Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 31., szerda Őszinte eszmecserék A harmadik legnagyobb az országban Ami a BNV-díj mögött van... Jön a Mese és a Dáma Jó néhány éve már, hogy visszatérő résztvevője az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárnak a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. A fogyasztási cikkek tavalyi seregszemléjén például a Bélapátfalván készített mézes tortalapcsalád BNV-díjat kapott. Ez gyorsan megnyerte a fogyasztók tetszését, és kedvelt cikk lett. A vállalat most az őszi kőbányai vásáron ismét ott volt. ahová 30 féle sütő- és édesipari terméket vittek el. A siker ezúttal sem maradt el, hiszen a bemutatkozó Heves megyei üzemek, vállalatok, szövetkezetek közül a sütőipariak BNV-díjban részesültek, az ízlésesen csomagolt Konzum háztartási kekszért. íme a sütő- és édesipari vállalat termékkollekciója, közötte a BNV-díjas Konzum keksz is. (Fotó: Perl Márton) Ember és ember kapcsolata mindig alapvetően fontos volt a párt történetében. A párbeszéd — amelynek során ki-ki őszintén elmondja véleményét — a politikai mimika elengedheted len eleme, s tükre is lehet annak. Ebbe a tükörbe néznek bele a pár talapszerve - zetek, amikor a vezetőségek tagjai elbeszélgetnek az álapszervezetek tagjaival. Ezekben a hetekben kerül sor az egyéni beszélgetések legtöbbjére, hiszen a beszámoló párttaggyűlések sorozata — ezeket követően — november -tizenötödikétől kezdődik, és tart egy hónapigAz alapvető téma a XII. pártkongresszus óta végzett munka értékelése. Mégpedig —- és ezt külön hangsúlyozni kell — helyi értékelése, hiszen ahány pártalapszer- vezet, annyiféle munkahelyi vagy lakóhelyi közösség mindennapjairól van szó. Évek, évtizedek óta együtt dolgozó, vagy együtt élő embereket jelentenek ezek a kommunista közösségek, ahol a vezetőség tagjai sokszor szinte családias kapcsolatban vannak az alapszervezeti tagokkal, s joggal érzik úgy: nyitott könyv számukra a másik ember. De vajon a mindennapi rohanásban mennyire volt idejük olvasni ebből a nyitott könyvből? Hiszen a titkárnak és az „egyszerű” párttagnak egyaránt megvan a maga dolga a műhelyben, vagy a földeken, az íróasztal mellett, vagy a tanári katedrán, a pult mögött, vagy a műtőasztalnál. Életünk mai tempója ritkán ad alkalmat elmélyült beszélgetésre. Pedig sok olyan párttag van, aki évekig nem kér szót a nyilvánosság előtt, ám ha kettesben, hármasban leülnek vele bé- szélgetni, kiderül, hogy na- gyonis határozott véleménye van mindenről, okosan érvel, s észrevételei megszívlelendők. Az is kiderülhet, hogy súlyos gond nyomasztja, amelyről nem akart a nyilvánosság előtt beszélni, de ha emberséggel melléállnak, örömmel fogadja a segítséget. Sokszor előfordul, hogy egyszerű félreértés, jelentéktelennek tűnő mellőzés tesz passzívé olyan embereket, akiknek koráhban lételemük volt a közösségi munka; az, hogy mások Ügyes-bajos dolgával törődjenek. Az őszinte beszélgetés tisztázhatja a félreértéseket, orvosolhatja az esetleges sérelmeket. Mondanivaló akad mindenütt, a párttagok elvárják, hogy véleményüket megkérdezzék, hogy a kölcsönös nyíltság és bizalom légkörében fejthessék ki álláspontjukat. Arról is, hogy milyen tekintélye van a pártalapszervezetnek. hogy miként alakult a kommunista közösség élete, munkája a legutóbbi pártkongresz- szu's óta, hogy miképpen tudott hatni a környezetében élő pártonkívüliekre. Hogy milyenek a párttaggyűlések, hogy miként lehetne erősíteni a pártcsoiportok szerepét, vagy például, hogy milyen információk birtokában lehetne növelni a politikai meggyőződés hatékonyságát. Arról is őszintén kell beszélni ezeken az eszmecseréken. hogy a vezetőség miként ítéli meg a párttag tevékenységét, pártmegbízatásának teljesítését; véleményt cseréin; arról, mennyire képviseli a párt politikáját a vitákban, vagy megima- rad-e a kívülálló kényelmes szerepében. Lényeges kérdés, hogy a kommunistát milyen kapcsolat fűzi pár- tonkívüli társaihoz, hogy mennyire ismeri, s menynyire igyekszik befolyásolni azok véleményét. Tanulságosak lehetnek a pártvezetőségek számára az új párttagokkal folytatott beszélgetések, s érték« észrevételei lehetnek az eltérő sajátosságú más alapszervezetekből érkezett kommunistáknak is. Az újonnan felvett és a máshonnan érkezett párttagok véleménye sem nélkülözhető a folytonossághoz, s a folyamatos megújuláshoz. 1. E. Ennek azonban története van, amelyet már a vállalat központjában Szipszer Imre igazgatóval idézünk fel. — Nagy volt az örömünk — mondja nem kis büszkeséggel —, amikor a díjat átvettük, hiszen szép elismerést jelent az itt dolgozó kollektívának. Persze sok munka előzte meg. Három évvel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy kekszgyárat létesítsünk. Ennek érdekében a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezettel, valamint a Budapesti Zamat-, Kávé és Kekszgyárral társulást hoztunk létre. Ügy állapodtunk meg, hogy közös erővel Halmajugrán, a detki szövetkezet telephelyén építjük meg az édesipari üzemet 50 millió forintért. Nos ez tavaly el is készült, és a budapesti vállalat biztosított hozzá két komplett kekszgyártó vonalat, valamint technológiát is adott, és betanította a munkásokat. Ezenkívül vállalta a termékek értékesítését is. — Mennyire garantálják a minőséget? — Nos Halmajugrán a Győri Keksz- és Ostyagyár, valamint a Budapesti Zamat-, Kávé és Kekszgyár mellett rövid idő alatt létrehoztuk az ország harmadik legnagyobb édesipari üzemét, ahol jelenleg 120-an dolgoznak, kilencvenen nők. Minden elismerést megérdemelnek azért, hogy gyorsan és eredményesen elsajátították a gyártási folyamatot. Ennek köszönhető, hogy alig félév alatt megfelelő minőségi szintet értünk el, amit bizonyít a BNV-díj is! Az idén például háromezer tonna kekszet és linzert készítünk, amely het- ven-nyolcvan milliós árbevételt jelent, 12 milliós nyereség mellett. Az esztendő első nyolc hónapjában például 50 milliós bevétel mellett hét és fél millió eredményt tudhattunk magunkénak. Jelenleg hétféle termékünket három csomagolási rendszerben jelentetjük meg: dobozokban, alufóliában, és folpack csomagolásban. Ezek tetszetősek és a versenyképességet is fokozzák. — Miként jellemzi a BNV- díjas terméküket? — Mindenek előtt azzal, hogy a korábban hiánycikklistán szerepelt háztartási kekszet pótolja. ízre is kellemes, emellett a tetszetős csomagolása révén is hamar kivívta a fogyasztók elismerését. Olcsó árú, és jelentőségét az is fokozza, hogy importot helyettesít. Év végéig kétezer tonnát gyártunk belőle. Miután nagy az igény iránta, később megfelelő piackutatással exportálni is szeretnénk, így a termelését is növeljük, és jövőre várhatóan háromezer tonnát készítünk. — Lesznek-e újabb cikkek Halmajugráról? — Az a kockázat, amelyet a társulás létrehozásával vállaltunk, bizonyosan mondhatom; hogy megérte, mert alapvetően a hazai élelmiszerellátást javítjuk cikkeinkkel. Szándékunk, hogy minél több jó minőségű száraz és mártott kekszet, illetve linzert hozzunk forgalomba. Gyártmányfejlesztéseink is erre irányulnak. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat azzal segíti munkánkat, hogy olyan lisztet biztosít, amely alacsony sikértartalmú, de kiváló minőségű keksz nyersanyagaként szolgál. Most az esztendő utolsó negyedében jelenik majd meg az üzletekben a Halmajugráról kikerülő, dobozokba csomagolt Mese elnevezésű mézeslinzer, valamint az alufóliába tett Dáma minőségi keksz is. A következő időszakban a verseny tovább fokozódik, és ebben szeretnénk résztven- ni. 1985-ben már 4—4500 tonna terméket készítünk. Bízunk a halmajugrai üzemben dolgozókban, hiszen már eddig is bizonyítottak! Ennek tudatában jövőre részt- veszünk az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, valamint vásáron, illetve az őszi BNV-n is. Ezek jó lehetőséget kínálnak a folyamatos megméretéshez, ' hogy szakmailag hol tartunk és mennyire álljuk a versenyt. Mentusz Károly Kolacskovszky Lajos: Az új rend bölcsőjénél IX/2. Eszeveszett menekülés A szovjet csapatok Tiszafürednél november 11-én keltek át a folyón. 1919-ben a romának szintén Tiszafüred felől vonultak fel a megye elfoglalására. Az átkelés után a Vörös Hadsereg egyik része Heves, másik Erdőtelek felé kanyarodott. Heves is, Erdőtelek is november 14-én szabadult fel. Erdőtelek északi és északnyugati részében erős gyalogsági és ágyúharc dúlt. 240 lakóház megsérült, ezek közül 78 súlyosan. Tizenegy épület lakhatatlanná vált. Találat érte a községházát, a leventeotthont, az egyik iskolát. Négy férfi és egy nő meghalt. • Hevest Endrédy Emil főjegyző. H. Kovács Ferenc bíró és Géresy János, a polgárőrség parancsnoka adta át a szovjet csapatoknak. Míg ezek történtek. a Keleti-Kárpátok szorosait védelmező magyar hadsereg helyzete válságosra fordult. Tartani lehetett, hogy már a vasúti fővonalig előrenyomult oroszok a honvédsereget teljesen elvágják a mögöttes országrészekről. A mármarosi magyar hadsereg tehát eszeveszett gyorsasággal hátrált Budapest felé. Egy része Lillafüred felől, a Bükköíl át, a másik (a zöm) Mezőkövesden és An- dornaktályán keresztül iparkodott Egerbe eljutni, innen akarták tovább folytatni az útjukat Egerbakta, Pétervására felé. .1919 nyarán a Tokajtól visszavonuló magyar Vörös Hadsereg is ezt, az Egeren keresztülvezető utat választotta. Napokon át éjjel-nappal szakadatlanul folyt a nagy hurcolkodás. Fegyveres és fegyvertelen katonák — magyarok, szlovákok vegyest —, leventealakulatok, lerongyolódott zsidó munkaszolgálatosak, némán, csüngő orral meneteltek végig a városon, közéje szorulva a csapiatoknak egy-egy birkanyáj. illetve rideg gulya, elgyötrődve, csontig lesoványodva az éhezés és az örökös hideg eső miatt; a hintókon menekülő urasá- gok, vöröskeresztes autókon a betegek hering módjára összepréselve kínlódtak; aztán mindenféle szekerek következtek, teletömítve szalmazsákkal, lepedővel, papiam nal, pokróccal, ágyalkatrészekkel. A trénnek se vége, se hossza. A kocsisok azonban vígan vannak, kurjongatnak, rikoltoznak; ami kocsmát előtaláltak az úton, azt mind kifosztották. A hirtelen összeszedett portékának, jószágnak persze. harmadrésze sem jutott el a Dunántúlra. A katonák a lepedőket, a pokrócokat, a bútorokat az előtalált falvakban mind elkótyavetyélték élelemért, borért, dohányért. A szekerekre rakott hivatalos iratokat (egész levéltárak anyagát) egyszerűen kisep>erték az útra, a sárba, a latyakba. A Lillafüred felől érkező katonák a magukkal hozott gulyát Felnémeten éjszakára beterelték a hordógyár udvarába. Az állatok, kitéve a hideg eső ostromának, egész éjjel szánalmasan bőgtek reggelre hét pusztult el közülük. Az Erdőtelekről, illetve Hevesről kimozduló szovjet csapatok november 25-ig végig megszállták a keleti vasúti fővonal Heves megyei szakaszát. Füzesabony november 16-án, Vámosgyörk november 17-én. Hatvan november 25-én szabadult fel. A várost Monostory főjegyző adta át. a bevonuló vörös katonaságnak. Füzesabony e harcok során is, de a megelőző repü- lőtámadások miatt is, különösen sokat szenvedett. 98 lakóház vált lakhatatlanná, a templom tornya ledőlt, a Földművelésügyi Minisztérium által nemrég létesített gabonatárház tönkrement. szinte a Futura raktára. amely igen nagy terménykészlettel rendelkezett. 53 civil meghalt. Az állatállománynak kb. 70 százaléka pusztult el. A harc Füzesabonyról átterjedt Besenyőtelekre, sőt Dormándra is. Besenyőtelken a házaknak kb. a föle ésp>edig 190 épület rongálódott meg. Dormándon 188 otthon vált lakhatatlanná, közülük 75 teljesen tönkrement. Mindössze 43 maradt épen. A templom és a községháza is megrongálódott. Vámosgyörkön tűzvész és bambatalálat miatt tíz lakóház pusztult el, 12 mellék- épülettel. Többé-kevésbé megrongálódott 64 ugyancsak 12 melléképülettel. Az ablakkár 50 százalékos. A templom orgonája is elpusztult. Jelzierszky községi főjegyzőt sprapnelszilánk ölte meg. Az ugyancsak fővonal melletti Adács községben két lakóház és egy mellékhelyiség dőlt romba. 195 lakóház és 32 melléképület megrongálódott. A különben németérzelmű plébános attól való félelmében, hogy a vörös katonák megleckéztetik, gazdasszonnyá- val együtt felmetszette a karján az ütőeret és mielőtt segíthettek volna rajta, elvérzett. Az asszony szintén. A Vörös Hadsereg Eger, Sírok. Gyöngyös, Pásztó felé mindenütt a vasúti szárnyvonalak mentén erőszakolta ki magának az előbbrejutást. Füzesabony után rögtön Makiár következett. Ez november 17-én szabadult fel. Először kozák lovasság, azután gyalogság vonult be a községbe. Az idevalósi templomot még gróf Eszterházy Károly püspök építette az egri vár köveiből. Az elvonuló németek ezt minden különösebb ok nélkül, alávaló módon felrobbantották, ugyancsak elpusztítoták a két malomzsilip>et. A makiári templom után a nagytályai református templommal is végeztek. A mátrai vasútvonal mentén Kál alig szenvedett, Kompolton az urasági lak rongálódott meg, Kápolnán mindössze hét ház sérült meg. Aldebrőn 15. Feldebrőn két lakóház vált lakhatatlanná. Aldebrőn 8-an, Feldebrőn ketten haltak meg; a sebesültek száma itt is amott is jelentékeny. Verpeléten a háború 246 házban tett kisehb-na- gyobb kárt. 31 épület lakhatatlanná vált; a vasútállomás súlyosan megrongálódott. Tamaszentmárián 15 ház összedőlt, 130 megsérült. Kisnána sem úszta meg szűzen a nagy háborút. Legtöbbet szenvedett Tófalu. Itt a házak kétötöde vált lakhatatlanná. Megyénkben nincs még egy község, amely úgy elpusztult volna, mint Tófalu. ■ Vámosgyörk, mint láttuk, november 17-én szabadult fel. Másnap már Gyöngyös is a szovjet csapatok kezében volt. Nagyréde, Atkár, Vécs, Detk, Abasár, Pálos- vörösmart csak kisebb károkat szendvedtek. A németek sehol sem fejtettek ki komolyabb ellenállást; annál hevesebben tombolt a harc Gyöngyösoroszi környékén. Itt még a Sztálin-orgonákat is megszólaltatták. Eközben egyre nyilvánvalóbbá vált hogy a németekkel összeszövetkezett nyilasok harc nélkül nem fogják feladni a fővárost. A Vörös Hadsereg így persze kénytelen a főváros hosszabb ostromára felkészülni. A Budapest ellen felvonuló hadak egyik parancsnoki székhelye Heves lett, a másik Erdőtelek. Hevest december 17-én teljesen kiürítették. Civilek oda csak március 17-én térhettek vissza. Erdőteleknek a fele polgárságát lakoltat- ták ki. A parancsnokság a községházát foglalta le. Az elöljáróság egyik kisgazda konyhájába szorult a gazda maga is a konyhán lakott. 1945 január 28-án még mindig 1500 vörös katona táborozott Erdőtelken. A szovjet repülőalakulatok részére Nagyfügeden, Kará- csondon és Atkároni létesültek megfelelő repülőterek. Atkáron emiatt 18 lakóházat és melléképületet le kellett bontani. Az idevágó közmunkák 9 községet foglalkoztattak állandóani. Nagyfügeden, Karácsondon, Atkáron az állandó katonai létszám 1200—1200 volt. (folytatjuk)
