Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 17., szerda I. — Kölcsönszereléssel... (Fotó: Orbán Imre) Mit teltet e§y amatőr? Muzsikusok — pénz nélkül A hetvenes évek elején fellendülő irodalmi és zenei amatőr együttesek kétségtelenül új színt hoztak kulturális életünkbe. A zenekarok három gitárral és egy dobbal indultak — akkor. A mai követelményeket ez már nem elégíti ki. Egy felszerelés legalább egymillió forintba kerül. El kell gondolkodnunk tehát, hogy vajon mit takar a kifejezés: „amatőr”. Erről és együtteséről beszélgetünk Petrány Mihály- lyal, a Tensor dzsessz-zene- kar vezetőjével. — A katonaságnál egy helyiségben próbáltunk Fekecs Bélával: ö dobolt, én zongoráztam. Nagyon zavartuk egymást, és rövid időn belül beláttuk, hogy másképp nem megy, csak ha együtt zenélünk. A seregben különböző rendezvényeken léptünk fel. Mindez 1980-ban történt. — Leszerelés után mi lett a „honvéd-duóval”? — Megmaradtunk, sőt csatlakozott hozzánk Mészáros József szólógitáros (ő később elment tőlünk) és Ná- nai Attila jelenlegi basszus- gitárosunk is. Sokat dolgoztunk, kísérleteztünk. Éppen jókor jöttek a Ki mit tud? versenyek, remélkedtünk, hátha felfigyelnek ránk. — És a folytatás... ? — A tévé-selejtezőkig jutottunk. A zsűriben fásult, unott arcokkal találkoztunk, egyáltalán nem arra figyeltek, amire kellett volna. Ebéd után az értékelők közül többen egyszerűen hazamentek. Ugyanebben az időben folyt a madrigál-kórusok vetélkedője. Az ottani zsűri „ugrott” be helyettesíteni a dzsessz-rock kategóriába. — Gondolom, ez eléggé megviselte a gárdát. — Valóban, olyannyira, hogy fel is oszlottunk. Én a Pótkerék együttesbe mentem, ahol fél évig maradtam, de a különböző zenei koncepciók miatt nem jött össze a fúzió. Keresni kezdtük azokat a bizonyos támogatókat, akikre nagy szükségünk lett volna. — Az egri főiskola? — Nincs pénz, mondták. — A Megyei Művelődési Központ? — Csak rá kellett nézni az épületre, majdnem összedől. Hátha még próbálnánk is benne. — Az Ifjúsági Ház? — Tőlük kaptunk volna termet olyan feltétellel, ha minden alkalommal elszállítjuk a felszerelést, aztán megint vissza. Ezt nem vállalhattuk. — Tehát egyedül maradtatok. .. Mihez kezdtetek ezek után? — Állandóan kölcsönkértük a Pótkeréktől az erősítőt és a hangfalakat. Sajátunk nem volt. És hogy ez az állapot megszűnjön, pénzre volt szükség. Ennek érdekében mindent megcsináltunk: hívtunk egy énekest és slágereket, táncdalokat kezdtünk játszani. Hamar kiderült, hogy ez sem megy. Ekkor lettünk úgynevezett „tűzoltózenekar" ... ! A felnémetiek rendelkezésünkre bocsátották a szertárat, ahol remekül lehetett próbálni. — Mit adtatok cserébe? — Évente egyszer kellett húznunk a talpalávalót. Rövidesen már erre sem volt igény, inkább a disco hódított. — Űjra eljött a régi zenei vonal — pénz nélkül? — Igen. Erősítőnk ugyan még mindig nincs. Állandóan kölcsön-szereléseken kell játsszunk. — Szükség lenne egy menedzserre. Szakértelemmel, és persze jó sok pénzzel, de ez csak álom. Valakiknek pedig figyelniük kellene a fiatal együttesekre, mert lenne rájuk igény, azonban önerőből nagyon nehéz fennmaradni. — A már befutottnak számító Első emelet vezetőjét megkérdezték, mivel különböztek ők a többi kezdőtől. Abban, hogy az indulásnál volt másfél millió forintunk — hangzott a válasz. — Erről van szó. Ha egy „csapat” szerencsés helyzetben van, akkor adottak ezek a feltételek, ha nem akad támogató személy, vagy intézmény, akkor... ' — ... és akkor vetődik fel a kérdés: mit tehet egy amatőr? Havas András A Vöröskereszt pályázati felhívása A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett az oktatási intézmények vöröskeresztes vezetőinek. A nemzetközi ifjúsági év alkalmából felhívta a mozgalmat támogató pedagógusokat: pályamunkákban ismertessék, hogy a Vöröskereszt miként segítheti az ifjúság humanista nevelését. A felsőoktatási intézmények Vöröskeresztszervezeteinek vezetői, tagjai arról írhatnak, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók miként ítélik meg a Vöröskereszt eszméit, törekvéseit. A pályázóknak elemezniük kell a Vöröske- reszt-alapszervezet munkáját, az ifjúság vöröskeresztes tevékenységének lehetőségeit, hasznosságát. A pályaműveket a következő év március 31-ig küldhetik be a Magyar Vörös- kereszt Országos Végrehajtó Bizottságának szervezési és ifjúsági osztályához. A díjakat 1985-ben. a vöröskeresztes világnapon adják át. A siker a tagság munkájától függ Beszélgetés dr. Köpf Lószlónéval, a KISZ KB titkárával Rétegmunka. Mindazok, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a KISZ tevékenységét, felfigyelhettek rá, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban tűnik fel ez a fogalom az ifjúsági mozgalom berkeiben. A legkülönbözőbb kezdeményezések jelzik, hogy a szervezet törekszik az ifjúsági rétegek, csoportok sajátosságait figyelembe vevő munkát elvégezni. Üj irányvonal lenne kibontakozóban? Miként elemezhetők e tendenciák? Erről kérdeztük dr. Köpf Lásziónét, a KISZ KB titkárát, aki nemrégiben Felsőtárkányban tartott e témáról nagy érdeklődést kiváltó előadást. — Az „újdonság” kifejezésével óvatosan kell bánni. Hadd emlékeztessek arra ugyanis, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség már megalakulásától különböző ifjúsági rétegek képviselőit magába tömöríti, s ez természetes módon hozta magával a sajátosságoknak megfelelő munkaformák, eszközök kialakítását. Természetesen ez a követelmény a szervezet fejlődésének különböző szakaszaiban más-más intenzitással jelentkezett. — Talán a KISZ X. kongresszusán fogalmazódott meg legmarkánsabban ez a törekvés, vagyis, hogy az egység nem egyformaság. — Valóban. A megfelelő eszközrendszer kialakítására már korábban is nagy gondot fordított a szövetség. Egy évtizede már, hogy megalakultak a központi bizottság mellett az első rétegtanácsok. Számuk azóta már nyolcra növekedett, hisz nemrégen létrejött a fiatal művészek tanácsa is. — Azaz, a fejlődés jelentősen felgyorsult... — A társadalomban lezajlott változásokkal az ifjúság politikai tömegszervezete csak akkor tud lépést tartani, ha maga is tovább differenciálja munkáját eszközeiben, módszereiben. Erre sokféle lehetőség van. A legfontosabb a rétegek szerinti megkülönböztetés. A fiatalok helyzetét, törekvéseit, gondjait, problémáit, az ezekből adódó érdekeket, és mindehhez kötődően az ifjúsági szövetségben jelentkező feladatokat ugyanis az határozza meg, mit és hol dolgoznak. — ön nemcsak a KISZ KB titkára, hanem a Központi Bizottság mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsának elnöke is. Mióta fordul az ifjúsági szövetség figyelme az értelmiség sajátos kérdései felé? — A hetvenes évek első felétől vált egyre karakteresebbé ez a munka. Ennek oka, hogy ebben az időszakban nőtt meg a fiatal értelmiségiek száma, általában növekedett társadalmi súlyuk. Érthető, hogy keresték a közéleti cselekvésre is a lehetőséget. És mivel a KISZ is ekkor jutott olyan fejlődési szakaszba, mikor feladatai megoldásához egyre inkább szüksége volt e mikrorétegek szakértelmére, — természetes volt a válasz. 1976-ban a Központi Bizottság elhatározta, hogy kezdeményezéseikre, törekvéseik segítésére nagyobb figyelmet szentel, mert ezek megvalósulása az egész társadalom érdeke. Mindjárt szeretném azonban hozzátenni, ez az elhatározás, nem más rétegek rovására történt! — Milyen munkát végez a KISZ a fiatal értelmiség körében? Pontosabban milyen munkát végez ez a gárda a mozgalomban? — Fontosnak tartom ezt a pontosítást, mert rámutat arra az alapvető igazságra, hogy a szervezet ereje, tagsága munkájától függ. Rámutat egy olyan felfogás hamisságára is, mely a fiatal értelmiség körében is tapasztalható időnként: a szemlélődök hibájára, akik a KISZ- től várják gondjaik megoldásához a hatékony segítséget, de önmaguk keveset vállalnak a közösség előtt álló feladatok megoldásából. .. A fiatal értelmiségiek mozgalmi munkájának középpontjában a szakmai felkészültség, érdeklődés áll. A KISZ segítséget nyújt ennek gazdagításához, például azokkal a tudományos konferenciákkal, melyek már hagyományosan szerveződnek az ország különböző pontjain évente 30—40 ezer résztvevővel. Sok tapasztalat, új megoldás kap így fórumot. — Az ifjúsági szövetség a fiatal szakemberek felkészültségének kamatoztatása érdekében több sajátos akciót, mozgalmat is útra indított már... — Bőven lehet ezeket sorolni. Például: az új műszaki-technikai és tudományos gondolatok megvalósítását karolta fel az alkotó ifjúság egyesülés. Vagy: a KISZ kezdeményezésére a fiatal szakemberek már jó néhány évvel hamarabb hozzákezdtek a gyerekek számítástechnikai kultúrájának kialakításához, mint ahogyan ez az oktatásban megjelent. Szólni kell az egészségügyben dolgozók hasznos, ma már mozgalommá szélesedett kezdeményezéséről; egészségügyi szűrővizsgálatokat végeznek — társadalmi munkában. — Mindez a dolgok egyik oldala. — Igen. Mert ugyanakkor a KISZ törekszik arra is, hogy a szervezet erejét, segítségét adva hozzájáruljon a fiatal értelmiségiek élet- és pályakezdési gondjainak megoldásához. Aktivitásuk kibontakozásához. A már említettek mellett ehhez járulnak hozzá az ágazati KISZ-szervezetek, fejlődő szakmapolitikai és érdekképviseleti tevékenységükkel is. Németi Zsuzsa Az Andruhajev ifjúsági brigád Nyelvjárások—hangszalagon A Megyei Művelődési Központ honismereti szakköre a Szilágyi Erzsébet gimnáziumban tartja foglalkozásait, és tagjai is az iskola diákjai. Anyagi támogatásukat fenntartójuktól kapják, hiszen erre az iskola lehetőségei szűkösek lennének. — A szó: „honismeret" nagyon sok mindent takarhat. Mivel is vívtak ki elismerést, hiszen az 1983-as országos diáknapokon aranyérmet nyertek? — Ezenkívül egyéni munkákkal több ezüst és bronz fokozatot is elhoztunk — válaszol Percze Andrea szakköri titkár. — Nagyon jól összeszokott kis társaság a miénk, igaz meg is válogatjuk. kit veszünk föl tagnak. Csak olyan diák léphet be, akit ismerünk, és tudjuk, hogy komolyan akar dolgozni. Az új tanév első foglalkozásán a nyári gyűjtőmunkát értékelték. Hamar kiderült, hogy milyen sokszínű az a kutatóterület, ami egy honismereti szakkörnek kínálkozik. Sorra kerültek elő a feljegyzések, magnószalagok. Két kislány ragadványnevekkel foglalkozott, mások földrajzi neveket gyűjtöttek; szép nyelvjárási felvételt gyűjtöttek össze Ivádról és Tarnazsadányból (ezek egyike néprajzi értékű hitelességgel számol be a régi cselédsorról). Hosszú kutatómunkával dolgozat született „Petőfi és Eger" címmel, olyan is akadt, aki a népi gyermekjátékokat gyűjtötte össze Detken. — Izgalmas és egyben komoly témák. Vajon mi csábította ezeket az ifjakat ilyen terhek vállalására? — Engem a barátnőm hozott ide — válaszol a szakköri titkár. — Először a földrajzinév-gyűjtésbe kapcsolódtam be egy hétvégén, aztán itt ragadtam... Legszebben talán Harmat Jutka fogalmaz: — A gyűjtések során emberekkel foglalkozunk. Ez nehéz, de szép dolog. Hálásak, ha érzik, hogy szükség van rájuk, fontos az utókornak az, amit tudnak, megéltek. Arra is van példa, hogy valaki végleg a honismeret szerelmesévé válik, mert — mint megtudtam — egy régi szakköri tag Pétervásárán — most már tanárként — hasonló csoportot vezet és tartja is a kapcsolatot az egriekkel. Talán az olyan emlékezetes sikerek is hozzájárulnak ehhez, mint például a pápai országos diák honismereti konferencia, ahol az egriek egy bemutató foglalkozást tartottak az igazi adatgyűjtésről, igazi adatközlővel, akit magukkal vittek a tanácskozásra. — Ennek a lelkes munkának kell, hogy legyen valami távlati célja is... — Természetesen van is — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Pelle Belőné tanárnő, a szakkör vezetője. — Igaz, hogy tényleg elég messzi. Az MTA azt terve- zi, hogy minden megyében egy olyan nyelvjárásgyűjtő- központot alakít ki, amely az illető nyelvterület nyelvjárásait összegyűjti magnó- felvételeken. Heves megyében a mi szakkörünk lehetne a „hangtár". Természetesen ez elég lassú és nehéz munka, de sok biztatást kaptunk. Ezek a hangszalagok egyébként nyelvészeti értékük mellett néprajzi, helytörténeti forrásul is szolgálhatnak. A közelebbi tervekről any- nyit árultak el, hogy ellátogatnak a Gárdonyi-házba, valamint a Főegyházmegyei Könyvtárba, megemlékeznek névadójukról Csüry Bálintról, és készülnek a novemberben Nógrád megyében megrendezendő országos diák honismereti konferenciáCz-Cs JÓ IDŐ — SZÍNES programok Klubtalálkozó a Mátra alján Szorgalmas, kitartó fiatalok ... Targoviste egyik legújabb vállalatánál, az alkoholmentes italokat előállító üzemben dolgoznak. 1979- ben. amikor nevet választottak brigádjuknak, egyöntetűen úgy határoztak, hogy fiatalos lendületükhöz és célratörésükhöz a leginkább Húszén Andruhajev adige költő, a Szovjetunió Hősének neve illik. (Targoviste szovjet testvérmegyéje az Adige Autonóm Terület. — A ford.) Lenyűgözte őket a iköltő rendkívüli élete és a háború első napjaiban végrehajtott bátor hőstette. A brigád komszomolistái már ötödik esztendeje együtt élnek és dolgoznak Húszén Andruhajewel. Nem jelképesen. hanem ténylegesen: naponta az ő normáját is elvégzik. A vörös sarokban, ahol a költő arcképe és néhány verse látható, megtalálható a brigád vállalása is. Bulgária felszabadulásának jubileumi évében a brigád elhatározta. hogy 1984-es tervét a határidő előtt tizennégy nappal teljesíti. ami tizenötezer leva értékű többletterméket és tizenkétezer leva értékű anyagmegtakarítást jelent. Az idei esztendő első hét hónapja nagyon jól telt el a brigádban: tervüket teljesítették. Ez a brigád kezdeményezte. hogy az üzem kapcsolódjon be a „40 rohammunkás napot a szabadság jubileumának tiszteletére!” elnevezésű munkaver- seny-mozgalomba. Augusztusban célul tűzték ki. maguk elé. hogy az előirányzottnál ötvenezer literrel több Pepsi-Colát. Schweppes-et és gyümölcslevet gyártanak. Georgi Dinev (A targovistei Zname na komunizmából fordította: Zahemszky László) (Tudósítónktól) Kellemes kikapcsolódást, színes programot kínált az elmúlt hétvégén Gyöngyös a hazánk különböző részéből érkező fiataloknak. Itt rendezték ugyanis az országos ifjúsági klubtalálkozót. Gyönyörű napsütéses idő várta a találkozóra a közel háromszáz klubost. A résztvevők pénteken érkeztek, s aznap este a Mátra Művelődési Központban megtekinthették az egyre népszerűbb Smog- együttes koncertjét, amelyet diszkó követett. Ezután foglalták el szálláshelyeiket a fiatalok Sástón, az úttörő- és ifjúsági táborban, ahol a programban különböző játékok szerepeltek fnég. Másnap Gyöngyös tíz különböző részén kínáltak nagyszerű kikapcsolódást, vidámságot, kacagást — az óvodásokon, kisiskolásokon kívül a szülőknek, járókelőknek egyaránt. A Fő téren bábkészités, mini eszperantó suli, a LAKSZÖV- udvarban „bütykölde". a Vitás Étterem előtt gyöngyfűzés. játékkészítés, a nyolcvanas lakótelepen mese. mondás, daltanulás, manuális játékok... A Mátra Művelődési Központban délelőtt szervezték a klubvezetők országos szakmai találkozóját. amelyet Bozsik István, a LAKSZÖV klub vezetője nyitott meg. A fiatalok a hasznos szak' mai megbeszélés után városnézésen vettek részt, megtekintették a jubileumi évfe megszépült Gyöngyös nevezetességeit. A rendezvénysorozat jól sikerült. A több mint harminc klub képviselője bizonyára hasznos tapasztalatokkal, gazdag élményekkel tért haza. Korcsog Béla
