Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 298. szám ARA: 1984. december 20„ csütörtök 1,48 FORINT Az országgyűlés téli Ülésszaka elfogadta az 1985« évi költségvetést Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénz- gazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét a jövő évi tervnek megfelelő hatékony, gazdaságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőben Hetényi István. — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmúlt években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munkából kivette a részét. A népgazdaság idei fejlődése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csokikén, és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal - emelkedik. A fogyasztás és felhalmozás kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő kissé meghaladja a tervezett, az egy főre jutó reáljövedelem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz. mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az adósságállomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. így mód nyílik arra, hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaságfejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Űj vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás. é$ több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reál- jövedelme másfél-két százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága. mozgástere szélesedjék és természetesen ezttl együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. * A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan. körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt. hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, kü. lön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett ke- resetszint-szabályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forrna helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adó- mérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk lehetőségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket és megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakásépítés további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pe. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja dig szükségessé teszi, hogy 1985-től elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszározásá- ban. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, és ezt indokolt előirányozni. Így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellen- súlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdijakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények Pillanatfelvétel az ülésteremből térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére »már január 1- től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken 'kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénzrendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos \ mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magsabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985- ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A gondjait enyhíti, hogy az többgyermekes családok úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emelet- ráépítésre, toldalék-építésre, és több külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: ezek kölcsöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk. amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügy- miniszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai Bevételek Md‘ Ft Növ. ütem százalékban Vállalati befizetések 404,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4,0 Lakossági befizetése 52,1 16,2 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 összes bevétel 607,8 6,3 Hiány 2.5 —28,6 Kiadások Md Ft Növ. ütem százalékban Felhalmozásra 58,1 U Támogatások és adóvisszatéritések 141,2 —13 Költségvetési szervek kiadásai 202,0 93 Ebből: eü. és szoc. intézmények 39.2 133 oktatási, kulturális. kutatási és sportszervek 84,0 113 Társadalombiztosítási kiadások 131,1 03 Egyéb kiadások 18,1 133 összes kiadás 610,3 63 (Folytatás a 3. oldalon.) Képviselőink az ülésteremben
