Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 11., kedd 5. A jó szivar titka Pénzhamisítók alkonya A világon a legtöbb szivart az Egyesült Államokban készítik — évente mintegy 9 milliárd darabot —, a legjobbat viszont Kubában. A szigetországban a XVIII. században indult meg ez az iparág, s napjainkig virágzik, hiszen több mint száz szivargyárban sodorják a világ minden zugába eljutó különlegességeket, mert az igazi szivart, amely minden követelménynek megfelel, csak kézzel lehet készíteni — állítják a kubai szakemberek. Nagy kézügyesség kell a szivargyártáshoz, és rendkívüli tapintóérzék. A munkás — szó szerint — a tíz ujjával alapozza meg a világmárka hírét. Leterít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet. Speciális késével méretre vágja széleit, majd belehelyezi a köpenyt (ez gyengébb és szárazabb dohánylevél, mint a fedő), ezután a belső levelekkel együtt hengerré sodorja, vigyázva arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza, meglegyen a súlya, mérete és simasága. Egy gyakorlott munkás naponta 100—120 darab szivart tud megsodorni. Az elkészült szivarokat egy hónapig pihentetik, hogy a fölösleges nedvesség elpárologjon belőlük. Azután jön a típus, szín, méret szerinti osztályozás, címkézés, celofánozás. dobozolás. A különleges szivarhoz persze különleges dohány is kell: aromadús, fényes levelek, kellő gyúlékonysággal. Már a termesztés időszakában alkalmazott speciális eljárások adják meg a dohány sajátos jellegzetességét, no meg a speciális összetételű talaj, ahol megterem. A világ szivarszükségletéi kézi sodrású szivarokkal megközelítőleg se lehetne kielégíteni. A több tízmilliárdos nagyságrendű világtermelést rendkívül termelékeny szivarkészítő automaták segítségével érik el. Képünkön az ekként előállított szivarok dobozolását láthatjuk egy szovjet dohánygyárban. Némely pénznem, elsősorban a dollár, kedvelt célpontja a pénzhamisítóknak. Az évente felismert hamis dollárbankjegyek névértéke a 30 milliót is meghaladja, és sokak szerint egy-egy év alatt ennek a sokszorosa kerül forgalomba. Részletes vizsgálattal mindegyik hamis bankjegyet fel lehet ismerni, de ez mit sem ér, ha már átvették. Ezért évek óta kísérleteznek olyan műszerekkel, amelyek kis terjedelműek, tehát a pénztár pultján elhelyezhetők, és egy pillanat alatt felismerik a ha- .mis pénzt. Egy még 1965-ben kifejlesztett műszer azon alapszik. hogy a hamisítók a bankjegy anyagát másképp készítik el, mint ahogy az eredetit gyártják. A dollár 75 százalék gyapotot és 25 százalék lent tartalmazó papíranyagát a hamisítók a gyártási eljárás bonyolultsága miatt nem tudják előállítani. A másfajta papírt pedig fehéríteni kell ahhoz, hogy az éredetihez hasonlóvá váljék. Az általában használt szerves fehérítő anyagok ibolyántúli fényben úgy világítanak, mint a közlekedésben a fényvisszaverő jelzőtáblák. A műszer ennek megfelelően lényegében egy kvarclámpa, amely fényét az elé helyezett bankjegyre sugározza. Kiderült azonban, hogy nem mindegyik hamisító használ szerves fehérítő anyagot. Az ilyen hamisítványt ez a műszer nem ismeri fel. Amerikai kutatók ezért újabb eljárást dolgoztak ki. Ez azon alapszik, hogy 1934 óta a dollár feliratainak festékanyaga mágneses tulajdonságú vas-oxi- dot tartalmaz. A műszer ezt észleli a magnetofonok vevőfejével azonos elven működő tapogatójával. Az új műszer alkalmasabb a hamisítás felismerésére, mint elődje, de annál lassabban működik. Hasznosítható fakéreg Egy bruchsali (NSZK) cég érdekes módját dolgozta ki a fakéreg hasznosításának. A kéreganyagot megőrlik és szemcsés szerkezetű anyagot (úgynevezett kéreg-granulátumot) készítenek belőle. A granulátumot belekeverik a tégla anyagába (az agyagba), és amikor azt kiégetik, akkor a benne lévő kéreganyag elég, és a helyén üregek maradnak vissza. Az üreges szerkezetű tégla köny- nyebb és jó hőszigetelő. Egy másik felhasználási mód: a granulátummal a talajt por- hanyítják; lazítja, melegíti, szellőzteti a talajt és növeli a vízmegtartó képességét. A talajjavítás céljára készítendő granulátumot megfelelő vegyszerekkel beoltják, és az ennek hatására meginduló kémiai bomlás során az legkevesebb 50 C fokra hévül fel. A kéregben élő károsítok közül azok. amelyek az őrlést túlélték, a felhevülés következtében elpusztulnak. Kö rnyezetkí mélő erőmű Angol, USA-beli és svéd szakemberek olyan — 64 megawattos — kísérleti erőmű tervén dolgoznak, amely széntüzelésű lenne ugyan, de nem szennyezné a környezetet. A szenet nagy nyomáson egy olyan anyagból álló ágyban (pl. mészágyban) égetnék el, amely a benne lévő ként megkötné. így a füstgázok kéndioxidmentesek lennének. Az ilyen tüzelésmód feleslegessé tenné a füstgáztisztító berendezéseket. Az erőmű 64 megawattos teljesítménye a füstgázok hőjének visszanyerésével még javítható. Agyi poloska és a májgyulladás Francia és amerikai kutatók Szenegálban végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy az ágyi poloska az összes egyéb vérszívó rovaroknál gyakrabban tartalmaz egy olyan antigént (Ausztrál-antigént), amely B-vírusok burkából származik. Ez az anyag az emberi vérrel kerül a rovarba. Lehet tehát, hogy az ágyi poloska szerepet játszik a vírusos májgyulladás egyik formájának, a B-virus okozta szérumhepatitisznek az átvitelében egyik emberről a másikra. A kutatók felteszik, hogy a vírus szaporodik a poloskában. Palackozott napenergia Ausztráliai kutatók a napenergia konzerválására új eljárással kísérleteznek. Készülékük ma még csak prototípusnak tekinthető, a feltalálók azonban bíznak abban, hogy tökéletesítésével nagy teljesítőképességű berendezéseket is létrehozhatnak. A napsugarakat parabolikus tükrök segítségével összpontosítják, és ezzel a hővel — nikkel katalizátor jelenlétében — ammóniát bontanak hidrogénre és nitrogénre. A lebontás elnyeli a hőenergiát. A hidrogén és a nitrogén elraktározható és szállítható, majd a kívánt időpontban újra előállítható belőlük az ammónia, s akkor a bontáskor elnyelt hőenergia visszanyerhető. E kémiai „energia palackok"-kal a feltalálók szerint egy elektromos turbinát is lehetne működtetni. H eti humor ét elején — Doktor úr, olyan bátortalan vagyok a szerelemben. Maga szerint, hogy kellene közelednem a nőkhöz? — Talán egy jó kocsiban... ■ér — Az idén a tengerhez megyünk nyaralni a férjemmel. És inaga? — Az én uram annyira fösvény, hogy .én egy másik úrral nyaralofc. k — Mondja szomszéd úr, miért világítják ki mindig annyira a lakást, ha elmennek otthonról? — Tudja a betörők miatt... — De hiszen azoknak van zseblámpájuk! k — Mivel nincs védője, köteles vagyok önnek kijelölni egyet. — Inkább egy pár jó tanúról gondoskodna, bíró úr! k — Kedves magától, hogy ennyire szereti a vicceimet — mondja a főnök az új dolgozónak —, és ilyen jókat nevet rajtuk, de az előbb csak köhögtem. k — Se szerencsém, se nőm, se pénzem ... — No látod, hát hiányzik még valami? k — Kérek másfél kiló cementet. — Mi csak nagyban árusítunk. — Rendben van. Akkor kérek 1500 gramm cementet. k — Érdekes, milyen gyakran van új télikabátod, a ruhád pedig állandóan kopott és régi. — Hát sajnos az éttermekben zakót és nadrágot nem adnak le a ruhatárba! •ér — Kénytelen vagyok elbocsátani a titkárnőmet, Nem tud semmit. .. — Jó neked. Én nem bocsáthatóm el az enyémet, mert túl sokat tud! Pódiuma az egész ország Eszenyi Irma portréja Eszenyi irma. a Kékszakállú koncert-előadásán, Szalma .'Ferenccel A Tannhäuser Vénus szerepében A vidéki zenei élet különböző programjában gyakran találkozunk Eszenyi Irma nevével. Nemrég Szombathelyen, Körmenden Wagner-est szólistája volt, a ritkán hallható Wesendőnk dalokkal Dr. Vasadi- Balogh Lajos vezényletével a fővárosban, a Zene- akadémián énekelte Wagner szerzeményét, amely a zeneirodalom legregényesebb dalcsokra. — Kitágult előttem a horizont. — mondja a művésznő. szívesen énekelek vidéki színpadokon is. Sokhelyütt régi ismerősként fogadnak, és jólesik a tudat, hogy a közönség végigkísér a pályámon. Eszenyi Irma a háború utáni magyar operajátszás egyik legkiemelkedőbb korszakának főszereplője volt. Neve nagysikerű előadásokkal forrott össze, egy új operastilus kivirágzásával. — Rendkívüli szerencse szegődött mellém. Már aka- démista koromban Vaszy Viktor szerződtetett Szegedre, a következő szezont pedig Tóth Aladár. a budapesti Operaház igazgatója ajánlatára a fővárosban töltöttem, huszonöt évig tartott ez a „meghívás” Nagy tudású művészektől tanulhattam színpadra lépni. igényesen, pontosan énekelni. Három éven át epizódszerepeket kaptam, de előfordult az is, hogy Otto Klemperer rákérdezett, tudom-e Magdaléna szerepét. Három nap alatt megtanultam, és a próbaéneklés után nekem adta A nürnbergi mesterdalnokok kedves, játékos dajkájának szerepét. — Ezután fedeztek fel a főszerepek számára: Amneris, Gertrudis, Ebolt, Azucena, Ulrike, Carmen —, csodálatos időszak volt! Nagyon sokat énekeltem. 1952-ben pedig A Walkür Brünhildéjét. A nagy feltűnést keltett, sikeres debütálásról így irt a Magyar Nemzet kritikusa: „Az új Brünhilde nagy várakozással töltött el, hiszen ez a szerep hatalmas igényeket támaszt megszó- taltatójával szemben. Eszenyi Irma ezúttal mint drámai hősnő a legnehezebb feladatok egyikével mutatkozott be. Bebizonyította, hogy felkészültségével, kultúrájával, művészi képességeivel a fölöttébb igényes feladat megoldására is képes.” Két évtizeden át énekelte Wotan engedetlen vágyleányának szerepét. — Legkedvesebb szerepem volt, Az istenek alkonya zárójelenetét ma is repertoáromon tartom, amelyben Brünhilde hatalmas monológjával igazságot tesz, és lángra lobbantja a Wal- hallát. Nagyszerű partnerek társaságában. mint Wolfgang Windgassen. Ti- cho Parly, a karmesterek közöttí Hans Knapperts- busch, énekelhettem külföldi vendégjátékok során is. A drámai szopránnak gyakran drámai eseményekben is helyt kellett állnia. Az Esti Hírlapban jelent meg 1958 októberében a híradás: „Operaházi izgalmak. Tömeges .szereplőcserék után két, egymást követő estén műsorváltozás, nem csekélység. Bemutatónál is néhezebb feladatot ró a társulatra! Eszenyi Irma tegnap Amneris szerepében még kísérletező kedvvel is győzte, fülledt érzékiségéről kaptunk szokatlanul hiteles élményt...” Egy hónappal később novemberben írta az Érdekes Üjság: ..Soron kívül: •ludit, Amneris. Carmen. Három beugrás egy héten belül! Ez Operaházunk tör- lénetében alig fordult még elő. Eszenyi Irma felkészült az elárvult szerepekre, vasárnap ragyogóan énekelte .1 üdítőt, megmentette a Bartók-előadást. Kedden az Aidába ugrott be Am- nerisnek. És szerdán délelőtt újra csak behívták az Operaházba. Megkérdezték, hajlandó-e este elénekelni a Carmen címszerepét. Évek óta várt erre a pillanatra! Egyórás próbát tartottak Komor Vilmos karnaggyal, és este hibátlan Carmen-előadásnak volt szemtanúja a közönség. Tökéletesen ment az előadás. Eszenyi Irmának különös, varázslatos, érzéki hangja van. Remek színpadi jelenség. Igazi carmeni légkört teremtett a színpadon. Az előadás után az Operaház vezetősége melegen gratulált a fiatal művésznőnek. A műszaki munkások pedig hatalmas kosárban kétszáz szál vörös szegfűvel köszöntötték. Eszenyi Irma különös adottsága, hogy hangterjedelme két és fél oktáv, ily- módon az alt szólamoktól a mezzón át a szopránig gazdag repertoárral rendelkezik. Szenvedélyesen szárnyaló hangú Vénus a Tannhäu- serben, szuggesztiv erejű Ortud a Lóhengrinben, lenyűgöző Kundry a Parsifal koncertszerű előadásán. És mindennek a csúcsa: Izolda! — Halálosan nehéz szerep. töléketes biztonságot, azonosulást, teljes emberi és művészi odaadást követel. Ügy mentem a Trisztán és Izolda előadásaira, mintha az esküvőmre várnának. Csodálatos várakozásteli érzéssel, olyan belső feszültséggel, amely szinte földöntúli lebegést váltott ki belőlem. Nem féltem a szereptől, nem volt lámpalázam, a daliama a torkomban, lelkemben volt. Partneremmel, Joviczky Józseffel együtt úgy éreztük, mintha minden élet kiszállt volna belőlünk az előadás végére. Izoldától azóta sem tudtam elszakadni, a külföldi és az itthoni fellépéseimen — gyakran énekelem a reá emlékeztető Wesendonk-dalokat. A legsikeresebb szerepek egész pályáján végigkísérték Eszenyi Irmát, a Kékszakállú herceg várát Judit megszemélyesítésével, az európai színpadokon kívánták tőle hallani. de Brünhilde és a többiek mellé Gerswin, a klasszikusok dalai, a népdalok és a néger spirituálék is felsorakoztak. Repert($árjából bőséggel örvendezteti meg közönségét az igazi művészetből fakadó dallamokkal. Erdős! Máris
