Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 30., vasárnap s. VÁLASZOL AZ OLVASÓSZOLGÁLAT Kisiparosok és magánkereskedők érdekvédelme Hulladékmentesen Érdekes bemutatón vehettek részt az erdészeti tudomá­nyos ülés résztvevői Mátrafüreden, ahol a Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságban kidolgozott, úgynevezett „hulladékmentes fakitermelési technológiával" ismerked­hettek meg. A Mobil faaprítógép darus változata —fel­vételünkön — nagy sikerrel szerepelt a Moszkvában megrendezett erdészeti világkiállításon, ahol aranydip­lomát kapott (Fotó: Szabó Sándor) Könyvtárosok tóvá bbképzése Üzen a szerkesztő Cs. Miklós, Eger: A beküldött írások sajnos nem ütik meg az általunk megszabott mércét. Sem a téma választása, sem a ki­dolgozása nem teszi közlés­re alkalmassá. Próbálkozzon tovább, s később küldjön be újra anyagokat. 0. S., Eger: Kérdéseire így kapásból nem tudunk választ adni sem mi, sem az illetékesek, ugyanis folyamatos még az építkezés a belvárosban, amint azt tapasztalhatja. A belvárosi utcák rekonstruk­ció utáni rendezéséről — rendteremtésről — már ir­tunk lapunkban is, s napi­renden tartjuk a kérdést. Kérjük kísérje figyelemmel újságunkat. Harmadik kér­désére csak annyit mond­hatunk: az egész belváros területéről nem végleg lehet kitiltani a forgalmat, Meg kell jegyeznünk, hogy ami­kor egyes üzletek áttértek az éjszakai szállításra, ak­kor azzal kapcsolatban is érkezett nagyon sok észre­vétel. K. Péter, Eger: Szíveskedjen megírni azt is, hol készült a kép. Csak annyit, hogy a Dobó téren, nem elegendő, meglehetősen sok lakóház van ott. Any- nyit még hadd jegyezzünk meg, ez elsősorban az ott lakók hanyagsága, mert azt azért mégsem róhatjuk fel a szemeteseknek, hogy az ot­taniak a kuka mellé szór­ják a hulladékot. Különben, véleményünk szerint ez ak­kor is hiba, ha éppen nem járnak errefelé idegenek. Legközelebb kérünk köze­lebbi helymeghatározást. Báti Ferenc, R ózsaszentmárton: Nagyon kedves sorokban irta meg, milyen jól dolgoz­nak az egri reumakórház orvosai és nővérei. Dicsérő szavairól tájékoztatjuk a kórház igazgató főorvosát, így, valóban eljut majd a köszönő szó az érintettek­hez. Horváth Tibor, Eger: Elgondolását értjük, s bí­ráló soraival egyet is ér­tünk, de rhég ilyen formá­ban sem vállalkozunk a kü­lönböző „láncok" közlésére. Ilyen volt ötven évvel ez­előtt is, és úgy véljük, lesz még néhány esztendeig. De, egyre többen lesznek olya­nok is, akik nem hisznek benne és nem folytatják. S. Péter, Gyöngyös: Köszönjük bizalmát, s örömmel olvastuk, hogy vál­lalatuknál jól sikerült az ifjúsági parlament. Hason­lókra a következő hetekben szinte minden munkahelyen sor kerül, közlésükre azon­ban nem vállalkozhatunk. Bizonyára lesz még több ér­dekes közlésre alkalmas ese­mény, kérjük írjon majd azokról. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál nyug­díjastalálkozót rendeztek, melyen 152-en vettünk részt. A megjelenteket — köztük a vállalat igazgatóját és párttitkárát — Hegedűs Ist­ván köszöntötte. A prog­„Hogyan igazodhat el ma­napság egy magánkereskedő a gazdasági életben és a paragrafusok között? Kik határozzák meg a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét?" — kérdezte olva­sószolgálatunktól K. J. gyön­gyösi levélírónk. A válaszadásra az egri Társadalombiztosítási Igaz­gatóság ellenőrzési osztályá­nak vezetőjét, Bartók Zol­tánt kértük meg, aki a kö­vetkező felvilágosítást adta: A nekik szóló jogszabá­lyokat a társadalombiztosí­tási rendelkezések is nyo- monkövették. Lényegében azonos társadalombiztosítási helyzetben vannak a gaz­dálkodó szervek és dolgozó­ik, valamint a kisiparosok és a magánkereskedők. Egy­séges a társadalombiztosítási ellátási rendszer, mely a kisiparosok és magánkeres­kedők adóköteles jövedelmé­hez igazodik. Ennek értel­mében betegségi és anyasá­gi ellátásként táppénz, ter­hességi-gyermekágyi, anya­sági és temetési segély is jár. Jogosultak ezen kívül baleseti ellátásra, családi pótlékra és nyugellátásra is. Több mint százéves ha­gyománya Gyöngyösnek, hogy a szüret táján a dol­gos hétköznapokat ünnepek váltják fel. A nyolcvan év­vel ezelőtti, 1904 őszi szüreti rendezvényt az teszi mara­dandó emlékké, hogy először ünnepelt együtt a város tör­ténetében a parasztság a szervezett munkásokkal. „A felvonulás impozáns és lé­lekemelő volt, amikor zászló és zeneszó mellett zárt so­rokban felvonult 264 építő­munkás. .. a Főpiac térre, ahol a munkás nép, a test­vérek szíve összedobbant"... — írta a Gyöngyösi Üjság 1904-ben. A mulatság a Vas­korona ház (a mai Petőfi és Eenin utca sarkán) egyik zsúfolásig megtelt helyisé­gében folytatódott, ahol ma­gyar táncokat, és francia négyeseket roptak. A két osztály összetartozását mu­tatja az is, hogy a szüreti rendezvény jövedelmét a szakcsoport könyvtárának fejlesztésére fordították, amelyet a kis- és szegény­paraszt olvasók is igénybe vehettek. A másik emlékezetes szü­reti ünnepség 1945 őszén volt, amikor 800 földhöz juttatott újgazda első sza­bad szüreti felvonulását ren­ramnak megfelelően elláto­gattunk Szilvásváradra és a Szalajka-völgybe. Egy kis koccintás és a kiadós ebéd Után pénzjutalmat adtak át az idős embereknek. Az ese­mény kedves színfoltja volt, hogy főbizalmink nyugdíj­ba vonulása alkalmából Nem lehet az említett el­látásokat megállapítani, il­letve folyósítani abban az esetben, ha a kisiparosok­nak, magánkereskedőknek egy hónapot meghaladó tár­sadalombiztosítási járulék- tartozása van. A táppénz, a terhességi­gyermekágyi segély és a nyugellátás alapját az adó­köteles jövedelmüknek meg­felelően megállapított havi jövedelem képezi, vagyis az az összeg, ami után járulék- fizetési kötelezettsége van. A kisiparosok, magánkeres­kedők társadalombiztosítási szempontból az adóköteles jövedelmüknek megfelelően I—XXI. osztályba tartoznak, melyet a KIOSZ és a KI- SOSZ határozattal állapít meg. A fizetendő társada­lombiztosítási járulék össze­gét tehát az érdekképviseleti szervek határozzák meg. Heves megyében a kisipa­rosok és magánkereskedők táppénzének terhességi-gyer­mekágyi segélyének és csa­ládi pótlékának az elbírálá­sa és folyósítása minden esetben a Társadalombizto­sítási Igazgatóságnál, Eger­dezték meg a demokratikus pártok. „A festőién szép szü­reti menet a Városháza elé vonult — írja a Gyöngyösi Néplap tudósítója. — A szó­nokok a földosztás és a munkás-paraszt összefogás jelentőségét méltatták: Cza- kó Sándor a Földigénylő Bi­zottság, Lehóczki Pál az MKP, dr. Gondos Miklós az SZDP, Losonczi János a NP, Varga Lajos az PDP és Be­ne* Sándor a beteg polgár- mester nevében kívánt „jó mulatóst a szüreti felvonu­lóknak". Majd a „vidám menet” a szovjet várospa­rancsnokság épülete elé vo­nult. A program a KIOSZ- ban reggelig tartó tánccal fejeződött be. A mulatság jövedelmét a szovjet hősi síremlékek készítésére ado­mányozták a rendező szer­vek. A két szüreti ünnepséget négy évtized választja el, mégis közös vonásuk, hogy a parasztságot és az ipari munkásságot a testvériség, az egybetartozás érzése kap­csolta össze, s munkásmoz­galmi hagyományként őriz­hetjük meg Gyöngyös tör­ténelmében. megkapta a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Szép és emlékezetes na­punk volt, köszönet érte a rendezőknek és a szervezők­nek. Kerekes József, Egerszalók ben történik. Ennek az a magyarázata, hogy a járu­lékfizetés teljesítése közvet­lenül az igazgatósághoz tar­tozik. így egy helyen, rövid idő alatt kerül sor a járu­lékbefizetés igazolására és az igények elbírálására. Sajnos, nagyon gyakran előfordul — különösen táp­pénz és családi pótlék igé­nyek esetében —, hogy nem a megfelelő, erre a célra rendszeresített nyomtatvá­nyon igénylik az ellátást, vagy az igénybejelentő nyom­tatvány kitöltése hiányos. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy orvosi igazolások nélkül egyszerűen csak le­vélben kérik a táppénz meg­állapítását és folyósítását. Ezeknek az igényeknek az elbírálása és folyósítása az adatok beszerzése miatt hosszabb időt vesz igénybe. A megfelelően benyújtott táppénzigényeknél az ügy­intézési idő hat nap. Az igazgatóság nagy gon­dot fordít arra, hogy a kis­iparosokat és magánkeres­kedőket időben tájékoztat­hassa az őket érintő jogsza­bályok megváltozásáról. Válaszol az illetékes Kém csak a számlázási rendszer hibás Lapunk szeptember 19-i számában „Az áram ára" címmel az ÉMÁSZ számlá­zási gyakorlatához fűzött bíráló észrevételt munkatár­sunk. Az írásra Szabó Ist­ván egri üzemigazgató vá­laszolt. Leveléből idézünk: „Az éves áramdíjelszámo­lás és beszedés nem újítás, hanem része annak a kor­mányprogramnak, amely az országban a lehetséges te­rületeken a számítógépes feldolgozás alkalmazását irá­nyozza elő. Az ÉMÁSZ 1980. második fél évétől vezette be a jelenlegi gyakorlatban al­kalmazott, évi egyszeri fo­gyasztásmérő-leolvasáson alapuló áramszámlázási és elszámolási rendszert. így fogyasztóink 12 hónap alatt hat számlát kapnak a ko­rábban megszokott hóna­pokban. Közülük öt rész­számla, a hatodik pedig vég­számla. A részszámla tehát nem átalány, mint ahogyan azt a cikk hibásan tartal­mazza. A rendszer akkor működik a fogyasztók és az áramszolgáltató vállalat szá­mára is előnyösen, ha a fo­gyasztók az előző évi mér­téknek megfelelő villamos energiát fogyasztanak a kö­vetkező évben is. Ha ettől eltérnek, kívánatos az áram- szolgáltató vállalat területet felügyelő kirendeltségével tudatni és részszámlamódo­sítást kérni. Vitathatatlan, hogy egy gazdálkodásban a folyamatos, egyenletes pénz­ügyi terhelés kedvezőbb, mint a változó mértékű, mert pontosabban tervezhe­tők a kiadások. Elengedhe­tetlen tehát a kölcsönösen segítő együttműködés. Mind­ezek mellett nem állítjuk, hogy a számlázási rendsze­rünkben soha nem követünk el hibákat. Ezek előfordul­nak, igyekszünk ezeket a le­hetőséghez képest gyorsan rendezni és kiküszöbölni...” Az elmúlt évek gyakorla­tának megfelelően az idén is sor kerül a Heves megyei könyvtárosok bentlakásos szakmai tanfolyamára Nosz- vajon, ahol szó esik műve­lődéspolitikánk aktuális kér­déseiről, a könyvtárak előtt álló legfontosabb tenniva­lókról. A továbbképzés ven­dége lesz Kristó Nagy László irodalomtörténész és Kul­csár Katalin, a Magyar Rá­dió munkatársa, akik az 1945 utáni külföldi, illetve magyar irodalomról adnak tájékoztatást, A bibliotékák­ban mind több zenei részleg kezdte meg működését az elmúlt hat-hét évben. Több intézmény a lemezállomá­nyának egy részét ki is köl­csönzi olvasóinak. Ezért lesz hasznos az a két foglalko­zás, amelyben szó esik ko­runk komoly zenéjéről, a ze­nei gyűjtemény kialakításá­ról és az állomány feltárá­sáról. Könyvtári propagandánk eredményei, jelentősége az olvasómozgalom alakulásá­ban — ez a témája dr. Ara­tó Antal előadásának, aki a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központban dolgo­zik és országos irányítója ennek a fontos tevékenység­nek. Mit kell tudni a könyv­tári jogszabályokról? Gya­korlati segítséget nyújt köz­ségi és városi könyvtárosa­inknak dr. Kenyéri Katalin. Természetesen szó esik a könyvtári munka belső, szakmai fogásairól és a hét­köznapi gondokról is. Baranyi Imre, Eger Igaz lehet ez? 0, ü, o, a Képújságban? Ha nem is barátkozunk meg vele egészen, kényszerű­ségből mégis tudomásul vettük, hogy a svéd ábécé nem magyar — még a magyar televízióban sem... Meg kellett tanulnunk, hogy sok magánhangzónknak ott nincs hosszú alakja, csak rövid. Ezért tanultunk meg leginkább rövid magánhangzókkal írni magyar újságot magyar millióknak.. így főleg rövid alakban látjuk őket, ha nem a Népújság-ot olvassuk reggel, hanem a Képújság-ot napközben. Télen az utakat ott csak „ho” borítja és nem „hó”, mert ott csak o van és nincs ó... o, ó, pedig mi majdnem-rokonok vol­nánk. Csak egy betű (N=K) választ el minket a teljes névrokonságtól — na meg egy kis ékezet. Képújság-Népúj­ság. A Képújság a tévében igazán nagyszerű, újszerű, nép­szerű, ha éppen nem is képszerű. Hasznos, jól és gyorsan tájékoztat, de a néha megjelenített naiv géprajzocskákat nem vehetjük képnek. Nem igaz? Ha én lettem volna e kedves rokon keresztpapája, talán Képcső-Üjságnak, vagy méginkább egyszerűen Tv-Ujságnak kereszteltem volna — a már befogadott Tv-híradó mintájára. De hát a névválasz­tás a szülők joga. Most más az én aggodalmam. Nem fejlődött-e ki ennek a svéd ábécének újabb hiánybetegsége? Üjabb betűhiányra gyanakszom. Mintha újabban a mássalhangzókkal Is baj volna. Nincs „j” betű? Azt olvastam korábban a Képúj­ságban (12.15-kor), valami baj volt az úttal, az 51-es úttal — idézem: — „Solt és Dunapataly közt". így, ly-betűvel. . Egy magyar újságban, egy magyar városról, magyar mil­lióknak. Mondják, hogy akkor a Képújság Dunapatalyának láttán a szép, szelídkék Szelidi-tó északi csücske Is elvö­rösödött szégyenében... Hogy miért? Mert a nagy autótér­képen a Dunapataj j-betűje a Szelidi-tó északi csücskébe ér, éppen ezért ő is tudja, hogy j-vel kell azt írni... (Dr. Szemes Varga Béla) Dr. Horváth Mihály, Gyöngyös Nyugdíjas építők találkozója Emlékezetes „Gyöngyösi Szüret”-ek AZ IPARI MCSZERGYAR — IKLAD — felvételre keres ROMAYOR GÉPKEZELŐT, OFSZETGÉPMESTERT. NYOMDAI FOTÖSTj Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezéseket levélben kérjük: Ipari Műszergyár 2170, Aszód, Pf. 2. számra küldeni. FÜZESABONY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 15. sz. VAS-MÜSZAKI BOLTJÁBAN (vasútállomással szemben) 30% engedménnyel kapható minden horganyzott ereszcsatorna és tartozéka, valamint kompresszorok, hegesztőtrafók, amíg a készlet tart. ÉRDEKLŐDNI: a Füzsabony 151-es telefonon lehet. a Füzesabony 151-es telefonon lehet, szombaton: 8.00—12.00 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents