Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 251. szám ARA: 1984. október 25., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fényűzés? Hajlamos az utazó a süllyedő léghajóból minden feleslegeset kidobni, hogy röpte újra fölfelé ívelhes­sen. A gazdasági nehézsé­gek idején némileg hason­ló a helyzet: mérlegelni szükséges, mi mennyit ér, mert néhány területre szű­kebben csordul a forint. A művelődés nem áll közvet­len a termelés szolgálatá­ban, így könnyebb szívvel kurtítható meg a kuiturá- lódásra szánt összeg. Nemrégiben nagy feltű­nést keltett a Lúdas Matyi címoldalán megjelent kari­katúra, amelyen egy mun­kás éppen levette a Köz­művelődés feliratú transz­parenst, föltette helyébe a Gazdaság címszót. Mint minden éle. ez is túlzó, de létező jelenségre, valódi veszélyre hívja föl a fi­gyelmet. Mert valóban haj­lamosak vagyunk egyszerű jelszavakban gondolkodni, s elfeledkezni arról, hogy milyen összefüggések hú­zódnak meg mögöttük. I Valójában nem kerülhet le ilyen könnyedén a napi­rendről a műveltség ügye. Nem léhet előrébb lépni a társadalomban és a gazda­ságban magasabb szintű szakmai és általános tu­dás nélkül. A holnap fej­lődése nem nélkülözheti sem az iskolapadból más szemlélettel, egyre felké­szültebben kikerülő szak­embereket. de azt sem, hogy a már pályán lévők egyre inkább fejlesszék adottságaikat. De nemcsak az oktatásra hárulnak ne­héz feladatok. Szervesen összefügg vele az iskolán kívüli művelődés, hiszen kurta az életünkben — minden hosszabbodása el­lenére — az az időszak, amelyet szervezett tanulás­sal töltünk. Rendszeres ön­képzés, az ismeretek iránti fogékonyság nélkül nehe­zen lehet boldogulni ma. s még nehezebben hol­nap vagy holnapután. A fejlett társadalmak­ban kulcsszerepe van az információnak. A megszo­kott ismeretátadási mód­szereket egyre inkább fel­váltják az újak. A leg­utóbbi országos közműve­lődési tanácskozáson hang­súlyos szerepet kapott a szerkezeti változás: a ha­gyományos művelődési há­zi hálózat mellett egyre inkább figyelembe kell venni a tömegkommuniká­ciót. a videó-technikát a számítógépek elterjedését. Ezek használatára. min­dennapi létére kell fölké­szülnünk. Üj követelmé­nyeket támaszt ez a kultu­rális területen dolgozók számára, s nagyobb fele­lősségük mellett természe­tes módon meg kell talál­ni az anyagi lehetőséget is arra, hogy az új formákkal minél többen élhessenek. Szemléleti változások so­ra hozhatja újra kezdemé­nyező helyzetbe a művelő­dés egészét, amely az isko­lától kezdve a televízióig eszközeivel kiformálhatja a szocialista kulturálódás új eszményét, már a 90-es évek valóságát. A haté­kony ismeretszerzés nem fényűzés és nem felesleges ; teher, hanem nélkülözhe­tetlen erőforrás. Gábor László Szalagokkal díszített zászlórúddal Békestaféta indult Egerből Kora reggel, a didergő egri téren — a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola előtt — polbeatműsor állította meg az embereket. Gitármuzsika kísérte a fiatalok hangját, hűvös szellő lobogtatta a szí­nes zászlókat. Tegnap — nem sokkal nyolc óra előtt — több mint kétszázan vet­tek részt azon a rendezvé­nyen, amely a béke jegyé­ben zajlott 'le. — őrizd a békét, s da­lolj velünk... — hangzott a trió éneke, amelyhez per­ceken belül csatlakoztak a teret betöltő csoport tagjai. Valamennyien azért jöttek, hogy részt vegyenek az Eger­ből induló stféta rajtjánál. — Az Országos Béketa­nács október 27-én és 28-án tartja X. konferenciáját, amelyre staféta indul, hogy elvigye békeüzenetünket. Mi, Heves megyeiek, Egerből, e térről indítjuk a stafétát — mondta a fiatalokat és az idősebbeket köszöntő ■ beve­zetőjében Szőke Erzsébet, a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola negyedéves hallgatója, a KISZ-vezetőség tagja. A megye népfront- és if­júsági vezetői, valamint a békedal refrénjét éneklő fia­talok ezután szavalatot és kórusműsort hallgattak meg, majd Molnár György, a HNF egri városi elnökségé­nek tagja mondott beszédet: — A béke megőrzését ha­zánk népe nemzeti program­jának tekinti. Békemozgal­munk eredményei közé sorol­juk az ifjúsági békemunka megélénkülését, e tevékeny­ségnek tekintélye van a vi­lágban. Népünk, ifjúságunk együttműködésre, őszinte és nyílt párbeszédre törekszik minden békeszerető erővel országunk határain kívül is... A szónoklatot követően ke­rült sor a szalagok felköté­sére: a KISZ Eger városi Bi­zottságának képviselője után a városi népfront, az 1. szá­mú általános iskola, a Szi­lágyi gimnázium, a tanár­képző főiskola, a Finomsze- relvénygyár, a Csepel Autó­gyár, az Agria Bútorgyár, va­lamint az Egri Csillagok Termelőszövetkezet selyem­szalagját erősítették fel a közösségek, kollektívák meg­bízottai a stafétabotra. A békemenet a megye- székhelyről Mezőkövesdre indult, onnan Füzesabonyba érkezett. Itt is több mint kétszáz helybeli fiatal, illet­ve dolgozó fogadta a de­monstrációt. A Mátravidéki Fémművek előtti téren — a rövid irodalmi műsort kö­vetően — a párt-, állami és tömegszervezetek küldöttei, továbbá a tanács, az isko­lák, a Fémművek, a MÁV körzeti üzemfőnöksége, a Petőfi Tsz, a Herbária és az áfész képviselői kötötték fel a békeüzenetet tartalmazó szalagokat. Itt csatlakoztak a békemozgalom helyi aktivis­táihoz Heves város küldöttei is, akik szintén elküldték az üzeneteket a közelgő béke- konferenciára. Az esemény befejezéseként — ekkor röp­pentek a magasba a béke jelképeiként ismert galam­bok — a DlVSZ-induló hang­zott fel. — A békéért élni, dolgoz­ni, harcolni érdemes, mert megmenthető... — hangzott el a felhívás Gyöngyösön, ahová a déli órákban érke­zett a stafétát vivő gépkocsi­sor. Széles János városi nép­fronttitkár köszöntötte az esemény résztvevőit, majd a rövid műsor hangzott fel. A Mátra fővárosában is felke­rültek a rúdra a szalagok: a Gagarin Hőerőmű, a Mát- raalji Szénbányák, a MÁV kitérőgyártó üzeme, a Mik­roelektronikai Vállalat, az általános és középiskolák, a szakmunkásképző, a Mátra- kincse Termelőszövetkezet, az áfész, az állami gazda­ság és a KIOSZ helyi cso­portja díszítette a színesen hímzett szalagokat. A staféta innen Hatvanba indult, ahová zeneszó kö­zepette érkeztek meg. A szép számban összegyűlt közön­ség előtt Fehémé Lovász Má­ria, a városi népfrontbizott­ság titkára mondott köszön­tőbeszédet. Méltatta az im­már tizedik alkalommal meg­rendezendő országos tanács­kozás jelentőségét, s tudat­ta, hogy azon a várost há­romtagú delegáció — Kollár Miklósné, Komlós Gyula, Tóth Szilvia — képviseli majd a hét utolsó napjain, bizonnyal kinyilvánítva a hatvaniak békevágyát, az itt élők egységes akaratát. A köszöntő szavak után a művelődési központ népdal­köre, a Bajza József gimná­zium diákjai és a Mező Im­re utcai óvoda kicsinyei mu­tatták be közös műsorukat, majd a Földi Sándor, váro­si népfronttitkár vezette gö­döllői küldöttség átvette az ifjúgárdistáktól a stafétabo­tot, amelyen ekkor már ott lengtek a hatvani dolgozók jelszavait, üzeneteit hordozó színes szalagok is. Ne engedj, harcolj a bé­kéért! — írták szalagjukra a Duna Cipőgyár munkásai. — Minden jó magvat a bé­ke hint a földre! — lobogta a Bajza gimnazistáik szalag­felirata. Majd a Pest megyei küldöttség tagjait szállító gépkocsi megindult Aszód, Gödöllő irányába ... — Őrizd a békét! — hangzott a dal (Fotó: Perl Márton) MOSZAKI-K0ZGAZDASAGI HETEK ’84 Az iparfejlesztés fő irányairól Az ipar súlyáról, a népgazdaság életében betöltött szerepéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről ta­nácskoztak szerdán délután Egerben, a Technika Há­zában, megyénk üzemeinek, vállalatainak képviselői. A muszaki-közgazdasági hetek rendezvényén részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának titkára, valamint dr. Jenes Pál, a Szakszer­vezetek Heves megyei Tanácsának titkára is. A megjelenteknek dr. Cseh József, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője tartott elő­adást. Elöljáróban szólt ipa­runknak a VI. ötéves terv- időszak eddig eltelt részé­ben elért eredményeiről. Ki­emelte, hogy az elmúlt idő­szakban fokozódott a hozzá­járulása a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához. Évente átlagosan 4,7 százalékkal nőtt az iparter- melékefiysége és csökkent az importigényessége. Rámuta­tott, hogy ágazatonként vál­tozóan emelkedett a terme­lés, a legdinamikusabban a gép-, a vegy-, valamint a villamosenergia-iparban. Az ötéves tervidőszak eddigi ré­szében az alapanyag-kiter- melők aránya csökkent, ugyanakkor a feldolgozóipar súlya növekedett! Kiemelte, hogy a szocia­lista piacokon elsősorban a gép- és a vegyipar ért el jelentős eredményeket a ki­vitelben, de a dollárelszá­molású export is bővült. Je­lentős az előrelépés az úgy­nevezett központi fejlesztési programok, mint az elektro­nika, a gyógyszer- és nö- vényvédőszer-gyártás, továb­bá az anyag- és energiafel­használás ésszerűsítésében, illetve az úgynevezett hát­téripar fejlesztésében is. Továbbiakban iparpoliti­kánk VII. ötéves tervi főbb irányairól szólt. Rámutatott az MSZMP Központi Bizott­ságának 1983. júliusi hatá­rozatára, amely körvonalaz­ta az iparfejlesztés felada­tait. Ennek szellemében lát­tak hozzá a tervezőmunká­Dr. Cseh József: — Az el­múlt időszakban húsz na­gyobb résztanulmány készült az ipari ágazatok fejleszté­sére ... (Fotó: Kőhidi Imre) hoz. A Központi Bizottság határozata öt kiemelt ter­melési program megvalósí­tására tett javaslatot. Neve­zetesen : hazánk természeti kincseinek jobb kihasználá­sát segítő fejlesztőmunkára, az energiagazdálkodás, az elektronika, továbbá a me­zőgazdaság fejlesztésével ösz- szefüggő ipari feladatokra, valamint a szellemimunka- hányad emelésével a termé­kek feldolgozásának, minő­ségének javítása. Ezekkel összefüggésben az elmúlt időszakban húsz na­gyobb résztanulmány készült az ipari szakágazatok fej­lesztésére, melynek során csaknem ezer ember: tudó­sok, irányítók, egy-egy szak­ágazat képviselői mondtak véleményt. A széles körű vi­ta eredményeit összegezve dolgozták ki az ipar VII. öt­éves tervi fejlesztési elkép­zeléseit, amely kapcsolódik majd a népgazdaság közép­távú tervéhez. Cél, hogy a magyar ipar a 80-as évek második felében nagyobb eredményeket érjen el, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Ennek érdekében fontos a gyártási technológiák és a gyártmányszerkezet korsze­rűsítése, ezzel párhuzamosan a kivitel növelésére a minő­ség javítása. Ez különösen a feldolgozóiparban jelent ko­moly feladatokat. Ez utób­bi fejlesztése azonban csak az anyag- és energetikai ágazatok arányos fejleszté­sében valósítható meg. Az is lényeges törekvés — mutatott rá dr. Cseh József —, hogy a következő terv­időszakban ne csupán auto­matizálással, az irányítás­technika tökéletesítésével fejlődjön tovább iparunk, hanem a meglevő gépek, be­rendezések teljes körű ki­használásával is növekedjék teljesítőképessége. Végül alá­húzta, hogy az iparfejlesz­tési elképzelések csak akkor válhatnak valóra, ha a ter­melőhelyeken: az üzemek­ben, a vállalatoknál még töb­bet tesznek a szellemi erő­források, az alkotómunka ki­bontakoztatására. Ennek fon­tos feltétele a szakemberek képzése, illetve továbbkép­zése és megfelelő ösztönzése a nagyobb teljesítmények és eredmények elérésére. — ★ — A műszaki-közgazdasági hetek keretében szerdán dél­előtt szakmai napot tartottak a Mátraalji Szénbányáknál. Megvitatták a vállalatnak az energiagazdálkodásban be­töltött szerepét, továbbá a jövő évi és a VII. ötéves ttervi feladatokat is. Mentusz Károly Nemzetközi ifjúságpolitikai tanácskozás Szerdán, a KISZ Központi Bizottságának székházában folytatódott az „Ifjúság, társadalom, ideológia” cí­mű háromnapos nemzetkö­zi konferencia, amelyen hat európai szocialista ország, továbbá Kuba és Mongólia ifjúsági szövetségei, illetve ifjúságkutatással foglalkozó intézményei képviseltetik magukat. A szocialista országok tu­dományos akadémiáinak együttműködésében tevé­kenykedő „Ideológiai harc a mai világban” elnevezésű munkabizottság budapesti ülésszakához kapcsolódó ta­nácskozás második napján Berecz János, a Népszabad­ság főszerkesztője, a Politi­katudományi Társaság szak­osztályelnöke tartott elő­adást az ifjúságnak a nem­zetközi békehaircban betöl­tött szerepéről. Ezt követően Fejti György. a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára adott áttekintést if­júságpolitikánk időszerű kér­déseiről. Délután a konferencia résztvevői három szekcióban tanácskoztak a nemzedék­váltással, a békével. vala­mint az ifjúság tudati for­málásával és jövőképével kapcsolatos kérdésekről. A hetedikes Horváth Péter köti fel az Egri 1. számú Általános Iskola szalagját

Next

/
Thumbnails
Contents