Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. november 25., vasárnap Párbeszéd tűzharcokkal Még ebben a hónapban várhatólag ismét tárgyalni fognak Salvadorban és folytatják az október derekán megkezdett párbeszédet. Nehéz párbeszédről van szó, hiszen öt éve tart a polgárháború, legalább 47 ezer a halottak száma, félmillió- nyian menekültek külföldre. De nehéz azért is, mert alighogy befejeződtek a La Palma városkában tartott első eszmecserék, a jobboldal új gerillaellenes „tisztogató” akciót kezdeményezett, látványosan javítani akarta katonai helyzetét. Az eredmény: egy hónap alatt 656 embert vesztettek. Vajon minek kell még következnie, hogy a salvadori jobboldal tudomásul vegye a valóságos erőviszonyokat és kész legyen a hátsó gondolatok nélküli pálbeszédre? R. e. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Wilfried Martens belga kormányfő megkezdi budapesti tárgyalásait — Bukarestben megnyílik a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. KEDD: Nicaraguái—amerikai tárgyalások Manza- nillo-ban, közben fokozódik Washington katonai és politikai nyomása Managuára — A közös piaci pénzügy- és külügyminiszterek értekezlete Brüsszelben. SZERDA: Hazánk fővárosában összeül az Európai kulturális fórum szakértői konferenciája — Húszmillió olasz dolgozó sztrákja — Genscher nyugatnémet külügyminiszter lemondja lengyelországi útját. CSÜTÖRTÖK: Bejelentik a januári, genfi Gro- mikó—Shultz találkozót — A palesztin parlament tanácskozása Ammanban, újabb viszályok a palesztin mozgalomban — Kinnock, brit munkáspárti vezér moszkvai látogatása. PÉNTEK: Losonczi Pál, vietnami látogatását befejezve, Kambodzsába utazik — A chilei egyház tiltakozása a Pinochet diktatúra ellen — Incidens a panmindzsoni övezetben, ahol különben a hét elején folytatódtak a két Korea közötti vöröskeresztes tárgyalások. SZOMBAT: Előkészületek az osztrák kancellár szovjetunióbeli utazására — Riadókészültség Bolíviában — BVT elnökségi irodaülés Torontóban. A közöspiaci problémákról, valamint a kelet—nyugati viszony kérdéseiről tárgyalt egymással Párizsban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Francois Mitterrand francia elnök Budapesten szerdán kezdte meg munkáját az európai kulturális fórum szakértői tanácskozása (Fotó: MTI — Pólya Zoltán felvétele — KS) Baszkföldön ismét zavargások voltak, miután meggyilkoltak egy ottani gyermekorvost, aki szorosan kötődött az ETA baszk szeparatista szervezethez. A képen: a spanyol rendőrök megpróbálják megfékezni a tiltakozókat 600 milliárd líra „Adria Királynőjének” megmentésére A képviselőház után az olasz szenátus illetékes bizottsága ás jóváhagyta azt a javaslatot, hogy fordítsanak 600 milliárd lírát (320 millió dollárt) a tenger által veszélyeztetett Velence megmentésére. A velencei hatóságok szeptemberben közölték: 31 cégből álló konzorciumot bíznak meg azzal, hogy a dagály elleni védekezés céljából kapukkal ellátott gátrendszerrel zárják le a Velencei-lagúna három bejáratát. 1973-ban már 300 milliárd lírát fordítottak az „Adria királynőjének” megmentésére és azóta sikerült megállítani a cölöpökre épült város süllyedését. A lagúna vizét felduzzasztó dagály azonban továbbra is veszélyezteti a várost, a Szent Márk tér ezen a héten is víz alá került. Az utóbbi évtizedek során a különféle építési munkálatokkal kapcsolatos feltöltések ugyanis csökkentették a lagúna vízbefogadóképességét, így a dagállyal beáramló tengervíz a korábbinál jobban megemelt a vízszintet és emiatt gyakran elönti a város egyes részeit. A felbecsülhetetlen értékű műemlékváros pusztulását az is sietteti, hogy a lakosság száma évek óta csökken. A város megmentését célzó korábbi tervek elfogadását az érintett -intézmények közötti politikai civakodás hiúsította meg. Londonban Tűz ütött ki pénteken este a londoni metró Oxford Circus állomásán. Haláleset nem volt, de 12 személyt kórházba kellett szállítani, mert füstmérgezést kaptak. Az Oxford Circus London központjának egyik legnagyobb csomópontja: három föld alatti vonal találkozásánál fekszik, összesen öt szerelvény rekedt a tűz miatt a különböző alagutakban. A tűz következtében a metrórendszer áramellátása leállt, és emiatt óriási közlekedési zűrzavar keletkezett a város forgalmas pontjain. Az első jelentések szerint a tűz a metróállomás egyik raktárhelyiségében keletkezett. A SZAMOTHRÁKÉI SZENTÉLY Itt találkozott II. Fiilöp Olümpiásszal Egy ősi szentély romjait vizsgálják amerikai archeológusok a görög Szamothrá- ké szigetén: állítólag itt lobbantak szerelemre egymás iránt Nagy Sándor makedón király, a híres ókori hadvezér szülei. A fehér márványoszlopos szentély adott helyet az egyik görög istenkultusz gyakorlásának, a „Nagy Istenek” . nyaranta megrendezett ünnepségeinek. A krónika szerint az egyik ilyen ünnepélyen találkozott II. Fülöp makedón király Olümpiásszal, a görög hercegnővel. A találkozás i. e. 357-ben vezetett házassághoz, s egy évvel később megszületett Nagy Sándor, II. Fülöp utódja. A szentélybe elzarándok- lók a termékenység istennőjének, az alvilág istenének, valamint démonoknak hódoltak — nagy lakomákat rendeztek és állati áldozatokat mutattak be. A hegyek szabdalta és viharos időben szinte megközelíthetetlen sziget a Fekete- és az Égei- tenger közti hajózási útvonalak középpontjában fekszik, emiatt a szentélyt is szoros kapcsolatok fűzték a tengerhez: a szertartások alkalmával bíborszínű kendőt terítettek a beavatan- dókra, amelynek varázsereje meg kellett hogy óvja a tengerészeket és az utazókat a rájuk leselkedő veszélyektől. A szentélyben égy titkos váltási szekta is működött, tagjai egy nagy fa- mennyezetes csarnokban rituális táncokat lejtettek és eljátszották a termékenység istennője mitikus elrablásának jelenetét. Később a görögországi politikai fejlemények háttérbe szorították a szentély vallásos szerepét: a makedónok, akik i. e. 338-ban uralmuk alá hajtották a görög városállamokat, hatalmuk szimbólumává tették, s nem sajnálták a pénzt pompásabbnál pompásabb épületekre. II. Fülöp emeltette például a Theménoszt, á fallal körülvett, márvánnyal kikövezett építményt. A szentély véglegesen csak az i. sz. IV. században szűnt meg működni, amikor a kereszténység lett a római birodalom uralkodó vallása. A későbbi korokban a szentély arról vált ismertté, hogy itt találták meg a sza- mothrákéi szárnyas Nikét, a győzelem ősi görög istennőjének szobrát. Az életnagyságú márványszobrot egy francia diplomata 1863-ban vitette Párizsba; most a Louvre-ban látható. Az amerikai régészek az elmúlt években az 50 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes több mint felét tárták fel. Idén a Niké- szobor fellelésének helyszínén dolgoznak. A régészek szerint a szobor a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem kutat díszített, hanem egy kisebb épület fedezékében állt. Ehhez közéj található a sztoa, i. e. 3. századból származó hatalmas, 104 méter hosszú oszlop- csarnok, amely az ásatásokat végzők szerint feltehetőleg az ünnepségekre érkezett vendégek szállásául szolgált. Aki a macskát szereti... Aki a macskát szereti — az jó ember, türelmes és megértő. Aki a macskát szereti — az nem hajlamos a hatalmaskodásra, nem akar uralkodni embertársai fölött, nem vár el tőlük szolgai alázatot. Hogy az emberek azért vonzódnak-e a macskákhoz, mert hasonlóképpen éreznek, mint ezek a szabadságszerető, független s mégis mélységes ragaszkodásra képes selymesmancsúak ? Vagy talán éppen a macskákkal való érintkezés tanltja meg az embereket a türelemre, a mások iránti belátásra? A macskák ugyanis nem engedelmeskednek a parancsszónak, nem hagyják idomítani magukat. A kérdés annyira tisztázatlan, hogy még azok a komoly tudósok sem tudtak választ adni rá, akik részt vettek a macskabarátok nemrégiben Amszterdamban megtartott kongresszusán. Azt mindenesetre leszögezték, hogy a macskáknak és az embereknek hasonlóak az érzelmeik és az érzékeik. A haragot és a fájdalmat, a félelmet és az éhség érzetét tároló agyközpont az embereknél és a macskáknál egyforma. Az Amszterdamban összegyűlt macskabarátok valóságos dicshimnuszokat zengtek négylábú kedvencük kiválóságairól, s némelyikük szavaiból mintha az derült volna ki, hogy jóval többre tartja a macskát, mint az embert. A macskának — mondták — hét érzékszerve van, míg az embernek csak öft. A macskák, csakúgy, mint az emberek, látnak, hallanak, szagolnak, ízlelnek és tapintanak. Csakhogy ezenkívül rendkívül finom egyensúlyérzékkel és belső órával is rendelkeznek, s ezek páratlan biztonsággal működnek — miközben jobban hallanak, mint az emberek. Közmondás. hogy a macska mindig a talpára esik. Kevésbé ismert, hogy mindig tudja, mikor jön haza a gazdája, arneny- nyiben az rendszeres életmódot él. Még az is lehet, hogy a macskák egy nyolcadik érzékkel is rendelkeznek — mondták egyesek, utalva Alexandre Dumas francia író cicájának a példájára. A Masouf névre hallgató macska minden este ugyanabban az órában a kertkapuban várta gazdája haza- ■ tértét. Időnként azonban Dumas nem jött haza; ilyenkor a macska sem ült ki megszokott őrhelyére. Nyolcadik érzék? Ki tudja? Az viszont bizonyos, hogy az álnokságáról keringő rosszindulatú híresztelések ellenére, a macska jóval ragaszkodóbb sok embernél, s érzelmei állandóságában jobban meg lehet bízni, mint egy barátéban, egy szeretőében, vagy egy kollégáéban. Majomember- lelet Kínában A China Daily című pekingi lap fényképpel illusztrált jelentése szerint 200 ezer évvel1 ezelőtt élt majomember (Homo Erectus) megkövesedett csontvázára bukkantak az északkeletkínai Liaoning tartományban, 400 kilométerre északra attól a helytől, ahol 57 évvel ezelőtt megtalálták a pekingi ősember táborhelyét. Ebből a leletből Kína birtokában csak egy koponyacsont maradt, mivel az 1927 és 1937 között feltárt maradványok nagy része a második világháború ideién amerikaiak kezébe jutott és eltűnt. Hollétük ismeretlen. A liaoningi lelet különleges értékű — írja a China Daily —, mivel a szakembereknek sikerült az összes fontos végtagcsontra is rábukkanniuk. A koponyát Pe- kingbe szállították, hogy megállapítsák a pontos kort, annyit azonban már mosr is bizonyosra vesznek, hogy a megkövesedett csontok legkevesebb 200 ezer évesek Majomemfoer-maradvé- nyokat először 1891-ben Eugene Dubois fedezett fel Jáva szigetén — írja a China Daily. A Liaoningi lelet a kínaj régészek szerint nagy segítséget nyújt majd az evolúciót kutató tudósoknak. ÚGY KEZDŐDÖTT, MINT A MESÉBEN Város a tenger alatt A dolog úgy kezdődött, mint a mesében: kisfiú sétált a tengerparton és találj egy szép fényes korongot. Megdörzsölte és kiderült róla, hogy értékes régi pénzérme. Az 1982-ben lejátszódott történet itt nem ért véget: szovjet tudósok azonnal kutatni kezdtek a Fekete-tenger partvidékén Keres város közelében. Búvárok merültek a vízbe és hamarosan feltártak egy régvolt, a tengerbe süllyedt várost, a hajdani Boszporusz királyság egyik ősrégi települését. A búvárok tornyok és falak maradványait, kutakat találtak a víz mélyén, és a Krím félsziget partjainál lassanként kibontakoztak az ősi város, Akra körvonalai. Azt, hogy milyen régi a víz alatti város, már nem lehet pontosan megállapítani, valamikor a Boszporuszi királyság idején, i. e. 480-tól i. sz. 400-ig élhette virágkorát.
