuk, és hogy ezekre a fórumokra nagy szerep vár az üzemi demokrácia kitel­jesítésében. A mindenre kiterjedő pon­tos válaszok után elfogadták az új intézkedési tervet. A tanácskozást egy idézettéi zárták, amely nemrég hang­zott el az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ülésén, és hűen tükrözi a nemzedék elkötelezettségének szüksé­gességét saját ügye iránt. „Az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi fel­adat, ugyanakkor sorsuk alakításért a fiatalok maguk is felelősek...” H. A. Meghatározó szerep ni ég szebb Egerért Újsághír: „November 7-c alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tün­tették ki Karácsony Lászlót, az egri In­gatlankezein. Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat igazgatóját". A vállalat igazgatói szo- ■ bája puritán; a ba­rokk. műemlék belváros egyik hangulatos épületecs- kéjéböl néz az udvari front­ra. A belváros rekonstruk­ciója talán a leglátványosabb eredménye annak a sziszte­matikus városépítő munká­nak, amelynek egyik felelőse Karácsony László. De nem­csak ez a munka az övék. 07. övé: — Bizonnyal eltűnődöd azon. hogy alig ötéves igaz­gatói működése után mire adhatták önnek ezt a kitün­tetést. — Meggyőződésem, hogy ez a-z elismerés nem elsősor­ban nekem, hanem a kollek­tíva munkájának szólt Amely ma is naponta bizo­nyításra kötelezett, egyetlen új panaszost, bérlőt nem elégít ki. hogy tavaly ki­váló volt-e a vállalat. Min­den új bérlő: egy új fel­adat, ahol nem lehet meg­bukni! — Mivel érhető el ez a magas célkitűzés? — A felújtíások, az igazi nagy feladatok előre tervez­hetők; ezekkel viszonylag kevesebb a szervezési tenni­való. öt évre előre eldön­tött címjegyzéken éves prog­ram szerint haladunk vé­gig. Ha jó az érdekeltségi rendszer, a számonkérés, úgy e feladatokkal kapcso­latban kevés a vezetői fel­adat. Ezt az is bizonyítja. hogy az előző ötéves ciklus összes felújítási munkájával mindössze három év alatt birkóztunk meg. Megújult a Hadnagy úti lakótelep, a Lenin út, a Sas út házai. Mindehhez persze az is kel­lett, hogy az évi ütemezés­ben kapott költségvetési pén­zeket minden évben „meg­fejeltük" a saját többletbe­vételeinkből. Amely minden évben kétszerese lett a ter­vezettnek. 9 helyett 18 mil­lió körül alakult. — A nehezebb vezetői fel­adatokat a napi ügyintézés jelentette. Elromlik egy te­tőantenna, egy gázkonvektor, — általában azonnali „tűz­oltómunkát” követel. Ezeket a tennivalókat, szervezésüket tekintve, „leválasztottuk” a felújításoktól. Hibaelhári- _ tóink mellett egy gyorsszol­gálatot is létrehoztunk, amely a vizsgálat nélkül is lát­hatóan meghibásodott be­rendezési tárgyakat cseréli, 24 órán belül. Meg kell em­líteni, hogy ezek a munkák ma már egyheti, néha két­heti egy napot igényelnek, annyira fejlődött tmk-tevé- kenységünk. — Házakat, lakásokat kar­bantartani? — Csak így lehet! Ezer lakásnál oldottuk meg. az 5500-ból, hogy időben a na­gyobb hibák jelentkezése előtt vizsgáltuk meg a laká­sok állapotát. E módszer előnye kettős: könnyebb ki­javítani kis, alig észrevehe­tő hibákat, mint az egyre súlyosbodókat. Hiszen égy csöpögő bojlertől később át- vizesedik a fal, hullik a csempe — egyre több mun­kát igényelve. Másrészt így szervezhető, előre áttekint­hető a munka — nem azon­nali kapkodás. — Az eddig felsoroltak mind pusztán vezetői fel­adatok, gondolatok. De mind­ezt végre is kell hajtani! — Kevés helyen dolgoznak teljesítménybérben az ingat­lankezelők fizikai dolgozói — nekünk ez megy. Én, gé­pészmérnökként, már na­gyon korán megtanultam, hogy a minden szükséges feltétellel ellátott, munkájá­ban anyagilag is érdekelt ember — akar is dolgozni! És ez a legtöbb, amit egy vezető megtehet: az akara­tot felkelteni azokban a munkatársaiban, akikben vé­gül is az ő munkájának eredménye valóban testet öli. Nagy öröm. hogy most egy ilyen szellemű csapat dolgozik itt középvezetőként, még nagyobb, hogy öt év alatt a 18 középvezetőből mindössze négyet kellett mással felváltanunk. Tehát az eredeti, szaktudásban fel­vértezett vezetek is társul szegődtek e lépésváltáshoz. — Az önök vállalata azon­ban nemcsak hagyományos értelemben vett ingatlanke­zelői feladatokat vállalt a barokk városban! — Tudomásom szerint az országban csak a mi cégünk foglalkozik beruházási fel­adatokkal. Arra is büszkék vagyunk persze, hogy mun­kásaink a belváros helyre- állításában is bizonyították szakértelmüket. „Hiúsági kérdést” csináltunk például abból, hogy a város 200 év­vel ezelőtti „főépítészének", szobrászának Carlone mes­ternek a házát minél míve­sebben szépítsék újjá. De említhetném a bormúzeum, a Zalár utca ékköveit is. Mégis ezalatt az idő alatt többet végezhettünk, mint szakmunkásaink képessége: a tarnaleleszi, az egercsehi brigádok, a TANÉP munká­sainak munkáját mi koordi­náltuk — és ez igényes, szép feladat egy ilyen várost sze­rető ember számára. — ön egri? — Nem; némi öniróniával „vendégmunkásnak” titulál­hatom magam, hiszen Eger­ben csak lakom. Rokoni, családi kapcsolataim nem kötnek ide — és ez nagy előny egy olyan beosztásban, ahol sok „baráti” szívesség­kéréssel kopogtatnak. Füg­gelenül — könnyebb dönteni ilyen ügyekben. — Könnyen dönt? — Egyre nehezebben. Én a KISZ alapító tagja vol­tam 1957-ben, és járőröztem Kozma „Picivel” Budapest utcáin, ahol akkoriban gyor­san kellett dönteni. Mosta­ni beosztásomban egyre ne­hezebb, Az új rendeletek ugyanis főként a fővárosi in­gatlankezelő vállalatok gond­jainak megoldására szület­tek — de például én mit „decentralizáljak” mondjuk egyszem ácson, tetőfedőn ? A vállalati demokrácia fej­lesztése is jó dolog, hiszen olyan gondolatokat, módsze­reket szentesít, amelyeket a jobb vezetők évek óta tu­datosan alkalmaznak. De itt mintha picit túllőttünk vol­na a célon: ma például ne­kem. az igazgatónak nincs olyan jogom, hogy azonnal megváljak egy munkatár­samtól, de bármely intézke­désemmel kapcsolatban a dolgozó 93 (!) helyen teher panaszt! Így ez egyoldalú dolognak tűnik, túlzott kor­látozásnak, — de ezek a dol­gok előbb-utóbb kiforrják magukat, bízom benne. — Milyen lakásban él? — Szövetkezetiben. — Függetlenül él; mégis, mi köti e feladathoz? — A megbecsülés, hogy vá­rosi pártbizottsági tagként, hogy a városszépítő egyesü­let elnökhelyetteseként szá­mítanak gondolataimra. Elég­tétel, hogy a vállalat ez alatt az öt év alatt megbecsülést szerzett e nem túl hálás te­rületen — amíg én csak dol­goztam. .. Kőhidi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents