Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 12., szerda 3. Helyünk a világban Kis ország vagyunk — vélekedik a legtöbb magyar, ha hazánknak a világban elfoglalt helyéről elmélkedik. Valójában a népesség számát tekintve a világ országainak csak egyharmada nagyobb hazánknál, a 34 európai ország közül pedig csupán 13. Eddig nem alakult ki az egy főre jutó nemzeti jövedelem és az életszínvonal nemzetközi összehasonlításának megbízható módszere, de legszerényebb becslések alapján is kétségtelen, hogy e téren hazánk egyike azoknak az ipari országoknak, amelyek alanya a világ összes országához képest mintegy 15 százalék. Ugyanakkor ebben a csoportban is igen nagy különbségek mutatkoznak, s a magyar népgazdaság itt a közepesen fejlettek közé tartozik. Az elmúlt negyedszázad folyamán Magyarország bizonyos nemzetközi tekintélyre tett szert, olyanra, amivel sem az Osztrák— Magyar Monarchia időszakában, sem a két világháború között nem rendelkezett. Az utóbbi két évben különösen gyakori, hogy szocialista, nyugati és fejlődő országok államfői, miniszterelnökei és egyéb vezető személyiségei látogatnak el hozzánk, vagy vendégül látják a mi állami, pártvezetőinket. A kelet—nyugati politikai feszültségek és a világgazdasági válságjelenségek megnövekedése idején miképpen tudta a Magyar Nép- köztársaság politikai és gazdaság-diplomáciai mozgáskörét növelni? Ennek egyik alapvető oka. hogy Magyarország őszinte, korrekt, megbízható és — ami a nemzetközi kapcsolatokban igen jelentős — következetes, tehát kiszámítható politikai partner. Egységes a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, s kész az együttműködésre minden állammal, párttal és mozgalommal, amely a békéért tevékenykedik. Bár a magyar népgazdaság a hetvenes évek közepe óta — a kelet—nyugati politikai feszültségek növekedése, a világgazdasági válság és az intenzív gazdaságnövekedési szakaszra való áttérés követelményének egyidejű jelentkezése miatt — nehéz helyzetbe került, maradéktalanul eleget tesz nemzetközi fizetési kötelezettségeinek. Bebizonyosodott, az is, hogy képesek vagyunk a gazdaságpolitikai hibákat korrigálni. Az energia- és nyersanyag- árrobbanás, továbbá a nyugati kereslet-válság annak idején, 1974-ben dollárelszámolású kereskedelmi mérlegünkben 600 millió dolláros passzívumot okozott. Ezt tetézte, hogy a következő években az életszínvonal és a vállalati beruházások volumene tovább növekedett, anélkül, hogy nem rubelelszámolású kivitelünk követni tudta volna behozatalunkat. Ezt az irányzatot sikerült megfordítani, 1980-ban és 1981-ben nem rubelelszámolású kereskedelmi mérlegünk már nagyjából kiegyenlített volt, 1982-ben pedig 17, 1983-ban 23 milliárd forint többlettel zárult. S az elmúlt évben konvertibilis devizákban mutatkozó adósságállományunk is csökkent. Magyarország eleget tett — az időközben igen ma-V gasra emelkedett kamatlábak ellenére is — mindenkori külföldi fizetési kötelezettségeinek, és nem kérte hiteleinek átütemezését, amint azt számos más el- adódosott ország megtette. Ez viszont azzal a követelménnyel jár, hogy a nemzeti jövedelem néhány százalékkal csökkentett értékét lehet csak belföldi felhasználásra fordítani, továbbá, hogy a bruttó hazai termék évenként csupán 1—2 százalékkal növekedhet. Ez a tudatos gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy csatlakozzunk a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, ami kedvezően hat vissza a hitelfelvételi lehetőségekre, továbbá azt, hogy hazánk megbízható adós maradjon. Igen előnyösen befolyásolta népgazdaságunk megítélését. hogy mezőgazdaságunk nem csupán a lakosság ellátását és a kivitelt fedezi, hanem a hústermelésben és a növénytermesztés egyes szektoraiban Dánia és Hollandia után Európában a leghatékonyabbnak számit. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése, politikai rendszerünk demokratikus irányú továbbfejlesztése, párosulva azzal a világszerte elismert ténnyel, hogy hazánkban szilárd a belpolitikai helyzet, ugyancsak egyik forrása a bizalomnak. Elismert tény, hogy Magyarország maradéktalanul megvalósítja a Helsinki Záróokmány ajánlásait, sőt sok tekintetben kezdeményező- en lép fel. így például az utazások kölcsönös megkönnyítése, a fiatalok turizmusa és hasonlók érdekében. Nemzetiségi politikánkat a lenini elvek vezérlik, feszültségek nincsenek. Bebizonyosodott, hogy a szocialista állam az egyházakkal igen jó kapcsolatot tud kialakítani, s így például a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlése az első volt, amit szocialista országban tartottak. A különböző egyházak és felekezetek együttműködnek az állammal és egymással a béke érdekében; marxisták és hívők együtt munkálkodnak társadalmunk előrehaladásán. A világban elfoglalt helyünket tovább kell javítanunk és erre képesek is vagyunk. Nagy erőfeszítéseket igényel a nemzetközi fizetőképesség és az életszínvonal megőrzése, illetőleg a későbbi életszínvonal-emelkedés megalapozása, ami csak a népgazdaság hatékonyságának fokozásával élhető el. Ez nemcsak gazdasági feladat. El kell érnünk, hogy az oktatás, a képzés, a szervezés fejlesztésével olyan mobilitás jöjjön létre társadalmunkban, amely kellően rugamas reagálásra ad módot, másfelől megsokszorozza a kreativitást. az innovációs készséget. Ilyen módon jobb egyensúly alakul ki a között, amit a külvilágtól igénylünk, és amit oda adni tudunk. Gyovai Gyula a Magyar Külügyi Intézet igazgatója Ganz-dariik európai kikötőkben A Magyar Hajó- és Darugyárban készülő Ganz-por- táldarukat és .úszódarukat szerelnek fel a következő években Európa több nagy kikötőjében, így a lengyelországi Gdyniában, és a jugoszláviai Pulában. Az MHD a napokban szerződést kötött lengyel partnerével öt 10 tonnás és két 16 tonnás portáldaru szállítására. A 33 méter magas darukat jövőre és 1986-ban adják át, s a felek megállapodtak abban is, hogy a daruk szerelését, üzembe helyezését a magyar vállalat szakemberei végzik majd el. Az üzletkötés csaknem tízmillió rubel értékű. Egy másik megállapodás alapján Pula kikötőjének 120 tonnás forgógémes úszódarut szállít a hajógyár. ÜT A KIBONTAKOZÁSHOZ Tovább fejlődik a zöldséggyümölcs- és szőlőtermelés Széles körű szakmai és társadalmi vita után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezlete a közelmúltban megtárgyalta a kertészeti ágazatok fejlesztésének termeléspolitikai alapelveit. Ez a téma az érdeklődés középpontjában áll, hiszen a lakosság széles rétegeit érinti, miután megélhetési, jövedelemkiegészítési forrást jelent és egyes tájak, térségek — így például Heves megye számos településén — a népességmegtartás fontos eszköze. Kis területen — nagy érték A kertészet viszonylag kis területen 0,5—0,6 millió hektáron tetemes értéket, több mint 40 milliárd forintot állít elő. A termékfeldolgozás során pedig további 20 mil- liárdot meghaladó eredmény jön létre. Jelentőségét a belső ellátásban vállalt napi szerepe szabja meg, de nem kevésbé az, hogy a friss és feldolgozott' kertészeti áruk exportja a rubel- elszámolású élelmiszer kivitel több mint felét, a nem rubelelszámolásúnak pedig egytized részét teszi ki. Ezt mérlegelve a miniszteri értekezlet úgy foglalt állást, hogy a következő években fontos feladat lesz a kertészet fejlesztése, a jobb ellátás, és a gazdaságos kivitel fokozására! Az elmúlt időszakban a kertészeti termelés jelentős fejlődésen. átalakuláson ment keresztül. Ésszerű munka- megosztás alakult ki az egyes területeken. Növény- féleségenként és a felhasználási céllal egyidejűleg tért hódított a komplexen gépesített és a nagyüzemekre alapozott termelési-betakarítási technológia, valamint a szervezett kisüzemi áruelőállítás is. Ezzel lényegében megszűnt a hiány- helyzet, és szinte minden kertészeti termékből kínálat alakult ki! A fejlődés ellenére azonban számos gond és probléma merült fel. Ezek felszámolására folyamatos intézkedésekre van szükség. Néhány területen még nem kielégítő a termelés színvonala, nem jutnak kellően érvényre a bel- és külpiac által megszabott minőségi követelmények. A kereslet-kínálat égyensúlyá- nak jobb megalapozására, a megtermelt áruk maradéktalan értékesítésére fontos, hogy erősítsék a feldolgozást. a piaci felhozatalt és az értékesítés területeit, miután az életkörülmények további javulása egyre több kertészeti cikk fogyasztását kívánja meg. A piac értékítélete szerint Ez csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha nyereségessé válik a termelés, a befektetések megtérülnek, és ezáltal javul a vállalati gazdálkodás. Az előzőekből az is következik, hogy az árukikészítés, a csomagolás, a tárolás, a feldolgozás és a szállítás során a minőség javul. Zöldségfélékből hosz- szabb távon csak a munka- megosztás révén lehet a kívánt kínálatot biztosítani. A piac igénye szerint alakított termelési szerkezet változtatását és az ezzel összefüggő fejlesztéseket támogatják. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy a jövőben komplex gépesítéssel segítik elő néhány zöldségféle: mint a zöldborsó, a zöldbab, a vöröshagyma, a gyökérfélék és az ipari gyümölcsök nagyüzemi termelését. A dinnye, a paradicsom, továbbá a káposztafélék táb- lásított, kézi erőre alapozott nagyüzemi termelési formáinak további széles körű megvalósítása indokolt. A kisgazdaságok erőfeszítéseit pedig a sajátos igények szerint az anyagiműszaki eszközrendszer kínálatával segítik elő. Bizonyos zöldségfélék, mint az uborka, a retek, a spenót, szervezett, kerti termelése jelenti a következő időszakban is az áruellátás alapját. A nagyobb termelői érdekeltség megteremtésének egyik fontos eszköze a piacképes áruk értékesítési biztonsága, a fokozott közös kockázatvállalás. Mind az élelmiszeripari, mind a termelői tárolás és feldolgozás. mind pedig a többcsatornás értékesítés arányos bővítése elengedhetetlen a jövőben. A termelés betakarításában a gépi és a kézi, sőt a kettő közötti megoldásnak hosszabb távon helye lesz. Lényeges előrehaladásra van szükség az osztályozásban, a csomagolásban és az árukészítésben. Ezekhez néhány eszköz, gép és berendezés importja indokolt. Nagyobb szervezettséggel A gyümölcstermelésben a jelenlegi alacsony termésátlagok miatt a terület bővítése fontos feladat. Becslések szerint 1990-ben 1700— 1750 ezer tonna gyümölcsre lesz igény. A nagyüzemek részesedése főleg a kevesebb kézi munkát igénylő fajokból, mint az alma, az őszibarack, a meggy, a szilva esetében a gépi betakarítás arányában növekszik, illetve fennmarad. A háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont a kézi igényes gyümölcsfélék például a málna, a kajszi és a számosa termelése fokozódik. A következő években elengedhetetlen lesz, hogy különösen a metszés és a növény- védelem úgy alakuljon, hogy ezek segítségével növekedjen a terméshozam, javuljon a betakarítás szervezése, a minőség révén a csomagolás és a szállítás. A különböző piaci elemzések egybehangzó előrejelzése szerint távlatilag csaknem egymillió tonna szőlő termelésére kell felkészülni, ük a gazdaságoknak. Ebben jelentős részt vállalnak az egri és a mátraalji történelmi borvidéken tevékenykedő üzemek is. A termelést továbbra is a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok egyidejű fejlesztésére alapozzák. Az ültetvények termőképességének fenntartását, illetve megújítását, a kivágások és a telepítések folyamatossága biztosítja. Népgazdasági jelentőségéhez mérten A gazdaságok a következő években a piaci igényekhez és a szüret szervezéséhez jobban igazodva állít ják össze a fehér, a vörös és az étkezési szőlők arányát, illetve érési sorrendjét. Az ültetvényformát a szélessoros, magaskordonos művelésű, huzalos támrend- szer adja. Ennek általános alkalmazását, a gépesítés, a növényvédelem és a munkaerőhelyzet indokolja. Fontos feladatnak kívánkozik a megfelelő géprendszer elterjesztése, különösen a sekély talajművelés és a környezetkímélő technológiák megvalósítása. Persze, nem maradhat el az eddiginél ösztönzőbb termelői-felvásárlói árrendszer kialakítása sem, amely a növekvő mennyiség mellett a minőségi termelésre serkent. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a telepítésekkel párhuzamosan az új tárolóhelyek növelése sem. A jövőben arra igyekeznek ösztönözni a gazdaságokat, hogy a száz hektárnál nagyobb üzemi, vagy az irányított háztáji ültetvényekhez, legalább ezer-ezer- ötszáz tonna szőlőfeldolgozót, illetve 10—15 ezer hektó must erjesztésére és egyszerű borkezelésre felszerelt tárolók kapcsolódjanak. Tehát a Heves megyét is érintő nagymúltú zöldség-gyümölcs és szőlőkultúra fejlesztésében résztvevő dolgozók. a közreműködő tudo- mányos-oktaftási intézmények és a forgalmazó vállalatok együttes erővel képesek lesznek a nagyobb eredmények elérésére. A miniszteri értekezlet úgy foglalt állást, hogy a gyorsabb kibontakozáshoz szükséges intézkedéseket folyamatosan kezdeményezi. Arra törekednek, hogy a magyar kertészeti termelés hírnevéhez és népgazdasági jelentőségéhez mérten tovább fejlődjön. Mentusz Károly A tolózárak működtetése nem kis fizikai megpróbáltatást jelentett Koczka István gépházkezelönek és munkatársainak Automatika a vízellátásban Sikeresen vizsgázik két éve az az újítás, amit a Heves megyei Vízmű Vállalat hatvani üzemegységénél a Kisfaludi úti vastala- nitó szűrőtelepen vezettek be. Eddig a szűrők regenerálásához tolózárakat alkalmaztak, melyek nehezebbé energiaigényesebbé tették a műveletet. A régi eljárást mintegy 800 ezer forintos költséggel korszerűsítették. A város vízellátása, minősége, a szűrők üzemelése folyamatosabb s jobb lett így. Ézsias Sándor a szűrő- és vastalanító egység autómatikájának működését ellenőrzi. Fontos információkat nyújtanak a technológiai folyamat menetéről az irányítószekrény lámpái. (Fotó: Szabó Sándor)
