Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1984. november 17., szombat ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés 3. számú bizottságának a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelméről folytatott vitájában felszólalt Zádor Endre, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott arra, hogy a 'kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás súlyos problémát jelent sok ország számára. A témával kapcsolatos magyar érdekeltség abból adódik, hogy országunk hagyományos gyógyszer- gyártó és -exportáló ország. kötelességének tekinti, hogy segítse az importáló országokat a kábítószer-fogyasztás elleni harcban. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett ama, hogy az ENSZ kábítószer-bizottságának különleges ülésszakán magyar küldött elnökölt. Felszólalása befejező részében a magyar küldött az ENSZ keretében folyó ilyen irányú munkát elemezte és megerősítette, hogy Magyar- ország mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi szervezetek keretében továbbra is kész a nemzetközi együttműködésre a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni harcban. HUSSZEIN-INTERJÚ Jordánia és az USA „nézetkülönbségei” Jordánia több fegyverszállítási forrást kutat fel, mert „bizonyos nézetkülönbségei" vannak az Egyesült Államokkal — jelentette ki Husszein uralkodó az egyiptomi Al-Ahramnak. Amerika megtagadta Jordánia kéréseinek teljesítését. — Most — mondotta — becsuktuk az ajtót, és nem nyitjuk ki megint addig, amíg csak a kép teljesen meg nem változik. Az amerikai kormányzat olyannyira elfogult politikát követ az arab világ rovására, hogy az arab közösségnek fel kell lépnie ez ellen az irányvonal ellen, beleértve az Izrael-barát amerikai kijárókat, mert ügye jogos, támadhatatlan: meg kell oltalmaznia magát a rá leselkedő veszélyekkel szemben — mondta a jordániai király. — Azért van fegyverekre szükségünk, mert vannak olyan miniszterek Izrael kormányzatában, akik a Jordán folyó keleti oldalát is Izrael részének minősítik. Husszein, a Palesztinái Nemzeti Tanács november 22-re Ammanba összehívott ülésével kapcsolatban kijelentette: — Nem jósolhatjuk meg azt, hogy mi lesz ennek a tanácskozásnak a kimenetele. Csak azt remélhetjük, hogy megtalálják a saját érdekeiket szolgáló, közös hangot, felelősséget vállalnak ügyeikért, és ily módon lehetővé teszik, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel, erővel, támogassuk őket. — Husszein szerint a PFSZ jelenlegi, szétzilált állapota valójában az arab világ megosztottságát tükrözi. Hozzáfűzte, hogy „felelős és hatékony palesztin—jordániai együttműködésre” van szükség, mielőtt az arab közösség a mozgalom mögött egységesen felsorakoznék. A PFSZ kettéválása károsítaná a palesztin ügyet, és jordánia semmiféle rivális palesztin szervezetet nem lenne hajlandó elismerni — mondotta még. Husszein megismételte, hogy a Közel-Kelet átfogó rendezésének kérdéseit nemzetközi értekezletnek kell áttekintenie az Egyesült Államok, a Szovjetunió, a PFSZ, Egyiptom, Jordánia és a többi érdekelt arab fél, esetleg néhány nyugat-európai ország részvételével. A király az interjúban szólt arról is, hogy legkésőbb az év végéig viszonozni fogja Hoszni Mubarak elnök Októberben tett aramaii látogatását. SIKERES AKCIÓK UTÁN Földet ért az űrrepülőgép Pénteken, helyi idő szerint reggel hét órakor a floridai Cape Canaveral repülőtéren szerencsésen földet ért a Discovery amerifcai űrrepülőgép. A Discovery öttagú személyzetével csaknem pontosan nyolc napot töltött a világűrben és végrehajtotta az űrrepülés történetének első „mentőakcióját személyzete befogott két elromlott mesterséges holdat, amelyet most viszszaihozo.tt a Földre. A személyzet tagjai között volt egyébként a harmadik amerikai űrhajósnő, Anna Fisher is. Az űrrepülőgép a Föld körül megtett 127. forduló során állt rá a leszállópályára. A földet érésnél sebessége csaknem kétszerese volt az utasszállító repülőgépeknek, de Ricfc Hauck, a Discovery parancsnoka a legkisebb hiha nélkül hajtotta végre a leszállást. A két — most visszahozott — mesterséges holdat még februárban, a Challenger Űrrepülőgépről indították útnak, de azok nem álltak pályára, mert saját hajtóművük elromlott. A hírközlési holdak hibája miatt a biztosító társaságok mintegy 180 millió dollár kártérítést voltak kénytelenek kifizetni, s most részben ők finanszírozták a mentőakciót. Azt tervezik ugyanis, hogy a két holdat kijavítják és újra eladják, így a költségek egy jelentős része megtérül. Jaruzelski Berlinben Egynapos munkalátogatásra pénteken délelőtt Berlinbe érkezett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A Berlin-schönefeldi repülőtéren vendéglátója, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke fogadta. Sztálin lánya, hazatéréséről Magam döntöttem Magam döntöttem úgy, hogy visszatérek a hazámba, gyermekeimhez, unokáimhoz, barátaimhoz — jelentette ki pénteken Moszkvában Szvetlána Allilujeva (Sztálin leánya) akinek a szovjet hatóságok nemrégiben visszadták szovjet állampolgárságát. Allilujeva pénteken a szovjet és a külföldi sajtó képviselői előtt tette ezt a nyilatkozatot. Elhatározását, hogy találkozzék a sajtótudósítókkal, Allilujeva azzal indokolta, hogy a nyugati országokban mindenféle találgatások láttak napvilágot airról, miért döntött a Szovjetunióba való visszatérés mellett, miután éveket töltött Nyugaton. Allilujeva családi és személyes okokkal magyarázta döntését, egyebek között Szovjetunióban élő fia betegségével, de utalt arra is, hogy a nyugati propaganda annak idején alaposan kihasználta távozását. Kijelentette, hogy „mindezekben az években egyfajta bűntudatban élt” Nyugaton, s egyetlen napig sem tudta szabadnak érezni magát. —( Külpolitikai kommentárunk A stadion foglyai NEHÉZ LENNE MERGJÓSOLNI, vajon csakugyan végső szakaszához érkezett-e Chilében a junta és ellenzéke között a kötélhúzás. Pinochet tábornok kétségkívül minden korábbinál keményebb és kegyetlenebb módszerekkel próbálja elfojtani a zavargásokat. Az országban elszaporodott tüntetések, tiltakozó akciók és merényleteik miatt a junta ostromállapotot hirdetett, a fővárosban pedig meghosszabbították a kijárási tilalmat. Ennek ellenére nap mint nap újabb összecsapásokról érkeznek hírek. Több ezer diákot, munkást, 'szákszervezeti aktivistát és ártatlan polgári személyt őrizetbe vettek, s — akárcsak, az Aliende kormányát megdöntő véres szeptemberi napokon, 11 évvel ezelőtt — kétezer embert egy santiagói stadionba hurcoltak. Sok ismert ellenzéki politikust a fővárostól kétezer kilométerre egy koncentrációs tálborba száműztek. PINOCHET ELLENZÉKE — amely ma már a chilei társadalom szinte valamennyi rétegét átfogja — nyíltan követeli a tábornok-elnök haladéktalan lemondását, a demokratikus szabadságjogok helyre- állítását. Juan Francisco Fresno, Santiago katolikus érseke pásztorlevélben ítélte el a katonai diktatúra túlkapásait, követelte az ostromállapot föloldását, egyszersmind bejelentette: éhségsztrájkot kezd a rendkívüli intézkedések elleni tiltakozásul1. A túlnyomórészt katolikus államban például nélkül áll az érsek kezdeményezése, de még csak hasonló esetet sem jegyeztek föl a főpapság körébői az elmúlt 11 év alatt. Bizonyos, hogy az érsek magatartása rendkívül erőteljes befolyást gyakorol a hívőik millióira, s további elszánt harcra készteti a junta ellenzékét. Jól érzékelhető, hogy nemcsak: a demokratikus szabadságjogok lábbal tiprása, hanem az egyre kilátástalanabb szociális helyzet is hozzájárul a lakosság elkeseredettségéhez. Chile gazdasága szinte a bénultság állapotába került: kis- és középüzemek százai jutnak hétről hétre csődbe. A tömeges elbocsátások miatt különösen a munkások: körében nőttön-nö a szó legszorosabb értelmében az elszegényedés. Az egyház és különböző jótékony oéM szervezetek ingyenkonyhái előtt ezrek állnak sorba, hogy napjában legalább egyszer .meleg ételhez jussanak. A JELEKBŐL ÍTÉLVE tehát a végsőkig feszült Chilében a helyzet. Olaj a tűzre, hogy Pinochet a napokban megerősítette: semmiféleképpen nem hajlandó távozni, s az ezredfordulóig meg ákárja őrizni elnöki tisztségét. Azt nem nehéz fölmérni, hogy jelenlegi állapotában a diktatúra nem lesz képes átmenteni hatalmát ily hosszú időre. De hogy a végső összecsapásra a junta s a nép között mikor kerül sor, azt ma még nem lehet világosan látni. Egy azonban bizonyos: erre csakis akkor kerülhet sor, ha a baloldali és a polgári ellenzék között a jelenleginél szorosabb együttműködés alakul ki, s a jövőt illetően a szándékokat közös nevezőre hozzák. Gyapay Dénes A „Gyors akcióerő” Új elem a francia katonai doktrínában Iszlám szabad Az egymás közötti szabadkereskedelem megvalósításáról állapodtak me,g az Iszlám Konferencia Szervezetéhez (IOC) tartozó államok kereskedelmi és gazdasági miniszterei — közölte Kaya Érdem, gazdasági ügyekben illetékes török mininiszterelnök-helyettes. Mint a sajtó képviselői(Folytatás 1. oldalról.) készítése lesz. Ennek során döntenek a napirenddel, illetve a különböző szervezeti kérdésekkel kapcsolatos ügyekben, foglalkoznak a megrendezéssel általában, és érintenek egyes tartalmi feladatokat. Az előzetes jelentkezések alapján a madridi záródokumentumot aláíró 33 európai ország, s az Egyesült Államok és Kanada mintegy 120 delegátussal képviselteti magát a tanácskozáson. A küldöttségeket többnyire diplomaták vezetik, de a tagok között helyet kap számos kulturális szakember is. Az értekezlet előkészületei a teljes eljárási egyenlőség szellemében folynak. Hermann József utalt arra is, hogy a szakértői értekezlet nem kereskedelem nek elmondta, a kereskedelmi miniszterek e törekvés jegyében egyebek között elhatározták az egymás közötti kereskedelem bővítését, a kedvezményes vámrendszer kidolgozását és termék- szabványok bevezetését, valamint a protekcionizmus megszüntetését. nyílt rendezvény, azaz a megnyitó és a záróünnepség kivételével az ülések zárt körben folynak. A végrehajtó bizottság titkára végül érintette a jövő évi kulturális fórum egyes kérdéseit is. Elmondta, hogy a helsinki, illetve a madridi találkozó hagyományainak megfelelően a budapesti konferenciaközpontban plenáris üléseken, illetve szakértői bizottságokban vitatják meg az alkotás, a terjesztés, és az együttműködés feladatait, beleértve az országok közötti érintkezés és a kulturális csere előmozdításával és kiterjesztésével kapcsolatos témaköröket. Az előzetes .tájékozódás alapján mintegy félezer küldöttet várnak a jövő év októberében lezajló európai kulturális fórumra. (MTI) Charles Hernu hadügyminiszter a költségvetés nemzetgyűlési tárgyalásán újfent hangsúlyozta, hogy a francia katonai doktrína alapja továbbra is a „nukleáris elrettentés"': a francia kormány ezentúl is a nukleáris fegyverzet fejlesztésének ad elsőbbséget. Ám a „Force d’action rapide” (röviden FAR), vagyis a francia gyorsbevetésű erő megszervezésével új elem is bekerült a doktrínába, ami a NATO-hoz való további közeledésre utal. A jövő évi francia költségvetés 995,2 milliárd frankos összkiadásából 150,2 milliárd frank jut a hadügyi tárcának. Ez 5,7 százalékos emelkedés az ideihez képest, s a francia nemzeti össztermelés értékének közel 4 százaléka. A hadügyi tárca beruházási hiteleinek legnagyobb tételét — 32,6 százalékát — az atomütőerő fejlesztésére fordítják. A francia stratégiai nukleáris fegyverzetnek három alkotóeleme van. 1. Az atomtengeralattjárók. Jelenleg öt, nukleáris rakétákkal felszerelt atomtengeralattjáró áll szolgálatban, s számuk 1985-' ben egy újabb, korszerűsített rakétákkal felszerelt tengeralattjáróval gyarapodik. A kilencvenes években egy hetediket is szolgálatba állítanak. 2. A hadászati bombázók. 36 van belőlük, 75 kilotonnás atombombákat szállíthatnak. 3. A hadászati rakétaegység. Az Albi- on-fennsíkon állomásozó stratégiai rakétaegység két kilövőállomása összesen 18 ballisztikus rakétával van felszerelve. Ez a stratégiai nukleáris erő összesen 120 megatonnás kapacitással rendelkezik. Ezenkívül vannak taktikai nukleáris erők is: 'legfontosabb elemét a 120 kilométeres hatótávolságú Plu- ton-rakéták alkotják. Ezeket a kilencvenes években az új típusú Hades-rakétákkal cserélik majd fel, amelyek hatótávolsága már 350 kilométer lesz. A francia vezettők de Gaulle tábornok óta nyomatékosan hangsúlyozzák — Mitterrand elnök sem kivétel —, hogy Franciaország, miután kilépett a NATO integrált katonai szervezetéből, fenntartja magának az önálló döntés jogát haderőinek és így nukleáris fegyverzetének bevetése felett és semmiféle, a szövetségi tagságból származó „automatizmust” nem hajlandó elfogadni. A francia stratégia alapja' és célja az — hangoztatták eddig a francia vezetők, bármilyen kormány volt is hatalmon —, hogy biztosítsa Franciaország területi integritását és azt megvédje bármilyen támadással szemben. Erre szerintük a legmegfelelőbb eszköz a francia nukleáris ütőerő, amely elrettenti a „potenciális támadót”. A francia nukleáris erőket csak akkor vetnék harcba, ha Franciaország területét közvetlen támadás érné, vagy „Franciaország létérdekeit” veszélyeztetnék. E stratégia megfogalmazói arra is utalnak, hogy e „létérdekek” közelebbi meghatározását el kell kerülni, hogy így „bizonytalanságban tartsák a potenciális támadót”. Emellett azonban mindvégig hangsúlyozták azt is, hogy Franciaország azért továbbra is tagja az Atlanti Szövetségnek és szolidáris azzal. S idén, a szárazföldi haderők átszervezésével ez az elem új, gyakorlati kifejezést is kapott a stratégiai koncepcióban. Az átszervezés során nemrég fejezték be a „Gyors akcióerő” (Force action rapide — FAR) felállítását, melynek jelentőségét Hernu hadügyminiszter is hangsúlyozta. A FAR különleges egységekből áll, létszáma 47 ezer fő, s mozgékonysága és tűz- ereje jóval nagyobb, mint más hagyományos szárazföldi egységeké. Ezek az egységek légi úton szállíthatók és nagy távolságban is gyorsan bevethetők. Feladatuk az, hogy „Európában, vagy Európán kívül” bárhol gyorsan akcióba lépjenek, ha Franciaország érdekeit valahol „veszély fenyegeti”. Hernu hadügyminiszter kijelentette: „A FAR szablya és pajzs is. Szablya, mert lehetővé teszi a közvetlen csapásmérést. De pajzsként is szolgálhat: fedezete alatt Franciaország és szövetségeseinek diplomáciája kifejtheti a szükséges erőfeszítéseket”. A Le Figaro szerint olyan eszköz a kormány számára, amely lehetővé teszi, hogy „gyorsan kinyilvánítsa a francia elkötelezettség realitását az adott helyen és időpontban, bármilyen hadszíntéren és bármilyen helyzetben”. Több kommentátor azonban arra is rámutatott, hogy a FAR-nak európai hadszíntéren való bevetése feltételezi a NATO-val való együttműködés szorosabbra fűzését. A 1’ Humanité hangsúlyozta : a FAR európai bevetése csak úgy képzelhető el, ha már előzőleg közös hadműveleti terveket dolgoznak ki a NATO-vezérkarok- kal, s e tervek biztosítják a bevetéshez szükséges had- táp-műszaki eszközöket is. A FAR felállítása tehát az eddigi katonai doktrína felborításával fenyeget. Igaz, ezt csupán a francia baloldalon tartják fenyegetőnek — a NATO brüsszeli központjában nyilván másként fogalmaznak. Dobsa János Sajtótájékoztató az európai kulturális fórumról
