Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
10* t' 11¥- I -7 •'% '• fr *X s f .fry | C' § NÉPÚJSÁG, 1984. december 15., szombat AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET Segéiykiáltások egy földrészért Az Addisz-Abeba i tanácskozás résztvevői A Jordán nyitás Drámai felhívást fogadott el az Afrikai Egységszervezet legutóbbi csúcsértekezletén. Az A ESZ tagállamainak képviselői arra szólították fel a világ országait, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a mintegy 150 millió éhező megmentéséhez. Ez a felhívás segélykiáltások sorozatával ér fel. A földrészen — minden túlzás nélkül — borzasztó állapotok uralkodnak. Az itt élő lakosság felét sújtja az éhínség és az a szárazság, naponta ezrek és ezrek halnak éhen. A szervezet 34 országa küzd élelmiszerhiánnyal. s közülük 27 még arra sem képes, hogy a napi betevő létminimumát biztosítsa polgárainak. A csúcs- értekezlet színhelye, Etiópia a legválságosabb helyzetű államok közé tartozik. Itt nyolcmillió embert fenyeget az éhhalál, s szívszorongató látni azokat a képeket, filmbeszámolókat. amelyek szenvedésükről tudósítanak. Hasonlóképpen drámai események játszódnak le a Sza- hel-övezetben: itt az elsiva- tagosodási folyamat nyolc országot állít szinte megoldhatatlan feladatok elé, miközben a Szahara terjeszA közép-ázsiai ország legkitűnőbben képzett szakemberei. tudósai, vegyészei, no és természetesen az úgynevezett elit között is nagyon sokan az Ahmedia vallási szekta követői. Pakisztánban nem kevesebb mint hárommillió az iszlámon belüli kis közösség híveinek a száma. Ám a nyár eleje óta úgymond. igencsak rájuk jár a rúd. A magát mélységesen hivő muzulmánnak és a vallás védőbástyájának tartó Ziaul Hak államfő — a Newsweek tudósítása szerint — még a tavasszal érvényre juttatta akaratát. — — amely parancs —. s ennek alapján azonnal korlátozták az Ahmedia szektához tartozók jogait, beleértve sajátos istentiszteleteiket is. ■ Ázsiának ez a földrésze mindig is hírhedt volt szélsőségesen fanatikus híveiről. Már többször szóltak híradások szunita és síita mohamedánok összecsapásairól. úgy tűnik, most ezt a korántsem kedvező színű palettát az Ahmedia- hivők kiontott vére is befesti. Az államfői rendelet után egy tucat hittársukat tartóztatták le, és jó néhány imaházukat non- dál módon feldúlták. Sőt, a vallási villongások közepette egy társukat meg is öltek. Az igehirdető földesúr A mostani viszály gyökerei a történelem egy korábbi időszakára nyúlnak visz- sza. A múlt század végén. 1889-ben Észak-Indiában egy Mirza Gúlám Ahmed nevű kisbirtokos a prófécia igényével lépett fel. Először csak szűkebb környezetét, később távolabbi vidékek lakóit is azzal lepte meg. hogy isteni látomásokban részesült, amelyek arra intették, hogy vezesse a té- velyedőket a helyes útra. Ezután hirdetni kezdte távolabbi tájakon is tanait, amelyek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a muzulmánok körében. Mi volt vajon ennek az oka? Mert jó néhány elképzelés felleg- járó és megvalósíthatatlan volt de azért akadt számos demokratikus, nyílt emberi kedése révén immár mintegy 20 millió embert fenyeget. És akkor még nem szóltunk a kontinens déli részéről, amelyet évek óta szintén szárazság sújt. s az okozott kár már megközelíti az egymilliárd dollárt. Afrika, ez a sókat szenvedett földrész most tehát ismét nehéz időket él át. Az Afrikai Egységszervezet a maga lehetőségeinek korlátái mögött megpróbál cselekedni. Az Addisz-Abeba-i csúcs- értekezlet résztvevői elhatározták. hogy jövőre rendkívüli, kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozó csúcsértekezletet tartanak, s segélyalapot hoznak létre a leginkább rászorulók támogatására. Ez azonban édeskevés. A legelmaradottabb afrikai országokban a termelés alig nő, ezen belül a mezőgazdasági évről évre csökken. Így történhetett meg. hogy egy évtized alatt az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás 14 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor ezek az országok egyre kevesebb segélyt kapnak a tőkés államoktól: tavaly előtt még 14,2 milliárd dollárhoz, 1983-ban pedig már csak 7,8 milliárdhoz jutotötlet is: többek között Mirza Gúlám Ahmed enyhíteni kívánta a hárembe zárt nők helyzetét, sürgette az iskolázottság. a tanulás fontosságát és térhódítását, a Korán tanítására hivatkozva harcolt a rabszolgaság ellen és mélyen megvetette véres, irtó háborújáért a szudáni „messiást”. Könyvekben, folyóiratokban fejtette ki ő és a szekta későbbi kalifái is tanításait. Képviselőik bejárták az egész világot. Qk építették az első mecseteket Európában, Angliában és Németországban. Egyébként is mindig jó viszonyban voltak a brit birodalommal. Számunkra sem érdektelen, hogy a 30- as években hazánkba is eljutottak hittérítőik, s Germanus Gyula professzor indiai tanárkodásának évei alatt jó barátja lett akkori kalifájuknak, Basir Eddin Mohamednek. 1947 után Pakisztánba vándoroltak ők is. mint a többi mozulmán nagy része. A testvérek vendégszeretete azonban csak rövid ideig tartott. Az 50- es évek közepén megkezdődtek a pogromok, ám •megpróbáltatásaik és üldözéseik ezután csak fokozódtak. s mind a mai napig tartanak. Kitagadott hittestvérek í. A. Imtiazi. a pakisztáni vallási ügyek és felekezetek minisztériumának titkára Besir Eddin Mohamed — az ahmediták kalifája (Tóth Gizella reprodukciója) tak ilyen módon. Emiatt egyre több hitelt kellett felvenniük. Afrika teljes külföldi tartozása jelenleg 150 milliárd dollár, s ennek törlesztése már elviselhetetlen terheket ró az államokra. Van-e kiút ebből a nehéz helyzetből? Hogy legyen, ahhoz világméretű összefogásra van szükség. Az ma már nyilvánvaló, hogy ezek az országok egyedül képtelenek megoldani problémáikat. Az éhezők problémái any- nyira középpontban álltak az Addisz-Abeba-i tanácskozáson. hogy más, ugyancsak kontinensnyi érdekeket érintő kérdések szinte eltörpülszerint az ahmediták egyszerűen hittagadók. Megsértették ugyanis az iszlám tanítások egyik alappillérét, amely szerint Mohamed a próféták pecsétje és utolsója. Ezt a néhai vallásalapító úgy értelmezte, hogy Mohamed a legtökéletesebb, de időrendben nem ő az utolsó. Ez már maga vér- lázító az igazhívők szemében. Pakisztán már 1974-ben úgymond törvényen és „iszlámon kívül” helyezte az ahmeditákat. Megtiltották számukra azt is, hogy imaházukat dzsáminak nevezzék, csak „szertartások házának hívhatják gyülekezeti helyüket. A mecsetek tornyáról tilos az imára hívás is, és semmilyen könyv, folyóirat és publikáció nem láthat napvilágot, amelyik ahmeditákról szól. vagy ta~ naikat terjeszti. Ziaul Hak kardcsörtető vallásüldözéséhez csatlakoztak a szaúd- arábiaik is. a kairói Al-Az- rah Vallástudományi Egyetem sejkje, Abdul Wadub Salabi is. A kormány ragaszkodik áhhoz. hogy vallási kisebbségbe vonuljon a szekta. Ennek hatására tömegesen vándorolnak ki az ahmediták Indiába, és Angliába az egykori brit birodalom védőszárnyai alá. Számos imaházuk működik Londonban is. Angliai főmuftijuk, Anwar Ahmad Kahlon szerint: „egy olyan politikai kormány, amilyen Ziaul Hak elnök úré, nincs feljogosítva arra, hogy élesen megszabja, hogy melyik hit, vallás jó. illetve rossz.” A jeles férfiú mindenesetre nyugtalan, hisz olyan tört ténelmi pillanatban kerül sor összecsapásokra, amikor lángban áll az indiai, pakisztáni határ, a szikhek, hinduk, és mozulmánok ösz- szecsapásai nyomán. Félő, hogy ennek az egyébként demokratikus szektának pakisztáni napjai meg vannak számlálva. Mivel vezető körök véleménye szerint a probléma végső „megoldást” sürget, ami az eddigi tapasztalatok szerint nem lehet más. mint száműzetés, s véres vallási háború, amely a térség feszültségét aligha csökkentené. . , tek mellettük a tanácskozáson. Ha más a helyzet. a szervezet 21 éves történetéiben példátlan döntés, miszerint Marokkó kilép az AESZ- ből, valóságos bombaként robbanhatott volna. Rabat ezért hagyta ott az Afrikai Egységszervezetet, mert az felvette tagjai sorába a Szaharái Arab Demokratikus Köztársaságot. A tanácskozás résztvevői ismét elítélték a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságot. támogatásukról biztosították a namí- biai népet, és az apartheid ellen küzdő dél-afrikai erőket. s megbékélésre szólították fel a csádi polgárháborúban szembenálló feleket. Kocsi Margit A Közös Piac országaiba: Kevesebb japán képmagnó A közöspiaci országokba irányuló japán képmagnókivitel csökkentését tartalmazó alapegyezményről állapodtak meg Japán és a Közös Piac képviselői. E szerint a szigetország a jövő évben 2,25 millió videomagnót szállít az EGK országaiba, 1,7 millióval kevesebbet, mint az idei esztendőben. Japán tavaly három évre szóló kormányszintű megállapodásban vállalta az EGK- ba irányuló képmagnóexportjának korlátozását, hogy lehetővé tegye a közöspiaci gyártóknak a saját gyártó és értékesítő kapacitások felfejlesztését. Turistaparadicsom? Teasziget? Manapság inkább harcokról, áldozatokról, viszályról szólnak a Sri Lan- ka-i hírek. Az egykori Ceylon történetét a függetlenség elnyerése óta végigkíséri a szingaléz és a tamil népcsoportok ellentéte, amely újabban ismét százak halálát okozza. A probléma magva a kisebbségben levő tamiloknak az a vádja, amely szerint a központi kormányzat, illetve a szingaléz többség nem biztosítja jogaikat. A tamilok egy része szeparatista követelésekkel lép fel, a különválást azonban a szingalézek ellenzik. Sri Lanka 16 milliós lakosságának 74 százalékát alkotják a buddhista hitű szingalézek. Kétezer évvel ezelőtt telepedtek le az országban. A tamilok (a lakosság 17 százaléka) ugyancsak két részre oszlanak: az úgynevezett ceyloni tamilok (12,6 százalék) néhány évszázaddal ezelőtt települtek át India déli részéből, a szintén tamil lakta Tamil- nadu államból. Kisebb létszámú a másik tamil népcsoport: az úgynevezett indiai tamilok, akiket a XIX. században, nagyrészt az ültetvények munkásaiként telepítették be Indiából. A két tamil közösség célkitűzései eltérnek egymástól: az áltaAmman jószerivel a világ egyik legősibb városa. Két évvel ezelőtt Ain Ghazal nevű külvárosában olyan fal- maradványokat tártak föl, amelyek az i.e. 7500-banmár virágzó településre utalnak. Igaz, ugyanott a paleolit és a bronzkorból is sok értékes lelet került a felszínre. Rab- bath Ammon névre hallgatott, mint az ammoniták királyságának fővárosa. Uralták az asszírok és a babilóniaiak, utóbb az egyiptomi hódítók Philadelphiára keresztelték. Falai között megfordultak a római seregek is — a többi között hatezer személyes amfiteátrum emlékeztet rájuk máig is —, majd gyors hanyatlásnak indult. A múlt század végén az akkori Oroszországból itt telepedtek meg a cserkésszek. 1921-ben Abdullah herceg emirátusának fővárosává tette. Az 1946-ban függetlenné vált királyság fővárosában ma valamivel több mint egymillió ember él; vagyis az ország lakosságának egy- harmada. Noha a hasemita királyság a Közel-Kelet egyik legkisebb lélekszámú országa, jelentősége az utóbbi időben rendkívül megnőtt. Különösen azóta, hogy a 49 éves Husszein király szeptember végén bejelentette: helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal. Noha az úgynevezett jordán nyitás nem érte teljesen váratlanul a közel-keleti térség megfigyelőit, az arab világban mégis élénk vitát kavart. Az ammani beszélgető- partnerek szerint Jordániát a rendezés, a tartós biztonság és béke elősegítése vezérelte a döntésben. Hasszán trónörökös — a jordániai uralkodóházból ő szerepel a leggyakrabban a nyilvánosság előtt — a királyi palota egyik hivalkodás nélkül berendezett fogadószobájában külföldi újságírók előtt részletesen szólt a lépés előzményeiről és okairól. Akárcsak néhány nappal később Husszein király, ő is abból indult ki, hogy az Egyesült Államok iránt megrendült a bizalom, Washington elvesztette a szavahihetőségét. A Camp Davidben aláírt' kü- lönalkut követően az amerikaiak igyekeztek a közvetítő szerepében tetszelegni. Valójában azonban figyelmen kívül hagyták az arab érdekeket, s Izrael katonai és stratégiai szövetségesévé váltak. Iában iskolázottabb ceyloni tamilok, akik közül sokan vezető állásokat töltenek be a különböző területeken, szélsőséges követelésekkel lépnek fel. Közülük kerülnek ki a szeparatista célkitűzésekért fegyverrel harcoló szervezetek tagjai. Az indiai tamilok követelései a kulturális és nyelvi függetlenség megőrzésére korlátozódnak. A több mint egy éve tartó véres tamil—szingaléz összetűzések előzményei egészen a függetlenség kikiáltásának évéig, 1948-ig nyomon követhetőek. 1949-ben az új állampolgársági törvény körülbelül egymillió indiai tamil állampolgárságának kérdését nem rendezte. 1956- ban törvényt hoztak arról, hogy a szingaléz az ország nemzeti nyelve. E két kérdés robbantotta ki az első jelentősebb tamil akciókat, amelyek nyomán azután 1957-ben Bandaranaike asz- szony. az ország akkori elnöke, késznek mutatkozott kompromisszumot kötni. Ennek értelmében a helyi hatalmi szerveket felhatalmazták, hogy az ésszerűség kívánalmainak megfelelően hivatalos nyelvként használják a tamilt. Ez a másik fél ellenállását váltotta ki: 1953- ban szingaléz tüntetők tiltakoztak a kompromisszum Jordánia álláspontja sze. rint Egyiptom magatartásában lényeges változás következett be az utóbbi években. Ma már semmi nem indokolja — Ammanban legalábbis így vélik —, hogy Kairót távol tartsák az arab népek közösségétől. Amman hét dombjáról — némelyik közülük az ezer méteres magasságot is eléri — belátni az északi városrészbe, ahol rendkívül nehéz körülmények között palesztinok élnek. Az ország 97 ezer négyzetkilométeres területéből az 1967. évi úgynevezett hatnapos arab- izraeli háború kiszakította Ciszjordániát. Azóta tömegesen érkeztek Jordániába palesztin menekültek, a számuk ma már megközelíti a másfél milliót. Magától értetődő, hogy Husszein király elhatározásában a palesztin, kérdés is jelentős tényező. Az uralkodó véleménye röviden így sommázható: a palesztinok önrendelkezési jogáról és sorsáról Camp Davidben nem intézkedtek. Márpedig a közel-keleti rendezésnek ez a legfontosabb feltétele. Jordánia az Egyiptomhoz fűződő kapcsolatok rendezése révén újabb lendületet kíván adni a tárgyalásoknak. Ezekhez megfelelő keretet nyújtana az a nemzetközi konferencia, amelyre a Szovjetunió tett javaslatot. Az ammani lép>és egyes arab körökben heves ellenzésre talált. Különösen a szomszédos Szíria ítélte el, hogy Husszein király Kairónak nyújtotta békejobbját. Szaúd-Arábia és Kuvait, valamint az emirátusok ügyrendi kifogásokat emeltek: annak idején az Arab Liga külügyminiszterei határozták Egyiptom kizárásáról, Jordá. nia viszont most önállóan lépteit. (Más kérdés, hogy az uralkodó szerint annak idején csupán ajánlás formájában fogalmazták meg a Kairóval ápolt diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését, határozat rangjára soha nem emelték.) „Arab egység nélkül nem valósulhat meg a közel-keleti béke” — állapította meg ammani sajtóértekezletén Jasszer Arafat. A jordán nyitás hátterében — ha nem is teljesen azonos indítékkal — ugyancsak az a törekvés áll, hogy a rendezés irányába ható erők végre kimozduljanak a hosszú ideje tartó holtpontról. Gyapay Dénes ellen. A zavargásoknak több száz halottja volt. 1965-ben újabb megállapodás született a tamil nyelv szélesebb körű használatának jogáról — az egyezményt azonban a gyakorlatban soha nem valósították meg. 1972 és 76 között sikertelen tárgyalások következtek, majd 1976. májusában a Tamil Egyesült Felszabadítási Fort (TULF) határozatban szögezte le: harcol a különálló tamil állam (Eelam) létrehozásáért. A Tamil Egyesült Felszabadítási Front az 1977-es választásokon a tamil lakta vidékeken jelentős támogatásra talált. A választások után folytatódtak az összetűzések. 1978-ban ugyan rendelet született, amely mind a tamil, mind a szingaléz nyelvet nemzeti nyelvként ismeri el, de a zavargások váltakozó erősséggel tovább folytatódtak. 1981-től a tamilok lakta Jaffnából érkeztek hírek a rendőrség ellen elkövetett tamil akciókról, azok megtorlásáról. 1983 július 23-án 13 katona vesztette életét a tamilok támadása következtében. A szingaléz ellenakciók példátlan méretű véres összetűzésekhez vezettek; a halottak számát ezrekre becsülték. A helyzet csak látszólag rendeződött; a harcok újra és újra fellángoltak. PAKISZTÁN A HITVITÁK TÜZÉBEN A száműzött szekta Kik azok a tamilok? (Fotó: AP — MTI — KSj