Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kritika „Kritika kell közöt­tünk. .. kemény kritika, de részre hajlatlan, de igazságos!” — írta a múlt században Bajza József. Az azóta eltelt emberöltők alatt az újért, a haladásért mun­kálkodók és küzdők tűz­ték zászlójukra, vésték el­méjükbe és szívükbe a ta­nítást. Vállalván a cseppet sem népszerű szerepet, amely gyakran az olyan önálló véleménnyel bíró emberek osztályrésze, akik hangot is adnak meggyő­ződésüknek. Ügy tűnik, az utóbbi években a bírálat elsősor­ban kulturális életünknek vált elengedhetetlen részé­vé, más szóval ott csepere­dett nagykorúvá. Néhanap­ján talán túlságosan is sok szubjektív „gondolatfo­lyam” lát napvilágot kü­lönböző lapok hasábjain S amennyire elharapódzott, mondhatnánk már-már di­vattá vált a színház, a könyv, a film és a művé­szeti rendezvények bírála­ta, vagy néhány, társadal­munkat foglalkoztató kér­dés véleményezése, oly mér­tékben csökkent ez a haj­lam — a „szólj igazat és betörik a fejed” mondás­ra való hivatkozással — néhány kisebb, szűkebb kö­zösségben. Pedig hiba volna ebből arra következtetni, hogy olajozottan és probléma- mentesen mennek kisebb- nagyobb, de mindenképp fi- ' gyeimet igénylő dolgaink! Manapság mintha egyre többen csatlakoznának a „ne szólj szám, nem fáj fe­jem” mozgalomhoz. Sokan nemtetszésüket, egyet nem értésüket csupán olyan je­lenséggel szemben merik kinyilvánítani, amelyet ko­rábban „magasabb fóru­mok” is kifogásoltak. így biztos, hogy nem tartja őket senki sem kákán cso­mót keresőknek. Akad azért ellenkező példa is. A napokban egykori diákom amiatt dohogott, hogy fi­gyelembe sem veszik spe­ciális szakmai képzettségét, pedig ő még azt a munka- területet is megnevezte — ahol jobban — hasznosít­hatná ismereteit. A válasz — igencsak mellbevágó volt: vékonyabb boríték prémiumosztáskor és egy jóindulatú komformista ta­nács: „Nem kell mindent észrevenni, öcsi!” Valószí­nű, egy életre sikerült a „meggyőzés”. Gyakorta szemükre vetik a sajtó munkatársainak is, hogy „rosszmájúan” kriti­zálnak egy-egy intézkedést, döntést. Ügymond, nem tudják a döntéshozók he­lyébe képzelni magukat. Az viszont „az utólagos rekla­málóknak” nem jut az eszükbe, hogy annak a bi­zonyos érmének több olda­la is van... Pedig a kriti­ka vitát szül, s a jól felké­szült szakemberek vitája út a jobb megoldásokhoz. A félreértések elkerülésé végett korántsem a min­dennel és mindenkivel szemben megalapozatlanul véleményt mondó intriku- sokat hiányoljuk. Sokkal inkább a meghittebb, őszin­tébb, nyíltabb közérzetért aggódó józan bírálók párt­ját kívánjuk fogni, olyano­két, akik véleményüket ugyan nekünk szánják, de j ä az olyan, hogy fiaink és í | leányaink is tanulhatnak j I belőle... KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. október 9-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtárs elnökletével 1984. október 9-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tikárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tag­jairól. Dabrónaki Gyuláról és Závodi Imréről. A Központi Bizottság — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, — Németh Károly elvtársnak a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében ifjúságpolitikai kérdésekről, — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az országgyűlés és a tanácsok tevékeny­ségéről tárgyalt. A Központi Bizottság a beterjesztett jelentéseket és javaslatokat elfogadta. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét, és meg­állapította: 1. Az elmúlt időszakban a feszült nem­zetközi helyzetben nem következett be javulás. A fegyverkezési versenyben érde­kelt imperialista körök folytatják a kato­nai erőfölény megszerzésére irányuló po­litikájukat. Emiatt fokozódik a katonai és politikai szembenállás, az erőegyensúly, a fegyverzetek mind magasabb szintjén jön létre. A Központi Bizottság aláhúzta: az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai ér­demi választ adnának a szocialista orszá­goknak a fegyverkezési verseny korláto­zását. a katonai -erőszak kiiktatását, a bi­zalom helyreállítását célzó kezdeményezé­seire. Különösen fontos lépést jelentene, ha a Szovjetunió javaslatának megfelelően tárgyalások kezdődnének a világűr kato­nai célú felhasználásának megakadályozá­sáról. s ennek előmozdítása érdekében fel­függesztenék az ilyen kísérleteket. A Központi Bizottság üdvözli a Szov­jetunió külügyminiszterének az Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbeszélé­seit. A továbblépés lehetősége döntően at­tól függ. hogy az amerikai vezetés viszo­nozza a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szovjet készséget, és tettekkel támassza alá a nyilatkozataiban hangoztatott meg­egyezési szándékát. A Magyar Népköztársaság nagy jelen­tőséget tulajdonít a bizalom- és biztonság- erősítő. valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferenciának. Szövetségeseivel együtt mindent megtesz, hogy a tárgyalásokon az egyenlő biztonság követelményének megfelelő, az államok közötti bizalmat erősítő megállapodások szülessenek. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a béke megvésédéhez. a nemzetközi biz­tonság megszilárdításához, az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez és továbbfej­lesztéséihez szükség van a szocialista és a tőkésországok közötti folyamatos, érdemi párbeszédre. Nagyra értékelte a szocialista országok kezdeményezéseit a rendszeres érintkezés és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fenntartására; megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság is folytatja ez irányú erőfeszítéseit. Európa valamennyi népének érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a milita- rizmus újjáéledése ne veszélyeztesse a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok, köztük a két német állam viszonyát, az egymás szuverenitásának, társadalmi be­rendezkedésének tiszteletben __ tartására épülő együttműködés továbbfejlődését. 2. Pártunk és kormányunk a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményeinek vissza­szorításához alapvető fontosságúnak tart­ja a szocialista országok egységének, vé­delmi képességének erősítését, külpolitikai lépéseik összehangolását, s a nemzetközi osztályharc. valamint a szocialista társa­dalom építése során felmerülő új elméleti- politikai kérdések megválaszolását. Ezeket a törekvéseket jól szolgálták a szocialista országok testvérpárjaival folytatott rend­szeres munkamegbeszélések és találkozók. Országaink és pártjaink internacionalis­ta kapcsolatait népeink testvéri barátságát fejezte ki a magyar párt- és kormánykül­döttség résztvétele Lengyelország. Romá­nia. Bulgária felszabadulása 40. évforduló­jának és a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulása 35. évfordulójának ün­nepségein. 3. Pártunk képviselői több testvérpárt küldöttségével folytattak megbeszéléseket. (Folytatás a 3. oldalon.) Magyar—bolgár barátsági napok — Targo* viste komszomoldelegáció megyénkben Negyven év—képekei A hevesi városi tanács előcsarnokában Maria Belcseva nyi­totta meg a Bulgária 40 évét bemutató kamarakiállítást (Fotó: Kőhidi Imre) Hevesen folytatódott teg­nap a magyar—bolgár ba­rátsági napok eseménysoro­zata, amelyet a Hazafias Népfront megyei és helyi bi­zottságai szerveztek a test­véri ország felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból. Maria Belcsevát, a bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igaz­gatóhelyettesét a dél-hevesi városban Varga István nép­fronttitkár — valamint He­ves több vezetője — köszön­tötte és tájékoztatta az itt élők munkásságáról, béke- mozgalmi tevékenységéről, mindennapjaik eredményei­ről, gondjairól. A baráti be­szélgetést követően Maria Belcseva megnyitotta azt a fotókiállítást, amely Bulgá­ria 40 békés évének tükre. Beszédében többek között kiemelte: — örömmel jöttünk el fia­tal városukba, hogy együtt emlékezzünk a bolgár nép nagy ünnepére, az 1944-es felszabadulásra. Azóta negy­ven békés esztendő telt el, s ezeket az éveket dokumentál­ják a kiállítás képei is. Sze­retném felhívni a figyelmü­ket az egyik fényképre, amely a „Béke zászlaja" ne­vet viselő emlékművet ábrá­zolja. Ez az obeliszk arról híres, hogy minden baráti ország küldött az építéskor egy kis harangot, így ott szó­lal meg az ünnepeink alkal­mából az emberiség békéjé­ért a magyaroké is... A kis tárlat megtekintése után, a bolgár vendég prog­ramja a mezőgazdasági to­vábbképző intézetben foly­tatódott, ezt követően pedig koszorúzási ünnepségre ke­rült sor: Maria Melcseva le­rótta kegyeletét Malinovszkij marsall emlékműve előtt. A hevesi ismerkedőkörút egyébként a helyi háziipari, valamint településtörténeti kiállítás megtekintésével ért véget. (Folytatás a 3. oldalon) INTÉZKEDÉSEK A RENDKÍVÜLI HELYZETBEN Késik az őszi vetés és a betakarítás Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az idei rendkívüli időjárás miatt rendkívüli helyzet ala­kult ki a mezőgazdasági munkák során. Noha a májusi, jú­niusi időjárási viszonyok kedvezően hatottak a kalászos ga­bonafélék fejlődésének, ezzel szemben az őszi érésű, meleg­igényes növények gyarapodása lassúbb a tervezettől, és há­romhetes eltolódás van. Az elmúlt napokban a várttól több csapadék áztatta a határt, amely ugyan kedvező a talajmun­kákra, de késlelteti a betakarítást. Emaitt a tennivalók tor­lódnak és a tervezettől csaknem egy hónappal kevesebb idő áll az üzemek rendelkezésére a betakarításnál. Az így kiala­kult helyzetben a szükséges intézkedésekről tartott sajtótá­jékoztatót szerdán délelőtt Budapesten dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Elmondta, hogy a közös gazdaságokban ezekben a napokban áttekintik az őszi üzemi terveket, és rangso­rolják a teendőket. Első he­lyen áll a munkák között a talajelőkészítés, valamint a búza és az árpa vetése. Ebben az évben is a nagy szárazság miatt középpont­ba kerültek a korszerű ta- lajművelési módok, amelye­ket a termelési rendszerek irányításával folytatnak a gazdaságok. A kalászosok vetése még az elején tart. Ezért most mindent el kell követniük az állami gazda­ságoknak. a termelőszövet­kezeteknek. hogy nyugodt légkörben és optimális idő­ben földbe kerüljön a jövő évi kenyérnekvaló. A betakarítás is nagy szervezettséget igényel, kü­lönösen. hogy a cukor- és a konzervgyárak a követke­ző időszakban folyamatosan és elegendő nyersanyaghoz juthassanak. A burgonya és a silókukorica gyűjtése jó ütemben halad. Gyorsíta­ni kell azonban a cukor­répa. a napraforgó és a késéssel beérett szemes ku­korica betakarítását. A sok eső miatt az üzemeknek fél kell készülniük a szárításra, sőt a nedves tárolásra is. A zöldségfélék közül a pap­rika. a paradicsom és az (Folytatás a 3. oldalon) Váratlan, súlyos vereség Tegnap, szerdán — tekintettel arra, hogy a magyar válogatott egy hét múlva a hollandokkal játszik VB-se- lejtező mérkőzést — újabb fordulót rendeztek a labda­rúgó NB I-ben. Az egriek a békéscsabai vereség után a Zalaegerszeggel játszottak, szinte sorsdöntőnek mondható mérkőzést. A két gárda összecsapása váratlanul, de an­nál biztosabban a ZTE győzelmével végződött. eredmények: Eger—ZTE (1—4, Pécs—SZEOL AK 3—0, Vasas—FTC 1—1, Debrecen—Tatabánya 1—0, Vidoton —Haladás 2—0, Rába ETO—Békéscsaba 3—1, Csepel— MTK VM 2—0, 0. Dózsa—Bp. Honvéd 0—0 Soós Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents