Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 294. szám ÁRA: 1984. december 15.. szombat 1.80 íORIIVI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Zárva Van egy óriási találmány. Mostanában kezdik alkalmazni. Ennek is nehéz azonban az elterjesztése, mint általában minden újdonságé. Az emberek hú. zódoznak tőle. Hogyne tennék : szokatlan. Egészen más, mint az eddigi gyakorlat. A forradalminak tetsző újítás pedig abból áll, hogy egyik-másik üzlet kinyit azon a napon is, amikor a többinek az ajtaján ott díszeleg a tábla: zárva. Zárva szombaton, mert ekkor van a hét vége. Zárva hétfőn, mert ekkor van a hét eleje. Mintha ezek az üzletek légióként arra törekedné, nek, hogy az általuk is kedvesnek minősített vevő ne tudjon vásárolni. Ha már kedvesnek tartják a vevőt, ennyit igazán megadhatnak neki, hogy ne kelljen fáradnia a vásárlással a hét egy-egy napján, vagy szombaton, vagy hétfőn. Attól függ, a csukott ajtó mögött milyen áru pihen ezen a napon. Megérdemli a vevő, hogy neki is legyen szabad napja, amikor nem kell törnie magát a boltban, nem kell lökdösődnie a pultoknál és nem kell percekig ácso- rognia a pénztár előtt, kivárva békésen, míg rá kerül a sor. Ja, a szakszervezet éberen őrködik azon, hogy a kereskedők heti munkanapja se legyen több, mint amennyi az egyéb szakmákban kötelező. Így helyes. Hogy azt is meg le. hetne tenni esetleg, hogy az üzlet dolgozói ne mind ugyanazon a napon vegyék ki a pihenőjüket? Ez már „ki van találva”. Akkor? A gyöngyösi Mátrakapu ÁBC vezetője jut az eszembe. Panaszolta, hogy egyre több kereskedő hiányzik nála is. Mit volt tennie? Egy sor árut előre kimértek, celofánba csomagolták, a kenyereskonténert a vevők keze ügyébe helyezték, ezzel műszakonként három dolgozót tudtak más helyen foglalkoztatni. Mert — nincs ember, mondta. Hát... így vagyunk. Az egyik helyen nem tudnak elég munkát adni a dolgozóknak, a másikon pedig krónikus létszámhiánnyal küszködnek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy mindez amiatt van, mert az egyik helyen jól megfizetik a munkát vállalót, a másikon pedig.. . fizetge- tik. Azt hiszem, a legfőbb ok az, hogy kicsit elkényel- mesedtünk. Elkényelmesed- tek azok, akik nem a fizetésükből élnek. Akik otthonról „mindent megkapnak”. Akik a munkakönyvüket csak azért adják le valahol, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzenek. Lehet, hogy az okfejtésem nem eléggé precíz, több ponton is megtámadható. Lehet. Nem vitatom. De egy tény: bizonyos szakmák iránt nincs túl nagy lelkesedés. Ezen változtatni csak az okok fel. derítésével lehet. G. Molnár Ferenc Kongresszusi és leiszabadulási munkaverseny Javainkat gyarapítják Megyénkben is rendre megvalósulnak azok a pót- vállalások, amelyekkel a brigádok a XIII. pártkongresszust és hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját köszöntik. E két fontos társadalmi esemény tiszteletére megélénkült a kollektívák vállalkozási kedve. Több vállalatnál már mérhetők azok a teljesítmények, amelyek a termelés növelését, a gazdálkodás javítását segítik elő. Pótmunka — több nyereség A többletet ajánlók közül kiemelkedik az egri vasöntöde dolgozóinak munkaver- seny-eredménye: a megrendelők igényeinek eleget téve összesen száz tonnával növelték termelésüket a kompresszorok, sebesség- váltók és szivattyúk öntvényeinek előállításával. Ugyanakkor meghaladja a 800 ezer forintot az anyagtakarékosságból származó bevétel, s az átlagosnál alacsonyabb a selejt. A vállalások teljesítésével az idén kétmillióval több nyereség elérését tervezik az öntödeiek. A MÁV Gyöngyösi Kité- rögyártó Üzem vezetői időben gondoskodtak arról, hogy a brigádok megismerjék a gyorsan változó terveket, elképzeléseket. Csakis ezek birtokában születhettek azok a felajánlások, amelyek elősegítették a Metrónak, az Űttörővasútnak, a Kelenföldi pályaudvarnak gyártott kitérők elkészítését az eredeti határidő előtt. Szép eredmények születtek a társadalmi munkában is. A Mátra Művelődési Központ kérésére például az előszínpad vasszerkezetét, a gyöngyösi VII-es számú Általános Iskola megrendelésére pedig a kerítéshez szükséges elemeket gyártották le az akció során. Termelékenyen és hibamentesen A Csepel Autógyár egri gyárának szocialista brigádjai a XIII. pártkongresszus és a felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére vállalásaikat a termelékenyebb munka érdekében módosították. A háromnegyed éves tervben előírt termékeik gyártását a bázishoz képest csaknem tíz százalékkal túlteljesítették. Eredményüket növeli, hogy hibamentesen dolgoznak. A Heves megyei Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalatnál a szocialista brigádok jó példával szolgáltak a munkaversenyben. A vállalat a tavalyi évhez képest exporttervét mintegy 40 ezer tonnával túlteljesítette, amely együttesen ötmillió dollár többletbevételt eredményezett. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban is lendületet adott a termeléshez a kongresszusi, jubileumi munkaverseny. A gazdaság brigádjai az idén több mint három és fél millió forint értékű költségmegtakarítást értek el, rekordtermésük volt kalászos gabonából, terven felül értékesítettek vágósertést és hízójuhokat. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a brigádok egyrészt a termelőkkel való jó kapcsolat erősítését, a korrekt partneri munka kiszélesítését tűzték ki célul, másrészt a hús- és húskészítmények minőségét kívánják javítani. Eddigi eredményeik biztatóak: a vágósertés- és vágómarha-felvásárlást túlteljesítették, ötszázezer dollárral növelték az exportból származó bevételük értékét. A brigádok összesen 17 ezer óra társadalmi munkát is végeztek. Valutát érő eredmények Nagyon figyelemre méltó az Eternit Azbesztcementipari Vállalat Selypi Gyárának vállalása. A szocialista brigádok munkájukkal a belső ellátás bővítése mellett, jelentős valutaszerző tevékenységet is folytatnak. Miközben jelentősen növelik az úgynevezett szipernit, illetve préseletlen lemezek gyártását, export tűzálló cementből is többet szállítanak a szocialista országokba. A Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában dolgozó szocialista brigádok ugyancsak fontos célokat tűztek maguk elé. A termelési költségek, az energiamegtakarítás eredeti számait felülvizsgálták, mérlegelték lehetőségeiket, és az 1984- ben felhasznált energiahordozókból további megtakarításra számítanak. A brigádok különösen a Nyugatra exportált cement előállításában értek el munkasikereket: ebből 2800 tonnával többet termeltek. Kiemelten foglalkoznak a környezetvédelemmel, csökkent a levegő szennyezettsége. újabb parkokat, zöldövezeteket alakítottak ki a gyárban. A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi kollektívája az idei munkaverseny-válla- lásokban rögzített feladatokat meghaladóan felajánlotta, hogy a termelését a félvezetőgyárban tetézi, és 11 millióval növeli az árbevételt. A többlettermelés mellett a kollektíva különös figyelmet fordít a minőségre, az anyag- és energiaköltségek csökkentésére; ez utóbbi révén félmillió forintot takarítottak meg. (’'öldrajzóra a nyolcadik osztályban A politechnikai műhelyben korszerű eszközök segítik a képzést Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A dolgozók helytállásáról, versenyvállalásairól Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. amely az 1985. évi népgazdasági tervet és az azzal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. Bukta László, a SZOT titkára, a napirendi pont előadója az 1979 óta folytatott gazdaságpolitika eredményeként értékelte a gazdasági életben tapasztalható élénkülést, a gazdaságfejlesztés 1984-re tervezett fő irányzatainak sikeres teljesítését. Szólt a dolgozók helytállásáról, versenyvállalásairól. amelyek helyi és országos célokat szolgálnak. Bérpolitikai kérdésekről szólva emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek és a kormányzati szervek megállapodása alapján az év során végrehajtott központi bér- politikai intézkedések nagyrészt az anyagi termelés területeit érintették. 350 ezer három és több műszakban dolgozó műszakpótléka emelkedett. az idén több mint 40 ezer dolgozó számára vezették be a melegüzemi pótlékot, körülbelül 85 ezer élelmiszer- kereskedelmi dolgozót érintett a július l~i béremelés, szeptember 1-től több mint 160 ezer pedagógus részesült béremelésben. Béremelések voltak a ruhaiparban és az egészségügyi intézményekben is. Nagyon jelentősnek mondatta az előadó a jövő évi tervnek azt a célját, hogy 1985-ben már se a beruházási és műszaki fejlesztési ráfordítások, se a reálbérek ne csökkenjenek, ez mintegy bevezetője a következő évek kibontakozó fejlődésének. Ez a folyamat megköveteli gazdasági erőforrásaink teljesebb kihasználását, mim- nekelőtt. a műszaki fejlesztést, a versenyképesség javítását, a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítését, az élőmunka termelékenységének növelését. Részletesebben is szólt az ésszerű munkaerő-gazdálkodásról, mely rendkívül fontos tényezője a gazdasági fejlődésnek. Továbbra is alapvető feladat a teljes foglalkoztatás megőrzése, ugyanakkor azzal is számolni kell. hogy egyes helyeken feleslegessé válnak dolgozók, akiket másutt viszont szívesen alkalmaznak. A népgazdasági szintű teljes foglalkoztatásnak egyik fontos feltétele, hogy a termelőágazatokból felszabaduló dolgozókat a munkaerőhiánnyal küzdő nem termelő ágazatok megfelelő bérezéssel tudják fogadni. Mindenesetre a foglalkoztatást is érintő átszervezéseket a szakszervezetek fokozott közreműködésével kell végrehajtani. A továbbiakban arról szólt, hogy a jó munka anyagi elismeréséhez a szabályozó- rendszer továbbfejlesztése nyomán kedvezőbbek lesznek a feltételek, mint eddig. Jobb helyzetbe kerülnek azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, ahol eddig a bérezési rendszer miatt nem tudták kellőképpen megfizetni a több és jobb munkát. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy egyes vállalatoknál. ahol a hatékonyság alacsony, nem kerülhet sor jelentősebb béremelésre. Ami a vállalati bérgazdálkodást illeti, a szakszervezetek azt javasolják, hogy elsősorban ,a közvetlen termelésirányítók, a magasan kvalifikált fizikai és nem fizikai dolgozók a pályakezdő fizikai dolgozók és diplomások, a kedvezőtlen és nehéz munkakörülmények között, valamint az általánostól eltérő munkarendben dolgozók anyagi elismerésére fordítsanak nagy figyelmet. A SZOT titkára a továbbiakban a kibontakozó munkamozgalmakról, a dolgozók önkéntes kezdeményezéseiről szólt, amelyek szorosan kapcsolódnak a gazdaságirányítás új követelményeihez. Mint mondotta, a vállalati irányítás nagyobb demokratizmusa lehetővé teszi, hogy a dolgozók kezdeményezései a jövőben közvetlenebbül épüljenek be a vállalati tervekbe. A munkamozgalmak kulcskérdése egyre inkább a műszaki kultúra fejlesztése lesz. Ma még nem lehetünk elégedettek az alkotó embert körülvevő légkörrel. Még nem hozta meg a várt és lehetséges fejlődést például az újítómozgalom. A jövőben a szakszervezetek is többet akarnak tenni a népgazdasági célokat legjobban segítő újítások, találmányok elterjesztéséért. Mindenekelőtt a csoportos, a tudatosan szervezett újítómunkát, a közös érdekeltségen alapuló munkás-műszaki komplex brigádok szervezését támogatják. A szakszervezetek véleménye szerint a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzését is tovább kell fejleszteni. Megfontolásra ajánlják az állami szerveknek. hogy a munkaversenyben biztonsággal kimutatható eredmények meghatározott részét a vállalatoknál a jóléti alapba helyezhessék, ami újabb eredményekre ösztönzi a dolgozókat. Az iskola büszkesége a személyi számítógép (Fotó: Perl Márton) Augusztus végén adták át Erdőtelken az új, korszerű általános iskolát. A helybeliek öröme annál is inkább nagy volt. mert addig egy elavult kastélyépületben tanultak a gyerekek. Török László, az iskola igazgatója elmondta, hogy 1981 januárja sorsdöntő volt életükben: a Szabadság Termelőszövetkezet tízmillió forintot ajánlott fel az új iskola megépítéséhez. A további pénzösszeget felsőbb támogatásból kapták, a helybéli lakosok pedig mintegy 600 ezer forint társadalmi munkát végeztek. Végül is a korszerű, tizenkét tantermes általános iskola körülbelül 20 millió forintba került. Átadásával megoldódott az egy műszakos tanítás, s a három napközis csoport beindításával minden jelentkező igényét ki tudták elégíteni. Az oktatási intézményben szakelőadó termek, könyvtár és műhelyek is helyet kaptak.
