Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 271. szám ARA: 1984. november 18.. vasárnap 1,40 FORINT / AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A deliKa»esse-bolt Egerben (Fotó: Perl Mártom Bezárult az AMK-k III. országos konferenciája A művelődés megújulása — együtt és külön (Fotó: Perl Márton) A „kis Dobó-tér” üzletei is Egert reprezentálják Korszerűbb kereskedelem és vendéglátás a megyeszékhely belvárosában méltán igénylik Nehéz? Sok mindent megértek, de ezt... ? Mert már évek óta beszélünk róla. Ki tudja, hány különböző ta­nácskozáson volt a véle­ménynyilvánítások közép­pontjában? Hányán hall­ják még ma is hitetlen- kedve a megállapítást: ne­héz felszámolni mindazt a sokféle akadályt, amely a zöldség- és a gyümölcs- piacon található a nagy­bani árusításkor. Azt gondolom, senki sem hitte, hogy könnyű feladat lesz. Már maffiáról is be­szélnek az illetékesek ez­zel kapcsolatban. Berzen- kedek a szótól, de kény­telen vagyok tudomásul venni. Ezek szerint nálunk is van szervezett „piaci alvilág”? ... Nehezemre esik már a kérdést is meg­fogalmazni. Nem tehetek róla, en­gem nem hagy nyugodni a tény. Nem hagy nyugodni azért, ment egyfajta, ki­mondottan elismert tehe­tetlenséget sugall a tény­szerű közlés. Emiatt ber­zenkedem ettől is, de min­den más, hasonló dologtól, amelyről úgy szoktak, úgy szoktunk beszélni, hogy „tudomásul kell vennünk”, azaz: nem tehetünk ellene semmit. Itt jut eszembe az a régi mondás, hogy csak akarnunk kell, és akkor az egekig juthatunk el min­denben. Hittünk ennek a szépen hangzó tételnek az igazában. Lelkesedtünk is. Akartunk szinte mindent. Akartunk a vas és az acél országa lenni. Akartunk gumipitypangat. Akartunk virágzó narancsligeteket az alföldi homokon. Akar­tunk ... persze, hogy ki­derült ezekről a nagy ne­kibuzdulásokról, hogy a világot és a természetet fenekestől felfordítani még a legnagyobb akarnoknak sem sikerülhet. Nem hiszek tehát az em­beri akarat mindenhatósá­gában. De hiszek a terem­tő készségében, abban, hogy a jó célok megsok­szorozzák az akaratot, és így keletkezhetnek a szép eredmények. De hogy nálunk, ma, a huszadik század vége felé bizonyos esetekben csak a karunkat tudjuk széttárni, más semmit... az már nem nekem való gesztus, nem hihető kijelentés. Maffia a piacon? Évek óta mindenki a zöldségke­reskedelem miatt bosszan­kodik? Nézzünk már a tükörbe! Nézzünk már szembe ön­magunkkal! Nem pirulunk el? Hány olyan feladatot oldottunk már meg, ame­lyekre barátok és ellensé­gek egyaránt azt mondták: beletörik a bicskánk? Ak­kor ... ? Ha csak arra várunk, hogy „megjavuljanak” azok, akik éppen attól él­nek jól, hogy sötét kis üaelimeiket következmé­nyek nélkül űzhetik, ak­ikor... ? A legjobb családban is, a legjobb gyereket is oly­kor meg kell büntetni. A család érdekében is. G. Molnár Ferenc Az általános művelődési központok vezetőinek III. or­szágos konferenciája szom­baton zárult Egerben. A be­fejező napon mintegy össze­gezték az eddigieket, egybe- gyűjtötték mindazt a tapasz­talatot, amelyet az elmúlt napok során a megye külön­böző községeiben szereztek a szakemberek, s összevetet­ték az ország más tájegysé­geinek módszereivel. Először fórumra került sor. amelyet Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai In­tézet főigazgató-helyettese vezetett. Ekkor minden meg­jelent elmondhatta, hogy mi­lyen gondjai vannak, ho­gyan képzeli az általános művelődési központok to­vábbi sorsát. így felmerül­tek építészeti meggondolá­sok, a hivatásérzet kérdései, a szervezeti problémák. A csokorba gyűjtött vélemé­nyeket figyelembe vették a tanácskozás által megfogal­mazott ajánlások megszöve­gezésénél. A három nap munkáját dr. Kormos Sándor, a Mű­velődési Minisztérium fő­osztályvezetője összegezte. Hangsúlyozta, hogy olyan időszakban került sor erre a konferenciára, amikor a művelődés minden terüle­tén számot vetettek az ered­ményekkel, s a továbbfejlő­dés lehetőségeivel. Bizonyos törvényszerűségek megfigyel­hetők a dokumentumokban: jobban kall igazodnia a kul­túrának a gazdaság és a tárT sadalom előtt álló feladatok­hoz. Középpontban az em­ber áll, az értékek teremtő­in, átadóin és befogadóin van a hangsúly. Nehezebb gaz­Szinte egyik napról a má- sdkra köszönt ránk a tél. Először még csak kellemet­lenül csípős hideg lett, de néhány nappal ezt követően Mátraháza környékén 1—2 centiméteres hó is esett, s a dél-hevesi vidékről is hó- szállingózást jelentettek. A téli időjárásra, a hideg, ha­vas napokon történő közle­kedésre szinte mimdany- nyiunknak fel kell készülni. Ezúttal annak jártunk utá­na, hogy a közúti igazgató­ság szakaszmérnökségein mindez hogyan sikerült. Egerben Kálmán István főmérnök tájékoztatása szerint novem­ber 15-itől március közepéig tart a téli ügyelet a megyei szakaszmérnökségeken. Igyekeztek úgy felkészülni, hogy az a törekvésük valóra válhasson, ami szerint a teljes úthálózaton — for­galmi terhelésnek, s fontos­ságának sorrendjében — a lehető legrövidebb időn be­lül biztosítják a biztonságos feltételeket. A főutakon az észleléstől számított más­fél-két órán belül el kell kezdeni a védekezést, s 2—3 óra alatt be kell fejezni. Az A konferencia résztvevői dasági körülmények között is minőséget kell létrehozni, s ebben szerepe van a szer­vezeti és szerkezeti változá­soknak is, ha nem öncélú­ak, s a tartalmat szolgálják. A konferencia zárása után megkértük dr. Kormos Sán­dort, hogy lapunk számára foglalja össze az általános művelődési központok je­lenlegi helyzetéről nézeteit: — Több mint tíz eszten­dővel ezelőtt új intézményi forma teremtődött meg, melynek szorgalmazói kö­zött pedagógusok, népműve­lők és építészek is voltak. A hetvenes évek elejétől a párt és állami dokumentu­mok is előirányozták elter­jesztését. A gondolatból fo­kozatosan lett valóság a 70- es, 80-as évekre, s ebben Heves megye is jelentős részt vállalt. így jött létre Sarud, Besenyőtelek, vagy Pécs, Földes, Debrecen ál­talános művelődési központ­ja. Ezekben az általános is­kola, a könyvtár, a műve­lődési otthon, a mozi, a tö­alsóbbrendűeken ez az érték két-három, illetve 3—i óra. Továbbra is az őrjáratos, s a „rayonos” rendszert hasz­nálják. Az utóbbi azt je­lenti, hogy sózást csak bi­zonyos helyeken, a meredek emelkedők, veszélyes ívek> vasúti keresztezések, közúti hidak környezetében végez­nek. Ezen túLmenően szerződést 'kötöttek az Országos Meteo­rológiai Intézettel, amelynek értelmében a megye egész területére várható előrejel­zést naponta kétszer meg­adják, a hirtelen időjárás­változásokról pedig azonnal szólnak. A megtartott gép­szemle után 19 gép — ame­lyek közül 13 ekével felsze­relt — vár bevetésre. Gyöngyösön A gyöngyösi üzemmérnök­ség területén két helyen is, i— a központban, valamint a galyatetői elágazóban —■ tartanak ügyeletet. Mint azt Szabó Lajos üzemmérnök­ségvezető elmondta: két Mercedes hómaró, ugyan­ennyi kétszámyú nehéz, s nyolc egyszárnyú könnyű hóekej húsz rakodógép, tiz sószóró áll készenlétben, megsport közösen keresi a nagyobb hatékonyságot. Ez nemcsak mozaikszerű egy- másmöllettiséget jelent, ha­nem új minőséget is. A mostani tanácskozás azt bi­zonyítja, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok, a meg­valósult mintegy 200 újfaj­ta intézmény többsége jól dolgozik. Különösen a kul­turális alapellátásban: a községekben, a lakótelepeken számítunk egyre inkább az egységes művelődésre. Az is nagyon fontos tanulsága az utóbbi három napnak, hogy nemcsak az ÁMK-k révén képzelhető el a kultúra in­tézményeinek szövetsége, hanem lazább formában is, keresni kell külön-külön is az egymáshoz vezető utakat. Erről győztek meg bennün­ket az egri 6-os iskolában szerzett tapasztalataink, vi­táink. Az ÁMK már létjo­gosultságát bizonyított for­ma, egyre inkább számolni kell vele minden fórumon. nali bevetésire. A raktárban ezer tonna sót, s hatszáz köbméter salakot tárolnak. Felújították a hófogó rácso­kat, s a kijelölt területekre — elsősorban a 3. számú főközlekedési út mentén — kihelyezték azokat. Az elő­készületekhez tartozott az is, hogy télire kátyúmentes­sé tették az úthálózatot, a tél okozta úthibákat pedig folyamatosan kijavítják. Hevesen Nagyházi Sándor üzem­mérnökség-vezető tájékoz­tatása szerint Hevesen is megkezdődött a hófogó rá­csok kihelyezése, s azt leg­később a hónap végéig be­fejezik. A területükhöz tar­tozó őrjáratos utakra — a 31. és a 33. számúnk me­gyei szakaszaira —, ha kell, hétszáz tonna ipari sót, s hatszázötven tonna salakot tudnak azonnal kiszórni. A téli feladatok sikeres vég­rehajtásához hat ekével fel­szerelt szórókocsi, egy hó- roaró, s egy rakodógép nyújt majd segítséget. Ha ez kevésnek bizonyulna, akkor további gépeket bérelhetnek a környező üzemektől. Mindhárom terület veze­tője hangot adott annak is, hogy igyekezetük csak ak­kor lehet eredményes, ha a télre a gépjárművezetők is megfelelőképpen felkészül­nek. Nem árt ellenőrizni ilyenkor a gumik minősé­gét, állapotéit, s nem szabad sajnálni a pénzt kicserélé­sükre. Még mosit, amíg nem történt baj ... Kis Szabó Ervin Az egri történelmi belvá­ros rekonstrukciója során — mint tapasztalhatjuk — részben felújításokkal, más­részt további építkezésekkel nemcsak a lakásokat kor­szerűsítik, hanem a keres­kedelmi, vendéglátóipari há­lózatot is mind jobban a mához s a jövőhöz igazítják. Csupán a legutóbbi eszten­dőkben seregnyi szép és modern üzlet született a szemünk előtt. Tetszetős szakárudák, áruházak nyíl­tak, falatozókat, éttermeket avattak. A „nagy ABC", a Zalár utcai patika egyaránt friss, üde színfoltjai lettek a megyeszékhelynek, de úgy­szólván a legegyszerűbb vagy alig bonyolultabb javítások­kal, átalakításokkal, példá­ul a gyógynövény-bazár, a HÓDI KÖT-butik, a „Deliká- tesz”, a Sörbár, a képcsarnok az antikvárium forgalomba állításával, sőt a régi. ked­ves házak homlokzataira „visszalopott” cégérekkel is határozottan élénkítették a szakmákat fokozták a népszerű bevá­sárlónegyed sajátos hangula­tát. S jó hir, hogy a nemes tö­rekvéseket folytatják! Aho­gyan Habis László, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese elmondta: legközelebb — többnyire — az úgyne­vezett „kis Dobó téren” a sor. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kisebb mértékű 'közvetlen támogatásával, il­letve pályázat alapján jutta­tott hitelével, javarészt pe­dig tanácsi erőforrásokból két 'ütemben történnek a fejlesztések. A rövidesen kezdődő első szakasz 1986. közepéig, míg az utána kö­vetkező 1987. végéig tart. Még az ősszel — amint teljesen elvonulnak az ép­pen forgató filmesek — hoz­zálátnak az elképzelések megvalósításához. A tervek szerint — egyebek mellett — az áfész gyors étkezdét létesít a már kiköltözött fodrászat helyén, egyszerű meleg ételek kínálatával: szendvicsekkel. hot-doggal. hamburgerrel s hasonlók­kal. A tsz korábbi borozójából — az eddigi terület mintegy háromszoros növelésével — reprezentatív poharazót ala­kítanak ki a talponállás he­lyett az ülve fogyasztást is lehetővé téve. A kocsma­jelleg ugyanis kevésbé illik a bikavér „hazájához”, nem­csak a turisták, hanem az egriek is a kulturáltabb környezetet. Ugyanekkor a patinás épü­let udvari részén — amelyet majd a Szúnyog köz felé megnyitnak — egy sor ki­sebb árusító helyet is kiala­kítanak. így a fogyasztási szövetkezet a dohánygyárral és a Délkerrel közösen min­taboltot szeretne, hasonlót akar a Heves megyei Ruhá­zati-ipari Vállalat is, s szó van virágárudáról, kisiparos vállalkozásáról. A szemközti oldalon a pes­ti Amfora-stúdiók mintájá­ra próbálnak elegáns üveg­porcelán árudát létesíteni a már folyamatban levő tár­gyalások útján. Ha meg­egyeznek az üzemeltetővel, az eddigi kölcsönző helyisé­gét is biztosítják számára. Az egykori zeneiskola előt­ti „Turi-ház” földszintjén a Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat törökös kávé­zóval, emeletén, tetőterében pedig fogadóval szándékozik megörvendeztetni a közön­séget. A COOPTOURIST irodája hanglemez-boltnak adja át a helyét, miközben oda költözik, ahol most a Dobó téri zöldség-gyümölcs üzlet van. A nemrég rendbe tett fa- latozó-húsbolt, valamint a halas — mint értesültünk — csupán ideiglenesen műkö­dik. A rekonstrukció máso­dik részében valószínűleg háziipari szövetkezetek kö­zös árudája váltja fel aján­dékul is választható nép- művészeti termékekkel. S alighanem csupán a ké­sőbbiekben számíthatunk a HungarHotels másik vendég­látó egységére is., a Dobó utca 18. szám alatt. Jelen­leg ugyanis még életveszé­lyes a megmenteni kívánt épület, sok az elvégzendő munka a házban. Ha túl lesznek rajtuk, a „gazda” több min­dent is tervez, ami majd a meglepetés erejével hat. Egyebet azonban jelenleg még nem tudnak mondani a várkör régóta álmodozott jövőjéről, mert igen sok pénz kellene az utca sajá­tos adottságainak jobb ki­használásához. Anyagiakban — sajnos — Egerben sem bővelkednek mostanában. Csak a „kis Dobó tér” lát­szik biztosnak. No, persze: ez sem kevés. Ha teljesül a program, to­vább reprezentálja a város kereskedelmét, vendéglátá­sát. Gyón! Gyula Keservesen, de sikerült MAGVARORSZAG—CIPRUS 2:1 (0:i) Világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés, Limassol. V.: McGintay. Góllövők: Fotlsz (29. perc), Róth (50. perc), Nyilasi (88. perc). Pontveszteség nélkül, csoportelsőként zárta őszi VB- selejtező sorozatát labdarugó-válogatottunk. Az esély­telennek tartott ciprusiak ugyan jó ideig megkeserí­tették a siker ízét, de végül -is megszületett az ezúttal biztosnak tekintett győzelem. Az V. csoport állása: 1. Magyarország 3 3 — — 7-3 fi 2. Ausztria 3 2 — 1 4-4 4 3. Ciprus 2 — — 2 2-4 — 4. Hollandia 2 — — 2 1-3 —. Gábor László Szerződés a meteorológusokkal — Ügyelet november 15-től — Kijavították a kátyúkat — Kihelyezték a hófogó rácsokat — Megtartot­ták a gépszemlét — Az autósok figyelmébe Tél az utakon szükség esetén pedig azon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents