Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 2., kedd Pályaválasztási filmek — Kiállítások, nyomdatörténeti bemutatók — Újra: István, a király Október 3-tól Révai Ifjúsági Kapok Egerben GYÖNGYÖSI SZÜRET '84 Vigadalom, muzsikai tánc A bőség kosár» Immár második alkalommal rendezik meg a Révai Ifjúsági Napok csaknem egyhetes eseménysorozatát, amely a Révai Nyomda Egri Gyáregységének és az egri Ifjúsági Háznak — írásos megállapodás nélkül is — a megyében egyedülálló kezdeményezése volt tavaly, és lassan hagyománnyá formálódik. Az oktőber 3-tól hat napon át tartó rendezvényeknek — művelődést és szórakozást nyújtó programok mellett — nem titkolt céljuk, hogy megismertessék a fiatalokat és idősebbeket egyaránt e szép szakmával, továbbá vonzóvá tegyék ezt a pályát az általános és középiskolai diákok előtt. Egyúttal segítik a gyárban dolgozó pályakezdők bevonását is a mozgalmi munkába. Ennek megfelelően kiemelt eseményei lesznek a rendezvénysorozatnak az október 4-én, 5-én, 6-án és 8-án vetítendő pályaválasztási filmek. Ezekben az alsófokú tanintézetekben és a gimnáziumokban tanulók részére a Révai Nyomda mutatkozik be. Külön érdekességnek ígérkezik október 5-én, pénteken az az előadás, amelyet Könyves műhely az Iparművészeti Főiskolán címmel Haimann György egyetemi tanár, a Magyar Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének nyugalmazott vezetője tart délután 3 órától az Ifjúsági Ház nagytermében. Egy nappal később ugyanebben az időszakban a kézi, illetve gépi könyvkötészet témaköréről hallhatnak tájékoztatót az érdeklődők az intézmény tanácstermében. Ugyancsak említésre méltó és részvételre ösztönző része lesz az egyhetes eseménysorozatnak az Ifjúsági Ház nagytermében rendezendő aktíva, amelyen az elképzelések szerint jelen lesz Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Erre október 3-án szintén délután 3 órától kerül sor a nagyteremben. Október 7-én, vasárnap délután fél 3-kor Milyen a mai ifjúság címmel tartanak anké- tot. Az Ifjúsági Ház különböző helyiségeiben berendezett kiállítások ugyancsak csemegéi lehetnek a nyomdászat iránt érdeklődőknek. Az egri nyomda történetéről — amely 91 éves múltra tekint vissza — összeállított bemutatón eredeti dokumentumok, például az alapító okirat, valamint Remenyik Zsigmcmd és más neves személyiségek aláírásával részvényjegyek láthatók. Itt tekinthető meg majd az az első újság is, amelyet ebben a gyárban készítettek. Mindennek anyagát Csathó István bocsátotta a kiállítók rendelkezésére. Ritkaságszámba menő tárlat lesz az Iparművészeti Főiskola hallgatói által készített, tervezett könyveket, plakátokat bemutató anyag. Emellett jövő vasárnap az Ifjúsági Ház galériájában délután 2 órakor nyitják meg azt a kiállítást, amelyben a Népújság előállításának mai modern munkafolyamatait követhetik nyomon. Lesz ezen túl termékbemutató, néhány vitrinben pedig minikönyveket is megtekinthetnek a látogatók. A szórakoztató rendezvények sorában szerepel szerdán polkaszinó és A sárkány közbelép című japán film vetítése. Csütörtökön délután négy órától a Kamara Rock Trió, majd az Egri Dixieland együttes, pénteken este 6-tól a Pingvin pantomim csoport, szombaton délután 1 órától pedig Nagy Bandó András humorista műsorával igyekeznek a szervezők kitűnő hangulatot varázsolni. Nem maradhat el a sport sem, október 7-én 10 órától a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola tornatermében bizonyíthatják ügyességüket a budapesti és az egri nyomdászok valamint az újságírók. E napon este 6 órától karatebemutató lesz az Ifjúsági Ház belső udvarában. S végül még egy csalogató program: október 8-án hétfőn, este 6 órától vetítik a nagyteremben az István, a király című filmet, azt követően pedig a Világ Ifjúsága munkatársa, Sebők János beszélget Szörényi Leventével. (Folytatás az 1. oldalról) Pontosan tíz órakor megállt a fúvósok csoportja az elnökség előtt a lóvontatá- sú kocsival, és felharsant a felvonulás kezdetét jelző dallam. Hadd tudja meg a város apraja, nagyja, minden rendű és rangú vendége, hogy az idén is Mihály napján kezdték el a Mátra lábainál a szőlőtőkék termésének begyűjtését. Dr. Tir Dezső, a városi tanács elnöke szíves szavakkal üdvözölte mindazokat, akik eljöttek az ünnepségre, a karneválra. Ezt követően mindenki a toronyház felé vivő útszakasz irányába fordult, hogy mielőbb megláthassa a menet élét. Történelmi idők Természetesen a 650 éves város jelvényeit hozták legelöl. Az aranyszínű zászlót kétoldalt a régi és az új címer övezte. A hagyományoknak megfelelően szőlőgúlát emeltek a vállukra a legények. A díszruhába öltözött lányok feje fölé kardot tartottak a fiatalok, a penge hegyére almát szúrtak. Itt haladt négyes fogatával Bárdos György, világhírű hajtónk és versenyzőnk. A felzúgó taps őt külön is köszöntötte. Majd a múlt elevenedett meg az ötletes alakzatok révén, a kezdet kezdetétől: az erdőirtástól és a szőlőtelepítéstől egészen napjainkig. Hangsúlyt kapott természetesen az a történelmi pillanat is, amikor Róbert Károly kedvelt hívének, Farkas Tamás vajdának átadja a kiváltságlevelet, ezzel a mátraalji települést Budával egyenlő rangra emelte. Láthattuk, hogyan hajtják fogságba a törökök a város legjobbjait, aztán a vitézlő fejedelem nyalka kurucai vonultak el vállukra vetett kacagánnyal, tüzes paripáikon. Felhangzott a Kossuth- nóta és megelevenedett Kossuth és Görgey vitája, amely a városban zajlott le a hadjárat előtt. A forradalmi dalok vezették be a 19-es fordulat eseményeit. Láthattuk a gyöngyösi direktórium tagjait, a felfegyverzett munkásokat. 1944. XI. 8. — a város felszabadulásának időpontja. Fegyverek ropogtak, menekültek a német fásiszták és páncélosaiktól övezve bevonultak a szovjet katonák. Végül az utolsó négy évtized fejlődését mutatták be a képek. Szinte kápráztatóan szép ívét adták mindannak, ami a felszabadulás után ment végbe itt, a Mátra alján. Egymást múlták felül A szüreti felvonuláson most jelentek meg az első ízben olyan csoportok is a környező községekből, amelyek eddig a járási közigazgatási beosztás szerint „nem tartoztak” Gyöngyöshöz. Közülük néhányon ugyancsak kitettek magukért. A színes forgatagban majdnem harminc csoportot láthattunk. Itt ropták a táncot menet közben a népi együttesek is. Ügy illett, hogy a helybeliek nyissák meg a menetet. A Mátra Kincse Tsz színes, érdekes és hangulatos csoportja eljátszotta a szőlőművelés minden részletét. Gazdag látványt teremtett a Gyöngyszöv Áfész. Szépen, ízlésesen mutatta be széles skálájú tevékenységét. Színpompás menet A látványosság szinte kifogyhatatlan volt a felvonulás kétórás időszaka alatt. A gyöngyösorosziak a boroshordójukat szőlőfürtökből alkották meg. A gyöngyössolymosiak is kitettek magukért. Olyan jókedvre derítettek mindenkit, hogy talán még ma is emlegetik őket a vidámságukért. A vámosgyörkiek szőlőből épített szélmalma, amely fürtöt őrölt és a garatjából mustot csepegtetett, nagyon ötletes „találmány” volt. A gyöngyösi pincegazdaság „komolykodó” borbírálati képe jól illett a felvonulás témájához és hangulatához. Most is kiderült: nem az a fontos, melyik csapatot hová sorolnak be a rendezők a menethez. Bár, ha meggondoljuk, minden látványosság alaptörvénye, hogy a vége legyen a legszebb, a legmaradandóbb. Itt a nagyrédeiek haladtak. ötletesen, ízlésesen és nagyvonalúan „játszották el” mindazt, ami rájuk, munkájukra, életükre jellemző. Még arra is vqjt figyelmük, hogy a hajdani szüretek hangulatából ne hagyják ki a szalonnasütést sem, a fa alá kihelyezett, kosárba tett pólyásbabát sem. A lakodalmas menetük, a „szüret után lesz az esküvő” eseménye pedig elragadtatott tapsra késztetett mindenkit. A gála és a díjak A Gyöngyösi Szüret ’84 egy hétig tartó rendezvényeit vasárnap este a gála és a díjkiosztás zárta. A VIII. Eszak-magyaror- szági Néptánc}esztivá) Arany- szőlő-plakettjét és a vele járó tízezer forintot a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes kapta. A megosztott első helyen végzett a Budapesti Bartók Béla Néptáncegyüttes, a Nógrád Tánc- együttes és a Vidróczki Néptáncegyüttes. Megosztott harmadik díjban részesült az Egri Néptáncegyüttes. A szüreti felvonulás történelmi képek csoportjában a megosztott első helyet érdemelte ki a Kossuth és Görgey 48-as találkozását bemutató tabló, valamint a gimnázium alapítását felelevenítő kép. A hagyományos szüreti menetből ugyancsak a megosztott első helyre jutott Gyöngyösoroszi és a Gyöngyszöv Áfész. Megosztott második helyet ért el a gyön- gyöngyösi Mátra Kincse és Abasár, a megosztott harmadik helyen pedig Gyön- gyössolymos és a gyöngyösi pincegazdaság végzett. Az Aranyszőlő vándordíját a zsűri szinte az elérhető maximális pontszámmal, véleménykülönbség nélkül a nagyrédei Szőlőskert Tíznek Ítélte oda. Kitett a város magáért. Nemcsak a rendező szervek végeztek alapos és precíz munkát, hanem azok a vállalatok, gazdaságok és szövetkezetek is, amelyek részvételükkel hozzájárultak a színvonalas programok végrehajtásához. + A G. Möller Rasmussen polgármester vezette rings- tedi dán küldöttség hétfőn reggel hazautazott. A Ferihegyen dr. Tir Dezső, Gyöngyös város Tanácsának elnöke búcsúzott el tőlük. G. Molnár Ferenc Bacchus, élőben... (Fotó: Kőhidi Imre) Karaszek Mihály emlékezete Kilencven évvel ezelőtt, 1894. szeptember 23-án a dunántúli Sárisápon született Karaszek Mihály, az egri munkásmozgalom harcosa. Apja bányász volt. A nagy család eltartása — hatan voltak testvérek — komoly gondot jelentett szüleinek. Ezért az elemi iskola elvégzése után egy helybéli gazdag paraszthoz adták cselédnek, ahol három évig szolgált. Tizenöt éves korában a családi hagyományt követve a bányába ment dolgozni. Itt azonban nem sokáig lehetett, mivel 1909-ben egy robbanáskor jobb lába összeroncsolódott. Ekkor Budapestre költözött, ahol szabóipari tanuló lett. A segédlevél megszerzése után belépett a szabó munkások szak- szervezetébe. Ettől kezdve haláláig a munkásmozgalom aktiv harcosa volt. Tevékenységének első fontos állomása az 1918—19-es forradalmak időszaka volt, amikor az eseményekben aktívan részt vett. A Tanács- köztársaság leverése után hazament szülőfalujába, majd néhány hónapos otthon tartózkodás után ismét visszatért a fővásosba, ahol 1921-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Jelenleg ismeretlen okból 1925. augusztusában Egerbe költözött, ahol rövidesen megtalálta a kapcsolatot a helyi munkásmozgalom vezetőivel. Az 1920-as évek végén részt vett a Szociáldemokrata Párt egri szervezetének újjáalakításában, amely 1929- ben ismét zászlót bontott. 1934 és 1944 között kisebb megszakításokkal a pártszervezet vezetőségének tagjaként tevékenykedett, a balszárnyhoz tartozott. 1935-ig szorosan együttműködve végezte mozgalmi munkáját a párt akkori két ismert baloldali vezetőjével, Zbiskó Józseffel és Grósz Ernővel. A pártszervezet baloldali vezetői, illetve tagjai 1930- tól 1937-ig az ő lakásán tartották illegális ösz- szejöveteleiket, s itt hallgatták a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait. 1937 második felétől miután a Szociáldemokrata Párt központja peyerista szárnyának támogatásával a helyi jobboldali vezetők a baloldalt eltávolították az irányításból, az illegális összejöveteleket Pénz Dezső lakásán tartották, mivel ekkor már Karaszek Mihály gyanús volt a rendőrség előtt. 1929-ben a helyi pártszervezet újjászervezésének évében létrehozta a Ruházatiipari Munkások Országos Szövetségének Egri Csoportját, amelynek 1944 tavaszáig, a német megszállásig sikerült működnie. Ennek alapítási évétől 1940-ig az elnöki funkcióját is ellátta. Ebben a minőségben több sikeres sztrájkot szervezett. Egerbe költözése után mint bedolgozó kisiparos kereste kenyerét. A német megszállás 1944. március 19-én nemcsak a mozgalom, hanem az ő sorsát is megpecsételte. Április 4-én, mivel a párt feloszlatása után nem volt hajlandó átadni a rendőrségnek a tagok névsorát, letartóztatták, s több baloldali helybéli forradalmárral együtt Nagykanizsára internálták, ahonnan június végén szabadult. 1944. október I6-án folytatódott kálváriája. Ekkor többedmagáva! ismét letartóztatták, s a hírhedt kistar- csai internáló táborba hurcolták. Társai közül vele volt Grégász József, a Hajnal testvérek és Bóta Bernát is. A front közeledése miatt november 6-án a hatóságok a tábort kiürítették, őt azonban ekkor rokkantsága miatt hazaengedték. 1944. november 30. az ő életében is fordulópontot jelentett. Most már szabadon végezhette mozgalmi munkáját. Még a város felszabadulásának napján néhány forradalmár társával együtt felkereste a szovjet parancsnokságot, s bejelentették, hogy meg akarják alakítani a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. Az alakuló ülést december 4-én tartották meg, ahol ő volt a korelnök. 1945. május 6-án tagja lett az újjáválasztott megyei pártvezetőségnek, szakszervezeti titkári minőségben. A május 11-i pártbizottsági ülésen Súlyán György megyei párttitkárt s őt küldték a május 20—21-i országos pártértekezletre. Június 11-én, miután külön egri járási titkárságot szerveztek, őt bízták meg a titkári funkciók betöltésével. Ezt azonban rokkantsága miatt csak rö^d ideig tudta ellátni. Utána egyik egri körzet párttitkára lett. Megalakulásától kezdve tagja volt az Egri Nemzeti Bizottságnak, sőt egy ideig elnöke is volt ennek a szervezetnek. 1946—1948 között népbíróként is dolgozott. 1948 augusztusában, mint munkáskádert, a Heves megyei Tankerületi Főigazgatóság helyettesének nevezték ki. Felszabadulás előtti és utáni szerteágazó és elismert munkásmozgalmi tevékenységének természetes következménye volt, hogy amikor 1950 augusztusában megalakult Eger város Tanácsa, annak elnökévé őt nevezték ki. Innen azonban a személyi kultusz következményeként 1951. december elején leváltották. Ezt követően különféle gazdasági tisztségeket látott el. Jobb lábának 1953- ban történő amputálása további kenyérkereső és mozgalmi munkáját egyaránt gátolta. Szerencsére 1955-től személyi pártnyugdíjat kapott, s így megélhetése biztosítva lett. Mozgalmi munkáját, amelyre életét tette fel, haláláig nem hagyta abba. 1955- től a városi pártbizottság aktívájakén dolgozott. Az ellenforradalom leverése után részt vett a párt újjászervezésében 1962-ig, másik lábának amputálásáig tagja volt a városi pártbizottságnak, elnöke volt' a városi pártbizottság revíziós bizottságának, s a városi tanácsnak. Több évtizedes párttagságának elismeréseként 1967- fcen megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet. A kitüntetésnek azonban nem sokáig örülhetett, mivel az év július 26-án, életének 73. évében meghalt. A hálás utókor Eger Csebokszári nevű lakótelepén teret nevezett el róla. Szecskó Károly