Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 23., vasárnap Se ■ ■ Uzen a szerkesztő Tóth István, Hatvan: Örömmel olvastuk levelé­ből. hogy a hatvani városi tanács gondolt nyugdíjasaira is. Sajnos, minden hasonló eseményről szóló levelet nem tudunk közölni, mivel a me­gye minden üzemében, in­tézményében vannak ilyen és hasonló rendezvények. A levelek többségét így sajnos helyszűke miatt nem tudjuk közlésre leadni. Kismama jeligére. Kápolna: Hogy jól számolták-e ki a szabadságát, arra nem tu­dunk válaszolni, tekintettel arra. hogy leveléből néhány lényeges adat kimaradt. Nem tudjuk például, hogy alapszabadságán túl meny­nyi pótszabadságra jogosult munkaviszonyai alapján. A gyes megszűnése után jár a gyes alapján egyévi rendes és pótszabadság. A gyerme­kek után járó pótszabadsá­got ez esetben nem lehet fi­gyelembe venni, annak csak a visszatérés évében ará­nyosan jutó része számítha­tó be. Ezen túlmenően igény­be veheti a visszatérés évé­ben az időarányosan járó pótszabadságot, ez azonban, az ön esetében csak a mun­kaviszony megszüntetéséig időarányosan járó rész lehet. Ezen felül jogában áll a szü­lés évében, ki nem vett sza­badságot is kivenni, mivel a szabadság nem évül el. Ezek alapján ki tudja számítani ön is. mi az, amit követel­lhet. Ami a felmondás idő­pontját illeti, a régi válla­latnál igényt tarthat­nak a kollektív szerződés­ben rögzített felmondási idő letöltésére. Nyilván, ezért határozták meg a munka­könyv kiadásának napját ja­nuár 19-ben. A levélből, pontosabban az abban kö­zölt adatokból úgy tűnik, hogy a gyes után járó egy­évi alap- és pótszabadságnak megfelelő időt nem számí­tották be a szabadságba. A rendesen ki nem adott sza­badság ügyében a vállalati munkaügyi döntőbizottság­hoz lehet panaszt benyúj­tani. Sz. Béla: Azért nem felesleges ré­sze a versnek a rím sem. Ez az első, ami versének olvasásakor eszünkbe ju­tott. Egyébként ez a vers közlésre nem alkalmas, mi­után nem igazán vers. Az első sorában mintha önkri­tikusan szemlélné a dolgot: faragom faragatlan rímem. Hát ezt még egy kissé va­lóban faragni kell. „Végrendelkezni kívánok” jeligére, Eger: A saját kezűleg írott vég­rendeletnél is ki kell tűn­nie az iratból, hogy mi a végrendelkező neve, miről és kinek a javára rendelkezik, s a közjegyzőnél kell letét­be helyezni. A levélben leírottak nem teszik indokolttá, hogy má­sodik gyermekét az örökség­ből kirekessze, a kitagadás­nak nyomós oka kell le­gyen. A leírottak jelenthet­nek érzelmi hatást önre, de nem teszik törvényessé a kitagadást. Ilyen indoklás után. a végrendelet valóban támadható lesz. VISSZHANG Lehetne azért otthonos... Elszomorító megállapítás­sal zárta cikkét Szabó Pé­ter (Lakberendezés — mel­lékvágányon, Nú. 1984. de­cember 14.). Azt boncolgat­ta, hogy a tinédzserektől egyetlen eredeti elképzelést se hallott, mert még nem láttak példát az ízléses, egy­szerű berendezésre. Nem tudok ezzel az álta­lánosítással egyetérteni. In­kább ötlethiányról van szó. A gyerekeknek honnan is lehetne más elképzelése, többnyire csak a tipizált bú­torokat látják. Sajnos a bú­torgyártás ma még az igé­nyek mögött áll. Persze, azért a meglevőt is lehetne jobban elhelyezni. Kevés embernek jut például eszé­be, hogy a szekrénysort da­rabjaira is lehet szedni, megkeverni az ülő- vagy fekvőalkalmatossággal. Az „otthont” nem a bú­torok minősége, annak elhe­lyezési módja adja. Jártam már olyan lakásban, ahol a hagyományos és megszokott elhelyezésű bútorok között is éreztem a tulajdonos egyéniségét. Egy jól meg­választott és elhelyezett dísz­tárgy, kép, esetleg a ház asszonya, ura egy-egy saját kezű készítménye tette egé­szen mássá, mint a több ez­res társát. Gyermekek ízlésnevelése az égvilágon mindenhol ki­vitelezhető, még az is, hogy teszem fel, rajzórán azt a feladatot kapnák, hogy ki, mivel, hogyan rendezi majd be a jövendő lakását. De a lakberendezési boltokban is el tudnék képzelni ugyan­abból a típusból többféle megoldást bemutató elrende­zést. S mi több, még a csa­ládi életre nevelés egyik té­májaként is, az otthonról történő beszélgetést. A gyerekekből nem hiány­zik a szépre való fogékony­ság, ízlésük befolyásolható, csak arra kell vigyáznunk, hogyan. Dobrovits Mária, Eger Egy elhagyott Zsiguli keserve... A ZG 88-35 forgalmi rend­számú kék Zsiguli vagyok, keresem gazdámat, aki elha­gyott Egerben, a Május 1, úton második hete. Elhagyott, minekutána hátsó részembe valaki beletolatott. Csomag­tartó tetőmet a szél mozgat­ja, csomagtartómban csak a pótkerék van, ki tudja med­dig? Jó emberek, szóljatok a gazdámnak, hátha hazavisz. Hátha hazavisz, mielőtt a műemlékvédelmi felügye­lőség lajstromba nem vesz. A Zsiguli panaszát felje­gyezte: Ludányi Endre Eger VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Mi sem tartjuk helyes megoldásnak Lapunk december 12-i szá­mában bíráltuk az egri Szu­peréit vezetőjét a szikkadt kenyér mindenáron való ér­tékesítése miatt. Cikkünkre az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalati illetékese vála­szolt: „A cikkben közölt meg­állapítás a lejárt szavatos­ságról nem helyes. A Sütő­ipari Vállalattal egyeztetve megállapítottuk, hogy a szombati címkézésű kenyér a 72 órás szavatossági idő figyelembevételével hétfőn délután még értékesíthető. A gazdaságossági szempon­tok figyelembevételével a boltvezető helyesen járt el annak ellenére, hogy a bolt­ban aznapi friss kenyér is volt készleten, mégis meg­próbálta értékesíteni a szom­bati kenyeret is. Helytelennek és semmi­képpen sem elfogadhatónak tartjuk viszont, hogy a friss kenyérből kivételezés alap­ján egyes vevőknek jutott, és ez ellen kifogást emelő vevőkkel szemben a cikkben is közölt magatartást tanú­sította. Vállalatunk vezetése elítéli és nem kereskedői magatartásnak minősíti e cselekedetét, emiatt írásbeli figyelmeztetésben részesí­tettük a boltvezetőt. Bízunk benne, hogy a jövőben ha­sonló esetre nem kerül sor sem ebben az ABC-ben, sem vállalatunk más egységében. Horváth Béláné osztályvezető Eddig a válasz, amelyhez azonban egy-két megjegyzés kívánkozik. A vásárlók nem háborodtak volna fel, s mi nem tesszük szóvá, ha a Szu- perettben a hétfő esti szik- kadtkenyér-árusítás nem lenne gyakorlat. Igazat kell adnunk, hétfő este a kenyér valóban még nem hetvenkét- órás, de a dolgozó asszony kedd reggelre is vásárol, ak­korra pedig akárhogy szá­moljuk, a kenyér minden, csak nem jó. S végül is, ha a boltban nem jól becsülik fel a megrendelést, s ez hét­ről hétre így történik, akkor annak talán mégse a fo­gyasztók „fizessék a tandí­ját”. (A szerk.) Apróbb-nagyobb bosszúságok Harminc óra — víz nélkül Hosszabb ideje gondjuk a pétervásáriaknak az alacsony víznyomás, az időszakos víz. korlátozás, a víz — magas vastartalma miatt fehérnemű mosására használhatatlan — minősége. Mindezt türelem­mel, megértéssel fogadta Pé_ tervására lakossága, mint ahogy az őszi — a megszo­kottnál tartósabb — vízkor­látozást is. Ezzel a türelem­mel éltek vissza a vízügy egri ügyeletesei, amikor az elmúlt hét végén több mint harminc órán keresztül víz nélkül hagyták Pétervásárát. Már a kiszállás is „Pató Pál úr-i” volt, azonban a műszaki hiba elhárítása még inkább az. Ügy elhagyni a nagyközség területét, hogy a csapokból egy könnycsepp nem sok, de annyi nem jött, nagyfokú lelkiismeretlenség. Közben telt-múlt az idő, le­állásra kényszerült a helyi sütöde, hogy a vendéglő, or­vosi ügyelet, diákotthon mű. ködési körülményeiről ne is beszéljünk. Az újabb telefo­nálásokra ismét kiszálltak: — Majd reggel nekilátunk — gondolták, és megállapítván a hibát, azon mód ismét el. mentek. Ha a hiba valóban ennyire elháríthatatlan, hogy két nappal és két éjjel nem elegendő a kijavításukhoz, akkor gondoskodni kellett volna legalább az, ivóvíz biztosításáról. Az inkább gyanítható, hogy a hanyag, ság, a munkahelyi és embe. ri kötelesség elmulasztása, a lelkiismeretlenség voltak azok, amelyek elháríthatat­lannak. kivédhetetlennek bi. zonyultak Pétervására lakó­inak csaknem két napon át. Dombóvári János Több figyelemmel Az autóbuszról leszállva, már nem először bosszanko­dom. Negyven-ötven centire állnak meg a járdasziget mellett. Nappal is oda kell figyelni, de az esti félho­mályban annál inkább. Né­hány napja egész csoport igyekezett lelépni az utolsó ajtónál. Már indultam a szá­raz betonon hazafelé, amikor a kocsiindulást jelző csengő megszólalt, és szömyülködő szavak röppentek felém. Visszanéztem, s az autóbusz mellett az úttesten egy idős bácsi feküdt, egy gyermeket ölelve magához. A gyermeket édesanyja nyomban felemel­te, de a bácsit az utasok csak körbesajnálták és magá­ra hagyták. Kérésemre va- ki mégis segített talpraállí­tani. Orrán vér bugyogott, s egyetlen támasza, a centi vastag szemüveg darabokra törve hevert a földön, ösz- szeszedtem, a zsebébe rak­tam. Sérülten mentőről, kórház­ról hallani sem akart. Orrát törölgetve sírt: még ha ittam volna! Mit mond a felesé­gem? Bekísértem a megálló melletti lakására. Mindenesetre mi, utasok, egy kicsit több figyelmet kérünk — egymástól és a gépkocsivezetőktől. Varga Joli Eger Nem az áfésznál tévedtek Mi tagadás, sok élcelődésre adott okot a hevesi áruház hirdetésében közölt téves adat. A hirdetést megfelelő árak megjelölésével december 15-i és 16-i számunkban újra kö­zöltük, azonban a tényhez hozzátartozik annak közlése, hogy a hibát nem az áfész-nál követték el. MÁTRA GÁZBETONGYÁR legalább 10 éves karbantartói és vezetői gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt keres vezetői munkakör betöltésére. ÉRDEKLŐDNI LEHET: személyesen: minden hétfőn 8.00—14.00 óráig. Gyöngyös, Lenin u. 2., városi munkásőr pk. 10. szoba. LEVÉLBEN: KÖSZIG Mátra Gázbeton- gyár, Gyöngyös, pf.: 155. 3200 Segélyhívás a 17-es csatornán: CB-sek klubja Hatvanban Hajdú Gyula köszönti a leendő klubtagokat (Fotó: Szabó Sándor) A minap baráti összejőve, tel színhelye volt a hatvani Park Szálló étterme, ahol a városban „működő” CB-rá­diósok adtak egymásnak ran­devút, ezúttal nem az éter hullámain, hanem a fehér asztal mellett. Hajdú Gyula rendőr százados, a városi ka­pitányság beosztottja kö­szöntötte az egybegyűlteket, akik nagy része szövetkezeti dolgozó, kisiparos. Munkájukhoz ma már nél­külözhetetlen egy gyors in­formációszerző és -közlő tech­nika működtetése, üzemelte­tése. Az egyre szaporodó CB-seket egy közös szerve. zetbe hívták az illetékesek, segítve ezzel a társadalmi fegyveres testületi szervek, gazdasági intézmények gyors információcseréjét is. Az or. szágos CB-klub a megala­kult hatvani szervezetnek egy 10 ezer forint értékű stabil állomást ajándékozott, amelyet a városi tűzoltó-pa­rancsnokság ügyeletén he­lyeznek el. Így a klub tagjai gyorsan tudnak majd jelezni tűz, közúti baleset, bűncse. lekmények, természeti csapá­sok s egyéb különleges ese­mények kapcsán a „központ, nak”, hasznos információkat juttatva a gyors intézkedés, hez. A 40. évforduló jegyében Parádsasvár felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére, a Parádi Üveggyár gazdasági és KlSZ-vezetősé- ge, az üvegcsiszoló és üveg­fúvó szakmunkástanulók ré­szére négyfordulós vetélke­dőt rendezett. A vetélkedő szakmai részének megvála­szolása igen széles körű, a szakmával kapcsolatos is­mereteket igényelt, de vol­tak munkavédelmi jellegű témák is. A csapatok összeállításá­nak érdekessége az volt, hogy a négyfős csapatokban vegyesen szerepeltek üveg­fúvók és üvegcsiszolók is, így a feladatok megoldását közösen végezték, ezáltal né­mi betekintést nyertek a másik szakmába is. A vetél­kedő bizonyította, hogy ér­demes a fiatalok számára játékos formában ilyen ver­senyeket rendezni. A szellemi versenyben döntően a felszabadulás óta történt eseményekről kellett számot adniuk a versenyzők­nek, de akik helyesen akar­ták a kérdéseket megvála­szolni, azoknak a gyártörté­neti anyag jelentősebb dá­tumait is ismerniük kellett. Nagyobbrészt ennek a kö­vetelménynek is megfeleltek a fiatalok, jó válaszokat ad­tak. Hogy mégse legyen a ve­télkedő olyan „szakmai ízű”, a fordulók között ügyességi játékokat is szerepeltettek a rendezők, ami feloldotta a feszült hangulatot, és új erő­vel láttak neki a következő fordulónak. A versenyt hét pont előny- nyel a 7. csapat tagjai — Kovács Gabriella, Maruzs Melinda, Bódis István csi­szolók és Vitányi János üvegfúvó összeállításban — nyerték meg, akik minden fordulóban az élcsoportban foglaltak helyet és így meg­érdemelten nyertek. A vetélkedő után került sor a szakmunkástanulók ál­tal készített gyakorlati mun­kák értékelésére, amelyet Fényesi Győző üzemvezető, a zsűri elnöke az alábbiak­ban foglalt össze: a szak­munkástanulók által elké­szített gyakorlati munkák azt bizonyítják, hogy a ta­nulók nagy többsége érzi szakmájának fogásait, egyes munkák kielmelkedőek, de vannak még pótolnivalók is. Szakmánként és évfolya­monként az alábbi gyakorla­ti munkák készítői lettek a győztesek. Üvegfúvóknál az I. évfolyamból Szabó Zsolt, a II. évfolyamból Görömbei Zsolt. Üvegcsiszolóknál az I. évfolyamból Szűcs Gab­riella, a II. évfolyamból Zenki György, a III. évfo­lyamból Domoszlai Mária. Gratulálunk! Gembiczki Béla. Parádsasvár A DOMUS ARANYCSENGŐ AKCIÓ helyi sorsolásán a következő sorsjegyek tulajdonosai nyertek: 1000,— Ft-os vásárlási utalványt: 006 357, 006 367. 006 061, 006 064, 006 416, 006 233, 006 056, 006 194, 006 195, 006 514, 006 274. 2000,— Ft-os vásárlási utalványt: 006 202, 006 144, 006 341, 006 044, 006 279, 006 305. 006 241. 5000,— Ft-os vásárlási utalványt: 006 191, 006 359, 006 499. A 10 000,— Ft-os vásárlási utalvány nyertese: a 006156 számú sorsolási jegy tulajdonosa. A vásárlási utalványok az egri DOMUS ÁRUHÁZBAN vehetők át!

Next

/
Thumbnails
Contents