Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 18., csütörtök s. Csehszlovákia Úszó malom a Dunán Románia Színház Sepsiszentgyörgyön Alig kezdte meg az új évadot a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, máris elmondhatjuk, hogy tovább folytatja eddiffi sikersorozatát. Különösen ha arra gondolunk, hogy az utóbbi időben mennyire megnőtt az érdeklődés a színház produkciói iránt. Persze ez az eredmény nem született egyik napról a másikra. Benne rejlik a társulat több mint három és fél évtizedes odaadó munkája. a színház és közönség iránti hűsége, áldozatvállalása. Noha nehéz számadatokban érzékeltetni a növekvő érdeklődést, mégis megjegyezhetjük. hogy a múlt évben a társulat 282 előadását 115 000-en tekintették meg. A társulat továbbra is rendszeresen játszik a megye helységeiben és nem feledkezik meg brassói. Csíkszeredái. székelyudvarhelyi, gyergyói nézőiről sem. Sylvester lMjossal, a Sep siszentgyörgyv Állami Magyar Színház igazgatójával folytatott rövid beszélgetésünk alatt arról is tudomást szereztünk, hogy társulatuk mit ígér nézőinek az új évadban. Mindenekelőtt tehát hadd mondjuk el. hogy a Román Kommunista Párt közelgő XIII. kongresszusa tiszteletére tovább folytatják Dehel Gábor Az ártatlan című drámájának előadásait. Ezenkívül pillanatnyilag két darabot is próbálnak párhuzamosan: Tudor Popescu Maszek paradicsom (Paradis de ocazie) című vígjátékát és a Tamási Áron-ciklus soron következő darabját A boldog nyárfalevélt. Természetesen az idén is sor kerül a hagyományos év végi kabaréra. A színház tavaszi bemutatói közt szerepel Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét, szerelem című darabja, ezt követi majd Csehov Három nővér című színműve. Az említett nagyszínpadi művek mellett — amelyekre bérletet hirdetett a sepsiszentgyörgyi színház — több stúdióelőadásra is számíthatnak a nézők. A jelenlegi évad újdonságának számít az is. hogy filmklub- szérűén beindítják a videotékát. heti programmal. Lengyelország Jubileumi grafikai biennálé Krakkó, október. Ismét Krakkó ad otthont a színvonalas Nemzetközi Grafikai Biennálénak. Ezekben a napokban a számos országból érkezett művészek, kritikusok, mecénások és a képzőművészet szerelmesei találkozóinak színhelye a város. A „központok’’ pedig a hangulatos kávéházak, ó- városbeli kis kiállítótermek vagy éppen egv szálloda hallja. A tizedik, jubileumi bien- ná'lét ebben az évben igen nagy érdeklődés — valószínűleg azért, mert az előzőt. Lengyelország társadalmipolitikai helyzete miatt nem tartották meg — kíséri. A világ szinte összes országából több mint 1200 an akartak részt venni a pályázaton, így erős előválogatást. is kellett rendezni. Csupán a távoli Japánból például 200 munka érkezett Végül is 411 művész, majd ki lene száz alkotását állítják ki, ami bizonyosan elegendő ahhoz, hogy kiváló körképet kaphassunk a kortárs grafika művészi irányzatairól. A biennálé anyagát az érdeklődők október végéig tekinthetik meg. E kiállítás érdekessége, hogy kívánságra a helyszínen megvárható másolatokat készítenek a kiállított művek bármelyikéről. A rangos nemzetközi találkozó mellett a rendezők gondoskodtak arról is, hogy Krakkó valóban méltó legyen híréhez, és erre a két hónapra igazán a grafika központjává váljon. A krakkói Képzőművészetek Palotájában a már Magyarországon is bemutatott, a „Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottjai 1966—1980" című retrospektív tárlat nyitotta meg kapuit. Józsa Péter Belül is ugyanolyan, mint az eredeti volt (Fotó ORBIS — KS — V. Via eh felvételei) Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hasonló jelenséggel: a félszigetet csupán egy keskeny földnyelv köti össze a szárazfölddel. Mintha ez a sziklás terület tovább akarna úszni a tengerbe, de a part - fogva tartja. A tenger mélyen alámosta a neszebari partokat. Hajdanában sokkal nagy óbb volt a város területe, ma alig 800 méter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A szárazföldről Neszebarba egyetlen út vezet a keskeny földszoroson keresztül. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt a városba az ősi várfal kapuján lehet bejutni. Az arceológiai kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról. Meszembria néven a trákok alapítottak itt először települést. Az i,. e. VI. századtól görög gyarmatosok telepedtek le. Az i. u. I. században megkezdődött a ró-' mai hódoltság ideje. Később a város Bizánc kötelékébe tartozott, a IX. század elején pedig bolgár uralom alá került. A század elején Neszebar kis halász városka volt. A szocialista forradalom győzelme után (1944) megkezdődött a helyreállítása. A közelben található a Fekete-tenger egyik legszebb üdülőtelepe, a NaNagy gondot fordítanak a műemlékekre (Fotók: Sofiapress — KS) pospart. Neszebar vonzó hely a turisták számára. Elbűvölő kis utcáit járva, minden lépésnél régészeti emlékekkel találkozhatnak az idelátogatók. A város központjában van az V. századból fennmaradt Stara Mitropotía nevű bazilika. Az idén nyáron kiváló bolgár és külföldi zenészek hangversenyét rendezték meg benne. A korai kereszténykorból más műemlékek is megtekinthetők. köztük a Morsz- kata bazilika. amelynek romjai meredeken kiugraoak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között épült középkori templomok is. Valamikor 50 volt belőlük. napjainkig csupán hét maradt épségben. A legrégibb közülük a Keresztelő Szent János-templom, amelyben a régészeti múzeum kapott helyet. Sok értékes régészeti lelet — szobrok. ékszerek. pénzérmék, kerámiatárgyak stb. — várja itt a látogatókat. A régészeti érdekességek közé tartoznak a XVHI, és XIX. században épült festői lakóházak. A kőből épülteket kívülről faburkolattal látták el. Az egymás mellett sorakozó házak udvarából virágok, mandula- és fügefák kandikálnak ki. Az egyikben a néprajzi múzeum kapott helyet, amelyben különböző népviseleti ruhák, szőttesek, díszítések, ékszerek láthatóik, de megismerkedhetünk a vidék hagyományos foglalkozásaival is. A néhány éve műemlék várossá nyilvánított Nesze- barban tovább élneík, a hagyományok. Reggel korán a halászok kimennek a tengerre és délfelé már mindenütt érezhető a friss tengeri hal szaga. A város ma is meghitt hangulatot áraszt, turisták sokaságát vonzza romantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a világ legnevezetesebb kulturális és természeti értékei közé sorolta be a bolgár Neszebart. Magdalina Sztancseva Valamikor az úszó vízimalmok szinte behálózták a Dunát. Azontúl, hogy őrölték a környék gabonáját, a folyó díszei, a vidék terményraktárai is voltak. Még száz évvel ezelőtt sem volt a felső Duna mentén egyetlen ol|yan kis falu sem, ahol legalább egy vízimalom ne zakatolt volna. De volt olyan idő is, amikor Dunaradvány és Mocsa között három sorban álltak a malmok a folyón. A gőzmalmok kiépülésével azonban az úszó malmok elvesztették jelentőségüket. A hetvenes évek elején a komáromi járási műemlék- védelmi igazgatóság a járási tanáccsal közösen úgy döntött, hogy az egyik úszó malmot rekonstruáltatják. Azt akarták, hogy a komáromi járásban, ahol a vízimalmok valamikor igen elterjedtek voltak, legalább egy képviselőjük maradjon fenn. A tervezési munkákat széles körű történeti-építészeti kutatások előzték meg. Átnézték a régi malmok berendezéseit és maradványait, tanácskoztak a még élő molnárokkal, tanulmányozták az idevonatkozó történelmi és technikai irodalmat. Ezt követően a bratislavai Szlovák Műszaki Egyetem építészeti karának munkacsoportja a malommechanizmusokkal, meghajtóberendezésekkel és statikával foglalkozó szakemberekkel, valamint a komáromi hajógyár dolgozóival együttműködve valóban értékes alkotást hozott létre. Miilyen is a malom? A tartórész két hajótestből áll. A főhajón áll a malom gépterme és a malomkerék csapágyának egyik része, a mellékhajón van elhelyezve a csapágy másik része. A hajók súlya hetven tonna, hosszuk tizenkét méter, s majdnem tizennyolc méter a szélességük. A malomkerék körülbelül hét méter széles, átmérője 3,6 méter. A kerék húsz, akácfából faragott lapátját a vízáram fokozatosan hajtja meg. Az építkezéshez mintegy száz köbméternyi fát használtak fel, az akácon kívül luc- és jegenyefenyőt, kőrisfát, tölgyet és jegenyét. Korlátja is olyan, mint az eredeti malomé volt — erős kenderhálóból és kötélből fonták. A malom berendezésével persze őrölni is lehet. Katarina Galovská Szovjetunió Régészeti leletek Közép-Ozsiában történelmi eseményekhez és személyekhez tartozó sajátos illusztrációk. A freskókon jelenetek láthatók: a szamarkandi uralkodó külföldi követeket fogad, ünnepi menet vonul. A képek alapján ismereteket szerezhetünk a tizenhárom évszázaddal ezelőtt élt emberek külsejéről, ruháiról, frizurájáról. ékszereiről. ’ Néhány külföldi tudós hosszú ideig úgy tartotta, hogy Közép-Ázsia építészete és ábrázoló művészete máshonnan származik. A szovjet régészek itt felsorolt és sok más lelete azonban arról tanúskodik, hogy Közép-Ázsia népeinek kultúrája önálló forrásokkal rendelkezik. hogy a mai Üzbegisztán területén ringott a civilizáció egyik legősibb bölcsője. A kora ókori Horezm fejlett szabrászművészetét bizonyítják azok a kerámia - szobrocskák, amelyeket időszámításunk kezdetén készítettek. A Halcsajan településen folytatott régészeti ásatások során előkerült kis méretű, palotaszerű épület falán levő festményt és az ott talált festett agyagszobrocs- kát látva meggyőződhetünk arról, hogy ugyanabban az időben Baktriában fénykorát élte a monumentális és ábrázoló motívumok alkalmazása. E leletek az időszámításunk előtti 1. századból származnak. Most állapították meg, hogy a hires Ajrtamszki friz része annak az architektúradísznek, amely az időszámításunk szerinti első századokban az Amu-Darja jobb partján fekvő Termez közelében levő buddhista szentélyt ékítette. A késő antik Horezm legnagyszerűbb épületének a Toprak-Kalában levő uralkodói palotát tartják. Grandiózus formáikkal és nagyszerű belsőépítészetükkel romjaikban is lenyűgöző látványt nyújtanak az ősi szobrászok és festők alkotásaival díszített termei: „az uralkodó fogadóterme", „a táncoló maszkok terme", „a harcosok terme” és „a győzelmek terme”. A Varahsa nevű kisváros feltárásakor talált falfestmények világszerte ismertté váltak. E festmények a VI— VIII. században élt helyi uralkodók monumentális palotájában levő dísztermek falait ékesítették. Innen az udvari élet csata- és vadászjelenetei, állatok, madarak festői kompozíciói, valamint csodálatos ornamentikák maradtak ránk. A kutatók megállapították, hogy a Szamarkand területén levő palotakomplexum- ban Afraszlaba (VII. sz.) által festett falfestmények valós. pontosan meghatározott Ahmat Ahmatov, az ősi kerámiák restaurátora eg.v ókori, víz tárolására szolgáló edényt állít helyre Közép-Azsia területén számos régészeti leletet tártak fel. A Tesiktas-barlangban például egy neander-völgyi gyermek maradványaira és kőkori eszközökre bukkantak. A Zaman-baba nevű temetkezési helyen pedig a bronzkor számos művészi tárgyát találták meg: fülbevalókat, gyöngysorokat, drágakőből készült gyöngyöket, művészi kerámiákat. A leletek arról tanúskodnak. tizeket az ezüst dirbeino- ket Taskentben találták Bulgária Az ősi Neszebar A XVIII—XIX. században épült lakóházak, jellegzetes fával borított erkélyekkel
