Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 6., kedd S Buddhák, pagodák Csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni Buddhák — aranyból, fából, bronzból, vagy álló alakok. Kegyes Buddhák és áldozatot követelők. Buddhák pagodákban és kertekben, múzeumokban és kegyszerárusok pultjain — egész Japánban. Bár a japánok már nem vallásosak >— az iskolákban nincs vallásoktatás —, a szertartásokat komolyan veszik. A két legnépszerűbb vallás a buddhizmus és a shinto (a természeti elemek és az ősök tiszteletén alapul) áthatja, fedi egymást. Kyotóban, az ősi fővárosban 1600 a buddhista templom. (Nem is szólva a 250 shintó szentélyről, shogun palotáról, gazdag sziklakertekről). Mindegyik szentély más, mindegyik másról nevezetes. A sötétbarna fából épült Nishi Hongan-,ij templom a Shinshu szektáé. Itt a gyógyítás istenének hódolnak a hívők. Térdre borulnak, arcukat tenyerükbe temetik — és elmélkednek. A folyosókon üveg mögött — női hajból font, 20 centi átmérőjű köteg. A szekta hívő nő tagjainak haját gyűjtötték össze, s a templom renoválásakor majd beépítik az épületbe. A buddhista templomok nem hiv,alkudok — egyszerű festetlen fából, szögek nélkül összeácsolt pagodák — csak faragások díszítik a nemes anyagot. A Sanju Sangendo kegyhelyén a könyörül et 1001 Buddha istenének is dísztelen külsejű temploma. Ahogy a cipőmet papucsra cserélem, megnyílik előttem is a szentély. Szinte elkáp- rázok a látványtól, az arany csillogásától, a tömjén sűrű fehér füstjétől. 1000 élet- nagyságú arany szobor! Százszor tízes sorban állnak a kifürkészhetetlen mosolyé, összetett kezű Buddhák. Mindegyik szobor más arckifejezésű — a hívők kikeresik a kedves halottaik- ra emlékeztetőt, s azt díszítik virágaikkal. Középen a hatalmas ülő Buddha, az ezer- egyedik, gyertyák fényében, pénzcsörgés zajában. A keresztrácsos ládába bedobok én is egy érmét, a legkisebb értékűt. Nem takarékosságból! Itt így szokás. A pénz nem érték, hanem jelképes adomány Narában, Japán VIII. századbeli fővárosában a Todaiji templom őrzi a világ legnagyobb bronzszobrát. Hatalmas lótuszvirágon ül a 22 méter magas. 551 tonna súlyú alak. Arca titokzatos, jobb kezét felemeli — „megtestesíti a világ bölcsességét és kegyelmét”. Fenséges., ünnepélyes pillanat, több mint ezer éve zarándokolnak ide az emberek. A templom egyik oszlopába rést vágtak — azt tartja a legenda, aki itt átpréseli magát, biztosan bejut a paradicsomba. A legnagyobb élményem, egy másik óriás Buddha, a kamakurai volt. Szabadban, fák között ül a becsukott szemű szobor. Ez „csak” 12,7 méter magas és 1252- ből való. Akkor még templom védte, amelyet később elvitt a földrengés és a szökőár. Most mögüle ide látszik a tengerpart, ide magaslatiak a hegyek. Bronz testén különös fénnyel törik meg a nap. Ahogy al- konyodik, nehéz árnyék üli meg a parkot. A csillagfényben sejtelmesen magas- lik Buddha egészen az égig. A házak. városok fölé mindenütt ott magaslanak az ötemeletes pagodák — tetejükön a kilenc gyűrűvé). Az öt lételemet — ez eget, a földet, a tüzet, a szelet és az embert — jelképezve, és Buddha kilenc átváltozására emlékezve. Parkokban, városban, falun, sűrűn lakott és lakatlan hegyeken, erdőkben, tengerparton, üzletsorok közt egyszer csak ott egy ívelt tetejű pagoda. A kimonós, vagy modern ruhájú japánok felmennek a lépcsőn, A kamakurai óriás Buddha meghajolnak, tapsolnak (így hívják föl magukra az isten figyelmét), pénzt dobnak a perselybe, néhány percig elmélkedve állnak, aztán folytatják útjukat — ki a közeli munkahelyére, ki vendéglőbe, teaházba, haza. A shinto kapukat, templomokat pirosra festették. Kőlámpások sora jelzi az utat a szentélyhez. A bejárat előtt kút, ivóedényekkel — csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni. Sokan keresik fel az Ise-Shima Nemzeti Parkban Amatera.su Omi Kami, a Nap istennőjének komor fehér fa templomát. A templomhoz kilométer hosszan piros, kecses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imádkozok lábbelije. Hosszú, fehér kimonós férfi állja utamat — erre tilos a bemenet. Oldalt kerülök, és máris ott vagyok a szentély előtt, ahol a piros félhomályban a földön kispárnán ülnek, térdelnek a hívők. Énekszó hangzik — különös zengésű, magas fekvésű dallam. Elöl fehér ruhás nők celebrálnak, az első sorban ülők előtt megállnak, kezükkel intenek. Áldást osztanak? Még néhány táncmozdulat — és eltűnnek a kijáraton. A hívők föláll- nak, s alig néhány perc alatt kiürül a terem. Most nézek csak körül ebben a puritán: egyszerűségű teremben, ahol a természeti elemeket és az ősöket imádják, és shinto meggyőződés szerint azt tartják, az istenség a természet minden formájában jelen van. De azok a hívők, akik most shintois- ta szertartáson vettek .részt, holnap buddhista pagodában imádkoznak, elmélkednek. Kádár Márta Shinto szentélyhez vezető kapuk (A szerző felvételei — KS) Nem Kolumbus fedezte fel Amerikát Vannak dolgok, amelyek mint tévedések élnek évszázadokon keresztül az emberek tudatában. Egyik ilyen tévedés a bátor hajós, Kolumbus Kristóf nevéhez fűződik. A köztudatban úgy él ugyanis, hogy ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Enciklopédiákban és tanulókönyvekben úgy van megörökítve, hogy Kolumbus előtt Amerika még ismeretlen földrész volt. ö volt a régi világban az első ember, aki felfedezte a titkot és ezzel bejegyezte nevét a nagy emberek sorába. A tények azonban másképpen beszélnek. Kolumbus jól tudta, hogy baszk és bretagne-i tengerészek gyakran áthajózták az Atlanti-óceánt, és hogy ők a bennszülöttekkel az óceán nyugati partrészén sokszor cseréltek árukat és értékes szőrméket hoztak be Európába, vagyis a régi világrészbe. Az az út. amelyen ezek- a tengerészek haladtak, a titkok útja volt. E titok nemzedékről nemzedékre szállt, és a hajóskapitányok a vezetés művészetét hét lakat alatt tartották. Valamilyen módon megmaradt egy feljegyzés, hogy Kolum. bus megpróbálta rejtve követni az egyik bretagne-i hajót, de .a tapasztalt kapitány félrevezette Kotumbust és sikertelenül kellett visz- szatvrnie a kikötőbe. Ismeretlen maradt tehát az az út Kolumbus előtt, amelyen az írek, kelták, és bretagne-iak elérték a távoli kontinenst. Ez a forrásadat azonban nincs egyedül. Az egyik breagne-i apátság levéltárában feljegyezték a XIV-ik évszázad közepén, körülbelül 150 évvel Kolumbus .utazása előtt, miszerint külön kormányrendelettel az apátságnak adták az új világból jövő, árut szállító bajók felülvizsgálati jogát. így nagyon valószínű, hogy a Bermudákat is a bretagne-i hajósok fedezték fel 1367-ben. Sokat írtak már a vikingekről is. Ök mint ügyes tengerészek, valószínűleg elérték az amerikai földrészt, de csak kis csoportokban. Gyarmatosították Izlandot. azután elérték Grönlandot, ahol szintén megvetették a lábukat. Amint a tudósok állítják, elhagyták a tengeráram irányát, eljutottak a ma i New-York lg, ahol. néhány százan letelepedtek. Természetesen, ha ez az út létezett, nemcsak'a vikingek hajóztak, hanem a skótok, az Írek és a bretagne-iak is. Amikor a kontinensen már otthon érezték magukat, a tengeri utazók már a XII-ik században foglalkozni kezdtek a kereskedelemmel és folytatták azt évszázadokon ke. resztül. Feljegyezték, hogy az utazás öt hétig tartott odáig, míg visszafelé három hétig tették meg a fáradságos utat. Sok száz évvel ezelőtt Amerikában határköveket találtak viking felírással. A vikingek már 1000 év körül kereskedni kezdtek a kontinens lakóival és ott gyarmatot is alapítottak,. Több tudós azt is állítja, hogy Amerikát a kelták már a vikingek előtt felfedezték. Ez a felfedezés, amiről az emberek nem sokat írnak, nagyon valószínű, mert a vikingek, akik derék hajósok .voltak, nem nagyon titkolóztak. Elmondották a - tényt, hogy a távoli kontinens partjait előttük már elérték más emberek is, így a kelták, akik jól ismerték a vörös bőrűeket. Mikor érték el a kelták Amerikát? Ez a kérdés még pontos válasz nélkül maradt. Bizonyára a negyedik évszázadban, Vag.v talán még valamivel előbb. Hogy milyen visznyok között történt a felfedezés, az még titok. Talán a szél sodort egy hajót az ismeretlen kontinens felé, ahonnan később hírek érkeztek az új világrész létezéséről. Az írek már az V-ik században szerzeteseket küldtek az új világba, hogy a vallás tanait hirdessék. A hajón sok kelta és bretagne-i család is utazott, akik tulajdonképpen Amerika őslakói lettek. Egy 1507. április 23-án megjelent földrajzkönyv szerint az új világrészt Kolumbus Kristóf fedezte fel. A feljegyzések az ismert hajós, Amerigo Vespucci leveleiből tevődtek össze. A tu, dósok közül Martin Waldsee. müller az 1507. évben irt művében „Cosmosgraphiae introduktio” javasolta, hogy az új kontinenst Amerigo Vespucci ról nevezzék el. Az új kontinenst még hosszú ideig Nyugat-Indiának hívták. Az Amerika név akkor terjedt el, amikor Ortelius bevezette nagy földrajzi Atlaszába, a „Theatrum Orbis Terrarum”-ba. Eszperantó ínyeitni földrajzi újságból sfordította: id. Zakar János A vadrózsa gyümölcse Képünkön az élénk piros színű, sajátosan kellemes ízű csipkebogyót láthatjuk, amely iránt országhatárainkon túl is nagy a kereslet A csipkebogyó a nyár végét jelzi az erdőt, mezőt járó, gyógynövénygyűjtéssel foglalkozóknak. A magas C- vitamin-tartalmú, egészséget védő gyógynövény, amelynek a nép ajkán tájanként változik a neve — ibicske. bugya. csipkenye. gyepürózsa — a rózsafélék családjába tartozik. Európában, Nyugat-Ázsiában őshonos. Három méter magasra is megnövő cserje, ívben ihajló ágakkal, tüskéi erősek, horgosak. Hazánk minden táján megtalálható, száraz, kopár területeken, mes- gyéken. árkok és csatornák partján, legelőkön és sziken. A 'csipkebogyó szedését akkor lehet megkezdeni, ha a bogyó üdepiros színű, kemény. ép és egészséges. A zöldfoltos, világossárga, narancs színű bogyó gyűjtésre nem alkalmas. Könnyen, szedhető, naponta 20—30 kilogramm is begyűjfhető belőle. A gyűjtésnél, a feldolgozásnál a legnagyobb figyelemmel és szakszerűséggel kell eljárni. A túlérett, dércsípte, megpuhult termés elveszti vitaminértékét. A vadrózsa gyümölcse évszázadok óta helyet kapott a patikák polcain. Varázserőt tulajdonítottak neki már akkor is. amikor négy évszázaddal ezelőtt foghús- vérzés ellen ajánlották. A javallat szerint a csipkebogyó porával bedörzsölt fog- húsban megszilárdulták a laza fogak. A modern orvostudomány megállapította, hogy tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma, mint a citromnak. A-. B-, K- és P-vitamint, gyümölcssavakat, cukrot, pektint. vasat, magnéziumot, meszet, illó- és zsíros olajat is tartalmaz. A csipkebogyóból készült szörp felfrissít, és jó közérzetet biztosít. A különféle csipkeszörpök a magas vérnyomásos. érelmeszese- déses, érszűkületei és cukorbetegek gyógyszeres kezelését eredményesen egészítik ki. Tűzvédelmi vetélkedő! Kedves Olvasó! Játékos vetélkedőre hívja önt a Heves megyei Tűzoltó Parancsnokság. A vetélkedő célja az, hogy bővítse az állampolgárok általános tűzvédelmi ismereteit, különös tekintettel a növekvő számú lakóházi tüzesetekre. A Népújságban három alkalommal ezen a helyen 10 kérdésből álló feladatot talál. A megoldást totószerűen (1 x 2) kérjük postai levelezőlapon név, cím és személyi szám feltüntetésével a Heves megyei Tűzoltó Parancsnokság (Eger, Vincellériskola u. 5.) címére — a közlést követő négy napon belül megküldeni. A legjobb megoldásokat értékes tárgynyereményben részesítjük. A vetélkedőhöz sok . sikert kíván a Heves megyei Tűzoltó Parancsnokság! III. FORDULÓ Sor. .. . , . . Kérdés: szám: 1 X 2 1. A kémények füstnyomáspróbáját milyen időszakonként kell elvégezni, (év) 2 3 4 % 2. Az égő cigaretta izzási hőmérséklete (°C) 300 5 00 700 3. Az észlelt tüzesetek bejelentése azonnal oltás után oltással egy- idöben 4. A húsfüstölő és a lakóház közötti min. távolság 6 7 8 5. A hegesztőnek milyen időszakonként kell tűzvédelmi szakvizsgát tennie 3 4 5 6. A tűzvédelmi hatóság által helyszíni bírságolás során kiszabható max. ősz- szeg (Ft) 300 500 1000 7. Tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén erdőtől hány m-en belül nem lehet tüzet rakni 200 100 sehol 8. A középmagas épületekben elhelyezett füstelvezető működtethető földszint legfelső szint földszint minden szintről 9. A 33 kg-os PB-gázpalack- ról üzemeltethető-e sütőfőző berendezés nem igen csak ipari célra 10. A gázüzemű berendezések gázvezetékeit lakóépület falában„ födémében, padlásterében vagy alatta lehet-e vezetni igen nem engedéllyel
