Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 25., csütörtök 5. Kényelmes és gyors. A „Rügen", az NDK komphajóinak egyike. Naponta ötször fordul meg Sassnitz és Trelleborg között- (Fotók: DR Sassnitz Komphajózási Hivatal — KS) NDK w Usxá híd a Keleti-tengeren A Svédországba igyekvő magyar turisták jól ismerik az NDK-beli Sassnitzból a svéd Trelleborgba és onnan vissza közlekedő komphajót. Azt azonban kevesen tudják, hogy e hajók bármilyen idő­járás közepette, percre pon­tosan betartják a menetren­det. Az NDK három komp­hajójának egyike, a „RÜ­GEN” például naponta öt­ször teszi meg az utat oda- vissza. Peter Scharmberg, a hajó kapitánya szerint ez korábban a tehetetlenséggel volt határos. „Sok-sok ta­pasztalat és egy jól képzett, harmonikusan együttműkö­dő kollektíva az alapja en­nek a teljesítménynek” — mondja. A Királyvonalnak nevezett vízi út tengerészei és ten­geri vasutasai — ahogy ön­magukat nevezik — az idén kettős jubileumot ünnepel­nek: 75 éve, 1909-ben indult meg itt az első keleti-tenge­ri kompjárat és 25 esztende­je, 1959-ben indult útjárá a „Sassnitz”, az első, NDK­Bulgária felszabadulásának negyvenedik évfordulójára két hanglemez készült, ame­lyek megvalósításában részt vehettem. Az egyik hanglemez Illyés Gyula Tizenkét nap Bulgá­riában című, nevezetes cik­lusát tartalmazza, a másik bolgár népdalokat, s azok magyarországi feldolgozása­it. Előállításuk költségeit a budapesti Bolgár Kultu­rális és Tájékoztató Központ vállalta, az elképzelés kiér­lelése pedig közös töprengé­sek eredménye. Kezdem az utóbbival: a népzenét tartalmazó lemez­zel. Bolgár barátainknak sokszor elmondtuk, eldicse- kedtük, hogy nálunk a bol­gár népzene beépült a fiata­lok zenei világképébe, nem­csak a színpadokon hangzik föl, de jelen van a tánchá­zakban, a közhasználatú ze­ne része lett. A folklór új hulláma azt az elementáris, mély és tiszta szépséget sze­reti benne, mely egész tá­jékozódását meghatározta. Hódításában nagy szerepe volt Nagy Lászlónak, aki va­rázslatosan mai versekben adaptálta a bolgár folklór időtlen erejét, s annak, hogy Nagy Lászlót a hazai folklór új hullámához a szövetség szoros szálai fűzték. Bátorí­totta és szerette e mozgalom kezdeményezéseit, korszerű­ségének bizonyításához épp a bolgár népköltészetből merí­tett és mutatott fel érveket. Így történhetett, hogy a mozgalom vezető muzsikusai, amikor nagy költőink ver­seit megzenésítették, több­ször bolgár dallamokhoz fo­ban készült vasúti kompha­jó. A tengeri forgalom persze, sokkal régibb keletű. Már 1676-ban szállítottak evezős és vitorlás hajók nem hiva­talos postai küldeményeket Rügen szigete és Svédország között. A svéd posta 1683- ban indította meg az első rendszeres postajáratot Stral­sund és Ystad között. Pos­tagőzösök közlekedtek 1897 óta, 12 éven át Trelleborg- ból Sassnitzba és vissza. Né­met—svéd államközi egyez­mény írta elő 1907 novem­berében a rendszeres komp­járat megindítását, mégpe­dig a legrövidebb, 107,4 ki­lométeres útvonalon. A for­galmat akkor — a kikötők megfelelő kiépítése után, 1909-ben — 2 svéd és 2 né­met komphajó bonyolította. A kompok 1910-ben 1700­szor fordultak, 7100 utast és 129 700 tonna árut szállí­tottak. A második világháború után, 1949-ben, az NDK meg­alakulásának évében, 124 lyamodtak. S természetesen játszották ezek a zenészek és zenekarok eredeti mivoltuk­ban is a bolgár dalokat. Ere­deti mivoltukban, de iga­zodva saját hangszereik le­hetőségeihez, tehát önma­gukhoz is alakítva az ere­detit. A ráhangoltság, s a bensőséges birtoklás példáit csodálhattuk ebben a vi­szonyban. Bolgár barátaink, amikor a folklór mai és itthoni sze­repéről beszélünk, jóakara­té csodálkozással hallgatják. Náluk sok faluban még él a folklór, a városokban pedig színpadi esemény. Viták nem gyűrűznek körülötte, közeg- ellenállásba nem ütközik, így furcsálkodva, de őszin­te érdeklődéssel figyelik: mi­től jövünk mi ilyen lázba. Nos, a lemez, amelyről be­szélünk, ezt a „lázat” sze­retné megosztani. Az örömet, amellyel fiataljaink a bol­gár népzenét is birtokba vet­ték. A lemez egyik oldala eredeti bolgár népzenét tar­talmaz, a másik oldalon ugyanannak a zenének Se­bő Ferenc által készített, s Nagy László szövegére írott feldolgozása hallható. Az el­képzelés a Balkanton kép viselőit is megnyerte, és Se­bőt a szerkesztésben bolgár szakemberek is segítették. Azt reméljük, hogy mind a bolgár, mind a magyar hall­gató érteni fogja . ezt a le­mezt, s általa egymáshoz is közeíl'ebb kerül. A másik lemez Illyés Gyu­la Tizenkét nap Bulgáriában című versciklusát tartalmaz­za. Mint ismeretes, Illyés — ezer tonna volt az áruforga­lom az „úszó hídon”. A for­galom ezt követően felgyor­sult, ami nemcsak az NDK és északi szomszédja közöt­ti kereskedelem növekedé­sének tulajdonítható, hanem az egyre szélesedő tranzit- szállításoknak Svédország és több európai ország, köztük hazánk között is. Húszegy­néhány évvel ezelőtt . egy­millió, 1970-ben kétmillió tonna árut szállítottak a komphajók, az idén a szál­lítandó árumennyiség súlya pedig előreláthatólag eléri a négymillió tonnát. A Király- vonal komphajói 1983-ban 274 660 utast, 32 729 sze­mélyautót és 620 autóbuszt szállítottak. Közvetlen ko­csik közlekednek Berlinbe, Moszkvába, Stockholmba, Malmőbe és Norvégia fő­városába, Oslóba. A Berlin —Malmö közötti út megtéte­léhez expresszvonaton ma 10 óra szükséges. Az NDK és Svédország vasutai további fejlesztéseket irányoztak elő, hogy újabb szállíttatókat nyerjenek meg a kompforgalom számára. Az NDK államvasutai a követ­kező években a villamosítás kiterjesztését tervezik. Ez tovább gyorsítja majd a szál­lításokat és növeli a szállít­ható árumennyiséget. (gáti) egy írószövetség! küldöttség tagjaként — 1947-ben járt Bulgáriában. A háború ke­serves konzekvenciáit még idegeiben hordta. Ezért ér­te felvillanyozó, gyógyító ajándékként a bolgárok őszinte készsége a testvéri­ségre. Ez az élmény végig­kísérte egész útján, s átszö­vi a riportszerű ciklus min­den darabját. Reá vall, hogy a jó érzés, amely eltöltötte, nem párolódik el a vendég­ség mámoraiban, hanem fo­gékonyabbá teszi képzeletét. Élményei nemcsak megejtik, de lehatolnak világképe mé­lyére, s így a versekben már együtt kél életre látvány, történelem és filozófia. A költő gazdag és sokré­tű életművébe tagozódva, eddig nem keltett méltó fi­gyelmet ez a maga nemében kivételes versciklus. Az el­múlt évek során azonban — s épp a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban — pódiumra került, néhány da­rabja a Piamáikban bolgárul is megjelent, s a jelek sze­rint figyelmet is keltett. A lemez sajnos csak a magyar szöveget hozza, de Sinkovits Imre kiérlelt előadásában, s ez azért fontos, mert Illyés tekervényes, prózainak tet­sző versmondataiban az él­mény elevenségét, s a még­iscsak létező versszerűséget Sinkovits remekül tudja ér­zékeltetni. Az ő interpretá­lása talán a fordítók számá­ra is közvetítheti, amit kü­lönben csak magyar fül ér­zékelhet. Kiss Ferenc i rod alomtör ténész BULGÁRIA Lemezek magyarul, bolgárul SZOVJETUNIÓ a dobogón A zenebarátok a moszkvai Állami Szimfonikus Zene­kart gyakran Dudarova-ze- nekar.nak nevezik. A zene­kar idén ünnepli fennállá­sának 40. évfordulóját, s az eltelt idő alatt szinte mind­végig ott ál'lt Veronika Du- darova a kanmesteri dobo­gón : először másodkarmes­ter volt, s immár 23 éve vezeti a 102 tagú zenekart, amelyet méltán tartanak a Szovjetunió egyik legerede­tibb, legérdekesebb együtte­sének. Széles repertoárjuk és állandó ihallgatóságuk van. Veronika Dudarova kar­csú, szép, energikus, ugyan­akkor kedves, nőies jelenség. Zongoraművészből karmester A női karmester elég rit­ka. De Veronika Dudarova nem enged meg imagával szemben semmiféle megkü­lönböztetést. — Mi egyenlők vagyunk a zene előtt — mondja. — A lényeg, hogy elmélyüljünk a zenében, megértsük gon­dolatait, a szerző elképzelé­sét és végül az. hogy ren­delkezzünk a mesterségbeli tudással. Veronika Dudarova alko­tói lényegét, tekintélyét így határozza meg Tyihon Hrennyikov, a karmester- szövetség vezetőségének első titkára: „Nagyon tehetséges és igen temperamentumos karmester. Erős akaratú, céltudatos, férfiasán erős kezű, de ugyanakkor nőiesen impulzív, lelkesítő és ked­ves. Ennek eredménye a nem miindennnapi különle­ges, magával ragadó alkotói szenvedélyesség .. .” Veronika Osszétiából, Észak-Kaukázusból , szár­mazik. Családjában nem volt zenész. Édesapja mér­nök édesanyja egészségügyi Irina Makarevics az APN zenei kommentátora — KS) dolgozó. De mindenki sze­rette a zenét ikét nővére gyakran muzsikált. Amíg ők a zongoránál ültek, a kicsi Veronika órákon ót hallgat­ta őket. Bakuban ahova később családja költözött, a 7 éves Veronika az Azerbajdzsán Konzervatórium mellett működő tehetséges gyerme­kek csoportjában tanult. Később beiratkozott a le- ningrádi konzervatórium zongora szakára. Tehetséges zongoraművésznek ígérke­zett. De Veronika karmes­ter akart lenni. 24 éves ko­rában megvált Leningrád- tól és beiratkozott a Moszk­vai Konzervatórium kar­mesteri szakára. A megfe­szített tanulással töltött évek után jutott el a ve­zényléshez. Sosztakovics, Rahmaninov, Csajkovszkij Már diákévei alatt a köz­ponti gyermekszínhóznál dolgozott. Amikor elvégezte a konzervatóriumot, annak operastúdiójánál volt gya­korlaton . 1946-ban Lenin- grádban a fiatal karmeste­rek versenyén először hívta fel magára a figyelmet. Be­lépett a Moszkvai területi Filharmónia Zenekarába, amely később a Moszkvai Állami Szimfonikus Zene­kar lett. Egész művészi pályáján Dudarovát a zene iránti fa­natikus elkötelezettség jel­lemzi, nemcsak a koncerte­ken, hanem az előkészítő munka során is; minden szólam legapróbb részleté­nek pontos kidolgozása. Arra a kérdésre, hogy melyik zenei korszakot, stí­lust. zeneszerzőt kedveli legjobban. Dudarova így válaszolt: — A hallgatók és magam számára három zeneszerzőt érzek különösen fontosnak: Sosztakovicsot. Raihmanino- vot és Csajkovszkijt. És ebben a sorrendben ... A zenekar repertoárja széles: Bach és a bécsi klasszikusok, Brahms, Bruckner, Mahler hatalmas szimfóniái, az impresszio­nisták és expresszionisták, az utóbbiak közül ki­emelném Richard Strausst és a XX. század zenéjét. Az együttes sikerei — Igyekszünk mindig újabb és újabb .műsort ösz- szeállítani. Mindegyik érde­kes. A klasszikusokon fejlő­dik a hangzás finom kultú­rája, a stílusérzék, az im­presszionisták a hangzás fi­nom árnyalatai elérésének iskolája, de az is nagyon érdekes, hogyan írnak a fiatalok. Veronika Dudarova zene­kara gyakran utazik ven­dégszereplésre. de más di­rigensek is szívesen dolgoz­nak az együttessel. Fennál­lása óta beutazták az egész Szovjetuniót, voltak több európai országban, valamint Venezuelában, Kolumbiában, Panamában. Mindenhol nagy sikerük volt. A szakembe­rek és a zene kedvelői tud­ják, amikor Veronika Duda­rova áll a karmesteri dobo­gón. az mindig nagy művé­szi élményt ígér. SZLOVÁKIA A szlovák utak mentén... Helpa ha tárában (Fotó: Szabó Sándor) Monumentális alkotások hívják magukra a figyelmet a szlovák autóutak mentén. Figyelemfelkeltőek, közöl­ni. tudatni akarnak valamit az országutak vándoraival. Nagy részük esztétikus, jól illeszkedik a táj harmóniá­jához. A szlovák partizánok­ra emlékez­ve...

Next

/
Thumbnails
Contents