Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1984. december 14., péntek NATO-tanácsülés Brüsszelben Jaruzelski Prágában Baráti munkalátogatásra csütörtökön Prágába érke­zett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a miniszterta­nács elnöke, aki Gustáv Hu­ták, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági el­nök meghívásának tesz ele­get. Prága Ruzynei repülő­terén Gustáv Husák, Lubo- mir Strougal miniszterelnök és Vasil Bilak, a KB titká­ra, a CSKP KB elnökségé­nek tagjai és más csehszlo­vák vezetők fogadták a len­gyel vendéget. amerikai küldöttség Kambodzsában Kétnapos látogatását befe­jezve csütörtökön elutazott Phnompenből az Egyesült Államok képviselőházának küldöttsége. A delegációt Gillespie V. Montgomery, az amerikai képviselőház had­viseltek ügyeivel foglalkozó bizottságának demokrata párti elnöke vezette. Az ame­rikai küldöttséget kambod­zsai látogatása idején fogad­ta Hun Sen miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter. A NATO-központban csü­törtökön délelőtt megkezdő­dött az Atlanti Szövetség idei téli tanácsülése a kül­ügyminiszterek részvételé­vel. Az ülésen a januári genfi szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó áll a középpontban: George Shultz, amerikai külügymi­niszter részletesen vázolja nyugat-európai kollégáinak Washington kialakított el­képzeléseit, javaslatait, amelyeket Shultz Genfben kifejt majd Gromikónak, a kilátásban Levő új és átfogó fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokkal kapcsolatban. Nyugat-európai kormánykö­rökben nagy az érdeklődés ezzel kapcsolatban. A NATO-tanácsülést — a hagyományokhoz híven — a soros elnök, az idén Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter, és Csütörtökön délben meg­kezdte munkáját Madridban a hatalmon levő Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) XXX. kongresszusa. A kormányra kerülés utáni első magas szintű fórumon a 162 ezres tagságot 770 kül­dött képviseli. Több mint száz külföldi küldöttség van jelen. Az MSZMP delegáció­ját Fock Jenő, a KB tagja vezeti. A négynapos tanácskozást Ramon Rubini, a PSOE el­nöke nyitotta meg, majd Fe­a főtitkár nyitotta meg. A főtitkár a májusi wa­shingtoni ülés határozata ér­telmében ezentúl minden ülésen beszámol a kelet- nyugati kapcsolatok állásá­ról. A mostani beszámoló szerint a Szovjetunió „szá­mot vetett azzal, hogy az Atlanti Szövetség tagorszá­gai kitartanak politikájuk és a nyugat-európai rakétate­lepítés mellett, és ... hajlan­dó újabb tárgyalásokra a fegyverek korlátozásáról”. Ennek jeleként értékelték a NATO-.ban a Varsói Szerző­dés külügyminisztereinek berlini üléséről kiadott köz­leményt. Az Atlanti Szövet­ség ezt pozitív fejlemény­ként értékeli, és kész a ma­ga részéről „építő módon új tárgyalásokat kezdeni”. Géniben egyelőre arról lesz szó. hogy az új tárgyalások témaköreit rögzítsék. lipe González főtitkár ter­jesztette be a vezető testü­leteknek a három évvel ez­előtti kongresszus óta vég­zett munkájáról, a párt egész tevékenységéről szóló beszá­molót. Ezt megelőzően, a tanács­kozási teremben jelenlevő több mint háromezer kül­dött, meghívott, egyperces néma felállással adózott a spanyolországi politikai ter­rorizmus áldozatai emléké­nek. Megnyílt Madridban a szocialisták kongresszusa Szovjet—japán kapcsolatok — felszálló ágban I Szovjet—japán gazdasági, politikai tanácskozásom, váltakozó helyszíneken, kü­lönböző szinteken — ez is hozzá tartozik 1984 utolsó har­madának világképéhez. Ha valaki kevésbé járatos a nemzetközi politikában, ma­gától értetődőnek tarthat­ná az ilyen megbeszélések­ről érkező híreket, két olyan országról lévén szó, amely számára már csak a földraj­zi szomszédság is szinte kí­nálja a szoros együttműkö­dést. A logika nem mindig ér­vényesül a politikai kapcso­latokban. A fenti megfonto­lások valóban jelentős sze­repet játszottak a Szovjet­unió és Japán kapcsolatai­nak alakulásában — de csak a hetvenes évek végéig. 1980-tól nemcsak stagnálás, hanem hanyatlás kezdődött, jellemzővé vált a kereske­delmi forgalom visszaesése, ami pedig a politikai párbe­széd alakulását illeti. Tokió mereven elzárkózott a szov­jet javaslatok elől. A min­den területen érezhetővé vált feszültség alapvető oka, hogy Tokióban előtérbe ke­rültek a területi követelé­sek ; minden továbblépést ahhoz a feltételhez kötöttek, hogy a Szovjetunió mond­jon le a Kurili-szigetek négy déli. — területéhez tartozó — szigetéről. Szovjet rész­ről kezdettől fogva jogta­lannak ítélték és a leghatá­rozottabban elutasították a követelést; ugyanakkor új­ra és újra indítványozzák. hogy államközi szerződés­ben rendezzék a két ország viszonyát, megteremtve a lehetőséget a jószomszédi kapcsolatok fejlődéséhez. A tokiói kormány mindeddig makacsul ragaszkodott ál­láspontjához — ez az. ami azután tükröződött a két or­szág együttműködésében. Pedig a diplomáciai kap­csolatok felújítását (1996) követően minden felettébb biztatóan indult. A keres­kedelmi forgalom rohamosan növekedett, 1979-ben el­érte a 2,6 milliárd rubelt, ami éppen százszorosa volt az 1957. évinek. Másrészt a jövőre nézve ígéretes új együttműködési formák ala­kultak ki: kooperáci­ós megállapodások a tá­vol-keleti természeti kin­csek közös kiaknázására; ha­lászati megegyezés a hatá­ros tengereken; számos olyan üzlet, amely jól szolgálta a kölcsönös érdekeket. Japán ugyanis joggal remélhette nyersanyagéhségének csilla­pítását szovjet forrásból, míg a Szovjetunió népgazdasági céljainak megvalósulásához hasznosan járulhat hozzá a korszerű japán technológia. A hetvenes évek közepé­től a kapcsolatok dinamikus fejlődését egyre inkább aka­dályozta a kormányközi ke­reskedelmi együttműködési megállapodás hiánya — ami nélkül a tervezés szempont­jából elengedhetetlen hosz- szú távú megállapodások aligha köthetők. Másrészt a kormányközi egyezményt megkönnyíthette volna a két ország közötti békeszer­ződés, vagy a Szovjetunió által javasolt szerződés az együttműködésről és a jó­szomszédságról. A japán elzárkózás holt­pontra juttatta a politikai kapcsolatokat; 1978-ban megszakadtak a rendszeres külügyminiszteri, egy évvel később a külügyminiszter- helyettesi találkozók. Japán­ban szovjetellenes kampány kezdődött. Tokió a kapcsola­tok befagyasztásánál a „szovjet katonai fenyegetés­re” hivatkozott. 1980-ban csatlakozott a Washington által meghirdetett gazdasági bojkotthoz. Az eredmény: Japán Szovjetunió tőkés partnerei sorában a máso­dik helyről az ötödikre esett vissza. A hivatalos kormánypoli­tika szintjére emelt szovjet- ellenesség nem minden ja­pán társadalmi réteg helyes­lésével találkozott. Elsősor­ban az üzleti körök részéről erősödött a nyomás a tokiói kormányra. Emellett a szi­getországban egyre többen aggódnak a japán militariz- mus újjáéledése miatt. s tartják megnyugtatóbbnak a békés együttműködést, mint az átok-szitok politikáját. Növekvő aktivitásuk már 1981-től érezteti hatását —, s ha konkrét kérdésekben a japán politika nem is módo­sult. de mintha a fagyos lég­kör fokozatosan enyhült vol­na. A barátsági és békeszer­vezetek óvatos közeledésé­NEW YORK Javier Perez de Cuellar ENSZ-fötitkár közvetítő te­vékenysége révén megegye­zés született arról, hogy jö­vő év január 17-én közvet­lenül tárgyal majd Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztár­saság elnöke és Rauf Denk. tas, a ciprusi török közösség vezetője — jelentették be szerdán New Yorkban. COLOMBO A Sri Lanka-i biztonsági erők a kijárási tilalom ide­jén több mint hétszáz sze­mélyt vettek őrizetbe és nagy mennyiségű fegyvert foglal­tak le az ország északi ré­szén. Hivatalos colomboi for. rások szerint a katonákkal lezajlott szerdai összecsapá­sokban legalább hat tamil lázadó vesztette életét. WASHINGTON Robert Byrd szenátort szerdán újraválasztották az amerikai szenátus demokrata párti csoportjának vezetőjé­vé. A szenátusban a demok­raták 47, a republikánusok 53 mandátummal rendelkez­nek. HANOI Ho Si Minh városban pén­teken per kezdődik, amely, ben huszonegy személyt ál­lítanak bíróság elé hazaáru­lás és kémkedés vádjával — közölte csütörtökön a viet­nami legfelsőbb bíróság. Mint a VNA vietnami hírügynök­ség jelentette, a vádlottak a kínai és a thaiföldi katonai felderítő szolgálat megbízá­sából fejtettek ki államelle­nes tevékenységet. vei. kétoldalú szakszervezeti tanácskozásokkal kezdődött, intenzn'v gazdasági tárgyalá­sokkal folytatódott. 1981-ben felújították az azóta ismét rendszeressé vált külügymi­niszter-helyettesi párbeszé­det. Évente, hol Moszkvában, hol Tokióban rendezik meg több száz gazdasági szakér­tő részvételével a kerekasz- tal-megbeszéléseket. ame­lyek jelentősége messze túl­nőtt a kereskedelmen. Idén ősszel az 1980-ban megsza­kadt parlamenti kapcsolato­kat is felújították: Tokióban szovjet küldöttség járt ve­zetője, Gyinmuhamed Kuna- jev személyében 1976 óta a legmagasabb rangú szovjet politikus látogatott Japán­ba. Ha a drámai változást nem is jelent, de jelzi az irányza­tot, hogy öt év szünet után újra ülésezik a két gazdasá gi együttműködési bizott­ság. Szintén figyelemre mél­tó és a légkör változására utaló esemény a két kom­munista párt legfelsőbb szin­tű küldöttségének moszkvai tanácskozása is. Van tehát ismét alkalom az álláspontok és törekvések tisztázására. Tyihonov mi­niszterelnök a gazdasági ve gyes bizottságok ülésének résztvevőihez intézett üzene­tében megerősítette: a Szov jetunió következetes jószom­szédi politikát folytat, s a kapcsolatok bővítését szor­galmazza. Pusztán a kapcsolatfelvé­tel tényéből következtetése két levonni nem lehet, de remélhető, hogy a változat­lan szovjet törekvések ta­lálkoznak a józanabb japán helyzetértékeléssel, s a köl­csönös érdekek megfelelő cselekedet irányában hatnak. (Sz. J.) —( Külpolitikai kommentárunk Stockholmi mérleg VITATHATATLANUL OPTIMISTÁBB hangulatban vonulnak téli szünetükre a svéd fővárosban folyó európai leszerelési konferenciáról a részt vevő har­mincöt állam diplomatái, mint ahogy az év elején asz­talhoz ültek. A stockholmi tárgyalások mostani for­dulójának zárónapján kétségtelenül reményt keltőbb a helyzet, mint az hónapokig volt. Egyrészt a január eleji genfi találkozásra figyel-vár a világ, hiszen jól látható: ezúttal a két nagyhatalom külügyminisztere azért utazik Svájcba, hogy a leszerelési tárgyalások újraélesztésének konkrét lehetőségeit vitassa meg. Stockholmból nézve a genfi találkozó azért is kivé­teles fontosságú, mert hosszú ideje a svéd főváros volt a színhelye az egyetlen olyan fórumnak, ahol a fegyverzetkorlátozás, a bizalomerősités, a biztonság ügyeiről közvetve tárgyalt egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A MÉRLEGKÉSZÍTÉSNÉL úgy tűnik, hogy az év utolsó két hónapjában végre előremozdultak a tár­gyalások: olyan kétcsatornás munkamódszert dolgoz­tak ki és fogadtak el, amely egyaránt megfelel a NATO-országok és az ott levő szocialista államok ja­vaslatainak megvitatására. Nem kétséges, hogy Gro- miko és Shultz eszmecseréje nagyot lendíthet a jövő évi tárgyalási fordulókon, s ha új fegyverzetkorláto­zási tárgyalások indulnának a tavasszal, — amit az egész világ immár remélni mer —, akkor a stock­holmi „egyetlen fórum” szerencsére már „csak” fon­tos kiegészítő szerepet kellene, hogy betöltsön. Az optimizmus tehát most, december közepén nem indokolatlan, bár a világpolitikai feszültségek az év végével természetesen nem múlnak el. De tény, hogy a két nagyhatalom ismételten kinyilvánított és — immár végre kölcsönösen — komoly tárgyalási szán­déka jobb hangulatot teremtett a nemzetközi politi­kai porondokon. A NATO szokásos miniszteri ülés­szakán is az eurorakéta-telepítés, katonai költség- vetés ügyei mellett, illetve inkább előtt kapott han­got a kívánság, hogy januártól sikeres tárgyalások induljanak a két nagyhatalom között. TÁLÁN NEM VÉLETLEN AZ EGYBEESÉS azzal a tegnapi washingtoni bejelentéssel sem, hogy a Pen­tagon hozzájárult a katonai költségvetés 8 milliárd dolláros lefaragásához, ami példátlan a Reagan-kor- mányzat történetében. Persze itt elsősorban a hatal­mas költségvetési deficit szorítása játszik szerepet, de nem alaptalan azt hinni, hogy a döntésben közre­játszhatott a szovjet—amerikai kapcsolatok bizonyos fokú felengedése is. Ez mindenképpen jó jel, olyan fejlemény, amely nemcsak Stockholmban, hanem más fórumokon is éreztetheti hatását. Avar Károly FELHÍVJUK vásárlóink figyelmét, hogy az 1984. évben befizetett TUFAKÖVET december ZO-ig szállítsák el. mert az 1985-ös évben az ez évi befizetésre nem tudunk követ kiszol­gálni. üzem vezetőség ÉRTESÍTI a Magyar Hirdető Vállalat egri kirendeltsége ügyfeleit, hogy DECEMBER 20-IG ZÄRVA TART. Hirdetésfelvétel a Népújságba, a Heves megyei Lapkiadó Vállalatnál. Eger, Beloiannisz u. 1. A Posta Gépjármű Szállítási üzeme felvételt hirdet: forgalmi adminisztrátori, autószerelői MUNKA­KÖRÖKBE. JELENTKEZÉS: Kistályai út FELHÍVÁS! A HAZAI FESÜSFONÖ ÉS SZÖVŐGYÁR KISTARCSAI GYARA (Kerepestarcsa, Szabadság u. 56. Pest megye) FELVESZ női munkaerőt betanított munkára fonodába, csomagolóba. fésülőbe. férfi munkaerőt SZAKMUNKÁSOKAT (villanyszerelőket, kazánfűtőket, műszerészeket, lakatosokat, mázolót) BETANÍTOTT MUNKASOKAT kártolóba, mosóba, anyagmozgatókat. Nőknél a betanulási idő: 4—6 hét. A betanulási időre a havi kereset 2300.- Ft. Betanulás után a havi kereset — teljesítménytől függően 4000-től 5200 Ft-ig. Munkásszállással rendelkezünk. MUNKABÉREN FELÜL EGYÉB JUTTATÁSAINK IS VANNAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents