Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 358. szám ARA: 1984. november 2., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új tanműhelyt avattak a HÁÉV-nél Öt szakma utánpótlását képzik Az új tanműhely nemcsak tágas, a tetővilágítás is a korszerűséget biztosítja Döntés Méltatlanul és igen szerényen húzódott meg a háttérben sokáig nyelvünknek ez a szava. Most viszont mind hangok ál. tál, mind betűkkel leírva egyre többet és egyre fontosabb helyeken szerepel. Ennek oka pedig — mint annyi más foga. lomé, dologé napjainkban — gazdasági helyzetünk mibenlétében kereshető. Az immár évtizednél is több időre visszatekintő hanyatlás — vagy józan megfontolás vagy kényszer kapcsán — törvény, szerűen magával hozta ugyanis a másként élni, másként gondolkodni és természetesen a másként dolgozni szükségességét. Ez utóbbival mindig is együtt járt, s ma kiváltképpen együtt jár a dönteni tudás képessége. Je. len napjainkban nagyon sok feltétel szükséges ahhoz, hogy valaki valamilyen vezetői posztra al. kalmas legyen. A megfelelő szakmai és politikai képzettség mellett nagy súllyal szerepel a rátermettség, ezen belül pedig a dönteni tudás. Hozzátartozik a teljes. Séghez természetesen még az is, hogy nem dolgozunk mindnyájan vezető posztban. Egész életünk, egész gazdasági felépítő, sünk úgy alakult, hogy jóval kevesebb a vezető, mint a vezetett. Előbbiekkel már pozíciójuk megkapásakor, illetőleg még az előtt közlik az áhított állás feltételeit, amire egy segédmunkás esetében úgyszólván alig.alig van szükség, és ez nem lebecsülése az illetőnek. Aki csak 150 centit tud átugrani, az ne akarjon olimpiai bajnok lenni... Mert bajnok sohasem lesz, ember azonban ettől függetlenül és ezzel együtt is lehet még. Sőt: kell, hogy legyen! S ha nem is országos vagy nagyvállalati szinten, de dönteni, döntenünk — ki. nek kinek a saját hely- zetében, saját körülményei között — olyan köte. lesség, amelyet ki nem kerülhetünk. Súlyos döntés a házasság, súlyos a válás, súlyos az, hogy mire s hogyan készítjük fel gyermekeinket. Súlya van a szónak, súlya egy „igennek”, egy „nemnek”. Amikor kimondjuk ezeket, amikor józan meg. fontolás helyett daccal, dühvei vagy más indu-■ lattal mondunk vagy cselekszünk valamit, és oly. kor még hozzá is tesz- szük. lehet, hogy később megbánom, de akkor is...!! — nos, ilyenkor a rossz döntés eklatáns példáját adjuk. Nem vagyunk gépek, nem programozásra jár az agyunk. Olykor — kis j és nagy horderejű dönté- j sekben egyaránt — elra. ' gadhatnak bennünket in-1 dulataink, S ezekért időnként rop- J pant árakkal fizetünk. Ezért nem árt olykor! végiggondolni önnön j helyzetünket, s ha mástj nem, legalább a kiélezett; helyzetekben dönteni ar. j ról, — hogyan is döntsünk. .. B. Kun Tibor Tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között avatták fel Egerben, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat székházinak szomszédságában azt a korszerű tanműhelyt, ahol ezentúl az építőipari szakmunkástanulók gyakorlati képzése folyik. A vállalat a szakmunkásképzési alapból 12 millió forintos központi támogatással, illetve 3,5 millió forintnyi saját erőből másfél év alatt készítette el a létesítményt. Elsősorban azzal a céllal, hogy az itt szakmát szerzett ifjú szakemberek kötődjenek a céghez, utánpótlást biztosítsanak. Mondhatni az utolsó pillanatban, a legjobbkor készült el az épület, hiszen a-Nagyváradi úti már igen- igen rossz állapotban volt. A vendégeknek; a megye és a város politikai-gazdasági és társadalmi szervezeteinek. valamint az ÉVM képviselőinek az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkara és irodalmi színpada műsorral kedveskedett. Az avató egyben alkalom volt arra, hogy keretében megemlékezzenek november 7-ről, és arra is, hogy a fiatalok békeüzenetüket fejezzék ki. Szamos Gábor, a vállalat igazgatója a következő szavak kíséretében adta át a létesítményt Pásztor Tibor tanmű'hetyve zető nek, valamint a szakmunkástanulóknak: Az 1470 négyzetméteren öt — festő-tapétázó, csőszerelő, kőműves, villanyszerelő és építőipari lakatosműSzamos Gábor: — Nehéz gazdasági körülmények között valósult meg ez a létesítmény A Mátra—Bükki Intézőbizottság elnöksége tegnap ülést tartott Mályiiban, a Borsod megyei Tanács Továbbképző Központjában. A napirendi pontok sorában számba vették a Mátra és Bükk téli sportlétesítményeinek helyzetét, és felmérték a fejlesztési feladatait. A Mátrában több mint tíz pálya áll a sízés kedvelőinek rendelkezésére, s most épül a Parádi Üveggyár sípályája, amely a Pa- rádsasvári Tanács közös érdekeltségében, a nagyközönség számára is használ hely kapott helyet, természetesen a hozzájuk tartozó kiszolgáló- és raktárhelyiségekkel. Öltözők, fürdők, kényelmes szoba a szakoktatóknak, bemutató- és oktatóterem is található itt. A bemutatóteremben a tanulók kisebb munkáit, okleveleit kívánják kiállítani, míg az óktatőhelyiségben . azoknak a vállalati dolgozóknak akarnak helyet biztosítani, akik második, harmadik szakma elsajátítására vállalkoznak. Az építés során természetesen a takarékossági szempontokat is figyelembe vették: a tanműhely kazánháza alkalmas arra, hogy a szomszédos irodaépület fűtését is biztosítsa, így ott megszüntethető a korábbi olajtüzelés. — Az új tanműhelyt nem ható lesz. Az ülésen megállapították, hogy Kékesen a sportolási feltételeket segítő gépek nincsenek jól kihasználva, s a közlekedési és parkolási lehetőség nem megfelelő. A mátraházi parkoló és Kékestető között autóbusz ingajáratot célszerű megvalósítani; új buszforduló építése is szükséges. Szó esett arról, hogy a régi tv-torony épületét idegen, forgalmi célokra hasznosítják. A mátrai utak téli karbantartásához nagy teljesítményű univerzális gépet nevezhetjük befejezettnek — hangsúlyozta az igazgató. A festő-tapétázó tanulókra vár például, hogy a ma még fehér falakat díszítsék, egyben megtanulják szakmájuk alapvető fogásait. A mindenkori „ittlakóktól” pedig a karbantartást reméljük. A berendezések értéke 600 ezer forint, ezek további fejlesztése, bővítése is a jövő feladata. A PEVA technológiával készült korszerű tanműhely tervezése, kivitelezése vállalati összefogás eredménye. A befejező munkálatokban már a diákok is részt vettek. A legjobbak a0 átadási ünnepségen ezért dicséretben és jutalomban részesültek csakúgy. mint a HÁÉV jó néhány szakembere és oktatója. Fazekas Eszter szükséges beszerezni. A mát- raszentistváni és a mátra- szentlászlói sípályák jobb kihasználása érdekében új parkolók építését tervezik. Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy az egyesületek kezelésében lévő pályákat és felvonókat a nagy- közönség szintén használhassa. A MEBIB tegnap megtartott elnökségi ülésén megvitatták még az idegenforgalmi tervezőmunka tapasztalatait, valamint a Mályi- Nyéki üdülőterület fejlesztési feladatait. A vendégek a kőművestanulók „birodalmával" ismerkednek (Fotó: Perl Márton) A MEBIB elnöksége tárgyalta: Fejlesztik a téli sportlétesítményeket Az európai kultnralis fórum magyar előkészítő bizottságának alése Az európai kulturális fórum magyar előkészítő bizottsága csütörtökön a Parlamentben Köpeczi Béla művelődési miniszternek, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott. Nádor György, a bizottság titkára beszámolt a kulturális fórumot előkészítő, Budapesten a november 21- én kezdődő szakértői értekezlettel kapcsolatos magyar munkálatokról. Többek között elmondta, hogy a bizottság tevékenységét a hazai közvélemény érdeklődése kíséri. Hangsúlyozta, hogy a fórum megrendezése hazánkra kettős feladatot hárít. Egyrészt mint részt vevő ország, érdekeltek vagyunk abban, hogy a helsinki folyamat szerves részét jelentő politikai tanácskozások konstruktív légkörben folyjanak, a béke megőrzését, a bizalom erősítését szolgálják, és járuljanak hozzá az államok közötti kulturális együttműködés fejlesztéséhez. Másrészt mint házigazda ország korrekt és szívélyes vendéglátók kívánunk lenni. A kulturális fórum magyar előkészítő . bizottsága az ülésen kijelölte a szakértői értekezleten részt vevő magyar küldöttséget és elfogadta a testület 1985. évi munkaprogramját. Idegenforgalom a szocialista országokban A szocialista országok idegenforgalmi kormány- szerveinek értekezlete október 30. és november 1. között Budapesten tartotta XVII. plenáris ülését. A plenáris ülés elnöke And- rikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár volt. Az ülésen értékelték az egyes országok idegenforgalmi eredményeit, és kiemelten foglalkoztak a szocialista országok idegenforgalmának 1990-ig terjedő távlataival. Apci számvetés Rekordév az exportkötelezettségek teljesítésében November első napját írjuk. Aktuális hát a kérdés, hogyan sikerült teljesíteni a tervben meghatározott feladatokat, s milyen intézkedések várhatók még annak érdekében, hogy valóban jó évet zárhassunk. Ennek jártunk utána a METALLO- GLOBUS apci Qualitál Könnyűfémöntödéjében. Mint azt Tari Mihály gazdasági igazgatótól megtudtuk, az első háromnegyed évi eredményeik biztatóak: erre az időszakra egymiUi- árd 159 millió forint termelési értéket terveztek, s ezt 2.7 százalékkal túlteljesítette a kollektíva. Az öntöde, a tömb- és a szerszámüzem az elvárásoknak megfelelően dolgozott, bár az öntödei feladatok megvalósulásában 2,2 százalékos lemaradás tapasztalható. A termelés egyébként az ország minden kokillaöntvényt gyártó üzemében visszaesett, mert a beruházások korlátozása miatt e termékek kevésbé keresettek. Tény viszont, hogy ez a könnyűfémöntöde tervteljesitésében összességében nem mutatható ki, mert más üzemek termelése pótolta a hiányt. A szocialista országokban értékesített termékeiket államközi szerződések szavatolják. Januártól szeptemberig a 2,1 milliós tervet 2.8 százalékkal teljesítették túl. Tőkés exportjuk legnagyobb része Japánba, illetve Nyugat-Európába kerül. Az idén egyébként e téren várhatóan rekordévet zárnak. Erről a következőket mondta a gazdasági igazgató: — A szerződött mennyiségnél nemcsak ezer tonnával több hulladékanyagot vettünk át a MÉH Tröszttől. dolgoztunk fel öntészeti tömbbé és értékesítettünk a tőkés országokban, hanem kétezer tonna elfekvő alumínium profilanyagot is felvásároltunk a hazai vállalatoktól. Ám a késztermékeknek csak itthon sikerült piacot találni. A profilokat drágán vettük, de az öntvények ára szabott. A megemelkedett költségek húszmilliós nyereségkiesést okoztak volna. Gondolkoznunk kellett, mit tegyünk; Mivel a profilokat már beöntöttük, megmaradt ugyanennyi, vagyis kétezer tonna hutaalumíniumunk. Az ebből készült öntvényeket a vártnál is jobb feltételek mellett értékesítettük külföldön. Az eredményes exportmunkának köszönhetően jövőre komoly bérfejlesztésre számítunk. Nemcsak vállalatunknak, a népgazdaságnak is rendes hasznot hozott ez az üzlet, hiszen sikerült kitermelnünk az ország rézvá- sárlásához szükséges mintegy 10 millió dollárt. Az apciak egyébként éves szinten várhatóan megduplázzák tőkés árbevételüket. Természetesen sok fejtörés, a dolgozók átcsoportosítása előzte meg a feladatok megoldását. A munkásokat anyagilag is érdekeltté tették a termelésben, hiszen kétezer tonna többletanyag feldolgozásáról volt szó. Az év hátralevő időszakában is komoly piackutatásra, további belső átcsoportosításokra és biztonságos anyag- ellátásra van szükség ahhoz, hogy az évi 1,6 milliárd forintos tervezett termelést 1,7 milliárdra teljesítsék, és a ma még csak becsült 500—540 millió forintos tőkés exportból valóság váljék. Csapoli* *r. öntödében (Fotó: Szabó Sándor)
