Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 1., csütörtök BULGÁRIA Iskolareform — Nálunk már senki sem kételkedik abban, hogy a hatéves gyermekek iskolaérettek — mondotta Ana Szpancseva, a Bolgár Tanítók Szövetségiének elnöke, s így folytatta: — Már három éve bevezettük a hatéves kortól kezdődő tankötelezettséget. A pszichológusok és a pedagógusok abban az esetben engedélyezik a hatévesek be- íratását, ha előtte egy évet óvodába jártak. Speciális tantervet készítenek részükre, s biztosítják számukra a napközit. A kisiskolás gyerekek a .tanítás után az iskolában ebédelnek, délután pedig kötelezően alszanak- Á reformot két éven belül befejezzük, jelenleg a hatéveseknek több mint a fele jár más iskolába. Ezekben az osztályokban új tankönyveket és szemléltetőeszközöket használnak. Bulgáriában a tíz osztály elvégzését 1985 után teszik kötelezővé, a diákok 98 százaléka azonban már ma is folytatja a tanulást a nyolcadik után. Három középiskolai típus van: az egységes, általános képzést nyújtó 3 éves iskola, népszerű nevén a „11 osztály”. Itt a tanulók hetente egyszer gyakorlati oktatásban is részesülnek. a végzősök pedig há- romhónapos gyakorlaton vesznek részt. A szakmunkásképző szintén 3 éviig tart. A leendő technikusok, közgazdászok viszont 4 éves politechnikumba járnak. Mindhárom iskola elvégzése után lehet jelentkezni az egyetemre. A felvétel pályázat révén történik. A jelentkezők az alapvető tantárgyakból és társadalomismeretből felvételi vizsgát tesznek, emellett a korábbi általános eredmény és az alaptantárgyak osztályzata is fontos a felvételnél. A középiskolát végzett diákoknak mintegy a 20 százalékát vészik fel az egyetemekre. A bolgár iskolareform a jövőben előirányozza a középiskolák egységesítését. Eszerint 12 évig fog tartani az általános és szakképzés. A középvezető beosztásúak képzésére a középiskola után két évig tartó technikumot létesítenek. A középiskolai Iés egyetemi oklevéllel rendelkező fiatalokat közvetlenül az állam helyezi lel a vállalatok szükségleteinek megfelelően. A tanulóknak jogukban áll, hogy beiratkozáskor szerződést kössenek valamelyik vállalattal, ez esetben ott fognak dolgozni. Ez az elhelyezkedési rendszer elég szigorú, a felkínált állást kötelező elfogiadni, s ott három évig dolgozni. Ellenkező esetben 500 leva büntetést fizet a végzős diák. Három év után azonban szabadon választhat munkahelyet. NDK Vadvízország lakóinak védelme Vadvízország tájait, az ott élő vagy azon átvonuló madarak életét, szokásait vizsgálják az ornitológusok. Megfigyeléseik a vizek környezetvédelmét és a vízi élővilág egyensúlyának megőrzését szolgálják. Az ország délkeleti részében, Drezda megyében már valamennyi tóvidéken beható tudományos elemzés alá vonták a vízimadarakat. A vizek jelenlegi biológiai állapotát figyelembe véve a tudósok javaslatot tettek arra, hogy mely állóvizeket kell természetes állapotukban megtartani, hol szükséges a partokat, kis szigeteket eredeti állapotukban megőrizni, még abban az esetben is, ha ez a halászat rovására menne. Az ornitológusok sokat fáradoznak azon, hogy a vízimadarak számára mindenütt kellemes életfeltételeket teremtsenek. Ahol ez sikerül, ott a természet hosz- szú távon hasznos marad az ember számára. Ezek az állatok ugyanis egy bonyolult élelmezési lánc utolsó tagjai, s mint ilyenek azonnal jelzéseket adnak a környezetkárosodásról, s rávezetik a tudósokat arra, hogy hol kell azonnal megszüntetni a természeti egyensúlyban fellépő zavarokat. Ilyen és hasonló meggondolások alapján a világ tíz legfejlettebb ipari állama között számon tartott NDK- ban sürgős védőintézkedéseket hoztak még olyan csekélynek tűnő kérdésekben is, mint amilyen például a vadludak és hattyúk valamennyi fajtájának védelme. Ügyelnek a vizek más élőlényeinek védelmére is. Gondozzák a kismadarakat és a kétéltűeket. Évente háromszor az egész ország területén számba veszik a madárállományt. A meggyűrűzött madarak színes nyakörvet kapnak, amelynek kódolt adatait erős távcsövekkel nagy távolságokból is le lehet olvasni. Az NDK 1978-ban csatlakozott a vízvidékek konvenciójához, s tevékenyen együttműködik az UNESCO Nagy-Britanniában székelő szervezetével, a Vízimadár Kutatás Nemzetközi Irodájával. LENGYELORSZÁG A Fumos — a KGST számára Skierniwice ipara 1945- ben mindössze egy kis műhelyből állt, ahol a környékbeli parasztok szerszámait javították. Azóta negyven év telt el, s a kezdetleges üzemecske igazi gyárrá alakult át. A Fumos Öntödei Berendezések Gyára ma jól ismert külföldön its. elsősorban a KGST-országok- ban. A 700 dolgozót foglalkoztató üzemben ma különleges mérőműszereket és ellenőrző berendezéseket gyártanak a kohó- és fémművek részére. Keresett termékeik az öntési folyamatot ellenőrző automatikák, a cseppfolyós üzemanyag fizikai jellemzőinek mérését végző berendezések és más ötletes konstrukciók. A cikkek állandó vásárlója a Szovjetunió, Csehszlovákia. az NDK, Bulgária, Magyarország, Mongólia és Kuba. De veszik a Fumos-ter- mékeket a fejlődő és a tőkés országok is. A Fumos alkalmazottai az idén két fontos megrendelés teljesítésére összpontosították figyelmüket. A Szovjetunió számára folyékony fém tárolására alkalmas üstökből készítenek sorozatot, az NDK részére pedig már átadtak egy vas- és acélöntődéi pneumatikus szállítóberendezést. A vállalat dolgozói a Lengyel Népköztársaság fennállásának 40. évfordulója tiszteletére több felajánlást tettek. Elhatározták ennek keretében, hogy meggyorsítják a szocialista országok részére készülő berendezések szállítását. ronhálózattal rendelkeznek. Minden köztársaságban önálló stúdiójuk van, ahol a Moszkvában készült filmeket szinkronizálják. Jelenleg egy kalandfilm- sorozaton dolgoznak, amelyet évek óta nagy sikerrel vetítenek a filmszínházak. Főszereplője a rendkívül népszerű fiatal filmszínész, Davidov, aki bandavezért játszik, s folytatásról folytatásra kicsúszik üldözői kezéből. Most készült el a legújabb epizód, a Rézangyal, a valahol Dél-Ameri- kában játszódó történet. Ezt a filmsorozatot eddig több mint másfél milliárd néző látta. A krimik és kalandfilmek mellett a legnépszerűbbek a gyermek- és történelmi tárgyú alkotások, a felderítőkről szóló, izgalmakkal tűzdelt filmek. Természetesen folyamatosan készülnek ebben a nagyüzemben komoly, művészi ihletésű filmek is. Az elmúlt hetekben mutatták be Karlovy Varyban a Tolsztoj életéről szóló filmet, Szer- gej Geraszimovval a főszerepben.. A film nagydíjat kapott. Moszkva kül- és belvárosa között, a népgazdasági kiállítás közelében mindössze kéthektárnyi területen található a legnépszerűbb szovjet filmek szülőhelye, a Gorkij Filmstúdió. Jellegtelen szürke központi épületének mindössze három emeletén a vetítőtermek, szinkronszobák sokasága között székel a vezérkar; az Euró- pa-szerte híres rendezőigazgató, Veniamin Davido- vics Borman, száztíz „saját” színészével. A szovjet méretekben valóban kicsi filmstúdió híre mégis igen nagy, hiszen filmgyártása mennyiségét tekintve a második a Szovjetunióban, s a szakemberek szerint minőségben meg is előzi a nagyobb testvért, a Moszfilm Stúdiót. A számok imponálók: a játékfilmek mellett évente 36 egyéb, rövidebb-hosszabb filmet készítenek. Kétezren dolgoznak a filmgyárban, közülük ezer- kétszázan alkotók; forgatókönyvírók, rendezők, színészek. A színészgárda a legismertebbek közül kerül ki. itt dolgozik többek között Geraszimov, és haláláig, a nálunk A tavasz 17 pillanatából ismert Tyihonov is. A „saját” színészstáb persze nem csupán a műtermekben dolgozik, a külvilágtól elzárva, tagjai rendszeresen fellépnek a Filmszínészek Színházában is, ezenkívül a meglehetősen gyakori fesztiválokon találkoznak Szov- jetunió-szerte a nagyközönséggel. Rajtuk kívül meghívott színészek is szerepelnek a Gorkij Filmstúdió filmjeiben. Az itt készülő filmek minőségére és népszerűségére jellemző, hogy átlagosan másfélszer több néző látja őket, mint az ugyancsak jó hírű Moszfilm Stúdióét. Magyar fülnek szokatlan a tényt hallani: a Gorkij igen nyereséges vállalkozás, fennállásának negyvenkilenc A Rézangyal egyik jelenete, középen a népszerű főszereplő A Tolsztoj életéről szóló film főszereplője. Geraszimov esztendeje alatt minden évben haszonnal dolgozott, s ennek egyik érzékelhető jele az a hat, több emeletes lakóház, amelyet munkatársaiknak építettek Moszkvában. Persze könnyű nekik — és ez is az igazsághoz tartozik —, hiszen egy-egy jó- filmjüknek átlagosan 100 millió nézője van a Szovjetunióban, s ez a hatalmas szám bőven kiegyenlíti az időközönkénti kudarcot, a gyengéb produkciót —, mert ilyen is akad; 17 millió nézővel már nyereséges egy átlagos költségvetésű film — magyarázza Borman — és eztl a számot a Szovjetunió egészét tekintve már egy közepes filmmel is el lehet érni. A laboratóriumokban a sikeresnek ígérkező filmekből másfél-kétezer kópia készül, de a leggyengébbnek ítéltekről is átlagosan háromszáz. (Nálunk a biztos közönségsikerre számító filmek is legfeljebb néhány tucatnyi kópiával készülnek és ezzel már telítve is van a piac.) Ahhoz, hogy a filmek a Szovjetunió minden részébe eljussanak, széles körű szinkCSEHSZLOVÁKIA Színházlátogatási szokások Csehszlovákiában minden ötvenedik háztartásban megvizsgálták a bevételekkel, a szabad idő felhasználásával, a művelődési szokásokkal és a kulturális kiadásokkal kapcsolatos adatokat. A vizsgálatban a családok önkéntes alapon vettek részt, s ez garantálta a válaszok őszinteségét. A felmérés adatait, köztük a színházlátogatási szokásokra vonatkozó tényeket a közelmúltban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint a megkérdezettek 15,6 százaléka rendszeresen, 32,4 százaléka időnként jár színházba. A válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem látogatja a színházakat. A színházba nem járók között több a férfi, arányuk 54,8 százalék. A színházi előadásokat nem látogatók szociális rétege- ződése (átfedésekkel) a következő: 73,2 százalékuk nyugdíjas, 67,2 százalékuk háztartásbeli nő és 65,3 százalékuk szövetkezeti tag. Megkérdezték őket az okokról is. A legjellemzőbbeket felsorolva: 30,1 százalékuk a nagy távolságra és a rossz közlekedésre hivatkozott, 23,3 százalékuk a kevés szabad időt, 15,9 százalékuk pedig a kisgyermekek nevelését jelölte meg okként. Egészségügyi problémák 8,2, az anyagiak pedig csak 1,8 százalékuknál jöttek szóba. A férfiak és a nők esetében az okok nagyjából egyformák voltak. A nagy távolságra leginkább a 15—19 évesek és az 50—59 évesek hivatkoztak. Az egészségi állapotot többnyire a 60 éven felüliek jelölték meg. Színházba a nők 17,7, a férfiak 13,2 százaléka jár rendszeresen. Ez az arány többé-kevésbé minden társadalmi réteg esetében érvényes. A színházlátogatók 27.2 százaléka alkalmazott vagy diák. A lakóhely nagysága és a nagyvárosoktól való távolsága is meghatározó, hiszen a falvakban élőknek csupán a 35,1 százaléka jár néha színházba, míg a városi lakosságnál ez az arány 69.2 százalék. Érdekes, hogy a férfiak többsége a prózai előadásokat részesíti előnyben. Az operakedvelők között több a nő és a magasabb iskolai végzettségű állampolgár. JUGOSZLÁVIA Családi költségvetés—dinárban A vajdasági Kostic család Golubincin él. A férfi kazánfűtő, a féleség textilgyárban dolgozik, két iskolás gyermekük van. A családdal él az egyik nagymama is, nyugdíja nincs. A család havi átlagjövedelme 30 ezer dinár. Űj házat építenek. a lakásépítési kölcsönre havi 6600 dinár törlesztést fizetnek. Havi 2850 dinárt fizetnek — csak 4 hónapon keresztül — a szak- szervezeti tüzelőutalványra. A konyhapénz havi 5 ezer dinár, de ezért csak a legszükségesebbeket vásárolják meg. hiszen két-három disznót hizlalnak, a zöldség és gyümölcs megterem a kiskertben. A villanyszámla, a rádió- és télevíziódíj 2 ezer dinár. A gyerekeknek az asszony varr és köt. Mióta a házuk épül, ruhát nem vettek maguknak, csak a gyerekeknek. A feleség ruhaanyagot vásárol, s ő varr- ja meg magának. Havonta 5 ezer dinárt tudnak eltenni, ez kell a ház további építéséhez. A tordai Kukli család kizárólag földművelésből és állattenyésztésből él. Tavaly 90 ezer dinárt kaptak a kukoricáért. 85 ezret a dohányért, 50—50 ezret az árpáért és a sertésekért. Mintegy 300 ezer dinár volt a bevételük. Ebből 80 ezer az adó, télen havonta 5 ezer megy el a fűtésre. A legtöbb pénz a gyerekekre kell. A 18 éves Ibolya varrónőnek tanul, a tanfolyam havi 2 ezer. az utazás havi 1600 dinár. A 13 éves Erűin még iskolás. A két gyerek körülbelül havi 10 ezeribe kerül. Élelemre is ugyanennyit költenek, pedig náluk is sok minden megterem otthon. Eddig évente 100—150 ezer dinárt takarítottak meg, tavaly 90 ezret. idén év elején csak 50 ezret tettek félre a .tavalyi bevételből, de hamarosan leszállítanak két bikát, ezért 150 ezer dinár jár. Ügy tervezik, egy használt kombájnt vesznek ebből a pénzből. A lakásukat 4—5 éve rendezték be, erre szerencsére nem kell költeniük. Városon költségesebb az élet. Az újvidéki Fülöp házaspárnak egy hároméves kislánya van, a nagymamával együtt laknak. A család havii bevétele 28 ezer dinár. A férj villamosmérnök, a feleség jogot végzett, de jelenleg munkanélküli. Élelemre 12 500 dinárt, villanyra, fűtésre 6 ezret, a kocsifenntartásra és benzinre 3 ezret költenek. Az egyéb kisebb kiadás is kitesz egy ezrest. Ruházkodásra egyre kevesebb jut. A szórakozásról nem mondanak le: hetente egy mozi, kéthetente egy színház, ez a program. Ez körülbelül 2 ezer dinár. A háziasszony nincs teljesen a piacra szorulva, sok minden megterem a kertben, mégsem tudnak egy fillért sem féretenni. A jugoszláviai Statisztikai Intézet folyamatosan követi a megélhetési költségek alakulását. Egy átlagos, 4 tagú családnak — számításaik szerint — 1984 első négy hónapjában 45 760 dinárra volt szüksége a normális megélhetéshez. Tavaly ugyanebben az időszakban ez az összeg még csak 30 273 dinár volt. A havi átlagki- adásbain a legnagyobb tételt, körülbelül 20 ezer dinárt élelmiszerekre, 2 ezret italra és dohányra, 5500 dinárt ruhára és cipőre, 2 ezret szórakozásra, 2 ezret egészségügyi kiadásokra, 3500-at közlekedésre, 6 ezret fűtésre és villanyra költött az átlagcsalád. A kiadásban a legnagyobb tétel — 44 százalék — az élelmiszereké- Egyre kevesebb jut öltözködésre, szórakozásra. A vizsgálatok szerint azonban a vásárlóerő tavaly 8 százalékkal, míg a kiskereskedelmi áruforgalom csak 3 százalékkal csökkent. Ennek magyarázata: a havi bevételből egyre kevesebb jut takarékba, illetve a családok hozzányúltak a megtakarított pénzükhöz. Sokan árleszállításkor vásárolnak, az olcsóbb terméket választják, s nagyobb menyiségű hús, gyümölcs, főzelékféle vándorol a mélyhűtőkbe.
