Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 274. szám ARA: 1984. november 22., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fontoskodók Az ujjunk sem egyfor­ma, mi. emberek sem! Az is igaz, hogy leginkább lakva lehet megismerni egymást, egymás mellett élve, - munka kapcsán. Ebben az országban so­kan vannak olyanok, akik munkájukat megszállott­ként, erejük nem kímélé­sével, néha pazarló ráfor­dításokkal végzik, mások rendesen, előírás szerint dolgoznak, ismét mások ko­mótosan tesznek-vesznek, de nem kell attól tartani, hogy belerokkannak a min­dennapi tevékenységbe. Vannak tehát ilyenek is, olyanok is! A legrosszabb típusúak az úgynevezett fontoskodók, akiknek nagy szövegük van, folyton tör­lik homlokukról az izzadt­ságot, azt a látszatot kel­tik, mintha nélkülük — ahogyan mondani szokás — a tyúkok sem tojnának, szövegelnek, ködösítenek és állandó, túlterheléstől szár­mazó fejfájásról panasz­kodnak. — Megőrül az ember eb­ben az iszonyatos hajtás­ban! Hajtás, bizony az van a legtöbb helyen, különösen életünk jelen és az elkö­vetkező időszakában, de ők, pont ők, a „fontosko­dók” azok, akikre mindezek nem vonatkoznak. Életük a nyüzsgés, a bo­nyolítás, a beleszakadás veszélyétől való rettegés, a jólinformáltság. a főnökök körüli lebzselés. Keresi valaki a főnököt, de nincs, — mert mint az egyik fontoskodó mondja — kora reggel óta tárgyal és már kétszer kopogtattak be hozzá szendviccsel, de a főnök ingerülten mond­ta, hogy nem kér. — Talán maga is el­intézhetné! Ledöbben a fölvetésen, hiszen ő annyira elfoglalt, hogy a büfébe nincs ide­je leszaladni és különben is. .. A fontoskodó, bár nem a legközelebbi munkatársa, de fejből mondja főnöke heti programját, amelyben nincs egy pillanat szabad idő. ö az, aki a két-három óra hosz- sza alatt elvégezhető revi­zori munkára három egész napot számít, de még az is bizonytalan, hogy bele- fér-e a téma ennyi időbe? Ó az, aki a tízperces tár­gyalásokat, — a szimpati­kus féllel — háromnegyed óra alatt bonyolít, húsz perceket cseveg a telefon­ba és a végén még ő csap­ja le a kagylót, hogy ez a Kovács mennyit tud beszél­ni.. . ö és ők azok, akik csöppet sem fáradtan, lep­ke módra libbennek haza a munkából, miközben munkatársaik kilencven százaléka valóban kemé­nyen, felhajtás nélkül dol­gozott, ök a kimerültek, az áldozatok, a nélkülöz­hetetlenek, akik... Mond­juk ki végre: ők lennének azok. akiknek útilaput kel­lene a talpukra kötni és a szabad* státusokon fel­szabadult bért oda kelle­ne adni azoknak, akik egyszerűen csak dolgoznak. Tisztességesen, fontoskodás nélkül. Szalay István A NEHÉZ FIZIKAI MUNKA KÖNNYÍTÉSÉRE Fejlesztések a Mátraderecskei Téglagyárban Jövőre átadják a Mátra Gázbetongyárat Az idén már megközelí­tően 20 millióval több tég­lát szállítottak a magánla­kás-építőknek azokból a ha­gyományos gyárakból, ame­lyeknek fejlesztése az év ele­jén fejeződött be. Tizenhat téglagyárban gépesítették a legnehezebb fizikai munká­kat és korszerűsítették a szállítást. Az iparág rekonst­rukciós programja alapján most újabb 16 régi üzemben értek az előzőekhez hason­ló fejlesztési munkák végé­re, csaknem mindenütt be­fejezték a korszerűsítést, csupán néhány helyen ma­radtak az utolsó simítások a következő hetekre. Ez a 16 gyár főként a jövő évtől növeli a termelést újabb évi 22 millió kisméretű téglá­val. A most záruló beruházá­sok az Alföldi Téglaipari Vállalatnál növelik legjobban a termelést. A vállalat ti- szaföldvári, csépai, hajdú- böszörményi és hortobágyi gyárában együttvéve évi ki­lencmillió téglával bővül a termelés. A közép-dunántú­li és a dél-alföldi vállalat 5—5 hagyományos gyárában évi hét-, illetve ötmillió tég­la lesz a többlet. A legne­hezebb fizikai munka a le­hűlt, de még mindig 50—60 fokos hőmérsékletű kemen­cébe berakni és onnan ki­hordani a téglát. Ezért min­denütt elsősorban ezt a munkát gépesítették, s át­alakították a kemencéket, hogy targoncával, vagy en­nél is korszerűbb kocsirakó berendezéssel mentesítsék a dolgozókat a nehéz fizikai munkától. A gépesítéssel enyhítették az üzemek mun­kaerőgondjait, néhány he­lyen még azon az áron is, hogy a fejlesztés nem járt együtt tégla-többlettel. Az idén befejeződött, ösz- szesen 32 kisebb fejlesztésen kívül egész sor téglagyárban végeznek nagy rekonstruk­ciót. Az idén fejeződött be a szentesi gyár rekonstruk­ciójának második szakasza, amellyel az üzem berendez­kedett a poroton falazóelem gyártására. Ugyanilyen fej­lesztés volt korábban Báta- széken, Solymáron, Mályi- bám, s a négy gyár együtt­véve most már évente 150 millió kis méretű téglának megfelelő poroton hőszigete­lő terméket állít elő. A sa­játházépítők azonban első­sorban a kis méretű tömör téglát keresik. Ezért a to­vábbi jelentős rekonstrukci­ós építkezések is főként a tömör tégla gyártását bőví­tik. A jövő évben kilenc hagyományos téglagyár nagy rekonstrukciója fejeződik be, s ebből hét növeli a kis mé­retű tömör tégla termelését. Kőszegen a jövő év tavaszán zárul a rekonstrukció, amely évi 12 millióra növeli a gyár teljesítményét, s ezen belül 6,4 millió darab tégla-több­letet ad. A falazóanyag-ellátás fej­lesztését szolgálja a Mátra Gázbetongyár jövő évi át­adása is, amellyel évi 230 millió téglának megfelelő falazóelemhez jut az ország. Ezzel a téglagyári rekonst­rukciókkal számolva a jövő évben enyhül a téglaellátás feszültsége, 1986-ban pedig várhatóan létrejön az ellá­tás egyensúlya, s valószínű­síthető, hogy egyes területe­ken a kínálat meg is halad­ja a keresletet. A jövő év­ben javítja a tetőcserép-el- látást a magyar—osztrák kö­zös vállalkozásban felépülő veszprémi betoncserépgyár, amely 1985 júliusától évi 20 millió ilyen tetőfedő anya­got ad az országnak. A ter­vek szerint fejlesztik a te­tőcserép gyártását Békés­csabán, Tatán, s lehetőséget keresnek újabb betoncserép­gyár építésére is. A Mátraderecskei Tégla­gyárban 1981-től folyamatos rekonstrukciós programot valósítottak meg. Mint Kel­ler József gyárvezetőtől meg­tudtuk, a cserépgyártó üzem­ben új prést, keverő- és vá­góasztalt építettek be, amely­nek értéke ötmillió forint. Ugyanebben az üzemrészben a nehéz fizikai munka meg­szüntetésére a körkemencét gépesítették és targoncás ki­szolgálást vezettek be. Erre 15 millió forintot fordítot­tak. A vázkémiai üzemben megszüntették a kézi ke­mencekocsis rakodást és he­lyette hazai gyártmányú ra­kodógépet építettek be, amely azóta is megbízhatóan működik. A beruházás költ­sége 10 millió forint volt. Az említett fejlesztések lét- számmegtakarítást is ered­ményeztek. November 10 óta egyébként gáztüzelést vezet­tek be, amelynek megvaló­sítására 65 millió forintot költöttek. A gázvezeték 8 kilométer hosszban, önálló fogadóállomással és égőbe­rendezésekkel készült el. Losonezi Pál Hanoiban Truong Chinh Losonezi Pál mellére tűzi az Arany Csillag Érdemrendet (Népújság telefotó — VNA — MTI — KS) Szerdán délelőtt ünnepé­lyes aktussal folytatódott a Losonezi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség vietnami látogatása: a ha­noi elnöki palota díszter­mében Truong Chinh, a VSZK Államtanácsának el­nöke átnyújtotta Losonezi Pálnak az Arany Csillag Érdemrendet. A legmaga­sabb vietnami kitüntetés adományozásáról szóló ál­lamtanácsi rendelet hang­súlyozza, hogy a kitüntetés­sel a vietnami nép háláját és elismerését fejezi ki Lo­sonezi Pálnak a két nép barátsága, a, béke és a szo­cializmus érdekében kifej­tett tevékenységéért. Az Elnöki Tanács elnöke köszönetét mondva a ki­tüntetésért, méltatta a két nép barátságát, amely a viet­nami forradalmárok szabad­ságharca idején kovácsoló- dott ki. Magyarország, mi­ként eddig, a jövőben is le­hetőségeihez mérten támo­gatni fogja a vietnami nép erőfeszítéseit szocialista ha­zája építésében — hangsú­lyozta. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta Truong Chinh-nek a Ma­gyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászló­rendje kitüntetést. Losonezi Pál hangsúlyozta: az Elnöki Tanács ezzel kívánta kife­jezni megbecsülését a VSZK Államtanácsa elnöke iránt, akinek életútja egy­beforrt a vietnami nép füg­getlenségért vívott harcával, s munkásságával hozzájárult a szocialista országok ba­rátságának elmélyítéséhez. Az Elnöki Tanács elnöke szerdán délután találkozott Le Duannal, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen átte­kintették a magyar—vietna­mi kapcsolatok fontosabb kérdéseit és megerősítették szándékukat az együttmű­ködés elmélyítésére. Véle­ményt cseréltek a nemzet­közi politika néhány idősze­rű kérdéséről, különös fi­gyelmet fordítva a délkelet- ázsiai térségre. A találkozón jelen volt Borbándi János, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-he­lyettes és Bényei Béla. ha­zánk hanoi nagykövete. Vietnami részről jelen volt Tran Phuong minisz- terelnökJhelyettes, Vu Quang, a Vietnami Kommunista Párt KB külügyi osztályá­nak vezetője, a KB tagjai, valamint Nguyen Lung, a VSZK budapesti nagykövete. A látogatás harmadik napjának kiemelkedő ese­ménye a Magyar Népköz- társaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság ba­rátsági és együttműködési szerződésének aláírása volt. A dokumentumot ün­nepélyes keretek között ma­gyar részről Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, vietnami részről pedig Truong Chinh, az államta­nács elnöke írta alá. A magas szintű politikai okmány szervesen illeszke­dik a Magyar Népköztársa­ság eddigi, már három kontinensre kiterjedően megkötött barátsági és együttműködési szerződései­nek sorába. Szerda, este a hanoi Ba Dinh palota kongresszusi termében ünnepi nagygyű­lést rendeztek a magyar párt- és állami küldöttség tiszteletére. Az elnökségben helyet foglalt és beszédet mondott Losonezi Pál. Megkezdődött az európai kulturális fórum szakértői tanácskozása Harminchárom európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvi­selőinek részvételével szer­dán Budapesten a Hilton Szállóban megkezdődött az európai kulturális fórumot előkészítő szakértői tanács­kozás. (Folytatás a 2. oldalon) Delegáció a fogyasztási szövetkezeteknél is Kínai miniszter egri látogatásai A hazánkban tartózkodó Liu Ji, a Kínai Népköztár­saság belkereskedelmi mi­nisztere. delegáció élén dr. Selmeczi Lajosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes kalauzolásával szerdán dél­előtt Egerbe látogatott. A vendégeket a megye­házán Bágyi Imre tanács­elnök-helyettes fogadta, tá­jékoztatta. Ezután a kínai küldöttség városnézésen vett részt. Megtekintette a műemléki negyedet, felke­reste Eger több kereskedel­mi egységét, ebéd után pe­dig a dohánygyárat, az Ag- ria Bútorgyárat s a borkom­binátot. A látogatók a késő dél­utáni órákban országjáró útjuk további állomására utaztak. » Ugyancsak tegnap másik kínai delegációt is köszön­töttek a megyeszékhelyen: az ellátási és értékesítő szövetkezetek országos szö­vetsége tanácsának alelnö- kével, Wang Zo.luval az élen. Bőle Dezső SZÖVOSZ- főosztályvezető társaságá­ban a vendégek a MESZÖV- nél Zachar Gábor elnöktől a megyei szövetség munká­járól kaptak ismertetést, majd az egri áfész keres­kedelmi és ipari munkájá­ról tájékozódtak. Sokat érő győzelem A kétpontos egri gól: Csepregi lövése — jobbról fehér mezben — megtalálta az utat a pécsi Kollár kapujába (Fotó: Kőhidi Imre) Tegnap hétközi fordulót bonyolítottak le a labdarú­gó NB I-ben. Az újonc egriek értékes győzelmet arattak hazai környezet­ben. Figyelmet érdemel á szombathelyiek bravúrja Győrben és a Debrecen, az MTK-VM magabiztossága. Eredmények: Eger SE—Pécsi MSC 1—0 Debrecen—FTC I—0 Békéscsaba—ZTE 2—2 Ü. Dózsa—MTK-VM 0—1 Csepel—Bp. Honvéd 0—0 Vasas—SZEOL AK 6—2 Rába ETO—Haladás 1—3 Videoton—Tatabánya 3—0 Az NB I. állása: 1. Videoton 12 8 3 1 21- 8 18 2. Debrecen 12 7 3 2 15- 9 17 3. MTK-VM 12 6 3 3 19-11 IS 4. Bp. Honvéd 12 S 3 3 12- 7 15 5. Tatabánya 12 5 3 4 18-12 13 S. Csepel 12 5 3 4 11- 7 13 7. Rába ETO 12 5 3 4 20-20 13 8. Zalaegerszeg 12 4 4 4 17-15 12 9. Pécsi MSC 12 5 2 5 15-14 12 10. Haladás 12 5 2 5 11-11 12 11. Eger SE 12 4 3 5 9-16 11 12. D. Dózsa 12 4 2 6 11-10 10 13. Vasas 12 3 4 5 16-17 10 14. Békéscsaba 12 4 2 6 12-22 10 * 15. Ferencváros 12 3 2 7 12-19 8 16. SZEOL AK 12 - 2 10 8-29 2 (Az egri sikerről és a for­duló további történéseiről a I hatodik oldalon részletesen is tudósítunk.) MaaaaBsagniHanaannaanaBiaBnaiBn —aw— ummmMmmmmmmmMmmm, ' ni

Next

/
Thumbnails
Contents