Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 301. szám ÁRA: 1984. december 23., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Önállóság Most év végéhez közeledve a legtöbb szó az üzemeknél, vállalatoknál, a termelőszövetkezetekben a jövő esztendő terveiről, elképzeléseiről esik. Miután valamennyi termelőegység előtt ismertté váltak az 1985. évi közgazdasági szabályozók, időben megkezdhették az új esztendőre vonatkozó termelési tervfeladatok elkészítését. Az új rendeletek tanulmányozása mindenütt lehetőséget kínál a számvetésre. arra, hogy felmérjék, ki hol tart a VI. ötéves tervre szóló középtávú feladatok megvalósításán és mit tehet még ezekért az új esztendőben. A párt XIII. kongresz- szusának decemberben közzétett irányelvei, amelyek megerősítik a Központi Bizottság idei. áprilisi ülésének határozatait a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére, segítséget nyújtanak ehhez. Az 1985-ben életbe lépő szabályozók ugyanis jelentős előrelépést jeleznek, olyan feltételrendszer kialakítását ösztönzik, amelyek a vállalati önállóságot segítik elő. A gazdálkodó szervezetek tehát maguk dönthetnek tevékenységükről. természetesen vállalva ezzel a felelősséget annak helyességéről. Ehhez kapcsolódik a tervezés továbbfejlesztése is. Ennek lényege az. hogy ezentúl egy-egy termelő egység terve nem a minisztériumi beszámoltatás, illetve a számonkérés dokumentuma lesz, hanem az ésszerű vállalati gazdálkodás eszközeként szolgál. A közgazdasági szabályozók pedig elősegítik, hogy nagyobb mozgásteret kaphassanak a vállalatok, ezáltal növekszik döntési szabadságuk. Az új irányítási formák ugyanakkor erősítik a tulajdonosi szemlélet kibontakozását, fokozzák az érdekeltséget a jobb minőségű, exportra Szánt termékek körének bővítésére és hozzájárulnak az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodáshoz is. A vállalati vezetők döntő többsége megértette, hogy a növekvő feladatoknak csak a szigorúbb, a hatékonyság gyorsabb növelését kikényszerítő gazdálkodási feltételek közepette lehet eleget tenni. A változtatások közül többet igencsak időszerűnek tartanak. így például a különböző vállalati alapok helyett az egységes érdekeltségi alap létrehozását. Azután az amortizáció központosításának megszüntetését, nemkevésbé a keresetszabályozás továbbfejlesztését. illetve az úgynevezett versenyterületen az árképzés jövedelmezőségi korlátainak megszüntetését. A legtöbben azonban a helyesen értelmezett önállóság megteremtésének örülnek. Annak, hogy az alkotó, tenniakaró emberi munkát jobban értékelhetik. a nagyobb teljesítményeket jobban elismerhetik! Ugyanakkor a felelősséget vállalva dönthetnek arról, mennyit fordítsanak fejlesztésre és a jövőre tekintve. melyek azok a területek, ahol érdemes is befektetni a forintokat. Mentusz Károly A magyar népgazdaság 1985. évi terve A minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelelt az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt —némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi fel- használás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedése felülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számítottnál kevésbé javul, az energiafelhasználása a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1—2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik, A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálást, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. A termelés anyag- és alkatrész- ellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjedt. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél. hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű, szervezettebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermelés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt, a napraforgó- termelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az álattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertés- állomány és a vágósertés-termelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágójuh- és a gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a korábbi éveknél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A 'mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzit- szállítások mérsékelten, bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kis mértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meg^ haladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőipariban a létszámcsökkenés mérséklődik. és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nomínáIjövedelmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bér- kifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás, és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartás fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítéshez szükséges anyagokból. egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél töbfl lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődéi és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átláglétszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatástan — elsősorban Kovácsné szervezési intézkedések révén — az osztály- termek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedése miatt — az elgondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló összeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesség. az anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének' növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége kismértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. (Folytatás a 3. oldalon.) PATRONÁLÓ MUNKA MEGYÉNKBEN Brigádok az iskolákért és az idősekért Ebben az évben tovább javult Heves megyében a szocialista brigádok patronálótevékenysége. Ugyanis a tár: sadalmi munkaakciók és közösségi feladatvállalások mellett az idén még nagyobb gondot fordítottak a bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, valamint az idősek és a mozgássérültek felkarolására. Az egri Finomszerelvény- gyár 127 ilyen kollektívája közül szinte valamennyi kivette részét ebből a tevékenységből. A legtöbb csoport a város és a környező községek oktatási intézményeit segíti. A Pneumatika brigád nagy szerepet vállalt a noszvaji sportudvar kialakításában, emellett a felsőtárkányi tanulóknak is készített tornaeszközöket. A megyeszékhelyi öregek napközi otthonának tagjait vitte kirándulni a Dunakanyarba a Ságvári brigád, s meghívták az időseket gyár- látogatásra is. Az egyesített szociális otthon lakóiról a Szilágyi Erzsébetről elnevezett közösség gondoskodik. Az asszonyok rendben tartják a berendezéseket, hímzéseikkel szépítik a szobákat. De sorolhatnánk még ezeket a lelkes csoportokat, hiszen sokan fogtak ásót és gereblyét, hogy kicsinosítsák például a bölcsődék, óvodák, iskolák udvarait. Jó néhá- nyan karolták fel a mozgássérülteket, úgy is, hogy azok számára kondíciót javító tornaeszközöket fabrikáltak. Fesztbaum Béla, a vállalat munkaverseny-felelőse, a kollektívák nagy részével elégedett, hiszen az idén például a tavalyinál is többet, 12 ezer órát fordítottak „gyárkapun kívüli” megmozdulásokra. Egyébként elismerésre méltó az is, hogy az új Nemzeti Színházhoz eddig több mint 100 ezer forinttal járultak hozzá bélyegvásárlásokkal és befizetésekkel. A napi termelőmunka mej- lett a Mátra vidéki Fémművek siroki gyárának dolgozói is kiveszik’ részüket a patronálásból. Ezt igazolja a 156 brigád szerződése is. Erdei János vállalati mun- kaverseny-felelős elmondta, hogy ez évben különösen sokan segítettek a helyi lakótelepi óvoda bővítésénél. Elsősorban a szakmunkákba és a takarításba kapcsolódtak be, de emellett az iskola felújításában is segítettek. hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a neveléshez, oktatáshoz. A Mátrafém füzesabonyi gyárának 30 kis közösségére sem lehet panasz, hiszen a dormándi óvodában villanyt szereltek és másféle feladatokat is elvégeztek, a mezőtárkányi iskolában pedig az új tantermek ajtóit, ablakait készítették el. A Hatvani Konzervgyár mind a 32 csoportja rendszeresen patronál a városban egy-egy úttörő- vagy kisdobosőrsöt. A gyerekeket kirándulásaikra is elkísérik, s a gyárlátogatásokon vendégül látják őket. Kaszás Istvánná vállalati munkaver- seny-felelőstől megtudtuk, hogy a legszorgalmasabbak a Petőfi Sándor, a Dózsa György és a Hámán Kató brigád tagjai, akik közül például sokan segítettek a vállalati óvoda festésében, a játékok kijavításában. Elismerést érdemel a rózsaszentmártoniak kis kollektívája is, amely a község szociális otthonán tartja a szemét. Az idén egyebek mellett kimeszelték az épületet, s varrottasokat is ajándékoztak az idős embereknek. A Csepel Autógyár egri gyárában 11 intézménnyel állnak kapcsolatban a szocialista brigádok. A többi vállalathoz hasonlóan, itt is szívügyüknek tekintik az idősebbekkel, a mozgássérültekkel és az iskolásokkal való törődést, figyelmességei. A segítségük anyagiakban is megmutatkozott. A 32 kollektíva elsősorban az üzemben vállalt többlet- munkát, s ennek ellenértékét több esetben átutalták. Az idén például, egyebek mellett, 137 ezer forintot adtak át a felsőtárkányi úttörőtábor építésére, emellett egy faházat is vásároltak számukra. Természetesen pénzben aligha mérhető a hozzáállásuk — s ez minden vállalat jól dolgozó kollektívájára vonatkozik —, hiszen mindig rendelkezésre állnak, s ha kell, azonnal elvégeznek olyan kisebb, de fontosabb javításokat, amelyeket az intézmények — ismerve a szolgáltatások terén jelentkező gondokat — talán nem is tudnának gyorsan helyrehozatni. KÖRNYEZETKÍMÉLŐ, KÖLTSÉGTAKARÉKOS Új kékszőlőfajta Egerben A megyeszékhely nem. csak műemlékeiről, idegen- forgalmáról, hanem nagymúltú szőlő, és bortermeléséről is nevezetes. Ennek azonban jelene is van. Az Egerben folytatott több évtizedes nemesítő munka újabb sikerét jelzi, hogy a közelmúltban az Országos Mezőgazdasági Fajtanemesítő Tanács első alkalommal ismerte el államilag a pe. ronoszpórának ellenálló kék- szőlőfajtát, a Medinát. Ezt Csizmadia József és Berez- nay László állította elő az Eger—1, valamint a Medoc noir fajták keresztezésével a Szőlészeti és Borászati ku. tató Intézet volt egri állomásán. Az új fajta jellemzője, hogy bogyói kicsinyek, színanyagot csak vékony héjuk tartalmaz. Az oportóit és a kékfrankost megelőzve szeptember második felében szüretelik és hektáranként 10-12 tonnát ad. Bora jó minőségű, kicsit illatos, így ön. állóan is fogyasztható. Leginkább azonban háziasításra, a bikavér alkotórészeként, a Medoc noír pótlására látszik különösen alkalmasnak. Mint Varga István, az Eger-Mátra vidéki Borgazdasági Kombi, nát szőlészetkutatási osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, az egri borvidéken 60 hektárnyi te. rületen van az új fajtából. Kipróbálásra viszont telepítettek belőle a villányi és az alföldi borvidéken is. Legfőbb értéke, hogy a gomba. betegségeknek ellenáll és legkevésbé a peronoszpóra károsítja, így nem kell permetezni, védekezni ellene, tehát környezetkímélő fajta és művelése költségtakarékos.
