Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 11., csütörtök S« BULGARIA Bolgár ős* Aki járt már Bulgáriában, tudja, szép ország. Minden évszak szép ebben az országban, én mégis a bolgár őszt szeretem legjobban. Szeretem azért, mert ilyenkor legszebb a táj, ilyenkor ontja kincseit a bolgár föld — érik a szőlő, a szilva, a dohány, a gesztenye. Ilyenkor kúszik fel a lankákra az ősz rozsdásbarna színe. Szeretem azért is, mert a bolgárok ilyenkor ünnepelnek. Az ősznek különös szerepe volt a bolgár nép legújabb kori történetében. 1918 szeptemberében Ra- domirban katonafelkelés tört ki. Ez volt az első kísérlet a burzsoázia hatalmának megdöntésére. 1923. szeptember 23-án tört ki a kommunisták vezette „Szeptemberi Felkelés”, a világ első szervezett antifasiszta felkelése. A bolgár munkások és parasztok harca akkor elbukott, a felkelést vérbe fojtották. De Deo Milev, a költő, már ekkor megénekelte: „Urak nélkül szeptember májussá szépül!” (Nagy László fordítása) S ez a májust hozó szeptember negyven évvel ezelőtt valóban eljött. 1944. szeptember 9-én, győzött a fegyveres felkelés, a bolgár nép saját kezébe vette sorsának irányítását, Bulgária elindult a szocialista építés útján. Szeretem a bolgár őszt, mert a bolgárok számára ez az évszak az ünnep, az évfordulók, az emlékezés és számvetés ideje. S az ünnepek alkalmából készített számvetés a megtett út, az elért eredmények felmérésén túl a jövőt is szolgálja. Bulgária 13 évszázados történelmében az 1944. szeptember 9-i népi győzelem óta eltelt négy évtized olyan gyors fejlődést eredményezett, hogy összehasonlításra szinte nincs lehetőség. Milyen is volt Bulgária negyven évvel ezelőtt? Elmaradott, fejletlen, szegény ország. Híres volt rózsaolajáról, dohányáról, népének szorgalmáról és maradi vezetőiről. Ipara jóformán nem volt, hiszen még a lópatkót is importálta. A mezőgazdasági termelés is primitív volt. A falvakban szinte ismeretlen volt a villany. A lakosság nagy része nyomorban élt, a munkásság egyik napról a másikra tengette életét. A német fasiszták kirabolták az amúgy is szegény országot. De a szabadság szeretete, a tudásszomj és a szorgalom már ekkor is a bolgárok jellemző tulajdonsága volt. A II. világháborúban egyetlen bolgár katona sem harcolt a Szovjetunió ellen, míg a fegyveres ellenállásban harmincezer partizán és százezernyi támogató és összekötő vett részt. — Es milyen a mai, szocialista Bulgária? A szocialista világközösség, a KGST és a Varsói Szerződés egyenjogú, aktív tagja. Konstruktív békepolitikát folytató, a népek közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködésért síkraszálló ország. Társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésében hatalmas utat megtett ország, hiszen negyven évvel ezelőtt az európai statisztikában az utolsó vagy utolsó előtti helyet foglalta el, míg nemrégiben egy japán üzletember „a Balkán-félsziget Japánjának” nevezte. Georgi Dimitrov 1948-ban, a Bolgár Kommunista. Párt V. kongresszusán, nagy feladatot állított a bolgár nép elé: „Nekünk 15—20 év alatt kell elérnünk azt, amit más népek, más történelmi körülmények mellett egy egész évszázad alatt értek el”. Pártja vezetésével a bolgár nép azóta teljesítette ezt a nagy feladatot. Az ipar termelése negyven év alatt 74-szeresére, a mezőgazdaságé pedig 3-szo- rosára nőtt. Csupán az elmúlt évtizedben 600 ezer új lakás épült fél. A gazdasági növekedés üteme viszonylag igen gyors és kiegyensúlyozott. Állandóan nő a dolgozók életszínvonala. Az orvosi ellátás és az oktatás ingyenes. Megváltozott a bolgár városok és falvak képe, átalakult a bolgár ember életmódja. A bolgár nép szilárd erkölcsi-politikai egységben köszöntötte szabad élete 40. évfordulóját. Büszke eredményeire. De azt is tudja, hogy az élet újabb és nagyobb követelményeket támaszt. A feladatok ma sem kisebbek, csupán mások, mint negyven évvel ezelőtt. A bolgár és a magyar népet hagyományos barátság fűzi össze. „Hagyományos barátságunk magasabb színvonalra emelkedett és ki- teljesedett korunkban, amikor népeink a szocializmus építésének közös útjára léptek és azon járnak” — állapította meg Kádár János egyik beszédében. Kapcsolataink alapját az a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelenti, amelyet először 1948-ban kötöttek országaink, s amelyet 15 évvel ezelőtt meghosszabbítottunk. Az idén bolgár parlamenti küldöttség járt Magyarországon, a magyar miniszterelnök pedig Bulgáriába tett hivatalos, baráti látogatást. Természetesen még mindkét országban sokat tehetünk és sokat kell tennünk barátságunk és együttműködésünk fejlesztéséért. Egymás jobb megismerését, összetartozásunk tudatosítását szolgálják a magyar— bolgár barátsági napok is. Heves megyét erős szálak fűzik a bolgár Targoviste megyéhez. Igen jók és hagyományosak a megyei népfrontbizottság és a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ kapcsolatai is. A most megrendezett jubileumi magyar—bolgár barátsági napok talán egy kicsit még közelebb hozzák majd népeinket, a hevesiek még jobban megismerik bolgár barátaikat, életüket, fejlődésüket, kultúrájukat. Így a bolgár ősz, amelyet én annyira szeretek, egy kicsit Hevesbe is beköszönt. Egymást jobban ismerve, a közös célokat és feladatokat jobban látva, mindkét nép eredményesebben dolgozhat. S barátságunk is erősebb lesz! Én ezért is szeretem a bolgár őszt, barátságunk őszét! Lengyel Károly NDK Európa legfiatalabb állama A Német Demokratikus Köztársaság. Európa legfiatalabb állama, most ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. Ez az alig valamivel több mint egy em- beröltőnyi időszak súlyos történelmi és jelentős világpolitikai események sorát öleli föl. Az ország története tulajdonképpen 1945. május 2-án kezdődött, amikor a második világháború európai hadműveleteinek végső időszakában a szovjet csapatod elfoglalták a német fővárost. Május 8-án Berlin elővárosában. Karlhorst- ban a négy szövetséges hatalom képviselőinek jelenlétében a német főparancsnokság teljhatalmú megbízottai aláírták Németország feltétel nélküli kapitulációját. Röviddel ezután. június 5-én a szövetségesek nyilatkozatot tettek közzé a fasiszta Németország vereségéről és a hatalom átvételéről. A hitleri Németországot szovjet, amerikai, angol és francia megszállási övezetre osztották. A szovjet megszállási övezetben június 10-én engedélyezték a demokratikus pártok megalakulását. Egy nap múlva, június 11-én, Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta az övezet demokratikus át- alákulásának programját. Az első és legfontosabb intézkedések a földreformra, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás a karhatalom és az oktatás demokratikus újjászervezésére vonatkoztak. Az 1946-os év volt az NDK megalakulásához vezető út második mérföldköve. Április 20—21-én Németország Kommunista Pártjának és a Németországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesülésével megszületett a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP). A párt irányadó programja: antifasiszta békés rend kialakítása és a népek önrendelkezési jogát tiszteletben tartva, közeledés a világ országaihoz. A választók 77,6 százalékának egyetértésével kisajátították a háborús bűnösök gazdaságait. Június 30-án államosították a bankokat, a kulcs ipar üzemeit és különböző nagyvállalatokat. Október 20-án. az első demokratikus választásokon a szavazatok 50 százalékának birtokában győzelmet aratott a NSZEP. A következő években megkezdődött a korszerű gazdaságirányítás megszervezése. 1949. október 7-én. megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ez a nap az NDK nemzeti ünnepe. Az új állam élére két következetes antifasisztát választottak: az NDK első elnöke Wilhelm Pieck, miniszterelnöke pedig Otto Grotewahl lett. 1950-ben az 500 tagú Népi Kamara képviselőinék megválasztásakor a szavazók 99,7 százaléka a Nemzeti Front közös jelolőlis- j tájára szavazott. A Nemzeti Front egyesítette az öt pártot és a tömegszervezeteket is. A következő év a határozott politikai intézkedések jegyében zajlott le. A hidegháború egyre inkább éreztette hatását. Felforgató elemek, szabotőrök szivárogtak át a demokratikus Berlinbe, s megnőtt a szabotázsakciók száma. Az NDK kénytelen volt az addig Nyugat-Berlin felé nyitott határait lezárni. 1964-ben az NDK barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval. Ezt követték a többi szocialista országgal kötött szerződések. 1973-ban az NDK-t felvették az ENSZ tagállamainak sorába. 1975-ben az ország már egyenjogú tagként vett részt Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencián. A helsinki záróokmány szellemében. 1983-ig az NDK több mint 200 egyezményt és megállapodást írt alá. BARLANGOK KIRÁLYNŐJE Kedves, gyönyörű, különleges. .. ilyen és hasonló jelzőkkel illetik a barlangászok, de a laikusok is az ochtini aragonitbarlangot. Ez a Szlovák-érchegység egyetlen barlangja. A közeli Szlovák-karszthegység mind kiterjedését, mind karszt-képződményei- nek gazdaságát illetően. Európa legfigyelemreméltóbb karsztvidékei közé tartozik. Az Ochtini aragonitbar- lang létezéséről régebben senki sem tudott. Véletlenül bukkantak rá. Két jolsvai bányász fedezte fel, amikor 1954-ben geológiai kutatóaknát mélyítettek. A barlang mintegy 80 méteres föld alatti mélységben fekszik, hosszúsága háromszáz méter. A nyilvánosság számára 240 méternyi szakaszát tették hozzáférhetővé, persze, alapos kutatói és rendezési munkálatok után, ami 1972-ig tartott. Jelenleg a világon három ilyen felfedezett és hozzáférhető aragonitbarlangot ismerünk (a másik kettő Mexikóban, illetve Argentínában van.) A barlang díszei fantasztikus virágok, fűcsomók, excentrikus aragonitkristály- tűk, amelyek minden irányban szétágaznak. E különleges díszek ötvözete a barlang mennyezetének közepén húzódik, s néhol az éjszakai égbolt csillagaira emlékeztet. Ezért is kapták a barlang egyes részei a Csillag-terem és a Tejút elnevezést. Az aragonit-kép- ződményeken kívül találunk itt cseppkő-képződA barlangba majdnem 150 méter hosszú beton alagút vezet, hogy megőrizzék a 7—10 fokos hőmérsékletet, s a levegő 95 százalékos nedvesség- tartalmát. A képen: a Csillagterem boltozata az éjszakai égbolt csillagzataira emlékeztet (Foto: ORBIS—KS1 ményeket is, többnyire sztalaktitok és színtér-tavak formájában. Egyedülálló természeti ékességnek tartják a barlang falainak márványburkolatát, amely tiszta fehér, szürkés vagy vörösbe hajló márványkőből van kiképezve. A szlovák barlangoknak erről a királynőjéről azt mondják, csodáiéihoz kegyelmes, de kegyetlen is tud lenni. Hatalma elsősorban az aragonitban lévő sztroncium iónos radioaktív sugárzásban rejlik. Bebizonyították ugyanis, ha az emberi szervezet hosszabb ideig vám kitéve a sugárzásnak, az elpusztítja a vörös vérsejtjeit és meddőséget okoz. Súlyos megbetegedés azonban csak azt fenyegeti, aki titokban, lakása díszéül arabonitdarabkát vinne haza magával. A barlang látogatóinak a sugárzás nem árthat, attól nem kell félniük. Sőt a rövidebb ideig tartó látogatás igen jót tesz az asztmában és a felső légzőutak más megbetegedéseiben szenvedőknek. Az ochtini-barlang felfedezője azt állítja, hogy amikor először szálltak le, még további igen szép folyosókon és üregeken át haladtak. A szlovák barlangászok most keresik a barlangnak ezt az „elveszett” részét is. Ki tudja, éppen a torlaszok „ mögött rejtőznek a barlang legszebb kincsei. Az ochtini csoda SZOVJETUNIÓ Grigorij Csuhraj a békéről és a háborúról Grigorij Csuhraj, az ismert Lenin-díjas szovjet filmrendező alkotóművészetének egyik sajátossága az, hogy a minden embert érzékenyen érintő kérdéseket a személyes sors tükrében nagy meggyőző erővel ábrázolja. Emlékezetes filmje, a Ballada a katonáról művészi válasz is: az ifjúkort megrabló háború elítélése. Ismeretes az a filmje is, amelyben nyugati fővárosokban kérdezte meg az utca emberét, mit jelentett számára a második világháború. A magyar televízió is bemutatta ezt a dokumentumfilmet Emlékezet címen. Az APN munkatársának, Nonna Zvjagi- nának adott interjújából közlünk részleteket. — Grigorij Naumovics, az ön Emlékezet című filmjében hallhattuk, hogy Nyugaton az emberek szemléletében szinte csak epizódszerű eseményként él a második világháború. Nálunk a Szovjetunióban és a szocialista világban ugyanakkor nemzedékek nőnek fel annak tudatában, hogy a világon a legszörnyűbb dolog a háború. Mit gondol, miből adódik ez a nagy különbség? — Az embereknek általában rövid az emlékezetük. De azt mégsem gondoltam, hogy ilyen nagyon rövid. A stábbal Párizs és London utcáin meg-megállítottunk embereket. Sztálingrádról kérdeztük őket. Párizsban van egy tér, a Sztálingrád tér. A legtöbb ember semmit sem tudott Sztálingrádról. csak azt, hogy van egy ilyen tér. és most éppen azon járnak. Pedig ez a film akkor készült, amikor még nem gyógyultak be teljesen a hitlerfasizmus ütötte sebek, s a háború résztvevői is viszonylag fiatalok voltak még. De nem csak az emberi emlékezet sajátosságairól van itt szó. A nevelésről is. Hogyan, mire nevelték ezek az országok a könyvekkel, a tömegtájékoztató eszközökkel az állampolgáraikat? Hamburgban, egy iskolában megkértem az igazgatót, engedné meg, hogy egy, csak egy kérdést feltegyek az iskola tanulóinak. Szívesen megengedte. Bementünk az egyik osztályterembe. Olyan tíz—tizenegy éves fiúcskák ültek benne. Megkérdeztük tőlük: — Gyerekek, szerintetek ki kezdte a második világháborút? Kedvesen felelték: — Az „oroszok!” Nem bűnösök ezek a gyerekek. A felnőttek vezetik félre őket, akik nagyon is jól tudják az igazságot. A világon sok olyan erő létezik, amelyik saját céljai érdekében a történelmet is meghamisítja. Ha egy ember emlékezik hamisan, magát fosztja meg a hasonló veszedelem elkerülésének lehetőségétől, ám ha egy egész nép emlékezetéből esik ki az igazság, ez az egész népet megfosztja attól, hogy helyesen ítélhesse meg saját veztőinek tevékenységét. Amikor a Ballada a katonáról című filmemmel Cannes-ban voltam, még a hatvanas években, láthattam svéd filmes kollégáim munkáját, a Hitler élete című dokumentumfilmet. A filmen, többek között, tehetségesen és lelkesítő erővel mutatták meg a szovjet hadseregnek a fasiszta hordákkal vívott küzdelmeit. Nem sokkal később aztán az Egyesült Államokban, San-Franciscóban újra találkoztam ezzel a filmmel. Türelmetlenül vártam, mikor következnek már a számomra ismerős részek, mert szerettem volna, ha látják Grigorij Csuhraj (Fotó: MTI — Friedmann Endre felvétele — KS) az amerikaiak. De az általam ismert és várt részletek egyszerűen nem szerepeltek a filmben! Fogták... és kivágták azokat a részeket, amelyek a szovjet harcosokról, a Szovjetunói erőfeszítéseiről szólnak! Viszonylag nem régi dolog hogy az Egyesült Ál mokban a televízió egy sokrészes sorozatot adott a második világháborúról. Ez volt a címe: Ismeretlen háború. Arról szólt, hogy milyen harcot folytatott népünk a fasiszta hódító ellen. Ismeretlen háború? Nos, valóban nem ismerik ezt a háborút. Nyugaton negyven esztendőn át elhallgatták az igazságot rólunk, mivel ez számukra nem volt kívánatos. — Grigorij Naumovics. ön már öt esztendeje tagja a Szovjet Védelmi Bizottságnak. Mivel foglalkozik ott? A békéért való erőfeszítés tevékenység nem kötelességem, nem foglalkozás, de azt mondhatnám, hogy állampolgári tisztesség kérdése mindenki számára. Mert mindnyájan egymás földijei vagyunk. Nem véletlenül fogalmazok így. Egy kis bolygón élünk, egy élethez tartozunk. S ezt fenyegeti a háború. Mint művész. ezt szeretném tudatosítani, megéreztetni mindenkivel.
