Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 19., péntek fliest tartott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Karkus Sándor (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek értékítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell■ hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre serkentő versengés feltételeit. Bugán Mihály (Szolnok m„ 12. v,k.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gazdasági verseny kialakulása jelentheti. Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Mint mondotta: a hozzászólások különösen a helyzetértékelést illetően egészítették ki az előadói beszédet. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány — a már kialakult munkamódszereknek megfelelően — egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatja a képviselőket. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. A külügyminiszter beszéde Dr. Várkonyi Péter Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta: — Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz. hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához. a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat. ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Több ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a -legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk. hogy az lerőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. A KGST moszkvai csúcs- értekezlete, illetve a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva következetesen síkraszállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is. — A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatat- lanoknak. Az elmúlt évben pozitív vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékel, hető ez Európában. Tavaly a feszült helyzet ellenére tartalmas okmány el- . fogadásával fejezte be munkáját a madridi találkozó. A stockholmi konferencia új. fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal üdvözölte a magyar és a nemzetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Biztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és megállapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői fenntartják kontaktusaikat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre. és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalásokra. bizonyítja az a nyilatkozat is, amelyet Konsztantyin Cser- nyenko a napokban adott a Washington Post című amerikai lapnak. A NATO európai tagállamai szintén érdekeltek a békés viszonyok, a kelet— nyugati együttműködésből és az enyhülési folyamatból származó előnyök megőrzésében, Meggyőződésünk, hogy a kelet—nyugati párbeszéd hasznos az álláspontok tisztázásában, a bizalmatlanság csökkentésében. A dialógus hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításá- sához. A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok. — Kormányunk nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar—szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Barátságunk továbbfejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai látogatása, amelynek során nagy munkát végeztek további együttműködésünk tartalmának meghatározásában és az időszerű feladatok kijelölésében. E munkát folytatták Kádár elvtárs és Csernyen- ko elvtárs ez év júniusi megbeszélésein. Várkonyi Péter az egyes szocialista országokhoz fűződő viszonyainkról szólva elmondotta: újabb magas szintű találkozókra és egységünk erősítésére ad alkalmat, hogy az európai szocialista országok — akár csakt hazánk — az idei, illetve a jövő év folyamán ünnepük felszabadulásuk 40. évfordulóját. Magas szintű képviselőink vettek részt az eddig lezajlott lengyel, román és bolgár évfordulós megemlékezéseken, valamint az NDK megalakulásának 35. évfordulóján. Várkonyi Péter beszédében kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkü. lönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre. Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter —, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott, A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen elő(Munkatársunk telefon je leütése): Elbűvölte a látogatókat — de még a sok-sok országházi szépséghez szokott képviselőket is — a Parlament újjávarázsolt kupolacsarnoka. Köztudott, hogy hosszú ideig álmennyezet takarta az érdeklődők elől az épület felső szintjét, amelynek magasságát általában a télapóesti fenyők méterei jelezték. A hangulatosan megvilágított, új köntöst kapott központi részben adtak randevút egymásnak megyénk képviselői, akik má|T jóval a 10 órai (^engő- szó előtt munkához láttak. feltétel: a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Várkonyi Péter. Darvasi István (Bp., 19. vk), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a napirendi pont bizottsági előadójaként beszániolt arról, hogy a testület megvitatta a külügyminiszteri expozé téziseit. Hangsúlyozta: a bizottság nemzetközi tevékenységében ugyanezt az álláspontot képviseli, ugyanazokért a célokért dolgozik, amelyek szolgálatában a végrehajtó hatalom, a kormány, a Külügyminisztérium tevékenykedik. A hozzászólások és a válaszadások után határozat- hozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. Papp Lajos beszámolója Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az ország- gyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve —, szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. — Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan oldható meg — morido.tta az államtitkár. így többek között. a helyi tanácsok önkormányzati jellegének erősítése, gazdálkodási önállóságának fokozása, kisközségekben az ellátás javítása, a községi apparátus felkészültségének növelése. Továbbra is fontos feladat a tanácsi Szabó Imrét — nála ez immár parlamenti „hagyomány” — közéleti személyiségek társaságában látta a tudósító. Amikor egy pár percre találkoztunk, elmondta, hogy nemcsak a mostani napirend kérdései érdeklik a beszélgetőpartnereit, hanem az is, mi újság Hevesben, s Detken... — Csak azt tudtam mondani, hogy kedvezett az eső, most pedig jó idő lett a vetésre. Ami a szőlőt illeti: 110 mázsa termett hektáronként, naponta több mint négyszázan szüretelnek, s 10 va- gonnyi kerül a présekbe. Reméljük, olyan jó bor lesz belőle, mint amilyet sokan megkóstoltak már az országház éttermében is... ★ A találkozók napjának is nevezhetnénk ezt a rövidre szabott ülésszakot. A késő estig tartó tanácskozás szüneteit valamennyi képviselőnk igyekezett kihasználni. Zsidei Istvámvé például — Markovics Ferenc megyei tanácselnök társaságában — Faluvégi Lajoshoz fordult a választópolgárok ügyes-bajos dolgait intézve. Kapolyi László ipari minisztert viszont Vadkerti Miklósné kereste meg: — A kál-kápolnai szövetkezetek, ipari üzemek tervezik, hogy a termelésükhöz szükséges energia egy részét Képviselőink az ülésteremben szakigazgatási szervezet korszerűsítése és az ügyintézés egyszerűsítése. — Biztosítani kell a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában, lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, anyagi eszközeik felhasználásában. a lakosság mozgósításában. További követelmény, hogy a tanács; testületek következetesebben, érdemi módon kérjék számon határozataik, rendele- teik végrehajtását fordítsanak nagyobb gondot a szak- igazgatási szerv rendszeres és alapos ellenőrzésére, beszámoltatására. Fontos, hogy a tisztségviselők a döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében növeljék a tanácsi bizottságok szerepét, rendszeresebben kérjék ki a tanácstagok, a lakosság véleményét gondoskodjanak arról. hogy az apparátus munkájában következetesen érvényesüljön a testületi irányítás. A tanácsok VI. ötéves tervükben ugyan névlegesen nagyobb fejlesztést irányozhattak elő. mint ameny- nyit az előző tervidőszakban teljesítettek, azonban a tényleges felhasználás ennél kevesebb lesz a népgazdasági egyensúly megőrzését célzó kényszerű korlátozó intézkedések miatt. A tanácsok — a nagyobb önállóság lehetőségeivel élve, kezdeményezőkészségük fo. kozásával — általában igyekeztek alkalmazkodni a nehezebb körülményekhez. A lakosság és a munkahelyi kollektívák társadalmi munkája, anyagi hozzájárulása az elmúlt 10 évben 50 — ezen belül az utóbbi három évben 26 — milliárd forinttal segítette elő a települések fejlődését, a lakóhely szebbé tételét. A tanácsi ügyintézésre ma már mindinkább a törvényesség. a szakszerűség és a jogpolitikai elvek helyes alkalmazása a jellemző. A kétségtelen fejlődés mellett a hatósági munkában hiányosságok is tapasztalhatók, nem sikerült mindenütt megszüntetni a bürokratikus, körülményeskedö munkastílust. A kormány a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a tanácsok működését, irányítja a végrehajtó bizottságokat. A minisztériumok és a tanácsok kapcsolataira mindinkább a kölcsönös együttműködés, a feladatok rendszeres egyeztetése jellemző. — Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását. a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos. A hozzászólásokra, a képviselők észrevételeire Papp Lajos válaszolt, majd az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta. Két interpellációt, illetve a válaszokat követően az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. az olcsóbb gázzal biztosítják. A tanulmányterv elkészült, a továbblépéshez kérnénk segítséget a minisztériumtól. — Reménykeltő volt-e az ipari tárca vezetőjének válasza? — Igen, azt ajánlotta, a közeljövőben beszéljük meg részletesen az igényeket. Ebben az ügyben tehát még találkozunk majd... ★ Két miniszteri expozét követően került sor a tanácsok munkájának értékelésére. Azt tartja a fáma, hogy az embereket rendkívül érdeklik a világpolitika eseményei — özekről számolt be dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Másodsorban az foglalkoztat valamennyiünket, hogy mindannyian tisztességesen „húzunk-e”, vagy vállalati, illetve egyéni ügyeskedéssel gyarapodunk: dr. Markója Imre megítélését lapunkban, is olvashatják. Végül — s ebben az esetben nagyon is ide illik a kifejezés: nem utolsósorban — arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi történik a közvetlen környezetünkben. Lakóhelyünk, településünk életének, fejlődésének meghatározója: a tanács munkája. — Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy mércéje ennek a murikának a falugyűlés hangulata, véleménye, valamint a tanácstagi tevékenység lakossági megítélése — mondta dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Tanácsi Hivatal elnökének beszámolója kapcsán Fiala. Tivadarné. — Számtalan falugyűlésen vettem már részt, s úgy érzem, tudják: mindenütt arra törekednek, hogy minél szélesebb körben alakuljon ki közvetlen kapcsolat a megyei és a községi tanácsok között. Az egyik meghívott, Mészáros Albert, megyei nép- fromttitkár a következőkkel egészítette ki az előbbieket: — Már javában készülünk az új választókerületek kialakítására, beszélgetünk tanácstagokkal, aktívákkal. Arra törekszünk, hogy a leendő, alakuló új tanácsok testületi élete fokozódjék, aktívabbá váljék, s ugyanígy az állampolgárok közéleti szereplése, tevékenysége is. . . ★ A megszépített kupolacsarnok egyik emléktábláján olvasható a régi idézet: „Tanácskozásaik legyenek megfontoltak. .Ezúttal vegyük át mindenütt: megfontolt jövőnket alapozza a tisztességes, békés és eredményes munka. Képviselőink a T. Házban ezúttal is erre voksoltak. .. Szilvás István
