Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 273. szám ÄRA: 1984. november 21., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Változatok télre, sportra November első hetét még hagyományos ünnepi tor­nákkal zárták a sport sza- badidő-„központok”: legin­kább odakint, a salakos, bitumenes kispályákon. Néhány napos nap vala­micskét hosszabbított is az idényen, ám azóta a ka­pukról lekerültek a hálók. Van, ahol a kapukat is el­rakták, téli álomra. A moz­gástér látszólag beszűkült. Tényleg: Jön a semmittevés? A tél — amely előhírnök hópelyheivel — már üzent a napokban, nem jelent feltétlenül bezártságot. Az igaz, hogy változnak a test­nevelés körülményeivel a tartalmi jegyek. Áthidalni a fagyos időket viszont le­het és kell is. Ha azt az oldalát vizs­gáljuk, amely a fedett le­hetőségeket veszi számba, elmondhatjuk: nem állunk rosszul, sőt egyre inkább nem. Több kisebb-nagyobb létesítmény szolgálja az oktatást, a tömegeket. Az utóbbi években megszapo­rodtak a többnyire össze­fogás révén megvalósult, közkedvelt kondíciótermek. Viszonylag kis alapterüle­ten hatékony izommunka végzésére alkalmasak. Sok iskolában tornaszobát ala­kítottak ki, amelyek a tan­termi padtornánál igénye­sebb, változatosabb órák­ra nyújt alkalmat. Nem ritka a művelődési házak nagytermeinek birtokba vé­tele, bordásfalak ideiglenes elhelyezése, kisebb játékok, labdás ügyességi foglalko­zások megtartására. Ki­használják a pedagógusok, sportszervezők a nagyobb folyosókat, dísztermeket, aulákat. előcsarnokokat. Egy pingpongasztal szinte bárhol felállítható, játék­kedv, tábla és bábuk kel­lenek a sakkhoz... A meglévő, többségében korszerű tornatermek a hozzá tartozó kulturált öl­tözőkkel, felszereléssel, sok mindent kielégítenek. A városok sportcsarnokaiban, edzőtermeiben nemcsak a szakosztályok fiataljai ed­zenek, ezeket vállalatok dolgozó kollektívái — több­nyire valamilyen társadal­mi segítést viszonozva — megkapják. Vonatkozik ez a fedett vízfelületekre is. A teremsportokban ren­deznek téli spartakiádokat. úttörőversenyeket,. . szin­te csak a leleményességen múlik, hol mit. Tantermi, tornatermi „fogságot” már csak azért sem jelent az előttünk ál­ló évszak, mert a friss le­vegőn mindig is nagyon jó érzés mozogni. „Olimpiai" szám a kisebbeknek a szán­kózás. Kiadós téli túrákat ajánlunk az idősebbeknek. A Bükk és a Mátra von­zásában a lejtőket majd ismét a síelők hada népe­síti be. A lécvezetést tan­folyamokon sajátíthatják el a kezdők. A korcsolya is egyre több leleménnyel megcsinált pályán siklik majd. Hozzá jégbüfé, forró tea, diszkózene, esti vilá­gítás, természetesen egész napos hét végi nyitva tar­tás. A mozgás öröm — télen is. Budavári Sándor AKTIVA EGERBEN Élelmiszer-gazdaságunk ■ «I ffi f rrm lovoierol Befejeződött a műszaki-közgazdasági hetek megyei rendezvénysorozata A nagyszámú érdeklődő előtt Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi. niszter tartott előadást. Rá­mutatott. hogy az aszályos időjárás ellenére kedvező évet zár az élelmiszer-gaz­daság. A nagyüzemek ki­magasló eredményeket ér­tek el a gabonatermelésben, és fokozta tevékenységét a növényolaj-, a gabona-, a baromfi- és a húsipar. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont a tervezettnél keve­sebb termett zöldségből, gyümölcsfélékből ás szőlő­ből. Az állattenyésztés ki­emelkedő eredményekkel zárja az esztendőt. Aláhúzta, az ágazat eleget tett annak a fontos politikai követelménynek, hogy biz­tosította az ország kiegyen­súlyozott élelmiszerellátását és fokozta exportját is. Ez­zel hozzájárult a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javításához! A jövő évről szólva a miniszter kifejtet­te, hogy a mezőgazdaságban folytatódik a gabonaprog­ram megvalósítása és na­gyobb lendületet kap a ju­hászat feljesztése. A beru­házásokra, a műszaki fej­lesztésre fordítható pénz­eszközök nagysága az idei­vel lesz azonos. Kiemelte, hogy az MSZMP Központi Bizottságának idei, áprilisi határozata alapján az ága­zat vállalatai is készülnek a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésére irá­nyuló feladatok megoldásá­ra. Az agrárterület egységes szabályozására törekednek. Növekszik az árak és a pi­ac szerepe, a minőség javí­I 1 tása. Az új keresetszabályo- zási rendszerrel pedig az a , cél, hogy a jobb teljesítmé- I nyékét elismerjék. Befejezésül Heves megye élelmiszer-gazdaságának ; eredményeiről szólt. Ra­ji mutatott, hogy az üzemek ] az elmúlt időszakban adott- 1 ságaikat jól kihasználták. Eb- | ben az évben kiemelkedő f eredményeket értek el a ga- j bona- és a tejtermelésben, Élelmiszer-termelésünk idei eredményeiről, jö­vő évi feladatairól, to­vábbá a gazdaságirányí­tási rendszer tovább­fejlesztésének az ágaza­tot érintő tennivalóiról tartottak aktívaülést kedden délután Eger­ben, a Technika Házá­ban. A műszaki-közgaz­dasági hetek záróese­ményén ott voltak a vá­rosi és üzemi pártbi­zottságok titkárai, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripari vál­lalatok vezetői. Az el­nökségben helyet fog­lalt Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsá­nak elnöke. Jurányi János, az MSZMP He­ves megyei Bizottságá­nak osztályvezető-he­lyettese. dr, Henczi La­jos, a MTESZ főtitkár- helyettese és dr. Jenes Pál, az SZMT titkára is. amiért a minisztérium elis­merését fejezte ki. Hangsú­lyozta, hogy az őszi munká­kat is jól elvégezték. Meg­felelően gazdálkodtak az élelmiszeripari és a fagaz­dasági vállalatok. Az or­szágoshoz hasonlóan a me­gyében is gondok vannak a zöldség-, a szőlő- és a bor­termelésben, és ez megoldás­ra vár. A felvetett kérdések, re válaszolva Váncsa Jenő kifejtette, hogy a szőlő- és borgazdálkodásban Heves megye élen jár, viszont a további kibontakozás érde­kében a feltételeket meg kell teremteni, és ehhez a minisztérium vezetése is se­gítséget nyújt. Kiemelte, hogy a minőség és az ere­detvédelem garantálása ér­dekében kapott önálló kül­kereskedelmi jgot ebben az évben az Eger—Mátra vidé­ki Borgazdasági Kmbinát. A miniszter kiemelte: eredményesen megvalósul a Tisza térségének melioráci­ós programja és a MÉM tá­mogatja a következő évek­ben az Alsó-Tarna vidéké­nek komplex meliorációját is. Miután Heves megye üzemei is érdekeltek a zöld. ségtermelés javításában, en­nek érdekében fontos a kap­csolati rendszer javítása, továbbá a szerződéses fe­gyelem szigorú betartása. Az aktíva után kibővített elnökségi ülést tartott a MTESZ Heves megyei Szer­vezete. A testület dr. Domán László titkár előterjesztésé­ben értékelte az idei mun­kát, valamint a műszaki­közgazdasági hetek rendez­vénysorozatát, Ezután dr. Kovács Jenő elnök nyújtot­ta át a Fazola Henrik Em­lékérmet Édes Józsefnek, az SZVT megyei társelnöké­nek, valamint Bódi Bélának, az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület Gaga­rin Hőerőmű csoportja el­nökének. Ezzel a műszaki- közgazdasági hetek idei ren­dezvénysorozata befejező­dött. Mentusz Károly Losonczi Pál Hanoiban Kedden délután az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett a hanoi Forradalmi Múze­umban. A vietnami nép év­százados függetlenségi har­cát, az ország társadalmi fel- emelkedéséért vívott áldo­zatos küzdelmét bemutató gyűjtemény megtekintése után az Elnöki Tanács elnö­ke emléksorokat írt a mú­zeum vendégkönyvébe. Ezt követően ünnepélye­sen fogadták Losonczi Pált, a vietnami Hadtörténeti Mú­zeumban, ahol megtekintet­te a vietnami nép szabad­ságküzdelmeinek és a nép­hadsereg forradalmi harcai­nak emléket állító gyűjte­ményt. Losonczi Pál itt is vendégkönyvi bejegyzéssel fejezte ki elismerését. Kedden délután jegyző­könyv aláírásával befejező­dött Hanoiban a magyar— vietnami gazdasági műszaki­tudományos együttműködési vegyesbizottság XIII. ülés­szaka. Ennek jegyzőkönyvét magyar részről Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, vietnami részről pedig Tran Phuong miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság vietnami tagozatának elnöke írta alá. Az ülésszakon áttekintet­ték az 1981—1985. évi gazda­sági együttműködés legfon­tosabb kérdéseit és megha­tározták a magyar kormány által nyújtott fejlesztési hi­tel további felhasználási cél­jait. Az árucsere-forgalom jövő évi előirányzatai 37 százalékkal haladják meg az 1984. évit. Elhatározták, hogy az árucsere-forgalom belül tovább bővítik a ter­meltetési együttműködést. Az ülésszakon áttekintet­ték az 1986—1990. évi terv­koordinációs tárgyalások ed­digi eredményeit és kijelöl­ték a tovább vizsgálandó kérdések körét. Elutazott hazánkból a belga miniszterelnök Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnöke — .aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodott hazánk­ban — keddi programját, felesége társaságában a Tungsram RT Gyárában kezdte. Az üzemlátogatásra elkísérte Esztergályos Fe­renc külügyminiszter-he­lyettes és Lőrinc Tamás, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete. A vendégeket az újpesti nagyvállalat központjában Kapolyi László ipari mi­niszter és a gyár vezetői fogadták. Demeter Károly vezérigazgató rövid áttekin­tést adott az 1896-ban ala­pított üzem múltjáról, te­vékenységéről. Mint elmond­ta: a Magyarországon tíz te­lephelyen. 14 gyárban előál­lítót termékek — lámpák, fénycsövek, a hírközlésnél használatos mikrohullámú adócsövek. alkatrészelőállí­tó és csomagológépek, üvegáruk — mintegy 75 százalékát exportálják. A Tungsramnak tizenkét tőkés országban működik saját vagy vegyes vállalata, így a belgiumi Sehréder- céggel kooperációban gyár­tanak közvilágítási célokat szolgáló lámpatesteket. Egy­éves múltja van a magyar Alumíniumipari Tröszt, a Tungsram és a Schréder együttműködésének: ter­mékeiket várhatóan fejlődő országokban, elsősorban Al­gériában értékesítik majd. A belga kormányfő ezt követően termékbemutatót tekintett meg, s a látottak­ról elismerő szavakat jegy­zett be a gyár vendég­könyvébe. A program a Tugsram vákuumtechnikai gépgyárában folytatódott, ahol Nagy Lajos gazdasági igazgató és Nagy Sándor főmérnök kalauzolta a ven­dégeket a lámpagyártó gép­sorok között. Wilfried Martens délben az Átrium Hyatt Szállóban találkozott a hazai és nem­zetközi sajtó képviselőivel. A sajtókonferenciát Németh Jenő. a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese nyitotta meg. A kormányfő elsőként rö­vid nyilatkozatot tett láto­gatásának tapasztalatairól. Utalt arra: a második világ­háború óta első ízben tár­gyal belga miniszterelnök Magyarországon, ám felelős politikusok, miniszterek, il­letve parlamenti delegációk találkozóira már sor került. Kormányaink megértették ugyanis — mondotta —, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szük­séges az érintkezés, a pár­beszéd. — Mindkét részről az a cél. hogy a Kelet és a Nyu­gat közötti bizalom helyre­álljon. Ezért tekintjük rend­kívül fontosnak azokat a megbeszéléseket, amelye­ket külügyminisztereink a közelmúltban folytattak; ezért tartottam fontosnak a találkozást Lázár György- gyel — hangsúlyozta a kor­mányfő. Megköszönte a meghívást és kifejezte re­ményét. hogy magyar part­nere hamarosan lehetőséget talál a látogatás viszonzá­sára. A belga kormányfő hasz­nosnak ítélte a Kádár Já­nossal, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titká­rával, Trautmann Rezsővel, az Elnöki Tanács helyettes elnökével, valamint vendég­látójával, Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseit. Elmondotta azt is. hogy tol­mácsolta Kádár Jánosnak a belga király meghívását. Gazdasági kapcsolatainkat kielégítőnek ítélte Wilfried Martens, azonban hozzátet­te: azok továbbfejlődhetnek és kiegyensúlyozottabbá válhatnak. t « Mint mondotta, Belgium­ban nagy várakozás előzi meg az 1985 őszén Buda­pesten sorra kerülő európai kulturális fórumot, amely remélhetőleg hozzájárul majd a kelet—nyugati kap­csolatok megjavításához is. — Tárgyalásainkon a leg­több szó a kelet—nyugati kapcsolatokról esett, külö­nösképpen arról, hogy újra kezdődjenek a tárgyalások a lefegyverzésről és a fegy­verzetek csökkentéséről — hangsúlyozta Wilfried Mar­tens. utalva arra. hogy a legutóbbi időben pozitív jelek mutatkoznak a két nagyhatalom közötti párbe­széd folytatódásának. A belga miniszterelnök ezután válaszolt az újság­írók kérdéseire. A délutánt városnézéssel töltötte a belga kormányfő és felesége. Ezután a vendégek a Fe­rihegyi repülőtérre hajtat­tak. ahol ünnepélyesen bú­csúztatták Wilfried Mar- tenst. feleségét, valamint a kíséret tagjait. A búcsúzta­táson megjelent Lázár György és felesége. Várko- nyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazda­sági életünk több más veze­tő személyisége, valamint Lőrinc Tamás és Willy Ti- lemans. a Belga Királyság budapesti nagykövete. A magyar és belga zász­lókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett a belga kor­mányfőnek, majd felcsen­dültek a két ország Himnu­szának hangjai. A magyar és a belga vezetők, a ven­dégek és a házigazdák el­köszöntek egymástól; úttö­rők virágcsokrot nyújtottak át a belga kormányfőnek és feleségének. A különrepü- lőgép a késő délutáni órák­ban elindult Budapestről. KILENCVEN EVE TÖRTÉNT EGERBEN Á petróleumlámpától a villamos energiáig A Ganz-gyár három mér­nöke: Zipernowszky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó 1885-ben feltalálta és szaba­dalmaztatta a transzformá­tort. A találmánynak kö­szönhetően a villamos ener­giát olcsón és üzembiztosán lehetett ejuttatni a felhasz­nálókhoz, ami fellendítette az igényeket; egyre több vá­ros érdeklődött alkalmazásá­nak lehetőségeiről. Eger város vezetői is tisz­tában voltak azzal, hogy a közvilágítás akkori állapota — 221 petróleumlámpa vi­lágította meg a tereket és az utcákat — tovább nem tartható, már csak közbiz­tonsági szempontok miatt sem. Felhívásukra két aján­lat is érkezett: Walser Fe­renc légszesz-, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. pedig villamos világítás­ra tett javaslatot 1891-ben. A városi tanács ez utóbbit fogadta el, a határozatot Heves vármegye közössége 1893. április 26-i ülésén hagyta jóvá. A Sas úton kezdtek hoz­zá az erőmű építéséhez, amely már a következő év novemberében üzemelt. Az erőmű primer feszültsége 200 V volt, a köz- és la­kásvilágítás' céljaira 110 V váltakozó áramot szolgálta­tott. A transzformátorokat részben utcai oszlopokon, a nagyobb épületeknél pedig a padlásokon helyezték el. Ép­pen ma, november 21-én, 90 esztendeje annak, hogy Eger­ben a. villamos eitergiát elő­ször alkalmazták a közvilá­gítás céljára. A 24 órás áramszolgálta­tás 1913-ban indult meg, bár az I. világháború idején csak az esti órákban volt vil­lany. A lámpákat egyedileg helyezték üzembe és kap­csolták ki, ugyanis a kap­csolószál kiépítése csak 1920- ban kezdődött. 1944. november 17-én, dél­után — a háborús esemé­nyek miatt — az egész me­gyében megszűnt az áram­szolgáltatás, legközelebb 1945. május 1-én, a színház­ban tartott ünnepség idejé­re gyulladt ki a fény. igaz. csak 10 percre, mert zárlat keletkezett. Városunkban gyakorlati­lag a győzelem napjától, 1945. május 9-től tekinthető folyamatosnak az áramszol­gáltatás. Váncsa Jenő miniszter: — Heves megye mezőgazda­sági üzemei kiemelkedő eredményeket értek el a gabonatermelésben (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents