Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

Közlemény Gustáv Husák budapesti látogatásáról Falu és város Nemrégiben egy falu­gyűlésen keserűen kifa­kadva kifogásolták többen is, hogy lakóhelyük meny­nyire különbözik még min­dig a várostól. Amíg amo­da mostanában, az ország nehezebb körülményei kö­zepette is jócskán jut a pénzből, hozzájuk alig ke­rül valami. Amott ma is annyi mindenre futja, itt pedig évekig kell várni, úgyszólván a legszeré­nyebb kívánság teljesíté­sére is. Baj van a vízzel, száraz időben porosak, eső, hó után „vendégmaraszta- lóan" sárosak az utcák, nincs vezetékes gáz, a vil­lanyért többet kell fizetni, mint az irigyelt települé­sen, és a kevés üzletben vásárolni sem lehet ren­desen. Egyszóval amazok­hoz képest igencsak mos­toha az itteniek sorsa, jól­lehet, ugyanolyan állam­polgárai az országnak, mint mások. Korántsem először hal­lottam ilyesmikről, sőt megvallom; jártomban- keltemben találkoztam már dühösebb kirohanásokkal is. S nem tagadom, hogy egy sor kérdésben mély­ségesen együttérzek a pa­naszosokkal. Megértem el­keseredésüket, türelmet­lenségüket, s számos kéré­süket magam is szívből tá­mogatom, hiszen nem is ember az. akinek nincse­nek igényei, aki nem vá­gyik többre, jobbra, gond­talanabb, kényelmesebb életre. A falut azonban — vé­leményem szerint — soha­sem szabad a városhoz ha­sonlítani. A kettő között mindig volt, van és — sajnos le kell írni .e he­lyütt is — lesz különbség. Nem is kevés! Történelmi folyamat, s tradíció ered­ménye ez. Gondoljunk csak arra, hogy például a városokat már mikor ha­talmas. erős falak védték, katonák vigyázták! Köve­sek voltak az utcáik, ve­zeték szállította az ivóvi­zet, s az ide tömörült kéz­művesek, iparosok, keres­kedők jóvoltából igenis, az üzletek egész sora kínál­ta a legkülönbözőbb por­tékákat. Ilyen alapokról pedig nyilvánvalóan köny- nyebb, gyorsabb volt a fej­lődés is, összehasonlítha­tatlanul messzebbre ha­ladhattak, mint szerényebb településtársaikban. Nem szabad elfeledni, hogy egy-egy város min­dig is jelentős gazdasági, politikai tényező volt az országban mindenütt, ösz- szességükben a fejlettségét, erejét jelentették a né­peknek szerte a világon. S ma sincs, nem is lehet másképpen. Az lenne talán a legjobb, ha csakis városok létez­nének? Ennek aligha len­ne értelme. Nem is hirdet­tünk politikánkban töb­bet. mint azt, hogy köze­lítjük a falut a városhoz. S ezt a programot — mint tapasztalhattuk — igyek­szünk is tisztességesen megvalósítani. Ha lassan is, de csökkennek az in­dokolatlan, a sértő kü­lönbségek, s szembetűnő­en szebb az élet közsé­geinkben, mint valaha. Ami azért — nem kevés! Ciyóni Gyula Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására no­vember 27-én baráti munka­látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák ■ Szocialista Köztársaság elnöke. Kádár János és Gustáv Husák tárgyalásokat folyta­tott, amelyek során kölcsö­nösen tájékoztatták egy­mást az MSZMP XII, és a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak végrehaj­tásáról, a két ország társa­dalmi-gazdasági fejlődésé­ről, a szocializmus építésé­nek napirenden levő fel­adatairól. Kádár János is­mertetést adott az MSZMP 1985 márciusában sorra ke­rülő XIII. kongresszusának előkészületeiről. Kádár János és Gustáv Husák véleménycserét foly­tatott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, vala­mint a kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. Megállapították, hogy a fegy­verkezési versenyben érde­kelt legreakciósabb imperia­lista erők nem adták fel a világban kialakult katonai­stratégiai egyensúly meg­bontását célzó törekvéseiket, s ennek következtében á nemzetközi életben tovább­ra is hatnak a veszélyes, a Sárgarépakocka, finomfőzelék Új termékek a Hatvani Konzervgyár cikklistáján Több évtizedes hagyo­mány, hogy a belkereskede­lem fogyasztói ellátásért fe­lelős képviselői és a kon­zervgyárak szakemberei börzenapokon találkoznak. Esztendőnként két ilyen eseményre került sor. Egyik az elöbörze, aho; a kereske­delem a várható igényeket közli, amelyek alapján a konzervipar a szezon ter­melését irányíthatja. Majd következik a szezonvégi, immár „realizáló” börze, amelyen — a készletek isme­retében — megköthetők a tényleges szerződések. A ta­vaszi, nagyatádi előbörzét követően pár napja ilyen utóbörze színhelye volt a Nagygombosi Tangazdaság minden igényt kielégítő kol­légiuma, amelyet két napra az egész országot átfogó ti­zenegy fűszert vállalat és tizennégy konzervgyár száznál több képviselője szállt meg, természetesen a Hatvani Konzervgyár ven­dégeként. A börze tapasz­talatairól ezért most Bellák István igazgatóval váltot­tunk szót, különösképpen arra kíváncsian: mi jót eredményezett a házigaz­dáknak? .— Természetesen örülünk, hogy mi rendezhettük meg ezt a speciális találkozót, mert belkereskedelmi érté­kesítésünket növelni akar­juk, és az eddiginél is szoro­feszültséget növelő Irány­zatok. Ugyanakkor mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása mellett a nemzetközi helyzet további romlása megállítható. Ehhez kedvező alapot teremtenek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983. ja­nuári prágai ülésének javas­latai, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának következetes bé­kepolitikája, a fegyverzetkor­látozást és a leszerelést célzó jelentős kezdeményezései, valamint az európai és a világbéke megőrzésére irá­nyuló további javaslatai. Ezzel összefüggésben Ká­dár János és Gustáv Husák üdvözölte a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri talál­kozóról szóló megállapodást. Kifejezték azt a reményü­ket, hogy létrejönnek a va­lódi fegyverzetkorlátozási tárgyalások feltételei. A találkozó során áttekin­tették a két testvérpárt, a két szocialista ország sokol­dalú együttműködésének eredményes fejlődését és an­nak további távlatait. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy növekszik az árucsere-forgalom és bővül a termelési kooperáció és a gazdasági együttműködés más magasabb rendű for­mája. Hangsúlyozták a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista sabb kapcsolatra van szük­ségünk a vásárlókat képvi­selő nagykereskedőkkel — idézzük az igazgatót. — Ugyanakkor meg keli mond­jam: a börze nehéznek bi­zonyult,. ami elsősorban az aszály okozta jelentős nyers­anyagkiesésre vezethető vissza. De bonyolította üz­letkötéseinket az is, hogy a nyári magas zöldség- és gyümölcsárak következtében sok háziasszony nem rakott el befőttet, savanyúságot, nem főzött paradicsomot, hanem konzervbői „spájzolt be”, növelve a konzervipar gyártmányai iránti igényt. Ezek miatt a májusi elő- börzén kért 8390 tonna konzerv helyett a mostani találkozón csak 77,50 tonná­ra tudtunk szerződést kötni. És ez is csak úgy vált le­hetővé, hogy a kiesett paradicsom-, paprika-, ubor­kakészítményeket vállala­tunknál új terméknek szá­mító konzervekkei pótol­tuk. Cikklistánkra felke­rült a zöld dinnye, a ká­posztasaláta, a panadicso­Köztársaság érdekeltségét a gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatok hosz- szú távú fejlesztésében és elmélyítésében, a KGST-be tömörült szocialista orszá­gok közötti együttműködés erősítésében. Kádár János és Gustáv Husák értékelték a kultu­rális, tudományos, oktatási és más területeken eredmé­nyesen fejlődő kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy a két ország nemzetei­nek barátságát és közeledé­sét segíti elő a sok évtize­des haladó forradalmi ha­gyományok kölcsönös meg­becsülése. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes érvé­nyesítése az élet minden területén hatékonyan segíti a kétoldalú kapcsolatok erő­sítését, s jól szolgálja a kö­zös célok valóra váltását. A látogatás során Gustáv Husák átadta Lázár György­nek. a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnö­kének az MSZMP és a CSKP. az MNK és a CSSZK közötti együtt­működés, valamint a két testvéri ország népei közötti barátság elmélyítése terén szerzett érdemei elismeré­séül, a 60. születésnapja al­kalmából adományozott „Győzelmes Február Érdem­rend” kitüntetést. A kitün­tetés átadásánál jelen volt (Folytatás a 2., oldalon) mos káposzta, ezen a héten indul a sárgarépakocka, a finomfőzelék gyártása, ami­nek a nyersanyaga biztosí­tott, és még az idén, illetve 1985 első negyedében 190 vagonnyit legyártunk be­lőle. Elmondotta még Bellák István, hogy a börze alkal­mával érdeklődtek a szak­minisztérium illetékeseinél a jövő kilátásairól, és álta­lános volt a vélemény, hogy a zöldség tekintetében gyenge mezőgazdasági év ellenére, a börzén történt üzletkötésekkel — néhány terméket kivéve — biztos a lakosság konzervellátása. Re­mélhetőleg az új termékek is megnyerik a fogyasztók ízlését, és ez esetben a kö­vetkező évek során folytat­ni lehet gyártásukat. Kü­lönben ugyancsak a börze általános tapasztalatai közé tartozik, hogy a Hatvani Konzervgyárban domináló paradicsomsűrítmények iránt mind nagyobb a belföldi kereslet, ami vonatkozik a kiskereskedelemre éppen úgy, mint a közétkeztetésre. Konzervek a szalagon (Fotó: Szabó Sándor) Magyar—laoszi tárgyalások Vientiane-ban kedd reg­gel megkezdődtek a hivata­los magyar—laoszi tárgya­lások. A magyar küldöttség élén Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnö­ke áll. a laoszi küldöttséget Szufanuvong, az LNFP Po­litikai Bizottságának tagja, köztársasági elnök vezeti. Kedd délután Losonczi Pál megtekintette Vientiane nevezetességeit. A magyar államfő először a That Luang Sztupában gyönyör­ködhetett. Ezt Setthathirath király 1556-ban építtette az akkori város központjától két kilométerre. A 30 mé­ter magas, kétszintes épít­mény a laoszi építészet egyik kiemelkedő alkotása, korábban a monarchia és a vallás jelképe volt, ma a nemzeti kultúráé. Ezután a Vat Tra Keo, a Smaragd Buddha Pagoda következett. Ez a város legrégibb épüle­te, ma régészeti múzeum­ként működik. A Smaragd Buddhát a laosziak Chieng- maiból kapták 1548-ban. Ez a város ma Thaiföld terüle­tén van, akárcsak a Tra Keo — a buddhista nemzeti erek­lyét ugyanis a szomszédos országok betörései során többször magukkal is vit­ték, vallási értékük mellett a nemzeti szuverenitás jel­képeivé is váltak. A Sma­ragd Buddhát a sziámiak utoljára 1828-as laoszi be­törésükkor szerezték meg és ma is Bangkokban ta­lálható. A Pasason, a LNFP napi­lapja szerdán részletes, fényképes tudósításokban számolt be a magyar küldött­ség első laoszi napjáról. Ve­zető helyen adott erről hírt a rádió és a televízió is. Lázár György Csongrád megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- jaA a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tesz Csongrád megyében. Kedden, a délutáni órák­ban a megye párt- és álla­mi vezetői fogadták a me­gyehatáron. A Miniszterta­nács elnöke ezután Szege­den, szálláshelyén találkozott Csongrád megye és Szeged város párt- és állami veze­tőivel. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját a megye gazdasági, politikai és kul­turális helyzetéről. Többek között elmondta, hogy míg a korábbi időszakban a me­gye gazdaságát az országos átlagnál dinamikusabb mennyiségi növekedés jelle­mezte, addig most lassúbb mennyiségi fejlődés mellett a hatékonyabb és gazdasá­gosabb termelés került elő­térbe. Szólt arról, hogy Csongrád megye példamu­tató eredményeket mutathat fel az energiatakarékosság területén, jó ütemben halad az átállás az olajfelhaszná­lásról a földgáz-, illetve a termálvíz-energia hasznosí­tására. Lázár György szerdán el­látogat ipari és mezőgazda- sági üzemekbe, valamint, kulturális intézményekbe. Kulturális fórum Eredményes előkészületek Egy héttel ezelőtt kezdte meg munkáját Budapesten a kulturális fórumot előké­szítő szakértői tanácskozás. A madridi értekezlet hatá­rozatának megfelelően 1985- ben hazánk ad otthont a fó­rumnak, amelyen harminc- három európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada vesz részt. A kulturális fórum és az elő­készítő értekezlet abba a po­litikai tanácskozás-sorozat­ba illeszkedik, amelyet hel­sinki folyamatnak ismer a világ. A madridi találkozó a budapesti fórum feladatá­ul adta, hogy a részt vevő országok vitassák meg a kul­turális alkotótevékenységet, a terjesztést és az együtt­működést érintő, egymással összefüggő problémákat, be­leértve a kapcsolatok és a cserék előmozdítását, elmé­lyítését a kultúra különféle területein. Az előkészítő értekezlet a szabályoknak megfelelően zárt ajtók mögött zajlik. Az eddigi megbeszélések megegyezésre való törek­vést mutatnak. Ennek alap­ján remélhető, hogy az ér­tekezlet az előirányzott két héten belül befejezi munká­ját. Kereskedelem a kistelepüléseken Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A ' SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén a kistelepülé­sek kereskedelmi hálózatá­nak fejlesztéséről tárgyalt. Az elnökség elé terjesztett írásos anyagból kitűnik: az ország megközelítően két­ezer kistelepülésén működő 4500 élelmiszerüzlet, felvá­sárló-, tüzelő- és építőanyag- telep döntő többsége az ÁFÉSZ-ek kezelésében van. Egységeik egy része azonban elavult, berendezéseik egy része tönkrement, s felújí­tásra szorul. Ezért a SZÖ­VOSZ hároméves programot dolgozott ki, amely 1,3 mil­liárd forint ráfordítással ösz- szesen 2570 elhanyagolt üz­let felújítását tűzte ki célul. A program az idén indult, s amint az elnökség megál­lapította, az első tapasztala­tok kedvezőek. A terveknek megfelelően az ÁFÉSZ-ek 483 kisközségben 645 üzletet korszerűsítettek, s a boltok alapterülete 9800 négyzet- méterrel gyarapodott. Sok helyen a berendezéseket, új hűtőpultokkal bővítették. Mindezzel lehetővé vált az áruválaszték bővítése és az ellátás színvonalának javí­tása. A felújítási munkálatok megközelítően 330 millió fo­rintba kerültek. Ebből 120 millió forint a központi alapból származott. Elsősor­ban Zala, Veszprém, Győr és Borsod megyében a helyi szervek, tanácsok és külön­böző intézmények is jelen­tős anyagi támogatást biz­tosítottak. Sok helyen az ÁFÉSZ-ek, illetve tsz-ek kőművesbrigádjai házilagos kivitelezésben végezték el a munkákat. Számos helység­ben főleg Nógrád és Somogy megyében a lakosságot is mozgósították; több millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a boltok felújításához. Jövőre hozzávetőlegesen ezer kereskedelmi egységet korszerűsítenek az aprófal- vakban. Ehhez 200 millió fo­rint központi támogatást kapnak az ÁFÉSZ-ek. A SZÖVOSZ elnöksége szerint a m,unkába az eddigieknél is nagyobb arányban célsze­rű bevonni a saját építőbri­gádok mellett a lakosságot, s megnyerni a helyi szervek támogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents