Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. november 1., csütörtök BULGÁRIA Iskolareform — Nálunk már senki sem kételkedik abban, hogy a hatéves gyermekek iskola­érettek — mondotta Ana Szpancseva, a Bolgár Taní­tók Szövetségiének elnöke, s így folytatta: — Már három éve beve­zettük a hatéves kortól kez­dődő tankötelezettséget. A pszichológusok és a pedagó­gusok abban az esetben en­gedélyezik a hatévesek be- íratását, ha előtte egy évet óvodába jártak. Speciális tantervet készítenek részük­re, s biztosítják számukra a napközit. A kisiskolás gye­rekek a .tanítás után az is­kolában ebédelnek, délután pedig kötelezően alszanak- Á reformot két éven belül befejezzük, jelenleg a hat­éveseknek több mint a fele jár más iskolába. Ezekben az osztályokban új tanköny­veket és szemléltetőeszközö­ket használnak. Bulgáriában a tíz osztály elvégzését 1985 után teszik kötelezővé, a diákok 98 szá­zaléka azonban már ma is folytatja a tanulást a nyol­cadik után. Három középis­kolai típus van: az egységes, általános képzést nyújtó 3 éves iskola, népszerű nevén a „11 osztály”. Itt a tanu­lók hetente egyszer gyakor­lati oktatásban is részesül­nek. a végzősök pedig há- romhónapos gyakorlaton vesznek részt. A szakmun­kásképző szintén 3 éviig tart. A leendő technikusok, köz­gazdászok viszont 4 éves po­litechnikumba járnak. Mindhárom iskola elvégzé­se után lehet jelentkezni az egyetemre. A felvétel pályá­zat révén történik. A jelent­kezők az alapvető tantár­gyakból és társadalomisme­retből felvételi vizsgát tesz­nek, emellett a korábbi ál­talános eredmény és az alaptantárgyak osztályzata is fontos a felvételnél. A középiskolát végzett diákok­nak mintegy a 20 százalékát vészik fel az egyetemekre. A bolgár iskolareform a jövőben előirányozza a kö­zépiskolák egységesítését. Eszerint 12 évig fog tartani az általános és szakképzés. A középvezető beosztásúak képzésére a középiskola után két évig tartó technikumot létesítenek. A középiskolai Iés egyete­mi oklevéllel rendelkező fiatalokat közvetlenül az ál­lam helyezi lel a vállalatok szükségleteinek megfelelően. A tanulóknak jogukban áll, hogy beiratkozáskor szerző­dést kössenek valamelyik vállalattal, ez esetben ott fognak dolgozni. Ez az elhe­lyezkedési rendszer elég szi­gorú, a felkínált állást kö­telező elfogiadni, s ott három évig dolgozni. Ellenkező esetben 500 leva büntetést fizet a végzős diák. Három év után azonban szabadon választhat munkahelyet. NDK Vadvízország lakóinak védelme Vadvízország tájait, az ott élő vagy azon átvonuló ma­darak életét, szokásait vizs­gálják az ornitológusok. Megfigyeléseik a vizek kör­nyezetvédelmét és a vízi élő­világ egyensúlyának meg­őrzését szolgálják. Az ország délkeleti részé­ben, Drezda megyében már valamennyi tóvidéken be­ható tudományos elemzés alá vonták a vízimadarakat. A vizek jelenlegi biológiai állapotát figyelembe véve a tudósok javaslatot tettek arra, hogy mely állóvizeket kell természetes állapotuk­ban megtartani, hol szüksé­ges a partokat, kis szigete­ket eredeti állapotukban megőrizni, még abban az esetben is, ha ez a halászat rovására menne. Az ornitológusok sokat fá­radoznak azon, hogy a ví­zimadarak számára min­denütt kellemes életfeltéte­leket teremtsenek. Ahol ez sikerül, ott a természet hosz- szú távon hasznos marad az ember számára. Ezek az állatok ugyanis egy bonyo­lult élelmezési lánc utolsó tagjai, s mint ilyenek azon­nal jelzéseket adnak a kör­nyezetkárosodásról, s ráve­zetik a tudósokat arra, hogy hol kell azonnal megszün­tetni a természeti egyen­súlyban fellépő zavarokat. Ilyen és hasonló meggon­dolások alapján a világ tíz legfejlettebb ipari állama között számon tartott NDK- ban sürgős védőintézkedése­ket hoztak még olyan cse­kélynek tűnő kérdésekben is, mint amilyen például a vadludak és hattyúk vala­mennyi fajtájának védelme. Ügyelnek a vizek más élő­lényeinek védelmére is. Gondozzák a kismadarakat és a kétéltűeket. Évente há­romszor az egész ország te­rületén számba veszik a madárállományt. A meg­gyűrűzött madarak színes nyakörvet kapnak, amely­nek kódolt adatait erős táv­csövekkel nagy távolságok­ból is le lehet olvasni. Az NDK 1978-ban csat­lakozott a vízvidékek kon­venciójához, s tevékenyen együttműködik az UNESCO Nagy-Britanniában székelő szervezetével, a Vízimadár Kutatás Nemzetközi Irodá­jával. LENGYELORSZÁG A Fumos — a KGST számára Skierniwice ipara 1945- ben mindössze egy kis mű­helyből állt, ahol a környék­beli parasztok szerszámait javították. Azóta negyven év telt el, s a kezdetleges üzemecske igazi gyárrá ala­kult át. A Fumos Öntödei Berendezések Gyára ma jól ismert külföldön its. első­sorban a KGST-országok- ban. A 700 dolgozót foglalkoz­tató üzemben ma különle­ges mérőműszereket és el­lenőrző berendezéseket gyártanak a kohó- és fém­művek részére. Keresett ter­mékeik az öntési folyama­tot ellenőrző automatikák, a cseppfolyós üzemanyag fizi­kai jellemzőinek mérését végző berendezések és más ötletes konstrukciók. A cik­kek állandó vásárlója a Szovjetunió, Csehszlovákia. az NDK, Bulgária, Ma­gyarország, Mongólia és Ku­ba. De veszik a Fumos-ter- mékeket a fejlődő és a tő­kés országok is. A Fumos alkalmazottai az idén két fontos megrendelés teljesítésére összpontosítot­ták figyelmüket. A Szovjet­unió számára folyékony fém tárolására alkalmas üs­tökből készítenek sorozatot, az NDK részére pedig már átadtak egy vas- és acél­öntődéi pneumatikus szál­lítóberendezést. A vállalat dolgozói a Lengyel Népköztársaság fennállásának 40. évforduló­ja tiszteletére több felaján­lást tettek. Elhatározták en­nek keretében, hogy meg­gyorsítják a szocialista or­szágok részére készülő be­rendezések szállítását. ronhálózattal rendelkeznek. Minden köztársaságban ön­álló stúdiójuk van, ahol a Moszkvában készült filme­ket szinkronizálják. Jelenleg egy kalandfilm- sorozaton dolgoznak, ame­lyet évek óta nagy sikerrel vetítenek a filmszínházak. Főszereplője a rendkívül népszerű fiatal filmszínész, Davidov, aki bandavezért játszik, s folytatásról foly­tatásra kicsúszik üldözői ke­zéből. Most készült el a legújabb epizód, a Rézan­gyal, a valahol Dél-Ameri- kában játszódó történet. Ezt a filmsorozatot eddig több mint másfél milliárd néző látta. A krimik és kaland­filmek mellett a legnépsze­rűbbek a gyermek- és tör­ténelmi tárgyú alkotások, a felderítőkről szóló, izgal­makkal tűzdelt filmek. Ter­mészetesen folyamatosan ké­szülnek ebben a nagyüzem­ben komoly, művészi ihle­tésű filmek is. Az elmúlt hetekben mutatták be Kar­lovy Varyban a Tolsztoj életéről szóló filmet, Szer- gej Geraszimovval a fősze­repben.. A film nagydíjat kapott. Moszkva kül- és belváro­sa között, a népgazdasági kiállítás közelében mind­össze kéthektárnyi területen található a legnépszerűbb szovjet filmek szülőhelye, a Gorkij Filmstúdió. Jellegte­len szürke központi épüle­tének mindössze három eme­letén a vetítőtermek, szink­ronszobák sokasága között székel a vezérkar; az Euró- pa-szerte híres rendező­igazgató, Veniamin Davido- vics Borman, száztíz „saját” színészével. A szovjet méretekben va­lóban kicsi filmstúdió híre mégis igen nagy, hiszen filmgyártása mennyiségét tekintve a második a Szov­jetunióban, s a szakemberek szerint minőségben meg is előzi a nagyobb testvért, a Moszfilm Stúdiót. A számok imponálók: a játékfilmek mellett évente 36 egyéb, rövidebb-hosszabb filmet ké­szítenek. Kétezren dolgoznak a filmgyárban, közülük ezer- kétszázan alkotók; forgató­könyvírók, rendezők, színé­szek. A színészgárda a legis­mertebbek közül kerül ki. itt dolgozik többek között Geraszimov, és haláláig, a nálunk A tavasz 17 pilla­natából ismert Tyihonov is. A „saját” színészstáb persze nem csupán a műtermekben dolgozik, a külvilágtól el­zárva, tagjai rendszeresen fellépnek a Filmszínészek Színházában is, ezenkívül a meglehetősen gyakori fesz­tiválokon találkoznak Szov- jetunió-szerte a nagyközön­séggel. Rajtuk kívül meghí­vott színészek is szerepelnek a Gorkij Filmstúdió filmjei­ben. Az itt készülő filmek minőségére és népszerűsé­gére jellemző, hogy átlago­san másfélszer több néző látja őket, mint az ugyan­csak jó hírű Moszfilm Stú­dióét. Magyar fülnek szokatlan a tényt hallani: a Gorkij igen nyereséges vállalkozás, fennállásának negyvenkilenc A Rézangyal egyik jelenete, középen a népszerű főszereplő A Tolsztoj életéről szóló film főszereplője. Geraszimov esztendeje alatt minden év­ben haszonnal dolgozott, s ennek egyik érzékelhető je­le az a hat, több emeletes lakóház, amelyet munkatár­saiknak építettek Moszkvá­ban. Persze könnyű nekik — és ez is az igazsághoz tartozik —, hiszen egy-egy jó- filmjüknek átlagosan 100 millió nézője van a Szov­jetunióban, s ez a hatalmas szám bőven kiegyenlíti az időközönkénti kudarcot, a gyengéb produkciót —, mert ilyen is akad; 17 mil­lió nézővel már nyereséges egy átlagos költségvetésű film — magyarázza Borman — és eztl a számot a Szov­jetunió egészét tekintve már egy közepes filmmel is el lehet érni. A laboratóriu­mokban a sikeresnek ígér­kező filmekből másfél-két­ezer kópia készül, de a leg­gyengébbnek ítéltekről is átlagosan háromszáz. (Ná­lunk a biztos közönségsiker­re számító filmek is legfel­jebb néhány tucatnyi kó­piával készülnek és ezzel már telítve is van a piac.) Ahhoz, hogy a filmek a Szovjetunió minden részébe eljussanak, széles körű szink­CSEHSZLOVÁKIA Színházlátogatási szokások Csehszlovákiában minden ötvenedik háztartásban meg­vizsgálták a bevételekkel, a szabad idő felhasználásával, a művelődési szokásokkal és a kulturális kiadásokkal kapcsolatos adatokat. A vizsgálatban a családok ön­kéntes alapon vettek részt, s ez garantálta a válaszok őszinteségét. A felmérés adatait, köztük a színházlá­togatási szokásokra vonat­kozó tényeket a közelmúlt­ban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint a meg­kérdezettek 15,6 százaléka rendszeresen, 32,4 százaléka időnként jár színházba. A válaszadók 52 százaléka egy­általán nem látogatja a színházakat. A színházba nem járók között több a fér­fi, arányuk 54,8 százalék. A színházi előadásokat nem látogatók szociális rétege- ződése (átfedésekkel) a kö­vetkező: 73,2 százalékuk nyugdíjas, 67,2 százalékuk háztartásbeli nő és 65,3 szá­zalékuk szövetkezeti tag. Megkérdezték őket az okok­ról is. A legjellemzőbbeket felsorolva: 30,1 százalékuk a nagy távolságra és a rossz közlekedésre hivatkozott, 23,3 százalékuk a kevés szabad időt, 15,9 százalékuk pedig a kisgyermekek neve­lését jelölte meg okként. Egészségügyi problémák 8,2, az anyagiak pedig csak 1,8 százalékuknál jöttek szóba. A férfiak és a nők esetében az okok nagyjából egyfor­mák voltak. A nagy távol­ságra leginkább a 15—19 évesek és az 50—59 évesek hivatkoztak. Az egészségi állapotot többnyire a 60 éven felüliek jelölték meg. Színházba a nők 17,7, a férfiak 13,2 százaléka jár rendszeresen. Ez az arány többé-kevésbé minden tár­sadalmi réteg esetében ér­vényes. A színházlátogatók 27.2 százaléka alkalmazott vagy diák. A lakóhely nagy­sága és a nagyvárosoktól va­ló távolsága is meghatározó, hiszen a falvakban élőknek csupán a 35,1 százaléka jár néha színházba, míg a vá­rosi lakosságnál ez az arány 69.2 százalék. Érdekes, hogy a férfiak többsége a prózai előadáso­kat részesíti előnyben. Az operakedvelők között több a nő és a magasabb iskolai végzettségű állampolgár. JUGOSZLÁVIA Családi költségvetés—dinárban A vajdasági Kostic család Golubincin él. A férfi ka­zánfűtő, a féleség textil­gyárban dolgozik, két isko­lás gyermekük van. A csa­láddal él az egyik nagyma­ma is, nyugdíja nincs. A csa­lád havi átlagjövedelme 30 ezer dinár. Űj házat építe­nek. a lakásépítési kölcsön­re havi 6600 dinár törlesz­tést fizetnek. Havi 2850 di­nárt fizetnek — csak 4 hó­napon keresztül — a szak- szervezeti tüzelőutalványra. A konyhapénz havi 5 ezer dinár, de ezért csak a leg­szükségesebbeket vásárolják meg. hiszen két-három disz­nót hizlalnak, a zöldség és gyümölcs megterem a kis­kertben. A villanyszámla, a rádió- és télevíziódíj 2 ezer dinár. A gyerekeknek az asszony varr és köt. Mióta a házuk épül, ruhát nem vettek maguknak, csak a gyerekeknek. A feleség ru­haanyagot vásárol, s ő varr- ja meg magának. Havonta 5 ezer dinárt tudnak elten­ni, ez kell a ház további építéséhez. A tordai Kukli család ki­zárólag földművelésből és állattenyésztésből él. Tavaly 90 ezer dinárt kaptak a kukoricáért. 85 ezret a do­hányért, 50—50 ezret az ár­páért és a sertésekért. Mint­egy 300 ezer dinár volt a bevételük. Ebből 80 ezer az adó, télen havonta 5 ezer megy el a fűtésre. A leg­több pénz a gyerekekre kell. A 18 éves Ibolya varrónő­nek tanul, a tanfolyam havi 2 ezer. az utazás havi 1600 dinár. A 13 éves Erűin még iskolás. A két gyerek körül­belül havi 10 ezeribe kerül. Élelemre is ugyanennyit költenek, pedig náluk is sok minden megterem ott­hon. Eddig évente 100—150 ezer dinárt takarítottak meg, tavaly 90 ezret. idén év elején csak 50 ezret tettek félre a .tavalyi bevételből, de hamarosan leszállítanak két bikát, ezért 150 ezer di­nár jár. Ügy tervezik, egy használt kombájnt vesznek ebből a pénzből. A lakásu­kat 4—5 éve rendezték be, erre szerencsére nem kell költeniük. Városon költségesebb az élet. Az újvidéki Fülöp há­zaspárnak egy hároméves kislánya van, a nagymamá­val együtt laknak. A család havii bevétele 28 ezer dinár. A férj villamosmérnök, a feleség jogot végzett, de je­lenleg munkanélküli. Éle­lemre 12 500 dinárt, villany­ra, fűtésre 6 ezret, a kocsi­fenntartásra és benzinre 3 ezret költenek. Az egyéb kisebb kiadás is kitesz egy ezrest. Ruházkodásra egyre kevesebb jut. A szórakozás­ról nem mondanak le: he­tente egy mozi, kéthetente egy színház, ez a program. Ez körülbelül 2 ezer dinár. A háziasszony nincs telje­sen a piacra szorulva, sok minden megterem a kertben, mégsem tudnak egy fillért sem féretenni. A jugoszláviai Statisztikai Intézet folyamatosan követi a megélhetési költségek ala­kulását. Egy átlagos, 4 tagú családnak — számításaik szerint — 1984 első négy hónapjában 45 760 dinárra volt szüksége a normális megélhetéshez. Tavaly ugyanebben az időszakban ez az összeg még csak 30 273 dinár volt. A havi átlagki- adásbain a legnagyobb tételt, körülbelül 20 ezer dinárt élelmiszerekre, 2 ezret ital­ra és dohányra, 5500 dinárt ruhára és cipőre, 2 ezret szórakozásra, 2 ezret egész­ségügyi kiadásokra, 3500-at közlekedésre, 6 ezret fűtés­re és villanyra költött az átlagcsalád. A kiadásban a legnagyobb tétel — 44 szá­zalék — az élelmiszereké- Egyre kevesebb jut öltözkö­désre, szórakozásra. A vizs­gálatok szerint azonban a vásárlóerő tavaly 8 száza­lékkal, míg a kiskereskedel­mi áruforgalom csak 3 szá­zalékkal csökkent. Ennek magyarázata: a havi bevé­telből egyre kevesebb jut takarékba, illetve a családok hozzányúltak a megtakarí­tott pénzükhöz. Sokan árle­szállításkor vásárolnak, az olcsóbb terméket választják, s nagyobb menyiségű hús, gyümölcs, főzelékféle ván­dorol a mélyhűtőkbe.

Next

/
Thumbnails
Contents