Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-07 / 210. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 7., péntek Labdarúgó EB-döntő EGYELŐRE POLACEK NÉLKÜL Ősszel minden eldőlhet Rajt, a vízilabda OB l-ben RÖPLABDA Győzelem a svédek ellen Eger SE—Göteborg 70 3—1 (8, —10, 13, 11) Eger, körcsarnok, 120 néző. V.: Pollák, Veres. ESE: Héri, Elesné, Liktor, Pálos, Szakmar, Arany. Cs.: Vajk, Molnár, Vinczepap, Seregi, Kovácsné. Edző: Bodnár János. Göteborg 70: Hansson, Reinolv, Jonsson, Janlind, Kjellen, Petterson. Cs.: Malin Johansson, Maria Johansson, Edvarsson, Edző: Sven Nilsson. Az Eger Kupa szombati műsorának előrehozott találkozóját játszotta az ESE a vendégként érkezett Göteborg 70 együttesével Az első játszmát a svédek nyitásrontásaik miatt veszítették el, majd az ezt követő játékrészt legjobbjuk Jonsson révén — akinek nyitásai rendre bejöttek — sikerült megnyerniük. A küzdelmes harmadik játszma hajráját az egriek bírták jobban. A göteborgiak a folytatásban mindent egy lapra feltéve ötpontos előnyre tettek szert. Mindkét csapat játéka feljavult, amelyben igaz lassan, de az egriek gyűjtötték pontjaikat, majd Szakmar leütésével szemben tehetetlen a vendégek sánca a vezetést is átvéve nyerték meg a találkozót. Jók: Pálos, Héri, ill. Jonsson, Kjellen. Sven Nilsson: — Reméltem, hogy nyerni fogunk, de a vereség ellenére is elégedett vagyok. A szerva-fogadásainkban és a kombinatív játékban kell javulnunk. Bodnár János: Mindkét együttesen látszott még a csapatkeresés nyoma. Mi eddig kifejezetten védekezést gyakoroltunk ,ezért a támadásaink alkalomszerűek voltak, aminek ellenszerét a svédek nem találták. Az Eger Kupa szombaton 9 órakor folytatódik, ahol az ESE és a Göteborg 70 mellett a Kecskemét és DUSE csapata lép pályára. EB Csongród, Győr, Szolnok és Zala megyében, valamint Budapesten Az UEFA döntése értelmében 1985 tavaszán Magyarország rendezi a 16 éven aluli labdarúgó Európa-baj- nokság tizenhatos döntőjét. A küzdelmekre május 17. és 26. között kerül sor. A rangos esemény szervező bizottsága már megkezdte a munkát. Végleges, hogy a négy négyes csoportban május 17. és 21. között rendezik meg a körmérkőzéseket. A csoportok házigazdája Csongrád, Győr, Szolnok és Zala megye lesz, a mérkőzés színhelyek kijelöléséről a megyékben még folynak a tárgyalások Azokat a városokat választják majd, ahol a legmegfelelőbbek a létesítmények és élénk az érdeklődés. A csoportok első helyezettjei a négy megyéből Budapestre utaznak. A fővárosban május 24-én zajlik majd le az elődöntő, két nappal később pedig a döntő. Az UEFA már elkészítette a selejtezők beosztását. Magyarország a rendező jogán már a tizenhatos döntő tagja. A további 15 helyért 27 ország játszik selejtezőket. A csapatokat három hármas- és kilenc kettes csoportba osztották. Ahol három csapat szerepel, onnan az első kettő utazhat a magyarországi EB döntőre. A selejtező csoportok: 1. csoport: Finnország^ Skócia, 2. csoport: Izland, Dánia, 3. csoport: É'szak-írország, Norvégia, 4. csoport: Ausztria, NDK, 5. csoport: Svédország, Lengyelország, NSZK, 6. csoport: Szovjetunió, Csehszlovákia, 7. csoport: Luxemburg, Spanyolország, 8. csoport: Svájc, Olaszország, Portugália, 9. csoport: Belgium, Franciaország, Hollandia, 10. csoport: Ciprus, Görögország, 11. csoport: Bulgária, Törökország, 12. csoport: Románia, Jugoszlávia. A hét végén kettős fordulóval elkezdődik a versenyfutás a vízilabda OB I- ben. Vájon mit hoz az idei pontvadászat? Mindenképpen érdekesebbnek, színesebbnek talán látványosabbnak ígérkezik, mint „elődje”, hiszen ősszel, illetve tavasszal a tizennégy csapat mindegyike találkozik egymással. Bennünket természetesen a hazai gárda: az Eger SE szereplése érdekel leginkább, az hogy ők milyen célkitűzéssel várják a rajtot? Tudvalevő, hogy az elmúlt idényt a tabella hatodik helyén zárták. A szakvezetés és a szurkolók jogos elvárása ennek az eredménynek a megismétlése, pontosabban a 6—8. hely valamelyikének megszerzése. Persze ha előrébb rukkolnak, senki sem fog szemrehányást tenni... A kilenc hétig tartó felkészülési időszak jól sikerült, a játékosok napi két edzésen csiszolták, finomították technikai tudásukat, fokozták erőnlétüket. A bajnoki megterhelésnek megfelelően alakították ki az edzőmérkőzések számát, így rövid idő leforgása alatt három tornán vettek részt. A tizenöt mérkőzésből nyolcat megnyertek, háromszor döntetlent értek el, s csak négyszer hagyták el vereséggel a medencét. Az Ag- ria Kupán másodikok lettek. Szolnokon aranyérmet, Szentesen pedig bronzérmet szereztek. A fiatalok — Zalánki, Tóth, Denk, Lörincz — is játéklehetőséget kaptak, s Szeptember 8-án, szombaton 9 órakor KISZÖV Kupa versenyeket rendeznek Hatvanban. A szakmunkásképzőben bonyolítják le a férfi kispályás labdarúgó-tornát, az 5. számú iskola tornatermében pedig a nők és férfiak egyéni tollaslabdabajnokságát. ★ A gyöngyösi körzeti labdarúgó-bajnokság legutóbbi fordulójának eredményei az-edzők a látottak alapján úgy vélik, hogy már a közeljövőben lehet rájuk számítani. Csak L ipovics és Vincze bajlódott kisebb sérüléssel — ezért Szentesre nem utaztak — de már rendbejötték. Egyedül Bíró Attila nem edzett együtt a csapattal de ő egy kellemes kötelességnek tett eleget: a spanyolországi junior Euró- pa-bajnokságon a válogatott tagjaként képviselte Ma- gyarországőt. Pozsgay Zsolt vezető edző és segítőtársa Bodnár János ebben az idényben is azokra számít, akik kiharcolták a már említett hatodik helyet. Szó volt a kassai Po- lacek leigazolásáról, de a szlovák fiú még nem érkezett meg Egerbe. Hogy miért? — Eddig még nem volt példa arra — mondja Pozsgay Zsolt —, hogy csehszlovák vízilabdázó külföldre szerződjék. Ezért húzódik-halódik az ügyintézés. Nagyon reméljük, hogy ha idén nem is. de tavasszal mindenképpen soraink közt láthatjuk őt. — A csehszlovák válogatott kitűnősége milyen poszton erősíti majd az ESE-t? — Elsősorban a centerjátékára számítunk, de a legfontosabb, hogy a variációs tárházunk bővülne a jelenlétével. — A sorsolás szeszélye folytán ősszel a tizenhárom mérkőzésből nyolcat itthon játszanak. Ez azt is jelenti, hogy a végelszámoláshoz szükséges pontok javarészét idén kell megszerezni. (zárójelben az ifjúságiak): Visonta—Rózsaszentmárton 1— 0 (4—1), Detk—Visznek 2— 4 (2—0), Karácsond— Gyöngyöstarján 5—0, Csány —Nagyfüged 0—5 (3—2), Gyöngyösoroszi—Atkár 4—6 (0—1), Szűcsi—Gyöngyöspata — Ez így van. Tavasz- szal csak öt találkozó lesz Egerben, ezek közül is a BVSC, a Vasas és a Spartacus ellen kevés az esélyünk. Ettől függetlenül minden mérkőzés egyaránt fontos, nincs lefutott találkozó. Ha a BVSC-től például kikapunk. még nem vetnek ránk követ, de ha hazai pályán szenvedünk vereséget mondjuk a SZEOL-tól. jobb, ha behúzzuk a nyakunkat. — Bár messze van a bajnokság vége, mit tippel: a Vasas megőrzi elsőségét? — Amennyiben egy-két sztenderd játékosa profiszerződéssel külföldön folytatja pályafutását, szerintem a BVSC-nek nagyobb sansza lesz az aranyéremre. — Sok vita tárgya volt az egri mérkőzések megrendezésének időpontja. Történt-e változás? — Örömmel mondhatom, hogy a szakosztályunk minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a meccseket a délutáni órákban játssza a csapat, és az első osztályú — labdarúgás, vízilabda és röplabda — összecsapások ne fedjek egymást. Valamennyi hazái „megméretésünkre” délután 4 és 5 órakor kerül sor, és hogy a város lakóit is tájékoztassuk erről, plakátokat, szórólapokat készíttettünk. Most már rajtunk, pontosabban a játékosokon a sor. Én bízom abban, hogy az uszoda lelátói megtelnek, és a fiúk ezt a remélt bizalmat harcos, magával ragadó, a legszebb napokra emlékeztető pólóval hálálják meg. Budai Ferenc I 2—1 (4—0), Adács—Ecséd 2—0 (3—0). ★ Döntetlent értek el a hatvani férfiak az asztalitenisz NB Ill-as csapatbajnokság nyitányán: HKVSC—Balassagyarmat 8—8. A hazaiak győzelmeit a következők szerezték: Mellai 4, Karácsony 2, Szabó 2. Különösen az újonnan igazolt Mellai tűnt ki. Sven Nilsson edző tanácsait hallgatják a svéd lányok (Fotó: Kőhidi Imre) A SAKKOZÁS TRÓNUSÁN III. Mihail ßotviuuik Világbajnok: 1948—1957, 1958—1960, 1961—1963. Mihail Botvinnik, 1911. augusztus 17-én született az akkori Péterváron. és csak viszonylag későn, 12 éves korában ismerkedett meg a sakkozás alapvető szabályaival, előrehaladásának irama azonban annál feltűnőbb, hamar felismerte a legfontosabb törvényszerűségeket, és órákig foglalkoztatta egy- egy játszma. Amíg hasonló korú társai csak kellemes időtöltésnek tekintették a bábok tologatását', a 64 fekete-fehér mezőn, addig Mihail érdeklődött a mélyebb összefüggések iránt. Egyszer — még fiatal korában — azt mondta: — Legelső véleményünk olyan egy játszmáról, mintha a befagyott Ladoga-ta- von csak a víz felületén kialakult jégtükörrel törődnénk, s elfeledkeznénk arról. hogy mi minden rejtőzik alatta, milyen gaz>Í3g a növényvilág és mennyire Sokféle a hal. Ugyanilyen a sakk is. Ha nem elégszünk meg a felülettel, akkor még számtalan izgalmas és újszerű tényt fedezünk fel. Nem nehéz felfedezni a fiatal Botvinnik megnyilvánulásaiban a hajlamot, a később kialakult tudományos igényű alaposságot. De addig még sok víz folyik le a Néván. 1924-ben már rendszeresen játszott. Akkor látogatott el Jósé Raul Capa- blánca, az akkori világbajnok Leningrádba és szimultánt játszott. Ellenfelei között ott volt a 14 éves Mihail Botvinnik is. Amint a jelenlevő szakértők észrevették, Capablanca már a játszma elején váratlan nehézségekkel találta szemben magát. Mihail, aki ekkor másodosztályú versenyző volt, olyan lépéseket tett, amelyek hamarosan veszélyeztették a világbajnok hadállását. A kubai nagymester tudta, hogy az ellenfelek és a teremben tartózkodó nézők is könnyedséget és főleg nagy fölényt várnak tőle. Amikor újra és újra Mihail elé ért, állandóan elkomolyodott. Egyre hosszabban álldogált. Sokan szurkoltak a vékony szemüveges leningrádi diáknak. * Főleg iskolatársai, akik nem sejtették, legfeljebb az előjelek alapján titokban remélték, hogy nem köznapi sakk-esemény tanúi. Az ifjú Botvinnik egyre jobb helyzete alakult ki a nagy ellenféllel szemben, aki egyszer csak kezét nyújtotta, és így szólt: — Gratulálok! Azt hiszem, hogy szép reményekre jogosíthatja fel ez a győzelem, fiatal barátom! Bravó, csak azt mondhatom: bravó és harmadszor is bravó... Capablanca talán nem tudta, hogy milyen kitűnően jósolt. Botvinnik biztosan haladt előre, még ugyanebben az esztendőben első osztályú versenyző lett. Minden egyes játszmát gondosan elemzett, számtalanszor végiggondolta a lépések sorozatát. Nehéz megállapítani, főleg, ha valaki önmagán kísérletezik, hogy hol végződik a kellő mértékű önvizsgálat és hol kezdődik az önmarcangolás. Botvinnik talán túlzottan igényes volt játszmáinak elemzése közben. Elképzelhető, hogy emiatt esett átmenetileg vissza. 1929-ben ugyanis nem tudott bejutni a szovjet bajnokság döntőjébe. A balsiker után még céltudatosabban készülődött a következő erőpróbákra, lényegesnek tekintette. hogy megtalálja azokat az egyéniségének legjobban megfelelő módszereket, amelyek révén emelheti tudásának szintjét. Nem egy szakértő úgy véli, hogy a húszas esztendők végén kezdett kialakulni sakkszemlélete. — Keressük fáradhatatlanul az újat, hívjuk segítségül a tudományt, ez vonatkozik a felkészülésre. Legyünk kérlelhetetlenek. Elsősorban önmagunkkal szemben. Minden elképzelhető erőfeszítést tegyünk meg a győzelemért. Nevezetes fordulópont az életében 1931, legalább olyan, mint 1925, amikor Capablanca ellen a leningrádi szimultánon győzött. Megnyeri Moszkvában a hetedik szovjet bajnokságot, tizenhét játszmából csak kettőt veszít el. Nemcsak a sakktábla mellett, hanem egyébként is kitűnően gazdálkodik az idővel, mert nemcsak versenyez, hanem az ipari főiskolán is tanít. Társai nem egyszer kérdezik tőle: hogyan tud párhuzamosan a sportban és a vizsgákon egyaránt biztosan előrehaladni. Mihail így válaszol: — Egyszerű. Megtanultam értékelni az időt, mint tényezőt. Eleinte azt hittem, mint annyi más fiatal, hogy a nap 48 órából áll. A sakkozás megtanított arra, hogy az idő a legnagyobb kincs. Takarékoskodni kell vele. Én úgy élek, mintha állandóan hallanám a sakkóra ketyegését. 1933. Botvinnik újra a Szovjetunió bajnoka. 1935. Moszkva. Itt vannak a sakkozás „óriásai”. Capablanca, Lasker és Flohr, Stahlberg, a svédek fiatal reménysége, a híres Spiel- mann és természetesen a szovjetek erősségei. Botvinnik remekel. Flöh társaságában a mezőny élén végez, maga mögé utasítva Capablancát és Laskert. 1936. Nottingham. Ebben' az angol városban még erősebb a mezőny. Itt van a múlt, a jelen és a jövő. Lasker, Capablanca, Alje- chin, Euwe és Botvinnik. „Aki győzni tud, megérdemli, hogy legalább jelképesen a fejére tegyék a sakkvilág aranykoronáját” — írta az egyik angol lap. Botvinnik veretlenül első. Capablanca társaságában Euwe, Fine és Rashevsky harmadik-negyedik-ötödik, Aljechin csak hatodik. A holland nagymester, az akkori világbajnok így foglalja össze véleményét a győztesről: — Botvinnik azért más, mint a többi ellenfelem, mert bátran megy bele a bonyodalmakba, játéka friss, soha sem ^ablonos. Játszmái mintaszerűek. A legjobb szovjet sakkozó ezután ritkábban ül a nyilvánosság előtt asztalhoz, mint korábban. Tudományos elfoglaltsága lefoglalja idejét és munkaerejét, megkapja a műszaki tudományok kandidátusa címet. 1938-ban Hollandiában vendégszerepeit, az AVRO- versenyen indult, győzött Aljechin és Capablanca ellen, bár végül csak a harmadik hely lett az övé. A második világháború után nyílott alkalma arra, hogy ismét jelentős nemzetközi sikereket könyvelhessen el. 1946. Groningen. Erős. mezőny gyylik össze. Minden résztvevő tudja, hogy aki itt győz, az megállíthatatlan a világelsőséghez vezető úton. Botvinnik szerzi meg a győzelmet, Euwe, Szmiszlov és Szabó László előtt. Sorozata elkápráztat mindenkit, elismerésre készteti a vetélytár- sakat is. Egyre közelebb jut tehát a sakkvilág csúcsához. 1948 tavaszán öt nagymester: Botvinnik. Euwe, Kérész, Szmiszlov és Rashevsky mérte össze tudását. Moszkvában és Hágában. Vajon gondolt-e erre Capablanca, amikor 23 esztendővel ezelőtt gratulált a szimultánon ellene győztes leningrádi kisdiáknak? Botvinnik 14 pontot szerez és Szmiszlov. Kérész. Rashevsky és Euwe előtt első, ezzel világbajnok! Sporttörténeti jelentőségű esemény. 'Előszóit fordul elő, hogy szovjet sakkozó foglalja el a világbajnok jelképes trónusát. Botvinnik 1970 óta főleg a fiatalok nevelésével foglalkozik, különösen büszke lehet a, róla elnevezett iskolára. Méltán. Itt volt tanítvány Anatolij Karpov is. Molnár Károly Innenonnan
