Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 30., kedd S. Az Óbudát szegélyező dombok egyik teraszán, a pompás barokk épületben levő múzeumban őrzik a Budapesti Történeti Múzeum rendkívül gazdag új- és leg­újabb kori gyűjteményeit. Grafikákat, festményeket, szobrokat, fotókat, térképeket ipartörténeti emlékeket, kü­lönböző műtárgyakat és do­kumentumokat 1686-tól nap­jainkig. A Kiscelli Múzeumban van Budapest egyik leggaz­dagabb képzőművészeti gyűj­teménye. Bár a Fővárosi képtár anyagának zöme 1957-ben a Nemzeti Galé­riába került, egy részét, a várostörténeti témájú mű­veket visszakapta a Buda­pesti Történeti Múzeum, s azóta is jelentős vásárlások­kal bővüli, alakult ki a mai gyűjtemény. A mai kollekció csaknem száz év gyűjtőmunkájának eredménye. A múlt század utolsó harmadában alakul­tak ugyanis Európa-szerte a várostörténeti múzeumok. A Fővárosi Múzeum létesítésé­nek szükségességét — a gon­dolatot először Römer Fló- ris vetette fal —, a Főváro­si Tanács 1885-ben hozott határozatával ismerte el. De csak másfél év múlva, 1887 novemberében Krammerma- yer Károly polgármester el­nöklete alatt tárgyalták meg az előterjesztést és rendel­ték el a Várostörténeti Mú­zeum megszervezését. 1899-béna főváros közgyű- lése — az ezredévi kiállítá­son bemutatott várostörténe­ti anyag együtt-tartása mel­lett döntött. A kiállítás zö­mét értékes makettek (a királyi palota terve, város­részletek, Bazilika) tervraj­zok, térképek és néhány képzőművészeti alkotás (Benczúr Gyula: Buda visz- szafoglalása) adta. Ekkor ajándékozta Toldy László főlevéltárnok 291 darabos fényképgyűjteményét a mú­zeumnak, megalapozva a fényképtárat. Az alakuló vá­rostörténeti anyagot az 1885- ös Országos Kiállítás Stefá­nia (Népstadion) úti Kép­zőművészeti Pavilonjában gyűjtötték. A nagyközönség számára 1907-ben itt nyílt meg a Fő­városi Múzeum kiállítása. Adományok, hagyatékok, vá­sárlások bővítették az anya­got. Weiszberger Miklós ha­gyatéka 818 metszetet, vá­rosképet tartalmazott. Vajda Adolf műgyűjtő ajándékai között 414 metszet és Alt Rudolf látképsorozata volt. Blaha Lujza 1913-ban két­ezernél több ereklye-tárgyat juttatott a múzeumnak. Csak 1938-ban költözött a múzeum mai helyére, Óbu­dára az egykori trinitárius kolostorba, amelyet Schmidt Miksa, bécsi bútorgyáros ha­gyományozott a fővárosra. A gyűjteményben legko­rábbi ábrázolások az 1600— 1700-as évekből származó metszetek, grafikák. Törzs­anyagát Lanfranconi Enea 332 lapos városkép-gyűjte­ménye adja, s amelyet a múzeum alapításakor adomá­nyozott a fővárosnak, az olasz származású mérnök. A legrégibb vízfestmény az 1550-es évek végén készült, és egy török követnek Bu­dán tett látogatását ábrá­zolja. A grafikai gyűjtemény őrzi Buda legelső rajzos megjelenítését, Wolgemut fametszetét, amely 1493-ban jelent meg Schedel Világ- krónikájában. A 10 ezres nagyságrendű metszettár egé­sze az egyedi grafikai és akvarel'lgyűjtemény 70 szá­zaléka helytörténeti jellegű. Az I. világháború idején vásárolták meg Procopius Béla 1368 darabos érem­kollekcióját. A Buda visz- szafoglalásától 1914-ig, a fő­város életének minden te­rületére adatokat szolgálta­tó gyűjtemény az alapja a mai éremtárnak. Épületdíszítő Szent Lász’ö szobor, 18. századi oltárkép a Mátyás-templomból, a Martinellinek az Invalidus palotát ábrázoló festményé­vel kezdődik a Pest-Buda művészeti emlékei a 18—19. századból című képzőművé­szeti kiállítás. Amely a ba­rokk jeles és korfestő áb­rázolásaitól kezdődően ve­zet el napjaink művészeté­ig, a Budapest művészete a 19—20. században című kiál­lítás terméig. Osztrák, német mesterek vedutái, korabeli városké­pei, portréi, szoboralakjai sorakoznak a barokk művé­szetet reprezentáló termek­ben. A Budán megtelepedett Binder és a Pesten működő Donát képei a hazai művé­szet kezdeteit jelzik. Az épü­let egyik alapítójának, Zichy Miklósnak díszes sír­emlékéről való dombormű — Bebó Károlynak, a Zichy család udvari szobrászának alkotása. Ez az egykori tri­nitárius templom egyetlen, a helyszínen megőrzött em­léke. Idősebb Markó Károly, Telepy, Brodszky, Borsos, Barabás, remek portréi és tájképei a nemzeti művészet kialakulásának tanúi. Törté­neti festészetünk jelentős kompozícióinak vázlatai — Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor1 Than Mór művei sorakoznak a falakon. Lotz Károly fres­kótervei és színvázlatai (az Operaházhoz, a Vigadó ét­teremhez), Zala György mil- lenneumi emlékművének, Ligeti Antal Anonymus szobrának kisméretű válto­zatai. Paál László Munkácsy Mi­hály, Szinyei Merse Pál, Zichy Mihály néhány műve tetőzi be a 19. századi mes­terek parádés felvonulását. A 19. századtól a doku­mentáció szerepét a képző­művészetektől a fotó veszi át. A 60 ezer fényképet számláló fotótár várostörté­neti szempontból értékes épületek, életképek topográ­fiai rendben sorakozó gyűj­teménye. A múzeum legújabb kori képzőművészeti szerzemé­nyezésében elsősorban a mű­vészi értékekre koncentrál. Képviselve van a századfor­duló és a 20. század min­den jelentős művészeti kez­deményezése. A szecesszió, a nyolcak és az aktivisták, a Gresham-kör, a Szentend­reiek és az európai iskola, a szürnaturalizmus, a realiz­mus, vagy a 60-as évek gra­fikai, törekvései mind meg­találhatók. Olyan nevekkel jelezve, mint Ferenczy Ká­roly, Mednyánszky, Rippl- Rónai, Tihanyi, Uitz, Szőnyi, Derkovitsi, Egry, Désy-Hu- ber, Czóbel, Aba-Novák, Ámos Imre, Vajda Lajos, Barcsay, Kondor —, hogy csak néhányat említsünk. Folytatva a sort: napjaink grafikája, festészete és szob- rászata is meglehetős bő­ségben. Biedermeier stílusú búto­rok, állványoty, patikai cé­gér, tégelyek, folyadéküve- gek, mérleg, méregszekrény, az 1794-ben alapított Arany Oroszlán patika hangulatos enteriőrje és az ipartörténe­ti értékű 18—19. századi nyomdászat technikáját, gé­peit, írásos emlékeit, nyom­tatott dokumentumait be­mutató kiállítás tölti meg a múzeum földszinti termeit. Az egykori Franklin Társu­lat vezetősége az egyik 1848- as nyomdagépet, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomták, mint nemzeti ereklyét adományozta a mú­zeum elődjének. Megalapoz­va ezzel az ország leggazda­gabb nyomdatechnikai kol­lekcióját. Nemrégiben az Egyetemi Nyomda 18—19. századi matrica- és patrica- gyűjteménye került Kiscell- re, ahol a sokoldalúan gaz­dag gyűjteményi anyagnak természetesen csak néhány százaléka látható. Az egyik leghangulatosabb teremben az 1713-ból való bu­davári Szentháromság szoborcsoport alakjait helyezték el. (MTI fotó—KS) Tudományos érdekességek „Vízesés” az óceánban Földünk leghíresebb és legnagyobb vízesései is el­törpülnének az iszpolinszki „óceáni vízesés” mellett, ha az látható volna. Ez a „víz­esés” a Grönland és Skócia között húzódó és az Atlan­ti-óceánt a tőle északra le­vő tengerektől elválasztó víz alatti hatalmas hegységnek a szikláin zúdul át. Szovjet tudósok az elmúlt években gondosan tanulmányozták. Mérések szerint a legalább 3000 méter magas „óceáni vízesés” vízfolyamának víz­hozama néhányszor több, mint Földünk összes folyó­jának együttes vízhozama. Az óceánográfusok szerint az az óriás „vízesésnek” rop­pant fontos szerepe van az Atlanti-óceán teljes víztöme­gének körforgásában: a sar­ki tengerek hideg, nagyobb fajsúlyú és oxigénben bő­velkedő vize a körforgás ré­vén felfrissíti az óceánmé- lyi víztömegeket. Űrhajós víztisztító földi használatban Egy San Francisco-i cég az amerikai űrhajósok számára kifejlesztett víztisztító ké­szüléknek a mintájára kis- kereskedelmi forgalomban árusítható víztisztítót gyárt. A Sveet Water (édesvíz) el­nevezésű készülék körülbe­lül akkora, mint egy ab­lakba szerelhető légkondicio­náló, a súlya nem egészen ötven kilogramm, s radioak­tív anyaggal, vegyileg, bak­tériumokkal vagy vírusok­kal szennyezett édesvízből egyaránt jó ízű és az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) igényes szabványai­nak megfelelő 1100—1400 li­ter ivóvizet készít naponta. A víz először egy membrá­non megy át, amely a szi­lárd részeket szűri ki, majd a már csaknem tisz­ta vizet ultraibolya fény fertőtleníti, s végül faszén­szűrő tisztítja meg. A ké­szülék egyetlen kapcsolóval működtethető háztartási áramról, s annyi áramot fo­gyaszt, mint egy televízió. Inka kultúrnövény Peruban, Bolíviában és Chilében az élelmiszerhiány enyhítésére ismét nagyobb arányokban termesztik Dél- Amerika egyik legrégibb kultúrnövényét, a libatop- félékhez tartozó Chenopidum quinoát. Ez az inkák korá­ban vált termesztett nö­vénnyé, Latin-Amerika spa­nyol meghódítása után azon­ban majdnem teljesen meg­feledkeztek róla. Fagyálló növény, 2000—4000 méter magasan, csapadékban sze­gény vidéken is megél. Fe­hérjetartalma mintegy 14 százalék. Mivel lizinben (egy fontos aminosav) nagyon gazdag — 6 százalék van benne —, táplálékértéke na­gyobb, mint más gabonafa­joké. A növényben C-vita- min, tiamin, riboflavin és nikotinsav is van. Bolíviai kutatók a FAO támogatásá­val az igénytelen növény tápértékének további növe­lésére törekednek. A quinovát főként leve­seknek édességeknek és egy kenyérféleségnek a ké­szítésére használják. Liszt­je tésztafélékben búzaliszt­tel keverhető, a levelei sa­láta formájában fogyasztha- tók. Radar az autóban Az autógyárak és az elekt­ronikai világcégek már mil­liókat költöttek valami olyanféle radarkészüléknek a kifejlesztésére, amely az au­tóba szerelve segít elkerülni az összeütközést. De az ed­digi kísérleti példányok na­gyon drágák voltak; néme­lyik többe került, mint ma­ga az autó. Egy árit válla­lat most mikrohullámú ra­kétairányító berendezések alkatrészeinek felhasználá­sával egy viszonylag olcsó készüléket fejlesztett ki. A hullámkalauznak nevezett kis adó-vevő készüléket a kocsi orrába szerelik be. A műszerfalon egy riasztóbe­rendezés csatlakozik hozzá. A kis radar ködben vagy sűrű esőben az autó előtt mintegy száz méterig terje­dő távolságban megjelenő álló vagy mozgó tárgyakat észleli, s vészjelet ad a ve­zetőnek. Természetesen a radar mit sem ér az úttest­re hirtelen lelépő személlyel, vagy behajtó járművel való, ütközés elkerülésére. A virágpor haszna A virágpor, akárcsak a méz, a természet egyik nagyszerű ajándéka. Méhek milliói gyűjtik össze a nyíló virágokról, s viszik a kap- tárakba. A virágpornak a növények megtermékenyí­tésében van elsődleges sze­repe. Előmozdítja a gyü­mölcs és a mag kialakulá­sát, ezáltal pedig az új nö­vények kifejlődését. Ezt a tápanyagokban gaz­dag anyagot, a virágport használják fel a méhek ős­idők óta utódaik felnevelé­sére. A tápértéke olyan nagy, hogy a hatnapos fej­lődési időszakban több száz­szoros súlygyarapodást ered­ményez. Napjainkra már az is kiderült, hogy miként le­het ezt a csodálatos hatást az ember egészségének szol­gálatába állítani. A virágpor a benne lévő fehérjék ásványi anyagok, hormonok életfontosságú vi­taminok révén jól illeszke­dik be modern táplálkozá­sunkba. Élénkíti és rege­nerálja a beteg, leromlott szervezetet. Természetes tápanyag, amely szabályozza a belek működését, igen gyorsan nö­veli a vér hemoglobintartal­mát. Üj erőt, energiát ad a túlfeszített munkában meg­fáradt szervezetnek. Vérszegény gyermekeknél a virágporral való kezelés a vörösvértestek gyarapodá­sát eredményezi. Idősek és gyengélkedők súlya gyorsan gyarapszik, erejük helyreáll, általános egészségi állapotuk és közérzetük javul. A ku­tatók évek óta tartó megfi­gyelései azt igazolják, hogy a virágpor erősíti a szív és az agy véredéniyeit, serkenti a növekedést, javítja a látó­képességet, — a riboflavin vitamin révén. A kéntartal­mú aminosav (szdsztin) hasz­nál a hajhullás ellen. A vi­rágpor segít az egyik gya­kori férfibetegségben, a prosztatatú 1 tengés ben szen­vedőkön is. A virágpor fo­gyasztható önmagában, de tejben vagy gyümölcslében elkeverve is. Az ajánlott mennyiség naponta egy-két kávéskanálnyi. Képünkön: tisztításra és feldolgozásra való előkészí­tés közben láthatjuk a jóko­ra mennyiségű virágport. (KS) Kedves Olvasó! Játékos vetélkedőre hívja önt a Heves megyei Tűzoltóparancs- nokság. A vetélkedő célja az, hogy bővítse az állampolgárok általános tűzvédelmi ismereteit, különös tekintettel a növekvő számú lakóházi tűzesetekre. A Népújságban még 1 alkalommal ezen a helyen 10 kérdésből álló feladatot talál. A megoldást to- tószerűen (1, x, 2) kérjük postai Tűzvédelmi vetélkedő! levelezőlapon név, cím, és sze­mélyi szám feltüntetésével a Heves megyei Tűzoltóparancs­nokság (Eger, Vincellériskola u. 5.) címére — a közlést követő 4 napon belül — megküldeni. A legjobb megoldásokat ér­tékes tárgynyereményben ré­szesítjük. A vetélkedőhöz sok sikert kí­ván a Heves megyei Tűzoltóparancsnokság II. forduló Sorszám Kérdés: 1 X 2 1. Füstcsövek rögzítése kötelező ... méterenként 1 1,5 2 2. Propán-bután gázpalack pin­cében tárolható-e? igen nem enge­déllyel 3. Pb-gáztüzelés kéménye csak egyedi gyűjtő bár­... lehet kémény kémény milyen 4. Autófényező műhely emeletes lakóépületben létesíthető-e a földszintjén? nem igen enge­déllyel 5. Lakóhelyiségben a tüzelő be­rendezéssel közös helyiségben tárolható max. fűtőolaj-meny- nyiség (l) 2X25 20 100 6. Pincehelyiségben, alagsorban tárolható fűtőolaj-mennyiség max. lakásonként (l) 150 250 400 7. Lépcsőházanként tárolható max. fűtőolaj-mennyiség (l) 1000 2000 5000 8. Lakásokban max. tárolható benzin, nitrofesték-mennyiség (l) 3 5 1 9. A gépjármű udvaron ajtótól, ablaktól való elhelyezési tá­volsága (m) 4 6 2 10. Tűzvédelmi szabálysértés so­rán kiszabható felső határ 2000 5000 1000 m A kiscelli múzeum- kastély udvara

Next

/
Thumbnails
Contents