Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 13., csütörtök 5. JUGOSZLÁVIA Javuló gazdaság — közelről Köztudott, hogy Jugoszlá­via gazdasági életében, az elmúlt években nehézségek mutatkoztak. A korábban bőséges árukínálat erősen le­csökkent. sít, 1983 őszén je­lentős energiakorlátozási intézkedéseket voltak kény­telenek bevezetni. Ehhez járult az egyre gyorsuló inf­láció. Az utóbbi hónapok­ban azonban már mutatkoz­nak a javulás jelei, nagyobb a választék az üzletekben, az energiakorlátozási intéz­kedéseket pedig fokozatosan megszüntették, A nehézsé­gek okairól és a kibontako­zás útjáról kértünk és kap­tunk tájékoztatást Belgrád- ban, a kormány tájékozta­tási titkárságán. Jugoszlávia egyik nagy gondja a mintegy 19 milliárd dollár külföldi adósság tör­lesztése. Ez óriási terhet je­lent a népgazdaságnak. Áz ország azonban mindenkor igyekszik eleget tenni nem­zetközi kötelezettségeinek. Ezt mindenekelőtt az export fokozásával érik el. Arra számítanak, hogy a külke­reskedelmi mérleg az idén 600 millió dollár aktívum­mal zárul, és a más forrás­ból származó devizatartalé­kok is növekednek. így az idegenforgalomból mintegy 1.2 millió dollár bevételre számítanak. A jövő években mindent elkövetnek, hogy ezt az eredményt növeljék. 1990-ig el szeretnék érni a 4 milliárdos idegenforgalmi bevételt. A tájékoztató hangsúlyoz­ta. hogy Jugoszlávia nyitott a nemzetközi piac számá­ra. Ezért nem csökkentik, sőt, 1985-ben 5 százalékkal növelik a behozatalt, ugyan­akkor 20 százalékkal kíván­nak többet exportálni, mint 1984-ben. Ezt részben a vi­lágpiac bizonyos javulására alapozzák, másrészt mindent elkövetnek, hogy termékeik minőségileg és technikailag megfeleljenek a fejlett tőkés országok piaci igényeinek. Mindezt az önigazgatással, a vállalatok önálló tevékeny­ségével kívánják elérni. A fejlesztésekbe fokozott mér­tékben kívánják bevonni a külföldi tikét, ettől az ipar gyorsabb fejlődését, a ter­melési költségek csökkenését és világszínvonalú termékek előállítását várják. Jugoszlávia gazdaságát a piac törvényszerűségei irá­nyítják. Az árak 80 száza­léka szabad. A vasút, a lak­bérek és egyes mezőgazdasá gi termények árát azonban központilag szabályozzák, a kommunális szolgáltatások és az energia árait pedig az egyes szövetségi és tartomá­nyi kormányok állapítják meg. Kivételt képeznek a kőolaj-származékok árai (benzin stb.), amelyek a mindenkori világipiaci árak­hoz igazodnak. A gazdasági élet egyik legsúlyosabb problémája az évek óta tartó infláció. A tájékoztató szerint ezen a téren az idén némi javulás mutatkozik: az 1984. évi vár­ható 40—45 százalékkal ala­csonyabb. mint a tavalyi ár­növekedés. Adminisztratív eszközökkel, árbefagyasz­tással nem lehet csökken­teni az inflációt, mert ez áruhiányra és a termelés csökkentésére vezet. Marad a másik módszer: ez a gaz­dasági törvényszerűségek alapján az árak szabad moz­gása. A termelők maguk döntenek az árakról. E mód­szer eredményességét bizo­nyítja az idén a bútor- és cipőárak alakulása. Mindkét árufajtára túl magas árakat állapítottak meg a termelik. S az eredmény? A belső pi­ac nem tudta felvenni, ha­talmas raktári készletek hal­mozódtak fel és a gyárak kénytelenek voltak az ára­kat csökkenteni. A jövőre vonatkozólag pedig a válla­latok kénytelenek lesznek technikai fejlesztéssel csök­kenteni termelési költségei­ket, hogy eleget tehessenek a piaci igényeknek. A bérek és árak viszonyát is a közgazdasági törvény- szerűségek határozzák meg. A nemzetközi gazdasági hely­zet lassú javulása alapján bizonyos fellendülés várha­tó. Jugoszlávia rendelkezik természetes és anyagi esz­közökkel ahhoz, hogy növe­kedjék a gazdasági aktivi­tás. és nagyobb lépést te­hessen a termelékenység nö­velése, a jobb és olcsóbb termelés irányába. Ez pe­dig kihat majd az életszín­vonal növelésére, és a hiány­cikkek megszüntetésére. Mindez persze, nem megy egyik napról a másikra, de a távlatok biztatóak. Az idei eredmények — a még mindig jelenlevő nehézségek ellenére — arra utalnak, hogy az ország gazdasága megindult a kibontakozás útján. Gáti István A Tyniste nad Orlici-i öntöde teljes mértékben automatizált (Fotók: ORBIS—KS) CSEHSZLOVÁKIA Szövés vízsugárral A textilgépgyártó iparnak Csehszlovákiában sokéves ha­gyománya van. Az első tex­tilgépgyárat még 1927-ben alapították Észak-Csehor- szágban. A gyártás igazi fel­lendülésére csak a második világháború után került sor. A gyártóüzemek 1958-ban Textilgépipari Vállalatok Szövetsége néven egyesültek, s ebből a szövetségből ala­kult ki 1965-ben a Liberec- ben székelő Elitex tröszt, majd 1976-ban az Elitex konszern vállalat 25 000 al­kalmazottal. A csehszlovák textilgyártó gépek kiváló teljesítményük­nek és megbízhatóságuknak köszönhetően igen jó nevet szereztek a hazai és a nem­zetközi piacon egyaránt. Az első olyan gép, amely kül­földön hatalmas sikert ara­tott, a sugárvetélős gyors­szövőgép volt. Az ezeréves hagyományú ,.fonálvető csó­nakot" itt légáramlattal, vagy vízsugárral működtetett vetélöberendezés váltotta fel. A szó szoros értelemben vett forradalmat idézett elő a fo­nóiparban a BB 200 elneve­A textilgépgyártásnak Csehszlovákiában sokéves hagyomá­nya van alkalmas gépeket is tud szál. lítan. A vízsugaras gyorsszö­vőgépek hosszú élettartamú- ak, üzemeltetésük biztonsá­gos és energiába takarékos. A vállalatnak saját öntö­déje is van, A Tyniste nad Orlici-ben működő öntöde teljes mértékben automati­zált, s évi kapavitása mint­egy 12 ezer tonna- szürke öntvény. Így ezzel nem csu­pán saját vállalatát láthatja el, hanem több más cseh. szlovák és külföldi rendelőt is. A gyártás 1965. évi megin­dulása óta 1982-ig 15 800 gyorsszövőgép készült ebben a gyárban. A gyártmányok 92 százalékát exportra ter­melték, túlnyomó részben a tőkés országokba kerültek. A legtöbb gépet a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország, és Lengyelország vásárolta meg. Monika Kemmlerova zésü orsónélküli finomfonó. gép is. Az egyik textilgépgyár a kelet-csehországi Tyniste nad Orlici városban működő Elitex konszern vállalat, amely már hosszabb ideje gyártja a vízsugaras vetélő­berendezést alkalmazó gyors­szövő gépeket. Jelenleg több mint 2000 alkalmazottal dol­gozik, s három üzeme van. Gyártási programja magába foglalja a vízsugaras szövő­gépek bő választékát a gyap­jú, selyem, műszálfonal fel­dolgozására, de üveg- és más különleges fonalak szövésére BULGÁRIA Számítógépes ■ i/f r // időmérő Különleges időmérőt ter­veztek a rúzséi Sport és Testkultúra Kutatóintézet laboratóriumának munka­társai. A számítógépes idő­mérő folyamatosan szolgál­tat adatokat a futók mozgá­si sebességéről a kijelölt táv minden szakaszán. A mérő­műszerbe három programot táplálták he: méri a start­időt. jelzi és rögzíti a futó sebességét és elért időered­ményét a táv különböző sza­kaszain. de akár minden egyes lépésnél is. SZOVJETUNIÓ A tengerek mélyének felderítője A tengermelléki határvi­déken a tengeri mélységeket kutató flotta kiegészült a Szovjetunióban készült első olyan katamaránnal, vagyis kettős törzsű gyors járatú hajóval, amelynek rendelte­tése, hogy szilárd halmaz- állapotú ásványkincseket ku­tasson föl. A modern hajó- óriások műszaki adataihoz képest a Geolog Primorja nevű katamarán egyáltalán nem lenyűgöző. A hossza 35 méter, a szélessége 18 mé­ter. — A szilárd ásványkincse­ket rejtő lelőhelyek legfel­jebb 50 méter tengeri mély­ségű laza lerakódásokban találhatók. Felkutatásuk javarészt a fúrómunkák­tól függ — mondja Jurij Recskin, az Oroszországi Szovjet Szocialista Szö­vetségi Köztársaság geo­lógiai minisztériumának ille­tékes osztályvezetője. — Si­kertelenek voltak azok a kí­sérletek, hogy különböző tí­pusú hajókat alkalmassá te­gyenek a fúrómunkákra. Vlagyivosztoki konstruktőr­kollektíva által kifejlesztett katamarán azonban megol­dotta azoknak a problémák­nak a többségét, amelyek megnehezítették a tengeri kutatásokat. Az ősidők óta ismert kéttörzsü polinéz bár­kákhoz és a hatalmas mo­dern úszóberendezésekhez, amelyekkel az olaj- és gáz­lelőhelyeket tárták fel, egy­aránt hasonlít az új tudo­mányos kutató katamarán, de a szilárd ásványkincsek kutatási sajátosságának meg­felelő teljesen eredeti konst­rukcióval. Erős hullámzás és vihar esetén a katamarán felbe­csülhetetlen értékű. Ilyenkor a fúrást más hajóknál abba kell hagyni, mert a fúrócsö. vek megrongálhatják, vagy a hajó ránthatja magukkal a csöveket. A katamaránnál ilyen helyzetben a fúrómun­kások a csöveket elkülönítik, lekapcsolják a berendezésről, fgy a fedélzetben rés kelet­kezik: a katamarán, meg­szabadulva a tengerfenékbe beágyazódott csövektől, kis­sé eltávolodik és biztonság­ban átvészeli a vihart. A két törzs között víz alatti szárny helyezkedik el, amelynek az a rendeltetése, hogy mérsékelje a himbáló­zást. Viharos időjárás esetén a szárny növeli a nagy huL lámokkal szemben az ellen­állást. A Geolog Primorja kata­marán (képünkön), már meg­kezdte munkáját a távol­keleti tengerek nyílt vízte­rületein. NDK Már 32 ezer robot működik „Amikor a hetvenes évek elején itt, az Erfurti Rádió­gyárban — mai nevén: a Mikroelektronikai Kombi­nátban — laboratóriumi kö­rülmények között előállítot­tuk az első integrált áram­köröket, vajmi kevesen sej­tettük, hogy milyen mély­reható változásokat idéz elő majd a mikroelektroni­ka hazánk iparában” — Eridh Werner erfurti mér­nök szavai ezek. Jó évtized­del ezelőtt még a rádiócső­gyártásban tevékenykedett, ma viszont egyike az árarn- körszerelde vezetőinek. Ősz fejjel adta magát egy egé­szen új szakma megtanulá­sára, mélyedt el napjaink és holnapjaink legígéretesebb és legdinamikusabban fejlő­dő tudomány- és iparágának, a mikroelektronikának rej­telmeiben. Csípek és processzorok A csípek és processzorok gyönyörű egyben bonyolult — a szakemberek szerint lo­gikus, ezért egyszerű! — vi­lágába 1978-,ban robbant be a Német Demokratikus Köz­társaság. Akkor alapítot­ták az erfurti székhelyű Mikroelektronikai Kombi­nátot. Az első esztendőben 575 millió márka értékű elektronikus építőelemet ké­szítettek gyáraiban, üzemei­ben; tavaly már 1,7 milliárd márkára rúgott a termelési érték, az idén 3,5 milliárd- dal számolnak. Sok számmal nem szeretnénk terhelni az olvasót, ezért még csak any- nyit. hogy az alapítás évé­ben 2200. tavaly már 135 ezer. az idén félmilliárd mikroprocesszort állított elő a kombinát 65 ezer dol­gozója. Heinz Wedler pro­fesszor, a kombinát vezér- igazgatója büszke arra, hogy az ifjú iparágban foglalkoz­tatottak átlagos életkora harminc év körüli, és min­den negyedik dolgozója egyetemet, főiskolát végzett. ■Kicsit nehéz helyzetben van a krónikás: úgy írni a mikroelektronikáról, hogy a laikus számára érthető, a szakember számára pedig még elviselhető legyen a népszerű (sí tő) magyarázat. Mindentudó gépek Induljunk ki hát abból a tényből, hogy az NDK mik­roelektronikai iparának igen nagy léptékű fejlődése kvarc­óra- és mikroszámítógép­előállító ,.hatalommá” tette az országot. CM-jelű sakk­komputere nyolc nehézségi fokozatra állítható, „gondol­kodási" ideje 3 másodperc és 12 óra között van, attól függően, milyen csavaros eszű partnerrel mérkőzik. Az őszi lipcsei vásáron mu­tatták be. az üzletekben már kapható (mintegy 11 ezer forint az ára) a HC 900 tí­pusú házi komputer, avagy személyi számítógép. Az ugyancsak az erfurti kombi­náthoz tartozó drezdai fej­lesztő intézetben megalko­tott U 880-as áramköri rend­szerre alapozott HC 900-as- sal számolni, játszani, oktat­ni (természettudományokat, nyelveket. írógépelést stb,) folyamatokat ábrázolni, és raktárkészletet nyilvántar tani éppúgy lehet, mint raj zolni (grafikai képessége 24 szín használatát teszi lehető­vé), zenét szerezni, dokumen­tálni. Bernd Junghans, az NDK egyik legfiatalabb (42 esz­tendős) egyetemi tanára, a drezdai Mikroelektronikai Kutató- és Technológiai Köz­pont igazgatója beszélgeté­sünkkor hangoztatta, hogy a tudományos-technikai for­radalom. korunk (és holnap­jaink) kihívásainak csak ak­kor felelhetünk meg, ha állandóan növekvő figyelmet szentelünk a mikroelektro­nika lehető legszélesebb kö­rű alkalmazásának. A tech­nológiai folyamatok megter­vezésében és irányításában döntő jelentőségű a mikro- és optoelektronika új nem­zedékeinek alkalmazása hogy mielőbb megvalósuljon a komplett automatizáció. Az NDK-ban máris 32 ezer, különféle bonyolultságú ro bot működik, fölszabadítva dolgozók tízezreit a nehéz fizikai, veszélyes, egészség­re ártalmas vagy éppen csak unalmas, monoton munka alól. Junghans professzor és erfurti beszélgető partnere­im egybehangzóan állították gazdasági és politikai kérdés is a mikroelektronika kuta­tása, fejlesztése, hasznosítá­sa. Éppen ezért a KGST-n belül összehangolt munka folyik ebből a célból. Ha­zánk és az NDK között pél­dául — a mikroelektronikai együttműködés eredménye ként — az idén több mint 120 millió márka (kb. 750 millió forint) értékű aktív elektronikus építőelem, rönt­gencső. óra, méréstechnikai eszköz. licenc stb. cserélt gazdát. Tanácsadó szolgálat Végezetül egy nem elha nyagollható apróságra szeret­ném felhívni a hazai szak­emberek figyelmét: az NDK- ban minien megyeszékhe­lyen, a mikroelektronikával foglalkozó, vagy ahhoz kö­zel álló üzemben, gyárban, kutatóintézetben, egyete­men. főiskolán megszervez ték a mikroelektronikai app- likációs központokat. Felada tűk az alkalmazási tanács­adás. Alighanem megérné nálunk is hasonló tanács­adó-hálózat megszervezése és hatékony működtetése. Kulcsár László

Next

/
Thumbnails
Contents