Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1984. október 23., kedd S. HAZAI TÁJAKON Tata, a tavak városa A tatai vár látképe (MTI-fotó . — KS) SZAKÉRTŐVEL NÉZESSÉK MEG Barátaink és ellenségeink a gombák Budapest és Győr között, az Ml-es főútvonal mentén található Tata, a természeti adottságokkal gazdagon meg­áldott fürdő- és üdülőváros. A magyar történelem ré­gi városát hosszabb ideig a magyar királyok birtokolták. Sajnos, a török hódoltság másfél évszázada alatt — hol török, hol magyar kézen lé­vén — nagyrészt elpusztult, de a török kiűzése után, az 1700-as években, barokk köntösben megújult. Tata újjáépítését megköny- nyítette, hogy Fellner Ja­kab személyében tehetséges és szorgos építészt kapott a város. Több kiváló alkotás fűződik a nevéhez, például a Nepomucenus-malom (ezt Fellner magának építette, a homlokzat fülkéjében álló Nepomuki Szent János-szo- borról kapta a nevét), az egykori Esterházy-palota (ma városi kórház, történetéhez tartozik, hogy I. Ferenc osztrák császár, Napóleon elől menekülőben, három hó­napot e kastélyban töltött, s 1809. október 14-én, e kas­tély toronyszobájában írta alá az úgynevezett schön- brunni békét). Jórészt Fellner alkotása a szép, későbarokk Nagytemp­lom is. (Előtte áll Fellner Jakab 1940-ben felállított szobra.) Fellner (1722,—1780) Morvaországból került Tatá­ra, az itteni építkezésein túl más magyar városok, így Eger, Veszprém, Pápa sok szép barokk épülete is az ő fantáziáját és kezét dicséri. Maga a város a 400 ka- tasztrális hold kiterjedésű Nagy- vagy öreg-tó mentén terül el, a nyugati és az északi oldalon Tata, a kele­tin pedig Tóváros. A tatai tórendszer (a két legnagyobb tavon, az öreg- tón és a Cseke-tón kívül még több, kisebb állóvíz van Tatán, amelyeket száznál is több forrás vize táplál) a XVIII. század közepén ke­letkezett, amikor is Miko- vinyi Sámuel, a kor neves magyar mérnöke lecsapolta Tata környékének kiterjedt mocsarait, s kialakította a mai tórendszert. Egy másik mérnök, Böhm Ferenc hoz­ta létre 1873-ban az Ester­házy család 46 hektáros an­golkertjét, a mai Népparkot. A változatos, sok távoli, eg­zotikus faállományú park­ban, ebben az ideális kör­nyezetben készülnek a ma­gyar élsportolók nagy ver­senyeikre. Itt van az Orszá­gos Testnevelési és Sportszö­vetség olimpiai edzőtábora, a Fellner építette későbarokk kerti lak ma az élsportolók lakásául szolgál. Kissé tá­volabb. a barokk korban di­vatos „műrom” áll, a fran­cia Charles Moreau építette 1801-ben. (Egy háromhajós templomromot utánoz, ere­deti román kori művészi fa- ragványok, s két dombor­műves római sírkő van be­leépítve.) A tatai öreg-vár az 1950- es évek közepe óta a Kuny Domokos Múzeum otthona. A kiállítás Tata város és Komárom megye történeti emlékeit mutatja be, az ős­kortól napjainkig. Igen gaz­dag a múzeum fajanszgyűj­teménye. Tata a magyaror­szági kerámiakészítés egyik központja volt, a múzeum névadója, Kuny Domokos is e szakma híres művelője volt. Érdekes a török kori anyag, s a római kőtár; a római emlékek Szőnyből, a hajdani Brigetio légióstábo­rából kerültek Tatára. Az országban egyedülálló kiállítás a tatai antik máso­latok múzeuma, a helyreál­lított zsinagógában. A buda­pesti Szépművészeti Múze­um görög és római szobrai­nak eredeti méretű másola­tai láthatók itt. A városka harmadik múzeuma a Nem­zetiségi Néprajzi Múzeum. A Tatára és környékére a XVIII. században betelepí­tett németség tárgyi emlé­keit — népi kerámiákat, fes­tett német korsókat, a sző­lőkultúra emlékeit — őrzik itt. Tatai nevezetesség az Éder József ácsmester által, 1763- ban készített óratorony. A torony felső, fából készült részében egyetlen darab vas­szög sincs. Hasonlóképpen figyelmet érdemel a Cifra- malom, a városka legrégeb­bi műemléke, 1587-ből. A Kálvária-dombon áll a szabadtéri geológiai múzeum. A domb két kőfejtőjében szinte az egész földtörténe­ti középkor, a triász, a ju­ra és a kréta valamennyi rétegét megszemlélhetjük. Az itt emelkedő Fellner Ja- kab-kilátó teraszáról szép panorámában gyönyörködhe­tünk. B. J. A több hónapos aszály után csapadékosra fordult az időjárás. Az eső nyu­galmi állapotukból a gom­bákat is felkeltette, és szin­te varázsütésre, megjelen­tek a réteken, mezőkön és az erdőkben. Sokfelé lát­ni a kedvelt „csemegét” sze­dő, gombázó embereket. Iz- anyagokban, vitaminokban gazdag táplálékot adnak és változatossá teszik étren­dünket, de vannak közöt­tük veszélyes, sokszor ha­lált is okozó, mérgező fa­jok is. Az elmúlt hetekben több gombamérgezés tör­tént, ezért fontos az isme­retük. Most a rétek, legelők leg­gyakoribb és nagy tömegben szedhető gombáját, a mezei szegfűgombát és a vele köny- nyen összetéveszthető, mér­gező fajokat mutatjuk be. MEZEI SZEGFCGOMBA (Marasmius oreades) — I. kép Kis termetű gomba, ka­lapja 1—5 cm átmérőjű, ele­inte púpos, domború, majd ellaposodó, tejeskávé színű, nedvesen kissé sötétebb, száradva világosabb. A kö­vetkező ismérveit jól jegyez­zük meg! — A kalap felü­lete sima, széle lehet bor­dás. A kalap alján levő le­mezek ritkán állók,- arány­lag vastagok, színük fehéres, okkeres. Tönkjük (száruk) a kalaphoz hasonló, merev és szívós. A gomba íze, szaga kellemes. Legelőkön gyako­ri látvány, hogy félkör alak­ban sötétzöld színű a fű. Ezekben a koszorúkban — boszorkánygyűrűkben — ke­ressük. A szerény, kis ter­metű szegfűgomba tavasztól késő őszig terem. Rövid tönk­kel szedjük, a szívós tön­köt nem érdemes felhasznál­ni. Levesnek, gombapapri­kásnak ajánlom elsősorban, de tojással sütve is finom. Figyelmetlen szedése köz­ben, különösen ősszel, a ko­sarunkba súlyos mérgezést okozó gombák is bekerül­hetnek. Ilyenek a parlagi tölcsérgomba, a kerti susuly- ka és a vörhenyes őzlábgom- bácska. A PARLAGI TÖLCSÉR­GOMBA (Clitocybe corda) — 2. kép A szegfűgombához eléggé hasonló, kis termetű, kalap­ja is domború, nedvesen szí­ne okkerbarnás, mint a szeg­fűgombáé. Megkülönböztető bélyegek: lemezei sűrűn ál­lók, tönkre lefutók, a tönk pedig rövid, gyakran görbe, puha. Az egész gomba tö­rékeny, szaga kellemetlen, gyakran dohos lisztszagú. Ez a gomba súlyosan mérgező, már halálos kimenetelű mér­gezést is okozott. KERTI SUSULYKA (Ina­cybe fastigiata) — 3. kép Ez is nagyon hasonlít a szegfűgombához. Megkülön­bözteti tőle. hogy a kerti su- sulykának a kalapja suga­rasan szálas felületű és szé­le gyakran behasadozó. Le­mezei sűrűn állók és agyag­barnák. Az egész gomba vi­zenyős, törékeny és szaga kellemetlen. A parlagi töl­csérgomba és 'kerti susulyka méreganyaga a muszkarin nevű idegméreg. Hatása aránylag korán jelentkezik, a gombafogyasztás után, már 20 perc múlva. Tünetei: hő­hullámokkal, arckipirosodás- sal kezdődhet. A mérgezett verítékezik és nagyfokú nyá- ladzás indul meg, ezekhez később hányás és hasmenés társul. Azonnal orvoshoz kell fordulni! A harmadik mérgező gom­bafaj, amely a szegfűgom­bához keveredhet, a VÖR­HENYES ÖZLÁBGOMBA (Lepipta subincarnata) — 4. kép. Szintén kis termetű, abban különbözik a szegfűgombá­tól, hogy ennek a kalapját és tönkjét finoman fakóbar­na pikkelyek borítják. Leme­zei sűrűn állók és fehére­sek. A tönkje rendkívül tö­rékeny, nem szívós, mint a szegfűgombáé. A kis őzláb- gombácskák méreganyagai­nak szerkezete még nem is­mert, de hatásuk a gyilkos- galóca-mérgezéshez hasonló. A gombákat, az erdők-me- zők értékes, finom termékeit ne hagyjuk veszendőbe men­ni, használjuk fel. Szedésük azonban odafigyelést, szakér­telmet igényel. Aki nem is­meri a gombákat, az a sa­ját szedésű „zsákmányát” felhasználás előtt szakértő­vel nézesse meg! t>r. Takács Béla A Királyok völgye A csodálatos Nílusnak, a folyók királyának bal part­ján vezet az út a halottak városához, a hatalmas fá­raók temetkezési helyéhez. A hely neve szokatlan: KI­RÁLYOK VÖLGYE. Az ideérkezőt titokzatos és rej­telmes érzések fogják el, miközben gondolatban év­ezredekkel lapozza vissza a történelmet. A ragyogó nap már ontja sugarait és úgy néz ki. mintha az egész környék fel volna díszítve. Valójában a völgy egy egészen közönséges táj, és csak a sejtelmes érzés, ami meglepi az embert, adja azokat a titokzatos gondo­latokat. Előttünk a fáraók temetkezési helye. Föld alatti kastélyok Biban el MOLUK a fá­raók temetője a „Királyok völgyében”. Nemcsak ritkák, de nagyon értékesek ezek az emlékek, mert az évezredek­kel ezelőtti életet, a kultúra fejlődését mutatja meg ne­künk. A fáraók sokáig keresték, amíg megtalálták a módját, hogyan tudják legjobban megőrizni sírjaikat évezre­deken keresztül. Mélyen a homok alatt, a kövek között valóságos föld alatti palo­tákat építettek. Amikor a fáraók meghaltak, velük te­mették mindazon használati tárgyaikat is, amiket az életben használtak, valamint azokat az eszközöket, amiket a túl világi életben használ­ni fognak. A kripták falait csodálatos rajzokkal díszí­tették. Ezek a rajzok a ha­lottat és életének egy-egy jelenetét ábrázolják. A föld alatti kripták a mai na­pig megőrizték a fáraók idejének történetét. A raj­zokból megelevenednek előttünk a győzelmes csa­ták. de látjuk a mindenna­pi élet történeteit is. Ma már csaknem teljesen tudjuk, hogyan dolgoztak ezek az emberek évezredek­kel ezelőtt, valamint, ho­gyan ünnepeltek és gyászol­tak. Tudjuk, milyenek vol­tak a szokásaik, erkölcseik, szórakozásaik. Ismerjük fel­szereléseiket, használati tár­gyaikat, bútoraikat is. A kripták mélyén Sok feltáratlan kriptát ta­láltak. természetesen ezek nagyon értékesek. A falakon bevésett feliratok. művészi munkák. A mészkőbe írt fe­kete feliratok díszesek. A halál a régi egyipto­miaknak csak átmenet volt a túlvilágba és az út az ő el­képzeléseik szerint csak a legszebb lehetett, ezért ma­guknak olyan sírhelyet ké­szítettek. ahol testük békén pihenhet az örök életben. A kútsírok titka Jó néhány évtizeddel ez­előtt a távoli hegyeken a tudósok felfedezték a kútsí- rokat. Ezekbe a sírokba te­mették a papok a rablóktól való félelmükben a királyok múmiáját, több mint 4000 éven át. Amikor ezeket a múmiákat bárkákon átvitték a Níluson Kairóba. Felső- egyiptomba, a Luxor környé­ki falusi nép összegyűlt a Nílus partján és lövöldözés­sel és könnyhullajtva kísér­te a szokatlan kör,menetet, amely észak felé haladt. Ez nem a szomorúság jele volt. hanem a tiszteleté a régi elődök iránt. Nem messzire a Királyok völgyétől nagy szegénység­ben. nyomorúságos kuny­hókban. fenn a hegyekben Luxorral szemben élnek a fellahok. Legrégibb családja a sírrablóknak az egész vi­lágon. Valamikor régen ösz- szeszedték a sírokban talál­ható aranyat és drágaköve­ket. Miről beszél Tutankámen sirja A Királyok völgyében több mint 400 sír van. Mind a tudományos körök, mind a legszélesebb közönség szá­mára Tutankámen sírja volt a legérdekesebb. Erre a sír­ra érintetlenül bukkantak rá a kutatók. Igaz, hogy a rablók már ebben a sírban is jártak, de ismeretlen ok­ból gyorsan elmenekültek onnan. Elvittek néhány tár­gyat. de újból becsukták a sírt. Amikor 1922-ben a sírt feltárták, az teljesen eredeti állapotban volt. Mindent megtaláltak benne, amit csak sejtettek. A mai világ szeme előtt megjelent a régi magasfokú kultúra és civilizáció Tu­tankámen egyébként egész fiatalon halt meg még ural­kodásának kezdetén. Az óriási értékű leletet, amit Tutankámen sírjában talál­tak. átvitték a kairói mú­zeumba A felfedezésről ír­tak egv könyvet, ami bár­melyik regénynél érdeke­sebb hiszen azok írták, akik átélték a felfedezést és elő­ször látták meg, illetve elő­ször kerültek összeköttetés­be a több ezer éves tárgyak­kal. Túl a sivatagon, a Nílus bal partján hatalmas templomokat pillanthat meg a kíváncsi látogató. Ezek a régi egyiptomi építészet, re­mekművei.. A Nílus jobb partján A Nílus másik részén ta­láljuk Luxor és Karnak vá­rosát. Ezek. mellett a váro­sok mellett emelkednek a csodálatos piramisok, ame­lyeket a sok ezres rabszol­gahad keze épített több ezer évvel ezelőtt. A modern luxuspaloták mellett, mint a Téli-palota, találunk nagyon szépen megőrzött templommaradvá­nyokat, mert Luxor és Kar­nak teljesen ép maradt. A fáraók hajdani birodal­ma, Egyiptom földje és a Királyok völgyének kincse fennen hirdeti, hogy itt volt az ókori kultúra bölcsője hajdanán. Az Eszperantó Földrajzi Újságból fordította: Zakar János Tűzvédelmi vetélkedő! Kedves Olvasó! Játékos vetélkedőre hívja önt a Heves megyei Tűzoltóparancs- nokság. A vetélkedő £élja az, hogy bővítse az állampolgárok általános tűzvédelmi ismereteit, különös tekintettel a növekvő számú lakóházi tűzesetekre. A Népújságban 3 alkalommal ezen a helyen 10 kérdésből álló fel­adatot talál. A megoldást totó- szerűen (l, x, 2) kérjük postai 9. A lakás bejárati ajtó min. szabad nyílásmérete 10. A szemétledobócső anyaga csak .............lehet l evelezőlapon név, cím, és sze­mélyi szám feltüntetésével a Heves megyei Tűzoltóparancs­nokság (Eger, Vincellériskola u. 5.) címére — a közlést követő 4 napon belül — megküldeni. A legjobb megoldásokat ér­tékes tárgynyereményben ré­szesítjük. A vetélkedőhöz sok sikert kí­ván a Heves megyei Tűzoltóparancsnokság 0,85/2,00 1/1.80 0,8/2,20 nem nehe- kő- ég- zen zepe­hető ég- sen hetö ég­hető I. forduló Sor­szám Kérdés: 1 X 2 1. A tűzoltóság hívószáma Egerben, 04 07 05 Hatvanban 2. A tűzoltóság hívószáma Gyöngyösön 004 007 005 3. A lakóház milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik „B” „D” „E” 4. Családi házat, milyen tűzállósági fokozatúra kell építeni IV. 111. II. 5. Kétszintesnél magasabb lakóház tűz­állósági fokozata II. IV. III. 6. Mennyi a lakóházak minimális tűztávolsága fm) 3 6 8 7. A szilárd tüzelőanyag-tároló min. alapterülete (m2) 2 3 4 8. A folyékony tüzelőanyag-tároló min. alapterülete (m2) 1 2 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents