Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % XXXV. évfolyam, 272. szám ARA: 1984- november 20., kedd 1,40 FORINT A Mátra Művelődési Központ Gyöngyösön (Fotó: Perl M.) Közművelődésünk tíz éve Demokratikusan A közgazdaságtanban ke- kevésbé jártas olvasó is egyre jobban megismerkedik a fogalmazással: gazdaságunk, gazdálkodásunk extenzív tartalékai kimerültek. S ha nincs is tel- I jesen tisztában a fogalom tartalmával, azt maga is ( észreveszi, hogy a nyom- : tatott sajtó, á rádió, a te- í levízió egyre kevesebb hírt közöl nagyszabású beruházásokról, annál többet viszont a rekonstrukcióról, a termékszerkezet átalakításáról, .az anyag-, az energiatakarékosságról. S arról, hogy a feladatok valóra váltásához bizony szűkén van a pénz. Nemegyszer rangsorolni is szükséges, hogy melyik célkitű- | zés megvalósítása az elsődleges, s melyet kell későbbre halasztani. És arról is hall, hogy a kedvezőtlen külgazdasági ' viszonyok, belső gondjaink közepette is előbbre szükséges lépnünk. Azért, hogy ne maradjunk le a gazda- j ságok nemzetközi versen- '• gésében, hiszen, ha lemaradunk, az nem csupán annyit jelent, hogy mondjuk iparunk fejlettsége és az élenjárók fejlettsége kö- [ zött nem csökken, hanem növekszik a különbség, hanem annyit is, hogy mindez kihat életszínvonalunk- ira is. Mindebből érthető, hogy manapság központi témává vált; a továbblépéshez milyen belső tartalékaink vannak. Pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisi ülésén számba is vette ezeket a tartalékokat, s meg is fogalmazta, hogy közülük egyik legfontosabb a demokrácia továbbfejlesztése. Első pillantásra furcsának tűnik a gazdasági tényezők között ez, pedig egyáltalán nem az. A Központi Bizottság ülését követő kormányzati intézkedések például lehetővé teszik, hogy a dolgozók a mostaninál lényegesen jobban beleszólhassanak a vállalati ügyekbe. A létrejövő vállalati tanácsok, választott vezetőségek egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók maguk döntsenek arról, kik vezessék az adott gazdasági egységet, másrészt pedig lehetőséget kapnak a vállalati stratégia kidolgozására, alakítására is. Ugyanakkor a vezetők is jóval kevésbé függnek majd a felső irányítástól, miint eddig. Mindez — éppen a növekvő demokratizmus fojytán — alapvetően növeli a vállalatok önállóságát, mozgási szabadságát, döntési körét. Ugyanakkor természetesen a felelősségüket is. A demokratizmus — jól élve a lehetőséggel — tehát forintokban is kamatozni fog. Azáltal, hogy a vállalatoknál valóban előtérbe kerül a vállalkozás, felgyorsul a termékszerkezeti ésszerű átalakítása és valóban azt termelnek majd, ami iránt igény mutatkozik. A nehéz körülmények ; közepette a demokratizmus j fejlesztése tehát nagyon is j szükséges, éppen azért, I hogy a vállalati, egyéni ; tartalékok jobban haszno- j suljanak. Mind az adott j kollektíva, de a népgazda- j ság érdekében is. Kaposi Levente Az MSZMP KB 1974-es, a közművelődésről szóló határozata újahb lendületet adott a kultúrálódásnak. Bár Heves megyében már kiépült ebben az időben a községi művelődési otthonok és könyvtárak hálózata, a fontos dokumentum megjelenését követően azokon a helyeken is igyekeztek új intézményeket készíteni, ahol nem volt megfelelő épület erre a célra. így például az elmúlt 10 évben jött létre a makiári, a nagyfügedi, a halmajugrai, az istenmezeji, a nagytdlyai és az egerfar- 'mosi „kultúrház". Néhány faluban a régi épülethez újabb helyiségeket toldották. A füzesabonyi és a nagyrédei művelődési házat moziteremmel bővítették, Csányban pedig vadonatúj filmszínház várja a nézőket néhány év óta. Az elmúlt időszakban új intézmény- típusok is létrejöttek. Megyénkben az elsők között születtek meg az úgynevezett általános művelődési központok, amelyek lényege: a helyiségekben délelőtt iskolai oktatás, délután szakköri foglalkozás, könyvkölcsönzés történik. A napközben kihasználatlan nagyteremben pedig a testnevelés órákat tartják. Mindenképpen elismerésit érdemel ez a megoldás, hiszen a legtöbb vidéki településen nincs tornaterem. Amint Bógyi Kálmán, a megyei művelődési osztály főmunkatársa elmondta, 1974 után a szakemberek már következetesen törekedtek az ilyen komplex létesítmények kialakítására. Fontos szempontnak tartották, hogy építészetileg is megfeleljenek ennek az igénynek. Besenyőtelken és Tar- naörsön például az általános iskolát, Gyöngyöstar- jánban és De tken pedig a művelődési otthont bővítették. Sarudon csupán egy folyosóval kellett összekapcsolni a két intézményt, amelyek egymás mellett vannak. Ez ideig 17 község lépett be a sorba. Legutóbb, szeptember 1-én Aldebrö. Említést érdemel a lakosság és az üzemek segítsége. Ugyanis a községekben csiak jelentős társadalmi összefogással építkezhettek, mivel a megye csupán hatvan- nyolcvanezer forint támogatást tudott adni esetenként. Sarudon — de más helyeken is — a falu apraja-nagyja szorgoskodott, hogy korszerűbb környezetet teremtsenek az oktatáshoz, a művelődéshez. Az egyik legjelentősebb beruházásnak az 1978-ban átadott gyöngyösi Mátra Művelődési Köizpont számit. Az esztétikus kultúrpalotára több mint 50 millió forintot áldoztak. Megközelítően ennyibe került a reprezentatív egri Ifjúsági Ház is, amely a fiatalok szórakoztatásához, művelődéséhez biztosítja a korszerű feltételeket. Az alapterületet tekintve a községi könyvtári hálózat fejlődött a legerőteljesebben. A legtöbb esetben azonban régi házakban, vagy a művelődési otthonban kaptak helyet a könyvek. Elsősorban Gyöngyösön történt jelentős változás: a hajdani ferences kolostorban — amelyet középiskolai kollégiumnak használtak — felújítások és átalakítások után hamarosan megnyitják a megye legnagyobb könyvtárát. Technikailag is gyarapodtak az intézmények. E téren is a bibliotékák előrelépése szembetűnő, hiszen 27-ben hoztak Létre fonoté- kát, ahol megfelelő körülmények között hallgathatnak, s kölcsönözhetnek hanglemezeket a betérők. Szinte valamennyi művelődési otthonban található televízió, magnó, lemezjátszó. Igaz, az állapotuk nem mindig megfelelő. Videót viszont csupán a Megyei Művelődési Központnak, Sarudnak és a megyei TIT-nek sikerült vásárolnia. A közeljövőben ezzel a nem éppen olcsó eszközzel el kellene látni a nagyobb módszertani központokat. A legnagyobb nehézséget a megyei bázisok szűkössége okozza. Jóllehet még 1979-ben meghirdették azt az országos pályázatot, amelyben új megyei könyvtár, új megyei művelődési központ és új belvárosi filmszínház tervezésére kérték fel az építészeket. A dokumentumok megszülettek ugyan, de a fejlesztési lehetőségek mérséklődése miatt — igaz, úgy tűnik, csak időlegesen —, lemondtak a megvalósításukról. Jelenleg a Megyei Művelődési Központ és a Vörös Csillag mozi helyiségeit renoválják, de a jelek szerint a népművelők 1990-ig a cégi épületben maradnak. A bibliotéka gondja azonban minden bizonnyal csökken, hiszen a Megyei Levéltár hamarosan a Vincellériskola utcába, tágasabb helyre, korszerűbb körülmények közé költözik, s a régi termeit a könyvtár veheti át .raktárnak. Elkészültek az egri színház felújításával is, ahol hamarosan felgördülhet a függöny. Bár még csak néhány éves múltra tekint vissza, az elkövetkező időben mégis meghatározó erejű lehet a megye szakembereinek egy újabb törekvése. Elkezdték az úgynevezett „aulás rendszerű iskolahálózat” kialakításált. A hatalmas méretű, fedett belső udvarok alkalmasak tömegsportra és közművelődési célokra. Ez a kezdeményezés különösen a lakótelepeken élők szabad ideje hasznos eltöltéséhez segíthet. A megyeszékhelyen, a 6-os számú Általános Iskolában már eddig is említésre méltó kulturális munkát végeztek. A hatalmas helyiségben kiállításokat, koncerteket, bábszínházi előadásokat rendeztek a környékbeli felnőtteknek és gyermekeknek. A gyöngyösi kálvária-parti iskola 250 négyzetméteres vízfelületű tanmedencéje remélhetőleg hamarosan a tömegsportot is szolgálja. A VII. ötéves tervben újabb általános művelődési központok létesítése várható Istenmezején, Makláron, Nagyvisnyón, Ostoroson és Párádon. Azt is megtudtuk, högy a tarnaméraiak már jövőre birtokukba vehetik: a hajdani kastélyban lesz a könyvtár és jó néhány klubszoba, a régi épület tőszomszédságában pedig iskola és mozizásra, színházi előadásokra,' tornaórák, valamint tö megspor t-rendezvén yek megtartására alkalmas nagyterem épül. i Losonczi Pál Hanoiban Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn, helyi idő szerint a délutáni órákban megérkezett délkelet-ázsiai kőrútjának második állomására, a Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosába. Az Elnöki Tanács elnökét Truong Chitih, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hívta meg hivatalos baráti látogatásra párt- és álLami küldöttség élén. Ülésezik az RKP XIII. kongresszusa Bukarestben hétfőn délelőtt megkezdődött a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A tanácskozáson 3127 küldött vesz részt. Jelen vannak külföldi küldöttségek is. köztük a magyar delegáció, amelyet Méhes Lajos, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára vezet. A központi bizottság jelentését Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára terjesztette elő. Nicolae Ceausescu több mint négyórás beszédében áttekintést adott az előző kongresszus óta végzett tevékenységről. ismertette Romániának a szocializmus építésében elért eredményeit. összegezte a legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatokat, részletesen foglalkozott Románia külpolitikájával, külön hangsúlyozva a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés fontosságát. Az RKP főtitkára beszámolójában rámutatott, hogy Románia a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk vendége a belga miniszterelnök Wilfried Martens a Belga Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vendégeként, vasárnap este óta tartózkodik hazánkban — hétfőn reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Wilfried Martens — akinek személyében 1945 óta első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon belga kormányfő — a Parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A délelőtti órákban az Országház Delegációs termében Lázár György és Wilfried Martens vezetésével megkezdődtek a magyar —belga plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Várkonyi Péter külügyminiszter, Esztergályos Ferenc külügyminiszter- helyettes. Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, valamint Lőrinc Tamás, hazánk brüsszeli nagykövete, Belgium képviseletében Leo Tindemans külügyminiszter. Frans Roelants külügymi- nisztériumi államtitkár, Thierry de Gruben, a külügyminisztérium kabinetfőnökének helyettese, Carlos de Wever, a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, Xavier Deswaef, a kormányfő szóvivője, valamint Willy Tilemans a Belga Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen a tárgyalópartnerek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy azok rendezettek, s jó keretet biztosítanak a további együttműködéshez. A nemzetközi helyzet időszerű problémáit érintve a kormányfők azonos módon ítélték meg a kelet—nyugati párbeszéd folytatásának fontosságát. rámutatva, hogy az lehetőséget teremt egymás álláspontjának jobb megismerésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délután az Országház Nándori ehérvár-termében találkozott Wilfrißd Mar- tens-szel. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—beLga kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, Várkonyi Péter és Leo Tindemans, továbbá Lőrinc Tamás és Willy TilemansA nap folyamán Várkonyi Péter hivatalában találkozott Leo Tindemans-szal. A megbeszélésen a magyar és a belga diplomácia vezetője áttekintette a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott Wilfried Martens és felesége tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Szőlőoltvány exportra Javában zajlik az abasári termelőszövetkezetben a szőlőoltványok osztályozása. Ezek egy része, mintegy másfél millió szovjet exportra, egymillió pedig belföldi értékesítésre kerül. Az elmúlt években csupán 25—30 fajtával foglalkoztak, az idén azonban negyven fajtát oltottak. Cjnak számit például a favorit, a narancs ízű és a pölöskei muskotály (Fotó: Szántó György) FEJLŐDŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT
