Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
fl. NÉPÚJSÁG, 1984. december 24., hétlő Az év sportolói: Vidács Györgyné, Gáspár Tamás és a fogathajtó-válogatott A magyar sportújságírók 1958-tól az idén már 27. alkalommal választották meg az év legjobb sportolóit. Két új sportág iratkozott fel a győztesek listájára: a teke és a lovassport képviselője először lett az év legjobbja. Tekében az egyéni és csapat világbajnok Vidács Györgyné „törte meg a jeget”. Korábban csak egyszer. 1982-ben, Csányi Béla révén került tekéző a legjobbak közé, a második helyen végzett. A fogathajtó-válogatottnak 1979-ből és 1981- ből már volt két harmadik helye, 1984-ben az első helyet is kiérdemelte. 1984 legjobb férfi sportolója birkózó lett: Gáspár Tamás. Az első férfi győztes. 1958-ban Pólyák Imre személyében már birkózó volt. s az évek folyamán Gurics György, ismét Pólyák Imre, Kozma István. végül 1971- ben Hegedűs Csaba első helye is a sportág dicsőségét hirdette. Mindenképpen figyelmet érdemel a sportlövő Fórián Éva, mert 1981-től csak egyszer (tavaly) hiányzott az első háromból. 1981-ben harmadik. 1982-ben második volt, s 1984-ben ismét a harmadik helyen végzett. Az őszi világbajnoki selejtező sikeres eredményei alapján ismét dobogóra került a lab- rúgó-válogatott. legutóbb 1981-ben kerültek előkelő helyre: másodikok voltak. Az 1958. évi első szavazáson Körmöczi Zsuzsa, Pólyák Imre és a vízilabdaválogatott volt a győztes, az elmúlt esztend5ben pedig Temesvári Andrea, Guczoghy György és az öttusa-válogatott bizonyult a legjobbnak. A sportújságíró szavazás alapján tehát 1984 legjobb sportolói: Nők: 1. Vidács Györgyné Abrahám Mária, (tekéző). 526; 2. Stetanek Gertrud, (vívó), 371; 3. Fórián Éva, (sportlövő), 276 pont. Férfiak: 1. Gáspár Tamás, (birkózó), 496; 2. Fábián László, (öttusázó), 379; 3. Juhász László, (fogathajtó), 365 pont. Csapat: 1. Fogathajtó-válogatott (Juhász László, Bárdos György, Fülöp Sándor), 570; 2. Vasas vízilabda csapata, 315; 3. Labdarúgó-válogatott 220 pont. Váratlanul a világ élén A május végi ljubljanai világbajnokságon Vidács Györgyné Ábrahám Mária két arany- és egy bronzérmet szerzett, s ezzel az idei szavazáson első számú esélyessé lépett elő. Az esztendő végéig senki sem tudta túlszárnyalni a 28 éves szegedi versenyző kitűnő teljesítményét. s így 1984-ben ö lett a legjobb magyar sportolónő. — Pályafutásom 1973-ban kezdődött. Ekkor mentem le először a tekepályára. dr. Szamosszegi Belőné volt az első edzőm, jelenleg Révész János a mesterem. Három év múltán tagja lettem az ifjúsági válogatottnak. s 1977-ben az ifjúsági Európába jnokságon egyéniben a hatodik helyen végeztem. Jobbra számítottam. \z idén a jugoszláviai VB-n végre minden összejött. Eddig a hazai tekepályákon nem sok babér termett. 1980-ban párosban Tompánéval nyertünk egy országos bajnokságot, de ennél több nem sikerült. Eddigi legjobb eredményemet egy csapatbajnoki találkozón értem el. 482 fát ütöttem. Ezt a teljesítményt a nagy versenyeken csak megközelíteni tudtam, de a 467-es VB-csúcsom is jónak mondható. Büszke vagyok rá. hogy ezt még férfiak sem nagyon tudják. Kicsúszott eredmény a ljubljanai két arany? — Őszintén szólva nem számítottam rá. Nagyon keményen készültünk s igen jól öszekovácsolódott a női gárda. A VB-n a csapatarany után már feldobott hangulatban versenyeztem, s a közönség nagy része minket biztatott. Most még nehéz megválaszolni, hogy két év múlva bizonyítani tudom-e az érmek jogosságát. — Az idén megszerzett cím kötelez, de olyan sűrű a mezőny, hogy már az első húszba kerüléshez is nagyon jó átlagteljesítmény szük- ges. Ha egyáltalán ott leszek a következő VB-n, mindent megteszek. hogy újra dobogóra állhassak. Az idén megkaptam a nemzetközi minősítést, több időm jut a gyakorlásra. Most még a lendület visz, hiszen Ljubljana után itthon megnyertem a tizenkettek bajnokságát, több versenyen az élen végeztem. Eddig hetente háromszor volt pályaedzés, egyszer erőnléti, ezt az adagot a jövőben növelni kell. Családja, környezete megszokta már a sikerembert? — A férjem is tekéző, OB II-es csapatban. Ez persze, nem okoz feszültséget, egyebek mellett azért sem, mert otthonunkat nem keverjük össze a tekecsarnokkal, családi körben kevés szó esik a játékról. Jóleső érzés volt, hogy a kollégák — a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalatnál vagyok adminisztrátor — milyen nagy szeretettel fogadtak. Aranylovasok A hazai lovassport kétségtelenül legsikeresebb szakága a fogathajtás. A négyesfogatok eddig megrendezett hét világbajnokságán 8 arany-, 5 ezüst-, s 3 bronzérmet szereztek a magyar versenyzők, s ezzel toronymagasan vezetik az összesített éremtáblát. Az idei VB-n a csapatverseny aranya mellett az egyéniben az első öt helyen magyar hajtó végzett. A szilvásváradi világ- bajnokságtól — ahol az együttest Bárdos György (35 éves), Fülöp Sándor (42) és Juhász László (34) alkotta — mindenki a világ- elsőség visszaszerzését várta. — Valóban ez volt a célunk — emlékezett vissza Borontai István, a fogathajtó szakbizottság elnöke. — Az 1980. évi windsori vb-n Bárdos még aranyérmes volt, a csapatversenyt azonban már az angolok nyerték. A hollandiai Apeldoorn 1982-ben viszont már a hazaiak kettős sikerét hozta. Az akkori győztes, Tjeerd Velstra két éven át verhetetlennek bizonyult, így felkészülésünk egyik „sarkalatos pontja” az ő gyengéinek kiismerése volt. / teljes magyar négyesfogat- hajtó-keretnek ezért biztosítottuk a nemzetközi szereplés lehetőségét, s végül a legjobb formában lévő három hajtónak szavaztunk bizalmat. A csapat legnevesebb tagja a két egyéni vb- arannyal rendelkező Bárdos György. A szilvásváradi hajtó az esztendő első felében sok gonddal küszködött, lóelhullás, betegség gátolta munkájában, s talán ez a magyarázata annak, hogy a hazai rangsorban 1984_ben csak a harmadik helyen végzett. A vb-n a bemutatásban a negyedik, díjhajtásban és maratonhajtásban az első helyen végzett. A zárószámban, az akadályhajtásban kétszer is hibázott, s végül az egyéni versenyben második lett. Fülöp Sándor az 1974. évi frauenfőldi világbajnokságon nyerte az egyéni versenyt. Az országos rangsorban ötödik kecskeméti versenyző májusban a windsori viadalon negyedik lett, s nagy tapasztalata mellett nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a vb-csapat tagja lehetett. Szilvásváradon, két nap után, a nyolcadik helyen állva a maratonhajtásban felborult fogatával, s ez elütötte a jobb szereplés lehetőségétől. Az esztendő kiemelkedően legeredményesebb hajtója a kiskunfélegyházi Juhász László. Két évvel ezelőtt Apeldoornban újoncként már bronzérmet szerzett, s idén sikert sikerre halmozott. Vezeti a hazai ranglistát az országos bajnokságon is első lett, s az aacheni kétnapos versenyen is mindenkit maga mögé utasított. Szilvásváradon két nap után még csak a hatodik helyen állt, de a hátralevő számokban már ellenállhatatlannak bizonyult. A maratonhajtást Bárdossal holtversenyben megnyerte, s miután az akadályhajtást hibátlanul teljesítette. őt avatták világbajnoknak. Az egész idényben mutatott kiemelkedő szereplésével 1984. legjobb lovasa, s az év sportolója választáson a 3. helyet is kiérdemelte. A fogathajtó-csapat sikerét — az „év sportolói” szavazáson — dr. Hecker Valter a Magyar Lovas Szövetség főtitkára így értékelte: — Megérdemelten kapták hajtóink a lovassportban eddig egyedülálló kitüntető címet. Az elismerés természetesen nemcsak a három versenyzőt, hanem a tenyésztőket, szakvezetőket, az egész fogathajtó szakágat is megilleti, örülök hogy a sportújságírók is elismerik a nagyszerű teljesítményt, s 1986-ban, a következő világbajnokságon szeretnénk idei eredményeinknek megfelelően szerepelni. Mesterhármas a „király” ellen Gáspár Tamást már a hetvenes évek második felében óriási ígéretként tartották számon. A két junior EB- aranyával korán felkeltette Hegedűs Csaba szövetségi kapitány figyelmét is. Már az 1979-es bukaresti EB-n — ez volt Hegedűs bemutatkozó világversenye szakvezetőként — helyet kapott az akkor 19 éves, 100 kg-os sportoló a felnőtt együttesben, de az igazi sikerek elmaradtak. 1984-ben azután igazán kijött a lépés. Sorjában nyerte külföldön a nagy nemzetközi viadalokat a Matu- ra-emlékversenyt. A márciusi felszabadulási emlékversenyen revánsot vett minden idők legtöbb aranyérmet gyűjtött szovjet birkózóján, Nyikolaj Balbosinon. Ezt a bravúrt még kétszer végrehajtotta: a jönköpingi EB-n és a júniusi „A” kategóriás nemzetközi viadalon, a Budapest Sportcsarnokban. Meglepte hogy „az év sportolója” lett? — Tudtam, hogy az öttusázó Fábián Lászlóval késhegyre menő csata lesz a címért — mondta az 1985. július 19-én. 24. életévébe lépő birkózó. — Azt hiszem. Balbosin háromszori legyőzése döntött a javamra. Eddig egy-egy EB- és VB- ezüstöt szerzett a jönköpingi E urópa-bajnoki aranyérem mellett. 1984. volt a „csúcséve”? — Érzésem szerint még messze vagyok a csúcstól. Eddigi pályafutásom , két, jól elkülöníthető szakaszra osztható. Amikor bekerültem a felnőtt válogatottba, évekig megéltem abból, hogy kikiáltottak tehetségnek. De rá kellett jönnöm, hogy a felgyorsult birkózásban már nem elég ennyi. Váltani kellett. Addig jórészt az ellenfél akcóinak kontrázá- sából értem el pontjaimat. Egy idő után módszeresen erősítettem, stílust váltottam. Nagyon figyelek a pörgetésekre. és állásból is nekem kell elsőként dobnom, nem szabad várni a rivális hibáira. Ügy hírlik: Balbosin a Gáspártól elszenvedett három vereség után visszavonult. Véleménye szerint ki lesz az utóda? — Számos nagy egyéniséget tartok számon a Szovjetunióban, így mindig nehéz ellenfél érkezik, akárki is legyen. 1985-ben Lipcsében EB következik. — Nemcsak az EB-ismét- lés a cél, nyerni akarok a Kolbotnban sorra kerülő világbajnokságon is. 1981-ben — az a VB is Norvégiában volt — eljutottam a döntőig, de a szovjet Szaladze nagyon hamar betusolt. Növényi és Tóth visszavonulásával az őrségváltás ideje érkezett el a kötöttfogású válogatottban. Várhatóan Gáspárra úgy tekintenek fel a jövő fiatal válogatottjai. imint „élemberre”. Mit vár az új hullámtól? — Ha nem is olyan naf^y számban, mint mondjuk tíz éve, de vannak reménységeink. Olyanok, akikből ütőképes VB-csapatot formálhatunk 1986-ra. Mert akkor világbajnokság lesz a Budapest Sportcsarnokban. Azon pedig kell, hogy magyar birkózó is aranyérmes legyen — fejezte be Gáspár Tamás. Sportmúzeum Egerben, az úszás, vízilab- dázás emlékeiből A bajnokok arcképcsarnokával Amire alapozni lehet: tizenkét olimpián az egri. vagy az innen elszármazott versenyzők négy arany-, hat ezüst és hat bronzérmet mondhatnak magukénak. Az Európa-bajnokságok mérlege 12 arany, 10 ezüst és 7 bronzérem. Számtalan főiskolás világjátékon, ifjúsági EB-n álltak rajtkőre, dobogóra. Felállítottak egy világcsúcsot és 18 kontinens- rekordot, a magyar bajnokságon a férfiak 110 egyéni, 19 váltó, a nők 29 egyéni és négy váltó elsőséget szereztek. A gondolat megvalósul,. Eger sikerekben gazdag úszó- és vízilabdasportjának méltó emléket állítanak. Az elhatározás idén tavasszal érlelődött tettekké. A Heves megyei Üsző Szövetség elnökségi ülésén mindenki egyetértett a sportmúzeum alapításával. Ezt követően sorban születtek a teremtő erejű intézkedések. A szövetség előbb védnököket keresett és talált, majd dr. Székely Ferenc vezetésével munkához látott a szervező bizottság. — Első és legfontosabb teendőink egyike volt, hogy Eger egykori úszóihoz, vízilabdázóihoz, olimpikonjaihoz, válogatott versenyzőkhöz, magyar bajnokokhoz nyílt levelet juttattunk el. — mondta a kezdetekről dr. Székely Ferenc. — Mintegy 120 korabeli és közelmúltbelli kiválóságnak postáztuk, egyben kértük őket egy támogató nyilatkozat aláírására, s a majdani feldolgozáshoz, rendszerezéshez nélkülözhetetlenül szükséges adatok visszajelzésére. Természetesen a helybéliek válaszoltak leghama- rább. így az elsők között például Bitskey Aladár, aki a múzeumnak felajánlotta hat trófeáját, több díszoklevelét, vagy száz darab érmét, 50 fényképét, négy régi úszó- könyvét, régi válogatott címereket. plakátokat, és egy gazdag újságcikk-gyűjteményt. (A ma is oktató idős sportember, a kicsinyek Aladár bácsija 1928-ban indult az amsterdami olimpián. Pesten. Bolognában és Párizsban Európa-bajnokságon szerepelt. két ezüstérmet szerzett hátúszásban.) A korai jelentkezők között volt Fábián Béla, az ötvenes évek főiskolai világbajnoka. az 1954-es torontói EB helyezettje, mellúszó, a népszerű „Zsöde”. Bakó Jenő mesteredző, is nyugdíjas már. Pesten él. de Fz a korabeli fotó már a múzeumé. Az uszodai felvételen az első sorban balról a második Bitskey Aladár, a kép jobb szélén Szigritz Géza, akinek emlékére évente úszóemlék- versenyt rendeznek Egerben nyomban támogatásáról biztosította a szervezőket. A Kádas, Válent-féle korszakból az általa készített mozgófilmek kópiáit ajánlja. Dr. Bárány Istvánnal is megtörtént a levélváltás. A volt olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszónak az édesapja kezdeményezte, s részben tervezte Egerben az ország első 50 m-es uszodáját. 1985. július 1-én lesz az uszodaavató 60. évfordulója. Leveleket várnak Izraelből Kanadából, az USA-ból. az NSZK-ból Erdélyi György volt válogatott hátúszó. míg Argentínából Kovács Dezső hajdani élsportoló jelentkezését. A már említetteken kívül, — a teljesség igénye nélkül — még inéhányan azokról akiktől relikviákra, forrás értékű „hagyatékokra” számítanak: a Ringelhann- család, a Baranyaiak, Hevesi István, Gyergyák Magda, Frank Mária, Ambrus Miklós. Katona József, dr. Bodnár András. Pócsik Dénes, Pelle Jutka, Lázár-testvérek. .. A tárgyi emlékek sokszínűségére példa. 1959-ből a szövetség őriz egy kínai képes levelezőlapot, amit Katona József (a későbbi gyorsúszó Európa-bajnok) küldött edzőjének. Válent Gyulának. Az „ősidőkből” Faragó Loránd fotográfus számos felvételt bocsátott rendelkezésre. A szervező bizottság reméli hogy az adakozás széles körűvé válik. Mindent, ami összefüggésben van az egri úszó- és vízilabda helytörténettel — pl. amatőr fényképek, stb. — szívesen veszik át. Személyesen. vagy levélben eljuttathatják: a következő címre: Heves megyei Tanács VB. testnevelési és sportosztálya. Üsző Szakszövetség. 3300, Eger, Kossuth Lajos u. 9. Remélhetően össze tud - ják állítani majd a bajnokok arcképcsarnokát. A múzeum végleges helyéről még folynak a tárgyalások. (budavári) Tisztelt sportbarátunk! A történelméről, műemlékeiről, fürdőkultúrájáról, úszó- és vízilabdasportjáról híressé vált Eger város lakói méltán ápolják a múlt emlékeit, dicső elődök gazdag hagyatékait. A város történelme igen gazdagon kínálja azokat az értékes és nemes emberi törekvéseket, hősies erőfeszítéseket, az emberi akarat diadalát, melynek feltárása és megőrzése, követése és folytatása az utókor számára kötelesség. A magyar úszás és vízilabdázás történetében Egert a két sportág fellegvárának tartják. Kevés város büszkélkedhet azzal, hogy olyan sok, világsikert elért versenyzőt adott, akiknek bölcsője és sikereinek elindítója az egri verseny- uszoda volt. E sikerek és eredmények méltó módon történő megőrzését határozták el a megye és város párt-, álla mi és sporttársadalmának vezetői, amikor Egerbe az úszó- és vízlabdasport felejthetetlen, dicső múltjának sportmúzeumot állítanak fel. A megye és a város vezetésétől kapott anyagi és erkölcsi támogatásra támaszkodva fogtunk hozzá a sportmúzeum megteremtéséhez. A múlt emlékeinek megőrzése mellett a sportkönyvtár és szakirodalom gyűjtésével, szakmai segítséget kívánnak nyújtani a sportág szakvezetői. A múlt eredményeinek méltó bemutatása mellett olyan új sportnemzedék kinevelését kívánjuk elősegíteni, akik újabb nagy nemzetközi sikerek elérésével gyarapíthatják a múzeum sport- történeti anyagát, aminek alapjait azok a dicső sportemberek rakják le. akik ezen felhívásunknak lelkes, önzetlen hozzájárulói lesznek és akiknek ez a múzeum állít örök emléket. E gondolat jegyében kérjük tisztelt sportbarátunkat (tisztelt hozzátartozóját), mint aki a nemzetközi sportversenyeken felejthetetlen sikereket ért el: váljon támogatójává e nemes kezdeményezésnek. Felkérjük, hogy a sportmúzeum anyagát a tulajdonát képező trófeákkal, érmekkel, sporl- emlékeive) gazdagítsa. Ennek érdekében jön létre az egri úszó- és vízilabda-sportmúzeum baráti köre, amely szervezet a Heves megyei Üsző Szakszövetség keretei között működik és feladata a sportmúzeum létrehozása. Mi. akik aláírtuk ezen levelet, és akik a párt- és állami szervek nevében védnökséget vállaltunk a sportmúzeum létrehozásában, számítunk sportbarátunk segítségére. Sportbaráti üdvözlettel: KISS SÁNDOR az MSZMP Heves megyei bizottsága titkára, a Heves megyei Üszó Szakszövetség elnökr PUSZTAI LASZO a Heves megyei Tanács V. B. testnevelési és sportosztály vezetője DR. VARJÚ VILMOS Eger város Tanácsának elnöke. az Eger Sportegyesiilet elnöke (Kelt: Eger, 1984. augusztus 1.)
