Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 281. szám ÁRA: 1984. november 30., péntek 1,40 FORINT Csütörtök reggel 8-kor — közép-európai idő szerint [hajnali 2-kor — ázsiai kör­útját befejezve hazaindult Vientiane-ból Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő felesé­ge és kísérete november 13. és 19. között Suharto, indo­néz elnök és hitvese meg­hívására az Indonéz Köz­társaságban járt, majd párt- és állami küldöttség élén a három indokínai szocialista országban, a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársa­ságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság­ban tett hivatalos, baráti látogatást. A négy országban először járt magyar államfő. Csü­törtök reggel Losonczi Pál. (Folytatás a 2. oldalon) EGY VIZSGALAT TANULSÁGAI Egészségügyünk öt éve Megyénk egészségügyi intézményeinek vezetői és a szakfőorvosok voltak hivatalosak arra a munkaérte­kezlete, amelyre csütörtökön délután került sor a me­gyei tanács nagytermében- Ez év tavaszán az egész­ségügyi ágazat ötéves fejlődését főfelügyeleti vizsgá­latnak vetették alá szűkebb hazánkban, s az eredmé­nyeket és hiányosságokat elemezték a szakemberek az összejövetel során. Baj van a választékkal... Ülésezett a Fogyasztók Heves megyei Tanácsa Tegyünk értük! Ismerősöm két gyerme­ke közül a nagyobbik kis­iskolás kora óta szorgal­mas, kötelességtudó diák­lány. Ebéd után az asztal­hoz ült, és a legérdekesebb játékkal sem lehetett el­csalni onnan addig, amíg a feladatait el nem végez­te. A kisebbik —: bár jó- eszű srác —, játékos volt. Figyelme gyakran elkalan­dozott az órán, s délutá­nonként szívesebben nézte a tévét, vagy Huckleberry Finn izgalmas történeteit olvasta a leckekönyv he­lyett. A kislány szépen vet­te az akadályokat; általá­nosból gimnáziumba, on­nan egyetemre került, a fiú viszont egy év után kimaradt a középiskolából, s most szakmunkástanuló. Ügy tűnik ott megtalálta helyét: nem nyűg többé a suli. A bukott gimnazistá­ból osztályelső lett, mert valóban érdekli a maga választotta hivatása. A szakmunkásképzők ka­puját azonban általában nem ilyen múlttal lépik át a diákok. Egyfajta sze­lekció után azok kerülnek oda — a valahová menni kell elv alapján —, akik a leggyengébbek. vagyis bizonyítványukkal gimná­ziumban, vagy szakközép- iskolában hiába kopogtat­nának. Nemrégiben széles körű KNEB-vizsgálat ál­lapította meg. hogy néme­lyik gyerek még a betűve­tés, a számtan-mértan alapjaival sincs tisztában, a helyesírásról, netán az irodalmi remekművekről, a történelmi eseményekről és személyekről már nem is szólva. Nem véletlen hát. ha az általános isko­lákban tanító pedagógusok felelősségét hangsúlyoz­zák, noha a hiányosságo­kat kizárólag az ő számlá­jukra írni bizony hiba volna, mert munkájuk gyü- mölcsje az a nebuló is, aki tanulmányi eredménye romlása nélkül megállja a helyét a tagozatos gimná­ziumban, majd a főisko­lán vagy az egyetemen is. De maradjunk a szak­munkásképzőknél; az ott tanítóknak kell pótolniuk a gyerekek tudásbeli hiá­nyosságait. természetesen az akkori tananyag elsajá­tításának rovására. Az is lassan-lassan gyakorlattá válik, hogy ezekbe az is­kolákba nem szívesen pá­lyáznak a tanárok, s ava­tottak mondták ki, hogy a tantervek és a tankönyvek is megértek már a jobbí­tásra. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, ha a három esztendő alatt legfeljebb az alapok elsa­játítására van idő. az egyes tantárgyak megsze­rettetésére aligha. Pedig megfelelő látókör nélkül egyetlen szakma sem mű­velhető. Itt az ideje hát. hogy beszéljünk róluk, s te­gyünk értük. Mert a jövő letéteményeseiről, a hol­nap munkásgenerációjá­ról van szó. Azokról a ma tizenévesekről, akiknek szülőket, nagyszülőket kell majd eltartaniuk — viszo­nozva a gondtalan gyer­mekkort. Fazekas Eszter A megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, dr. Bükkerdő Pál köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Kiss Sándort, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát. Ezután adta át a szót dr. Medve László egész­ségügy! minisztériumi állam­titkárnak, aki beszámolt a tapasztalatokról. Elmondta: az elmúlt évek során a Mi­nisztertanács beszámoltatta a megyéket egyes területek­ről, így került most sor He­vesben erre az elemzésre. Sokat fejlődött a megméret­tetés módszere, így teljesebb képet lehet alkotni a hely­zetről. A továbbiakban az állam­titkár arról beszélt, hogy nagymértékben függ a meg­ítélés attól, hogy milyen a korösszetétel, a demográfiai­helyzet egy-egy területen. Ilyen szempontból Heves megye kedvezőtlen adottsá­gokkal rendelkezik, az átla­gosnál kevesebb a fiatal és több az öreg. Elszomorító a halálozási arányok alakulá­sa is, a vizsgált időszakban — mint az országban más­hol — a munkaképes korú­ak egyre többen esnek sú­lyos betegségekbe. Hasonló­an gondot jelent, hogy az európai országok között hátul kullogunk a csecsemők halandóságát mutató statisz­Mint már hírül adtuk, be­fejeződött az egri Gárdo­nyi Géza Színház felújítása, melyre 52 millió forintot ál­dozott a Heves megyei Ta­nács. A munkák nagy ré­szét a TANÉP kollektívája végezte el. Többek között rendbe hozták a homlokza­tot, elvégezték a tető, az épület hőszigetelését és fes­tését is. Emellett korszerű­sítették a szellőzőberende­zéseket. a színpad és a né­zőtér világítását. A széntüze­lésű kazánokat a környezet­védelmi szempontból elő­nyösebb gázfűtésűekre cse­rélték ki. tikákon. Ez számos tenniva­lót felvet: mind az orvosi munkában, mind pedig a terhesek szokásaiban, maga­tartásában van javítanivaló. Szervezettebbé kell tenni a leendő anyák gondozását. Hasonlóképpen meg kell vizsgálni azokat a lehetősé­geket, melyek az egészsége­sebb életmód, a helyes szo­kások elsajátításával meg­hosszabbíthatják az életet. Különösen a 40—59 év kö­zötti férfiak körében egyre több a végzetes kór. Első helyen a keringési betegsé­gek állnak, de szerepe van a légzőszervi és emésztő­szervi és daganatos betegsé­geknek is. Nem elhanyagol­ható az alkoholizmus prob­lémája. összességében az or­vosok igyekeznek kutatni, hogy mely társadalmi réte­gek és mely településen élő emberek vannak különlege- sien kitéve a veszélyeknek. Ezt követően az előadó tovább elemezte megyénk helyzetét, kitért a járvány­ügyre, amelyről kedvező ta­pasztalatokat szereztek be a vizsgálat során. A táppénze­sekről szólva elmondta, hogy ez széles társadalmi problé­ma, amely szemléletváltozást követel, felveti a munkához való viszony kérdéseit. Ki­tért a kórházak helyzetére, melyek közül a gyöngyösi Ma már itt tartják a vá­ros felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meg­rendezésre kerülő díszünnep­van a legrosszabb állapot­ban. A következő ötéves terv során mindenképpen rekonstrukcióra szorul ez az intézmény. Az ágyak száma összességében, elegendő, a jobb kihasználtságot kell el­érni. A szakrendelések, a körzeti orvosok megfelelően látják el feladataikat, minta­szerű a központi ügyeleti szolgálatok kiépítése. Lénye­gesen előre kell lépni vi­szont a szociális otthonok gyarapítása érdekében. A gyógyszertári ellátás megfe­lelő. A szakmai és ■ tanácsi irá­nyítás helyzetéről beszélt a későbbiekben dr. Kiss Ele­mér egészségügyi miniszté­riumi főosztályvezető. Jónak mondta a tanácsok munká­ját: figyelemmel kísérik a terület gondjait. Esetenként érdemes volna néhány intéz­mény tevékenységét köze­lebbről is megvizsgálniuk. Végezetül Kovács Sándor- né, a megyei tanács el nők - helyettese köszönte meg a vizsgálat során tanúsított emberséget és figyelmességet. Hangsúlyozta, hogy az egész­ségügy nagy fejlődésen ment át, de hasonlóan nagy fel­adatok előtt áll. A lakosság általában megfelelőnek< ítéli, meg az ellátást, a panaszok oka legtöbbször valamilyen könnyen fölszámolható apró­ság. Nagyobb figyelmesség­gel, türelemmel elkerülhe­tők lennének a napi konflik­tusok. A munkaértekezlet zárása­ként dr. Bükkerdő Pál el­mondta, hogy az intézmény- vezetők és szakfőorvosok kézhez kapják a főfelügyele­ti vizsgálat írásos anyagát, amely alapján következteté­seket vonnak le, javaslatok majd tervek születnek. séget, s ezzel egyidőben lesz az intézmény ünnepélyes át­adása is. A színpadi világításhoz per­sze továbbra is szükség lesz az emberi kézre. Képünkön: Oláh Sándor Gazdagon terített asztal várta tegnap az érdeklődő­ket Egerben, az Expressz Étteremben. A megyei ÁFÉSZ-ek kóstolót tartottak az általuk gyártott termé­kekből: felvágottakból, édes­ségekből, fűszerekből. Mind­ezt pedig abból az alkalom­ból, hogy a Fogyasztók He­ves megyei Tanácsa a kis­települések ellátásának kér­dését tűzte napirendre, eb­ben pedig a fogyasztási szö­vetkezeteknek meghatáro­zó szerepük van. A bemutató után Ficzere Sándor, a MÉSZÖV általá­nos titkárhelyettese beszá­molójában részletesen ele­mezte a témát. Megtudtuk, hogy tavaly forgalmuk 3,8 százalékát bonyolították kis­településeken. Ezeken a he­lyeken túlnyomórészt — 70 százalékban — élelmiszert árusítanak. Jellemezte to­vábbá a főbb árucsoportok kínálatának alakulását is: tőkehúsból és húskészítmé­nyekből az arányos elosztás­ra törekednek, de tőkehús­ból így is csak a községek 30 százalékában biztosított a zavartalan ellátás. Rossz gyakorlat az, hogy a meg­szokott két-három áruféle­ség mellett az üzletek .„ide­genkednek” az új cikkek rendelésétől. A tej és tejtermékek vá­A megye, de különösen Eger lakóinak jogos pana­sza, hogy évek óta kevés az ivóvíz. A kritikát sajnos el kell fogadni, mert a gondo­kat még az időjárási kö­rülmények is súlyosbították. Ezért került sor tegnap dél­előtt a megyei tanácson ar­ra az egyeztető tárgyalásra, amelyen Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint a megyei és a vá­rosi pártbizottság, a taná­csok, illetve az ÉVIZIG ve­zetői vettek részt. A megbe­szélésre — mivel a témában központi segítség szüksé­ges — meghívták az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnök- helyettesét Varga Miklóst és a vízellátási és csatornázási főosztályvezetőját Áll La­jost. A tegnapi értekezletet — amely föltette az i-re a pontot — többszöri alapos vizsgálat és előkészítő mun­ka előzte meg. Az ágazat és a megye vezetői egyetér­tettek abban, hogy Eger és a megye vízellátási gond­jain mielőbb úrrá kell len­ni, ám végleges megoldást csak a VII. ötéves tervidő­szak végére lehet biztosíta­ni. Addig a lakosságtól a legszigorúbb takarékosságot várják, hiszen a pillanat­nyi helyzetben ez az egyet­len járható út. Természete­sen ahhoz, hogy 1988—89-ben elegendő vízmennyiség áll­jon rendelkezésünkre, már jövőre hozzá kell látni a műszaki fejlesztések feltéte­leinek megteremtéséhez, il­letve a fúrásokhoz. Első lasztéka a vizsgált időszak­ban a lehetőségektől elma­radt, s csak mérsékelten fej­lődött. Gond az is, hogy hosszabb szavatosságú sajt­féléket ritkán láthatunk a polcokon. A kenyérellátás minden kisközségben meg­oldott. azonban a választék itt is szegényes: befolyásolja a vásárlók hangulatát, hogy a szállítások gyakran a dé­li órákra tolódnak el. Javult a helyzet a friss zöldség- és gyümölcsellátás­ban: az aprófalvak egyhar- madában üzemel zöldségbolt, más helységekben pedig la­kossági felvásárlásokból vagy a ZÖLDÉRT-vállalat- tól biztosítják a szükséges mennyiséget. Iparcikkeknél, különösen egyes vas-műszaki áruk hiá­nya okoz feszültséget, ör­vendetes azonban, hogy a háztáji mezőgazdasági ter­melésben szükséges alapve­tő növényvédő szereket és táptakarmányokat az esetek többségében megtalálhat­juk a boltokban. A beveze­tőt követő vitában számos hozzászólás hangzott el. So­kan bírálták a szállítókat, akik olykor megbízhatatlan partnernek bizonyulnak. Hangsúlyozták azt is. hogy szükséges a kereskedelem­ben dolgozók felkészültségé­nek javítása is. lépcsőben — s ezt már az eddigi vizsgálatok és előké­születek biztosítják — már jövőre új kutakat fúrnak Andornaktálya térségében, aminek köszönhetően két­ezer köbméterrel több vizet, kap naponta a megyeszék­hely. Makiár déli részén to­vábbi fejlesztésre van le­hetőség, ami négyezer köb­métert jelenthet 1986 végére. A tegnap délelőtti tárgyalá­son elhangzottak alapján mondhatjuk, hogy 1988—89- re ezen felül még 6—10 ezer köbméter víz behozatalára nyílhat lehetőség naponta Mezőszemere, vagy Bükk- ábrány térségéből. Hogy melyik részre esik a válasz­tás azt az OVH által támo­gatott és a vízügyi vállala­tok által végzett próbafúrá­sok döntik majd el. A fenti beruházások összértéke több százmillió forint. A megye és az ágazat ve­zetői között tegnap szó ke­rült arról is, hogy a VII ötéves tervben, ahol még nincs vezetékes ivóvízellátás, illetve csatornahálózat azt ott megvalósítják. Ehhez azonban az szükséges, hogy a helybéliek társulást hoz­zanak létre, vagyis anyagilag is segítsék a program meg­valósítását. Ebben az eset­ben ügyüket pénzzel is tá­mogatja az OVH és a me­gyei tanács. Hasonló társu­lásokat belvízvédelemre már 1985. január 1-től le­het alakítani. A VII. ötéves terv része a felső-mátrai csatornamű megépítése is, amely a térség vízvédelmét és szennyvízelvezetését hi­vatott biztosítani. A modern fényszabályozó-asztal mögött Cselényi István, aki egyszerre 128 reflektorral képes „trükközni" (Fotó: Szántó György) Új köntösben az egri színház TERVEK, ÁGAZATI EGYEZTETÉSSEL Javul Eger vízellátása Befejeződött Losonczi Pál ázsiai körútja

Next

/
Thumbnails
Contents