Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 18., csütörtök s. Csehszlovákia Úszó malom a Dunán Románia Színház Sepsiszentgyörgyön Alig kezdte meg az új év­adot a Sepsiszentgyörgyi Ál­lami Magyar Színház, máris elmondhatjuk, hogy tovább folytatja eddiffi sikersoroza­tát. Különösen ha arra gon­dolunk, hogy az utóbbi idő­ben mennyire megnőtt az ér­deklődés a színház produk­ciói iránt. Persze ez az ered­mény nem született egyik napról a másikra. Benne rejlik a társulat több mint három és fél évtizedes oda­adó munkája. a színház és közönség iránti hűsége, ál­dozatvállalása. Noha nehéz számadatok­ban érzékeltetni a növekvő érdeklődést, mégis megje­gyezhetjük. hogy a múlt évben a társulat 282 előadá­sát 115 000-en tekintették meg. A társulat továbbra is rendszeresen játszik a megye helységeiben és nem feled­kezik meg brassói. Csíksze­redái. székelyudvarhelyi, gyergyói nézőiről sem. Sylvester lMjossal, a Sep siszentgyörgyv Állami Ma­gyar Színház igazgatójával folytatott rövid beszélgeté­sünk alatt arról is tudomást szereztünk, hogy társulatuk mit ígér nézőinek az új év­adban. Mindenekelőtt tehát hadd mondjuk el. hogy a Román Kommunista Párt közelgő XIII. kongresszusa tiszteletére tovább folytat­ják Dehel Gábor Az ártat­lan című drámájának elő­adásait. Ezenkívül pillanat­nyilag két darabot is pró­bálnak párhuzamosan: Tu­dor Popescu Maszek para­dicsom (Paradis de ocazie) című vígjátékát és a Tamá­si Áron-ciklus soron követ­kező darabját A boldog nyárfalevélt. Természetesen az idén is sor kerül a ha­gyományos év végi kabaré­ra. A színház tavaszi bemu­tatói közt szerepel Fejes Endre Jó estét nyár, jó es­tét, szerelem című darabja, ezt követi majd Csehov Há­rom nővér című színműve. Az említett nagyszínpadi művek mellett — amelyek­re bérletet hirdetett a sep­siszentgyörgyi színház — több stúdióelőadásra is szá­míthatnak a nézők. A je­lenlegi évad újdonságának számít az is. hogy filmklub- szérűén beindítják a video­tékát. heti programmal. Lengyelország Jubileumi grafikai biennálé Krakkó, október. Ismét Krakkó ad otthont a színvonalas Nemzetközi Grafikai Biennálénak. Ezek­ben a napokban a számos országból érkezett művészek, kritikusok, mecénások és a képzőművészet szerelmesei találkozóinak színhelye a város. A „központok’’ pedig a hangulatos kávéházak, ó- városbeli kis kiállítótermek vagy éppen egv szálloda hallja. A tizedik, jubileumi bien- ná'lét ebben az évben igen nagy érdeklődés — valószí­nűleg azért, mert az előzőt. Lengyelország társadalmi­politikai helyzete miatt nem tartották meg — kíséri. A világ szinte összes országá­ból több mint 1200 an akar­tak részt venni a pályázaton, így erős előválogatást. is kellett rendezni. Csupán a távoli Japánból például 200 munka érkezett Végül is 411 művész, majd ki lene száz al­kotását állítják ki, ami bizo­nyosan elegendő ahhoz, hogy kiváló körképet kaphassunk a kortárs grafika művészi irányzatairól. A biennálé anyagát az ér­deklődők október végéig te­kinthetik meg. E kiállítás ér­dekessége, hogy kívánságra a helyszínen megvárható másolatokat készítenek a kiállított művek bármelyi­kéről. A rangos nemzetközi ta­lálkozó mellett a rendezők gondoskodtak arról is, hogy Krakkó valóban méltó le­gyen híréhez, és erre a két hónapra igazán a grafika központjává váljon. A krak­kói Képzőművészetek Palo­tájában a már Magyarorszá­gon is bemutatott, a „Nem­zetközi Grafikai Biennálé díjazottjai 1966—1980" cí­mű retrospektív tárlat nyi­totta meg kapuit. Józsa Péter Belül is ugyanolyan, mint az eredeti volt (Fotó ORBIS — KS — V. Via eh felvételei) Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hason­ló jelenséggel: a félszigetet csupán egy keskeny föld­nyelv köti össze a száraz­földdel. Mintha ez a szik­lás terület tovább akarna úszni a tengerbe, de a part - fogva tartja. A tenger mé­lyen alámosta a neszebari partokat. Hajdanában sok­kal nagy óbb volt a város területe, ma alig 800 mé­ter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A száraz­földről Neszebarba egyetlen út vezet a keskeny földszo­roson keresztül. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt a városba az ősi várfal ka­puján lehet bejutni. Az arceológiai kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról. Meszembria néven a trákok alapítottak itt először tele­pülést. Az i,. e. VI. század­tól görög gyarmatosok te­lepedtek le. Az i. u. I. szá­zadban megkezdődött a ró-' mai hódoltság ideje. Később a város Bizánc kötelékébe tartozott, a IX. század ele­jén pedig bolgár uralom alá került. A század elején Neszebar kis halász város­ka volt. A szocialista forra­dalom győzelme után (1944) megkezdődött a hely­reállítása. A közelben talál­ható a Fekete-tenger egyik legszebb üdülőtelepe, a Na­Nagy gondot fordítanak a műemlékekre (Fotók: Sofiapress — KS) pospart. Neszebar vonzó hely a turisták számára. Elbűvölő kis utcáit járva, minden lépésnél régészeti emlékekkel találkozhatnak az idelátogatók. A város központjában van az V. századból fenn­maradt Stara Mitropotía nevű bazilika. Az idén nyá­ron kiváló bolgár és kül­földi zenészek hangverse­nyét rendezték meg benne. A korai kereszténykorból más műemlékek is megte­kinthetők. köztük a Morsz- kata bazilika. amelynek romjai meredeken kiugraoak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között épült középkori templomok is. Valamikor 50 volt belő­lük. napjainkig csupán hét maradt épségben. A legré­gibb közülük a Keresztelő Szent János-templom, amelyben a régészeti mú­zeum kapott helyet. Sok ér­tékes régészeti lelet — szob­rok. ékszerek. pénzérmék, kerámiatárgyak stb. — vár­ja itt a látogatókat. A régészeti érdekességek közé tartoznak a XVHI, és XIX. században épült fes­tői lakóházak. A kőből épülteket kívülről fabur­kolattal látták el. Az egy­más mellett sorakozó házak udvarából virágok, mandu­la- és fügefák kandikálnak ki. Az egyikben a néprajzi múzeum kapott helyet, amelyben különböző népvi­seleti ruhák, szőttesek, dí­szítések, ékszerek láthatóik, de megismerkedhetünk a vidék hagyományos foglal­kozásaival is. A néhány éve műemlék várossá nyilvánított Nesze- barban tovább élneík, a ha­gyományok. Reggel korán a halászok kimennek a tenger­re és délfelé már mindenütt érezhető a friss tengeri hal szaga. A város ma is meg­hitt hangulatot áraszt, turis­ták sokaságát vonzza ro­mantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a világ legnevezetesebb kul­turális és természeti érté­kei közé sorolta be a bolgár Neszebart. Magdalina Sztancseva Valamikor az úszó vízi­malmok szinte behálózták a Dunát. Azontúl, hogy őröl­ték a környék gabonáját, a folyó díszei, a vidék ter­ményraktárai is voltak. Még száz évvel ezelőtt sem volt a felső Duna mentén egyetlen ol|yan kis fa­lu sem, ahol legalább egy vízimalom ne zakatolt volna. De volt olyan idő is, amikor Dunaradvány és Mocsa között három sorban álltak a malmok a folyón. A gőzmalmok kiépülésével azonban az úszó malmok el­vesztették jelentőségüket. A hetvenes évek elején a komáromi járási műemlék- védelmi igazgatóság a járá­si tanáccsal közösen úgy döntött, hogy az egyik úszó malmot rekonstruáltatják. Azt akarták, hogy a komáro­mi járásban, ahol a vízimal­mok valamikor igen elter­jedtek voltak, legalább egy képviselőjük maradjon fenn. A tervezési munkákat szé­les körű történeti-építésze­ti kutatások előzték meg. Át­nézték a régi malmok be­rendezéseit és maradványa­it, tanácskoztak a még élő molnárokkal, tanulmányoz­ták az idevonatkozó törté­nelmi és technikai irodal­mat. Ezt követően a bratis­lavai Szlovák Műszaki Egye­tem építészeti karának mun­kacsoportja a malommecha­nizmusokkal, meghajtóbe­rendezésekkel és statikával foglalkozó szakemberekkel, valamint a komáromi hajó­gyár dolgozóival együttmű­ködve valóban értékes al­kotást hozott létre. Miilyen is a malom? A tartórész két hajótest­ből áll. A főhajón áll a malom gépterme és a ma­lomkerék csapágyának egyik része, a mellékhajón van elhelyezve a csapágy másik része. A hajók súlya hetven tonna, hosszuk tizenkét mé­ter, s majdnem tizennyolc méter a szélességük. A ma­lomkerék körülbelül hét mé­ter széles, átmérője 3,6 mé­ter. A kerék húsz, akácfából faragott lapátját a vízáram fokozatosan hajtja meg. Az építkezéshez mintegy száz köbméternyi fát használtak fel, az akácon kívül luc- és jegenyefenyőt, kőrisfát, töl­gyet és jegenyét. Korlátja is olyan, mint az eredeti ma­lomé volt — erős kender­hálóból és kötélből fonták. A malom berendezésével persze őrölni is lehet. Katarina Galovská Szovjetunió Régészeti leletek Közép-Ozsiában történelmi eseményekhez és személyekhez tartozó sajátos illusztrációk. A freskókon jelenetek láthatók: a sza­markandi uralkodó külföldi követeket fogad, ünnepi me­net vonul. A képek alapján ismereteket szerezhetünk a tizenhárom évszázaddal ez­előtt élt emberek külsejéről, ruháiról, frizurájáról. ék­szereiről. ’ Néhány külföldi tudós hosszú ideig úgy tartotta, hogy Közép-Ázsia építésze­te és ábrázoló művészete máshonnan származik. A szovjet régészek itt felsorolt és sok más lelete azonban arról tanúskodik, hogy Kö­zép-Ázsia népeinek kultúrá­ja önálló forrásokkal ren­delkezik. hogy a mai Üzbegisztán te­rületén ringott a civilizáció egyik legősibb bölcsője. A kora ókori Horezm fej­lett szabrászművészetét bi­zonyítják azok a kerámia - szobrocskák, amelyeket idő­számításunk kezdetén ké­szítettek. A Halcsajan településen folytatott régészeti ásatások során előkerült kis méretű, palotaszerű épület falán le­vő festményt és az ott ta­lált festett agyagszobrocs- kát látva meggyőződhetünk arról, hogy ugyanabban az időben Baktriában fényko­rát élte a monumentális és ábrázoló motívumok alkal­mazása. E leletek az időszá­mításunk előtti 1. századból származnak. Most állapították meg, hogy a hires Ajrtamszki friz ré­sze annak az architektúra­dísznek, amely az időszámí­tásunk szerinti első száza­dokban az Amu-Darja jobb partján fekvő Termez köze­lében levő buddhista szen­télyt ékítette. A késő antik Horezm legnagyszerűbb épü­letének a Toprak-Kalában levő uralkodói palotát tart­ják. Grandiózus formáikkal és nagyszerű belsőépítésze­tükkel romjaikban is lenyű­göző látványt nyújtanak az ősi szobrászok és festők al­kotásaival díszített termei: „az uralkodó fogadóterme", „a táncoló maszkok terme", „a harcosok terme” és „a győzelmek terme”. A Varahsa nevű kisváros feltárásakor talált falfestmé­nyek világszerte ismertté váltak. E festmények a VI— VIII. században élt helyi uralkodók monumentális pa­lotájában levő dísztermek falait ékesítették. Innen az udvari élet csata- és vadász­jelenetei, állatok, madarak festői kompozíciói, valamint csodálatos ornamentikák ma­radtak ránk. A kutatók megállapították, hogy a Szamarkand terüle­tén levő palotakomplexum- ban Afraszlaba (VII. sz.) ál­tal festett falfestmények va­lós. pontosan meghatározott Ahmat Ahmatov, az ősi kerámiák restaurátora eg.v ókori, víz tárolására szolgáló edényt állít helyre Közép-Azsia területén szá­mos régészeti leletet tártak fel. A Tesiktas-barlangban például egy neander-völgyi gyermek maradványaira és kőkori eszközökre bukkan­tak. A Zaman-baba nevű te­metkezési helyen pedig a bronzkor számos művészi tárgyát találták meg: fülbe­valókat, gyöngysorokat, drá­gakőből készült gyöngyöket, művészi kerámiákat. A le­letek arról tanúskodnak. tizeket az ezüst dirbeino- ket Taskentben találták Bulgária Az ősi Neszebar A XVIII—XIX. században épült lakóhá­zak, jellegzetes fával borított erkélyekkel

Next

/
Thumbnails
Contents