Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 29., szombat Beköszöntött az ősz, hővösebbek már az éjszakák, de még néhány órán át síit a Nap. Így a hazai és a külföldi turisták közül most is sokan találnak kikapcsolódást a Bükkben. Vannak, akik a nemzeti parkban tesznek sétát, gyönyörködve annak különlegességeiben. összeállításunkban a Bükki Nemzeti Park növény- és állatvilágának néhány érdekességére hívjuk fel érdeklődő olvasóink figyelmét, összeállította: Mentusz Károly Jellegzetes kétéltűek Sisakvirágok a Bükki Nemzeti Parkban A Kétéltű elnevezés azt jelenti, hogy az ide tartozó állatok szaporodása, lárvakori fejlődése vízhez kötött, de a kifejlett állat szá. razföldi életmódra tér át, azonban a nedves, páradús környezettől véglegesen nem tud elszakadni. Ennek az a magyarázata, hogy a tüdővel való légzés mellett, nagy szerepe van náluk a bőrlégzésnek is, ez utóbbi csak állandóan nedves bőr- felületen mehet végbe. Erdei séták, kirándulások alkalmával a hegyi ösvények, utak mentén főleg esős időszakban nappal is gyakran látható a Foltos szalamandra (Salamandra sa- lamandra) (1. ábra). Hosszúsága kb. 15—17 cm, jól fejlett, hengeres farokkal rendelkezik. Feje, amely arány, lag lapos és széles, hasonlít a békáéhoz, szemei nagyok, kiállóak. Háta csillogó fekete, rajta szabálytalanul elszórt, vagy többségében szabályosan elrendezett citromsárgától a narancsvörösig színárnyalatokban megfigyelhető foltok láthatók. Végtagjai rövidek és vaskosak, ujjai lapítottak. Nappal földi lyukakban, kö. vek alatt, korhadt fatörzseken, moha- és avarréteg alatt tanyázik, főleg szürkületkor jön elő. Mozgása las. sú, és esetlen, úszni alig tud. Szárazföldi állat, a vizet csak szaporodásakor keresi fel. Elevenszülő, a megtermékenyített petékből az anyaállat testében fejlődnek ki a lárvák, ezeket főleg a forráslefolyókba rakja le. Bőre mérgező válladékot termel, méreganyagai a sa- mandarin, samandatrin, sa- mandaridin. Ezek az anyagok emberre, állatra egyaránt veszélyesek lehetnek, (nyálkahártyát érintve, vagy szembe kerülve gyulladást, közvetlen a vérbe jutva szívbénulást okozhatnak, éppen ezért kézzel megfogni nem tanácsos.) Táplálékát főleg rovarok és csigák alkotják, ezért hasznos. Védett állat, eszmei értéke: 1000 Ft. A Bükkben szintén gyakran látható a nálunk kimondottan hegyvidéki jelle. gű gyepi béka (Rana tem- poraria) (2. ábra). Testalkata nagy és zömök, hosszúsága 5—8 cm között változik. Orrcsúcsa tompán lekerekített, szemei nagyok és ki- domborodók. Dobhártyája körül sötét, háromszögre em. lékeztető folt található. Hátoldalának színe barnás árnyalatú, sötétbarna vagy fe. ketés foltokkal. A gerincosz. lop mentén fordított V-alakú rajzolat látható. Hasoldala sárgásfehér, vagy világossárga, torka halványkék színű. A hímnek két belső hanghólyagja van, melyekkel halk, morgásszerű hangot hallat. Párzása február végén, március elején kezdődik, mi. kor a vizek szélét még gyakran vékony jégtakaró borítja. A kifejlett állat főleg nedves talajú erdőkben, források, patakok és tavak környékén tartózkodik, de ok. tóberben téli álomra újból a vízbe megy, a számára kedvezőtlen téli időszakot az iszapban vészeli át. Tápláléka szintén rovarokból, férgekből áll, ezért védett, hasznos állat. Eszmei értéke: 1000 Ft. Dr. Bartos László Elegáns megjelenésű növények, fémesen csillogó kék és sárga színű virágokkal. Látványuk felejthetetlen él. ményt nyújt a természetet kedvelő, fürkésző szemnek. A sisakvirágok nemzetségének, hazánkban élő négy faja előfordul a Bükk-hegy- ségben is. A sisakvirág nemzetség tudományos neve: Aconitum. A görög akoné szóból ered, mely követ jelent. Az elnevezés összefüggésben van azzal, hogy e növények sziklás, köves helyeken élnek. A magyar nevét a virág alakjáról kapta, mivel azok a színes pár. taszerű csészelevelek összenövése révén, sisak formára emlékeztetnek. A görög monda szerint Héraklész által legyőzött és Hádész birodalmából felhozott Kerberosz — kétfejű kutyaszerű szörny — mérges nyálából nőtt. Legtöbb sisakvirág erős élettani hatású anyagot, ako- nitint tartalmaz, amely az arzénnál és a ciánnál is erősebb méreg. A középkorban a leggyakrabban alkalmazott méregnövény volt. A bőrfelületet érzésteleníti, nagyobb adagban felszívódva bénulást és fulladást okoz, ezért nem tanácsos csokorba szedni! Két fajuk a Karcsú és a Kárpáti sisakvirág védett, leszedésük, elpusztításuk büntetést von maga után (1 1982. OKTH sz. rendelet). A Karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum ssp. graVédett cincérfajok Kirándulásaink során gyakran találkozhatunk hosszú csápú, többnyire karcsú testű, élénk mozgású, ciripelő bogarakkal. Néhány pillantást vetve rájuk, igen tekintélyes, a testhosszát sokszor meghaladó méretű csápjaik alapján könnyű megállapítani, hogy a cin- cérek (Cerambycidae) népes családjának valamely tagját pillantottuk meg. Ha lárváik táplálkozási módját vesszük figyelembe, veszedelmes kártevőknek tarthatnánk őket, mivel a lárvák általában fával táplálkoznak. A fehér színű csaknem lábatlan lárvák a fák kérge alatt élnek, vagy a fa anyagában rágnak járatokat. Nagy részük azonban csak másodlagos kártevő, mert öreg, sérült, vagy elpusztult fákban élnek. A korszerű erdőgazdálkodás, az egészségügyi szálalás munkafázisában a fent említett fákat eltávolítja az erdők, bői. fgy a cincérek egy részének élettere beszűkül vagy teljesen eltűnik. Ezért sok cincérfaj nagyon megcile) 1. ábra, 50—100 cm magas, levele tenyeresen tövig szeldelt. A virág fémesen csillogó ibolyáskék, a sisak hosszúsága a szélességnek duplája. Virágzása július végétől szeptemberig tart. A Bükk-fennsík irtásrétjein, de főleg a töbrökben található. Hazánkban a Bükk- hegységen kívül a Zemplénihegységben fordul még elő. E faj a magashegységekben él. A Keleti-Alpok, a Kárpátok, a Cseh és Németközéphegység és a Dinári- hegység az igazi hazája. A Kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) — 2. ábra — magassága 50—100 cm. Levelei szélesebb hasábúak és csak középig vagy kétharmadig szeldeltek. A virág sötét ibolyaszínű, a sisak hosszúsága a szélességének többszöröse. A virágzá- si ideje az előző fajjal megegyező. A magashegységi (montán) bükkösökre jellemző faj, így e növénytársulás megnevezésében (Aconito. Fagetum) is szerepel. A ritkult, vagy éppen a kipusztulás veszélye fenyegeti, védelemre szorul. Védett bogaraink egyik legszebbike a havasi cincér (Rosalia alpina). Égszínkék vagy világos kékes-szürke fedőszárnyait három bársonyfekete harántsáv díszíti. Mérete elérheti a három centimétert. Hegyvidéki faj, de valamikor Európa bükk- erdőkkel borított északabbi területein is elterjedt volt. Jelenleg az Alpoktól északra fekvő területeken csak. nem teljesen kipusztult. Hazánkban is egyre ritkább, egyedül a Bükk-hegységben él még jelentős számban. Kárt nem okoz, mivel elhalt bükkfákban vagy azok tuskóiban éli le fejlődésének lárva szakaszát. Ha találkozunk vele, gyönyörködjünk harmonikus színezetében, ne Bükk-hegységen kívül a Zempléni-hegységben és a Börzsönyben található. E faj igazi hazája a Keleti-Kárpátokban van és innen jutott el hazánkba is. A Kárpáti sisakvirágtól szinte csak a sárga színében tér el a Farkasölö sisakvirág (Aconitum vulparia). Nevét onnan kapta, hogy régen a hegyvidéki emberek a növény gumójának anyagát, nyers hús közé keverve a farkasok és a rókák irtására használták. A leggyakoribb sisakvirág faj a sziklás lejtőkön, bokorerdőkben termő Méreg- ölö sisakvirág (Aconitum anthora). — 3. ábra — Az előző fajokhoz képest kisebb termetű (30—50 cm). A levele tenyeresen keskeny — szálas cimpákra szeldelt. A virág színe halványsárga. Augusztus és szeptember hó. napokban virágzik. A sisakvirágokat a szomszédos országokban is törvényesen vépusztitsuk el. Ne csak azért mert eszmei értéke ezer fo. rint, hanem azért, mert egy valamikor nagyon elterjedt faj utolsó példányait tisztelhetjük bennük. (1. kép) Ritkábban találkozhatunk a havasi cincérhez hasonló színezetű gyászcincérrel (Mo. rimus funereus), mivel esti, éjszakai életmódot folytató állat. A nappalt kidőlt farönkök, farakások alatt tölti. Nagysága elérheti a 3,6 cm-t is. Szürkésfehér szőrözet fedi a testét, a szárny- redőkön négy bársonyos fekete folt található. Szintén védett állat, eszmei értéke ezer forint. Egyenlőre még elég gyakori, mivel élettere nemcsak a bükkösökre, de a tölgyesekre is. ’ kiterjed. (2. kép) Nagy István A karsztbokorerdők „drágakövei”: 11 nagy ezerjófű Közép-Európa növényzetének igazi különlegessége a kőrislevelű vagy nagy ezerjóvá (Dictamnus albus). Lágyszárú, évelő, 50—80 cm magas növény. Kőrisezerjófű- nek, diktámfának és erősfű. nek is nevezik. Délceg termetével, hivalkodóan szép kétoldalian részarányos (zi- gomorf), nagy virágaival azonnal magára tereli az ember figyelmét. Mintha tudatában volna elbűvölő szépségének, s annak, hogy a főleg trópusokon élő rutafélék népes családjának egyetlen vadon élő képviselője hazánkban. Ki gondolná, hogy a közkedvelt citrom- és narancsfélék közeli rokona! A napfényben gazdag szá. ráz tölgyesek és a karsztbokorerdők tisztásait kedveli. Május közepén kezd virítani. Végálló fürtben álló 3—4 om-es virágai kezdetben halványpirosak, később kifa- kuLnak. Az egész növény tele van méreggel. Gyökereiben dic- tamin, leveleiben pedig a skimmiamin nevű alkaloid található, amely nagyon erős szívméreg. A rmrigyszőrök- kel dúsan borított virágzat és a termés érintése is bőrgyulladást okozhat. A növényvilágban e jól bevált módszer megvédi az ezerjófüvet az állatoktól. A vadak messze elkerülik, nem úgy az ember. Az ő számára túlságosan szép, s bár kesztyűs kézzel, de leszakít, ja, s lakásába viszi, nem tudván, hogy néhány szál virág hódító illata gyorsan átjárja a szoba levegőjét és fejfájást okozhat. A forró Dél e hazai hírnöke a közép-európai dombvidék északi peremén éri el elterjedésének északi határát. Hazánkban az Alföldön már alig látható. A Középhegységben még nem túl ritka, de állományai a kirándulók és kertészkedők jóvoltából egyre gyérülnek. Törvényesen védett eszmei értéke tövenként 2000 forint. Magról könnyen szaporítható. Dr. Kárász Imre dik. Dr. Takács Béla A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság pályázatot hirdet a Borászati és Élelmiszeripari Üzemébe irodavezetői ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉRE. KÖVETELMÉNY: számviteli főiskolai végzettség, vagy mérlegképes könyvelői képesítés, mezőgazdasági szak, 3 éves szakirányú gyakorlat. PÁLYÁZATOT: 1984. október 30-ig, a gazdaság személyzeti osztályvezetőjének címezve 3200 GYÖNGYÖS, Vármegyeház tér L, kérjük küldeni. az Álláshely azonnal betölthető. FIZETÉS: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM sz. rendelet alapján megegyezés szerint.
