Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
Hazaérkezett a magyar pártküldöttség a KNDK-bél A Koreai Munkapárt meghívására magyar pártküldöttség tiznaipos látogatáson tartózkodott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A pártküldöttség, amelynek vezetője Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, tagjai: Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és Óvári László, a Központi Bizottság munkatársai voltak — tegnap hazaérkezett Magyarországra. Elfogadták a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot Ülést tartott az országgyűlés Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója; 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról; 4. Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazségügy-minisz- ter emelkedett szólásra. Az igazságügyi miniszter beszéde A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül néhéz és bonyolult feladatainak sikeres, végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendje szilárdításának. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több. ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződéses rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alábecsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az idevonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelősség érvényesítése még sem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelösségrevonásra alapot adó magatartások megállapításához és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény megalkotásának szükségességét indokolva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusáDr. Markója Imre ban alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek a'bhoz. hogy — megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék le. hetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőek. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg. így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat,- amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatokis. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemléletté! és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügy-miniszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan ösz- szehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvény- könyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visz- szaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendszerünkben — így a büntető és polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Úgy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére. hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására, elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az Kádár János és Havasi Ferenc .(Fotó: Perl Márton) úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsét, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén, eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magán- személyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabniA miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bacsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betarttatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanák majd a törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre. Szurdi István (Bp. 2. vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokiban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az országgyűlés elé. A képviselők sok javaslatot. észrevételt tettek a paragrafusok szövegének tömörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új jogszabály egyértelmű legyen, ne tegye félreérthetövé gazdaságpolitikai elgondolásainkat. A bizottsági ülések vitáiban elismerően szóltak a törvényjavaslat új. korszerű vonásairól, mindenekelőtt arról, hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére. Így abban az esetben, ha a fogyasztók széles körét jelentős hátrány éri, e társadalmi szervezetek az eddiginél konkrétabb jogi lehetőséghez jutnak. hogy eljárjanak a fogyasztók érdekében. A jogszabály nem csorbítja az állampolgároknak azt a jogát, miszerint, ha sérelem éri őket. maguk is kereshetik törvényes védelmüket, követelhetik — például — káruk megtérítését. A bizottsági vitákban elhangzott felszólalásokban érződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből a törvénytisztelet, mint fontos állampolgári erény. Éppen ezért a képviselők szükségesnek tartották. hogy a jogszabályt, elfogadása után, az indokokkal együtt széleskörűen ismertessék. magyarázzák. Elhangzott a vitákban az is. hogy a jogalkalmazó szervek, szervezetek teherbíró és alkalmazkodó képességét is erősíteni kell. Szurdi István tolmácsolta az illetékes bizottságok tagjainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek. Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.). az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalomból, a megtévesztő árupropaganda. a szerződés megszegése. a tisztességtelen ár érvényesítése, visszaélés a gazdasági erőfölénnyel ösz- szességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsósorban a fogyasztóknak. Németh István (Hajdú-Bi- har m.. 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin tsz. elnöke a tisztességtelen ár fogalmával kapcsolatban azt fejte» gette. hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. Hiszen véleményük ma még gyakorta eltérő. (Folytatás a 3. oldalon)
