Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ERŐSEN CSÖKKENT A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMA — NEM TUDNAK SZÁNTANI — A SZILVA LEHULLOTT, AZ ALMA KICSI — A KUKORICÁT BESILÓZZAK — HELYZETJELENTÉS VÁ- MOSGYÖRKRÖL, SZAJLÁRÓL ÉS HEVESRŐL Aszálykárok, milliókban A csapadékhiány miatt a növények fejlődése lelassult. A hosszantartó szárazság nagy veszteségeket okozott a mező- gazdaságnak. Az agrometeorológia pontos számokkal tudja elemezni a kialakult helyzetet, az aszály okozta terméskiesés megyei körképét azonban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya még csak ezután méri fel. Érdeklődésünkre három gazdaságban a szakemberek lehangoló állapotról adtak számot, alighanem a többi termelőszövetkezetben is hasonló következtetéseket vonnak le az illetékesek. Hinervádli György üríti a szemeket a pótkocsira. (Fotó: Köhidi Imre) Agrárexportunk Aligha volt valaha is nagyobb szükség az ismeretek bővítésére, mint napjaink gyorsan változó világában. Ez mint követelmény a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszer- iparban is alapvető, hiszen mind a hazai ellátás, mind pedig az export egyre nagyobb igényeket támaszt. Lényegében ez volt a fő mondanivalója a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat X. országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlésének, amelyet a közelmúltban rendeztek Szombathelyen. A vasi központba ez alkalomból az ország minden részéből, — így Heves megyéből is — jöttek a termelés, az oktatás, a kutatás, a szakigazgatás hozzáértő képviselői. Nem alaptalanul érkeztek a szakemberek, hiszen a kétnapos konferencián egységes álláspont alakult ki, miszerint ahhoz, hogy a tudomány mind jobban a termelés szerves részévé váljon, a társulat munkájának is meghatározó szerepe van és lesz a jövőben is. Ez a vándorgyűlés nemcsak gazdasági, hanem politikai küldetést is teljesített, hiszen olyan témáról esett szó, amely mindennapi életünk szempontjából is fontos. Arról, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk korábban és jelenleg is jól kielégíti a megnövekedett hazai igényeket, valamint egyre többet exportálunk is. Ugyanakkor alapvető, hogy a külpiacokra kerülő valamennyi élelmiszerünket minél jobb áron értékesítsük. Ennek feltétele pedig többek között a minőség, a szép csomagolás, a tervezett időben való szállítás! Ezért a marketing tevékenységet, mint piacszerző és teremtő feladatot már a termelési folyamatban alkalmazni kell. A termelés előkészítésében és annak minden fázisában erre kell ráhangolni magunkat, különben értékesítési gondjaink lesznek. Jelenleg élelmiszertermelésünk egynegyedét adjuk el külföldön, de a kínálati piacon nemcsak az új partnerek megszerzése, de a korábbiak megtartása is komoly erőfeszítésekbe kerül. Pedig a magyar agrárágazat jelentős hányadát adja a nemzeti jövedelemnek és az exportnak. Ezzel világszerte komoly tekintélyt szerzett. Rangsort állítva, az országok közül például harmadikok vagyunk az egy főre jutó gabonatermelésben, és másodikok az ugyancsak egy főre jutó sertéshústermelésben. Nemzetközileg is figyelemre méltó ez, de mindkettőben még további tartalékok rejlenek! Tehát ezek céltudatos kihasználására lesz szükség a 80-as évek hátralévő részének élelmiszertermelésében, a hazai és a külföldi piac felmérésében. Élelmiszergazdaságunknak ugyanis nemcsak ma, hanem a jövőben is kulcsszerepe marad. . . Mentusz Károly A Kékesi Meteorológiai Állomás vezetője Koczka István elmondta, hogy különösen a július és az augusztus volt száraz, nem egy helyen egész hónapban alig esett hat milliméter eső. A tartós csapadékhiány következményeként erősen csök- vetkezményeként erősen csökkent a talaj nedvesség- tartalma. Júliusban tizenöthúsz százalékot mértek, most viszont csak tíz-tizenöt százalékot. összehasonlításul csak annyit, hogy az optimális százalék 60—70 között mozog. A meteorológus szerint a tények emlékeztetnek az 1983-as nyár végi állapothoz. A vámosgyörki Barátság Termelőszövetkezetnél az aszály elsősorban az őszi betakarítású növényeknél okozott jelentős termés- mennyiség kiesést. Különösképp a napraforgónál, kukoricánál és a cukorrépánál. A napraforgó betakarítását most végzik és amint Maczel József termelésirányító megállapította. a learatott táblák átlagtermése 45 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évi volt. A kukoricából 40 hektárnyit le kellett silózniuk, mivel a növények nem adtak volna szemtermést. Elkeserítő az is, hogy a cukorrépa hektáronkénti termése még a 20 tonnát sem fogja elérni. Megyénk északi részén, az egyik legnagyobb, több község határát átfogó tsz a szajlai Búzakalász. A téma kapcsán Prokai Tivadar fő- agronómus rögtön azzal kezdte beszámolóját, hogy náluk június közepétől mindössze 8 milliméter csapadék hullott. Az eredetileg vetőmagnak szánt kukoricákból 50 hektárnyit besi- lóztak a növények fejletlensége miatt. Gyümölcsöseikben sem jobb a helyzet. a szilva lehullott, az almák mérete pedig miniatűr. A vízhiány gondot okoz az állatállomány itatásánál is, a nyári szálláson levő kutak kimerültek, ezért a központból traktorokkal, lajtoskocsikkal szállítják a vizet a szarvasmarháknak. További problémát jelent, hogy nem tudnak szántani, csupán őszi vetéselőkészítésként réteglazítást végeznek, és utána tárcsázzák a földet. A Hevesi Állami Gazdaság szűkebb hazánk délvidékén igencsak megsínyli a kedvezőtlen időjárást. Jelentős tervezett bevételtől esnek el a kertészeti kultúrákban és a takarmány- növényeknél. Hagy István termelési igazgatóhelyettes a várható forintkieséseket is részletezte. A vártnál 4,5 millióval hoz kevesebbéit a görögdinnye, öt millióval a paradicsom, 500 ezerrel a szőlő, 250 ezerrel a meggy, a komló pedig 3 millióval. A kukoricánál 5 milliós veszteséget számolnak, a szálastakarmánynál 500 ezret. Egészében majd 19 milliósra becsülik az aszálykárt. Hiába az őszi, búzatermés és a tejágazat eredményessége — körülbelül 7 millió forintos bevételtöbbletet hozott — ez csak mérsékelni tudja a kiesést. Akárcsak a csapadékos idő mielőbbi beköszöntése. A szomjúzó határ fohásza azért változatlanul egy ismert sláger első sora „Add már Uram az esőt!” Budavári Sándor A szárazság miatt apróra nőtt napraforgó tányérokat kénytelenek betakarítani a feldeb- rői Rákóczi Termelőszövetkezet végeláthatatlan tábláján SZEPTEMBER 12—14. Hogyan óvjuk ipari értékeinket? I. Országos gépipari karbantartási szeminári um Egerben Eger ad otthont szeptember 12—14. között az I. országos gépipari karbantartási szemináriumnak. A háromnapos eseményt a Gépipari Tudományos Egyesület központi karbantartási szakosztálya gépipari ágaza- < ti bizottsága, a GTE helyi szervezete, a Finomszerel- vénygyár, a Csepel Autógyár és a VILATI egri gyára közreműködésével rendezik a Technika Házában. Ilyen témájú konferenciákat négyévenként rendeznek hazánkban, de ez lesz az első alkalom, hogy kifejezetten a gépipart átfogó kérdésekben cserélnek gondolatot a szakemberek. Az elsődleges cél: fórumot biztosítani számukra, ahol a legújabb eredményekkel, az aktuális feladatokkal ismerkednek meg, s természetesen lehetőség nyílik a tapasztalatcserére is. Mivel a beruházási lehetőségeink csökkentek, meglevő értékeink védelme, illetve állaguk megóvása vált elsődleges feladattá. Szakítani kell azzal a szemlélettel. hogy a karbantartó akkor dolgozik jól, ha a lábát lóbálva üldögél. Itt az ideje annak, hogy a tervszerű karbantartást komolyan vegyük. Ez feltételezi a gépek és berendezések rendszeres ellenőrzését, az előre megtervezett időben történő felújítását, javítását. Persze, ez csak akkor lehetséges, ha az alkatrészek rendelkezésre állnak. Nos, ez az a pont, ahol lépésváltásra van szükség, mégpedig úgy, hogy a vállalatokat ösztönzik a pót- alkatrészek gyártására, elsősorban azzal, hogy a „helyére teszik” ezen termékek árát. Gondot okoz — hallottuk az Egerben rendezett sajtótájékoztatón —, hogy nincs a különböző maró, köszörű, forgácsoló és esztergagépek javítására szakosodott vállalat, amely addig, amíg ezen berendezések hibaelhárítását végzi, helyettük másikat tudna adni. Az I. országos gépipari karbantartási szeminárium résztvevői plenáris- és szekcióüléseken dolgoznak mától. A rendezvény keretén belül a Csepel Autógyárban, a VILATI-nál és a Finomsze- relvénygyárban szerveznek számukra gyakorlati bemu- tókat. Természetesen ajánlások is készülnek, amelyeket rövid időn belül továbbítanak majd az illetékeseknek. Üzletek — konténer módra A belkereskedelmi államtitkár a Mátrát és a Bükköt kereste fel Az utóbbi időkben egyre sürgetőbbé vált a Mátra és a Bükk idegenforgalmi igényeinek minél teljesebb kielégítése. Ezt a célt szolgálták azok az elárusító és vendéglátó helyek, amelyeket konténerek módjára szereltek fel aránylag rövief idő alatt a nagy forgalmú üdülési központokban . Andrikó Miklós, belkereskedelmi államtitkár, Maró- ti Sándornak, a megyei tanács elnökhelyettesének és Molnár Károlynak, a Mátra. Eger, Nyugat-Bükki Intéző Bizottság elnökének kíséretében tegnap ezért kereste fel megyénk hegyvidéki idegenforgalmi körzeteit. Gyöngyösön, dr. Tír Dezső, a városi tanács elnöke, tájékoztatta a vendéget a Mátrafüreden, Mátraházán, Kékestetőn, Galyatetőn és a „három szentek” falujában felállított üzletekről és vendéglátó egységekről. Az élelmiszer kisker és a GYÖNGYSZÖV vezetői a helyszínen mutatták be a korszerű, ízléses boltokat. Délután Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadta és kalauzolta az államtitkárt Egerben, illetve a bükki üdülőhelyeken. Korszerűsítés és munkavédelem A Bányászszakszervezet elnökségének ülése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén áttekintette az Országos Földtani Kutató- és Fúróvállalat fejlődését és jelenlegi helyzetét. Megállapította, hogy a vállalat jelentős munkát végzett az utóbbi évtizedben hazai ásványi kincsünk kiaknázási lehetőségeinek feltárásában. A tatabányai és a mecseki szénmedencében eredményesen segítette új bányák nyitását, másutt a régiek bővítését, további újabb ás- ványielőhelyeket kutatott fel. A bauxitbányászat fejlesztésére 70 ezer méter kutatófúrást. a budapesti metró számára pedig a talajmechanikai vizsgálatokhoz 27 ezer méter fúrást mélyített ebben az időszakban. A gyorsan növekvő kutatási igények kielégítésével párhuzamosan korszerűsítették o fúrási technológiát, s ezáltal lényegesen bővítették a fúrásokkal megszerezhető geofizikai információkat. Szovjet licenc alapján ma már a fúrólyukak közötti rétegek röntgenes átvilágításával szereznek sokszorta gazdagabb mérési adatokat, mint korábban. A műszaki fejlesztéssel együtt korszerűsítették a kutatási munka érdekeltségi rendszerét, a termelési egységek szervezetét is. Ezekkel az átfogó intézkedésekkel sikerült a vállalat korábban veszteséges gazdálkodását jövedelmezővé tenni, s évi bevételeiknek általában 10—15 százaléka a tiszta nyereség. A szakszervezet elnöksége egyetértett a vállalatnak azzal a törekvésével, hogy a továbbiakban szabad kapacitását külföldi munkával köti le. Az elnökség megállapította, hogy a vállalat eredményesen korszerűsítette a biztonságtechnikai felszereléseket és védőeszközöket. Rámutatott azonban arra, hogy a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a munka- védelmi oktatásra és a technológiai, valamint a biztonságtechnikai fegyelem megszigorítására, mert a legtöbb sérülés a szabálytalan és figyelmetlen munka miatt keletkezett. További fontos tennivaló az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése, a dolgozók rendszeres szűrő- vizsgálatainak elvégzése. Az Egészségügyi Minisztériummal közösen azt kezdeményezi, hogy a bányavállalatok összefogásával, anyagi erőforrásaik hasznosításával olyan egészségügyi szűrőkocsikat szereljenek fel, amelyek a dolgozók teljes egészségi állapotának ellenőrzésére, és a foglalkozási betegségék korai felderítésére is alkalmasak, s rendszeressé teszik a szűrővizsgálatokat.
