Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 27., csütörtök S SZOVJETUNIÓ Üzbegisztán: Kelet Rómája „Levélbeszélgetés” az idén 60 éves köztársaságról Az üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság az idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. Az ott élő emberek igen nagy utat tettek meg a gazdasági, kulturális fejlődésben, a világtól való elszigeteltségük feloldásában. Ennek bizonysága az alábbi beszélgetés is, amelyet a nemzetközi nyelv segítségével — Balogh Viktória, a Megyei Művelődési Központ eszperantó klubvezetője közreműködésével — levélben készítettünk Anatolij Ionesovval, a Lenini Komszomol Szamarkand városi Bizottságának munkatársával, az üzbegisztáni ifjúsági szervezet Nemzetközi barátság: eszperantó elnevezésű szamarkand! klubjának elnökével. LENGYELORSZÁG Jazz Jamboree — Kérem, mutassa be a 8 0-as évek Üzbegisztánját, legjellemzőbb ipari és mezőgazdasági termékeit, mai kulturális életét. — Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították. Van himnuszunk, címerünk és állami zászlónk, amelyek önállóságunk szimbólumai is. Ipar a forradalom előtt gyakorlatilag itt nem létezett. Még szegeket, ásókat is külföldről rendeltek. A pamut országában nem volt textilgyár. a mezőgazdasági termelés primitív alapokra épült. Ma ezen a földön mindent termelnek — a különféle szövetektől, élelmiszerektől a traktorokon, repülőgépeken át a kémiai árukig, gyógyszerekig. Külön említésre méltó a gyapotaratási technika, az elektronikai és rádiótechnikai készülékek előállítása. Termékeink eljutnak a Szovjetunió valamennyi köztársaságába, s több mint 70 országba exportálunk. A gyapotból, a fehér aranyból évente 6 Harhorin — az ősi Karakórum. Itt volt valamikor a mongol birodalom félelmetes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosszú, vöröses, jó négy-öt méter magas téglakerítése áll, amit a monda szerint a tatárjárás idején odahurcolt magyar hadifoglyok, iparosemberek építették. A kánok palotáiból — minthogy azok fából és nemezlapokból álltak — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: néhány ősi kultikus faragott kőszobor, a lámaista vallás emlékei, egy lámakolostor, udvarán sztupákkal, arany- hegyű, fehérre meszelt téglapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik központja. Ki hinné, hogy a végtelen térségű ázsiai ország gabonatermése megközelíti az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Persze, tegyük hozzá, a hagyományos mongol étrendben — amelyet a hús ural — viszonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztafémillió tonnát termel Üzbegisztán. Ma már a múlt em. lékei között tarthatjuk számon a közmondásokat: „A parasztnak lelke a föld, és a viz annak vére.” Vagy: „Ott. ahol befejeződik a víz, ott fejeződik be az élet.” Több, mint 20 hatalmas víztároló nyolc mil- liárdnál is több köbkilomé- ternyi vize biztosítja az ellátást. Üzbegisztán napjainkra vált az egyik legnagyobb tudományos központtá. Számos kutatóintézet, akadémia, 43 felsőfokú iskola fémjelzi a szovjetbatalom éveiben végbement átalakulást. Érdekesség például, hogy a nők, — akiknek érdeklődése nem ment túl a családi körön korábban — ma már teljes jogú, aktív tagjai társadalmunknak. Közülük kerül ki minden harmadik mérnök, 57 százalékuk dolgozik az orvosi pályán, s más fontos tisztségekben is szép számmal képviseltetik magukat. Szólnom kell még egyszer Tas- kentről is: a kétmilliós váléknek. A gabonatermesztés azonban — amellett, hogy az állattenyésztéshez, az ország legfontosabb gazdasági ágazatához szolgáltat takarmányt — jelzi: a társadalmi változásokkal párhuzamosan változnak a mongol emberek, így étkezési szokásaik is. Egy itt dolgozó magyar szakember mesélte, igen nehéz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült malom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés a fő gond, hanem a munka- körülmények: mindenekelőtt a gépek zaja, a téglaépületekben a bezártság érzése. A pusztákon felnőtt generációk leszármazottai számára minden új szokatlan: most kezdődött meg a munkássá, á szervezett társadalom tagjává válás folyamata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban végbemenő, útkereső jellegű változtatásokat. Az alapros nagy ipari és kulturális centruma nemcsak Üzbe- gisztánnak, hanem egész Közép-Ázsiának. Az ősi település az elmúlt esztendőben ünnepelte az UNESCO oltalma alatt fennállásának kétezer éves jubileumát. — Megismerhetnénk az ön városát, Szamarkandot is? — A távoli múltban a kortársak így nevezték: „Csillogó fókusza a Földgolyónak ... A muzulmán világ gyöngye ... Kelet Rómája.” Több, mint 2500 éves. Számos nagy és drámai esemény színtere volt az évszázadok során: Sogd állam központja, ellenállt a makedóniai Nagy Sándor hódító hadseregének és az arab Hafat csapatának, tanúja volt rombolásoknak és gyilkolásoknak D zsingisz kán inváziója idején. Itt egyesítette seregét a világhírű hódító, Timur, aki Szamarkandot a világ fővárosává akarta tenni. Ma is látható emlékhelyek idézik történelmi korszakait. Például a Bibi-Khanim mecset, amelyről ezt írta az egykori utazó: „A kupolája egyedülálló lenne, ha az ég nem lenne az ő mása." Nem kevésbé gyönyörű a Gur-Emir mauzóleum, ahová Timurt és utódait temették. Régi fóruma a városnak a Régisz- tan tér, egyik legkiemelkedőbb építészeti összeállítása a Sakhi-Zimda, kék kupolákkal, magas portálokkal, vésett díszítésekkel. Kihasználom az alkalmat, s kérek minden Heves megyei lakost, ha teheti, látogassa meg a mi szép városunkat. Hazatérve bizonyára visszaemlékeznek majd Nagy Sándor szavaira: „Mindaz, amit Szamarkand szépségéről hallottam, az tiszta igaz, azzal a kivétellel, hogy az szebb, mint mi azt elképzeltük magunknak.” — Napjainkban, az ide- ' genforgalom forradalmának időszakában miként teremkérdés — tekintettel az ország sajátosságaira, az állattenyésztő, nomád társadalom mindmáig fennálló elemeire —: hogyan lehet hosszú távon is fejlődőképes gazdaságirányítási modellt kidolgozni? Noha, mongol barátaink _ természetesen alaposan tanulmányozzák az európai szocialista országok gyakorlatát, elméletét, az itteni kérdésekre nem adhat választ egyetlen más szocialista ország gyakorlata sem. Az elmúlt hónapokban a mongol sajtóban egyre többször bukkantak fel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről szóló írások, amelyek kitértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükségességére is. tenek kapcsolatokat a világ más népeivel? — Mindenekelőtt: szívesen látunk mindenkit, köztársaságunk képzeletbeli kapuja előtt. Ugyanakkor évente sok ezer üzbegisztáni utazik határainkon túlra, s ismerkedik a különféle országok életével. Nagy segítséget jelent a sikeresen fejlődő és egyre szélesedő esz- perantista mozgalom. Klubok, szekciók és körök tevékenykednek Taskent, Szamarkand, Navoi és Urd- zsencs városokban. A mi klubunk közel hét éve működik .Kiállítások, évenkénti nemzetközi találkozók, ibékealkciók, tudományos konferenciák. kiterjedt levelezés munkánk főbb jellemzői. Tavaly például két nagyszabású nemzetközi tárlatot szerveztünk főmúzeumunkban a békéért: A világ a háború ellen; s gyer- mekrajz-kiállítást Ahogyan a világot látom címmel. Több éves szoros barátság fűz bennünket a magyar esz- perantistákhoz, köztük az egriekhez. Magam két alkalommal jártam az önök szép országában. Legutóbb 1983 nyarán az ifjúsági nemzetközi eszperantó kongresz- szuson vettem részt Debrecenben. Mindig örömmel gondolok vissza a felejthetetlen napokra, a sok barát között Magyarországon eltöltött időre. Egy cikk keretében természetesen nem lehet bemutatni népünk sokmetszetű életét. Mégis remélem, hogy válaszaim valameny- nyire közelebbről megismertetik önökkel Szovjet Üzbegisztáni, s többen ta- ilán személyesen kívánják majd meglátogatni napsütötte köztársaságunkat. Már mondtam, az üzbég nép híres a vendégszeretetéről. Ezért is zárom a mi szavainkkal a beszélgetést: Hús kalibsiz, aziz Dustlar! Vagyis: Szerencsés megérkezést, kedves barátok! Szalay Zoltán Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, hanem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdődött. Tavalyelőtt például nagymértékben fölemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jakszőr, hús — állami fölvásárlási árát. A javuló eredmények, a városokba, településekre áramlók számának csökkenése azt tanúsítják, hogy helyes döntést hoztak. Ugyanígy megalapozottnak bizonyultak a háztáji kisgazdaságok bővítését célzó intézkedések is. Ulán-Bátorban például most a háztáji forma bevezetésével csaknem 20 ezer fővárosi mongol család jövedelmét szaporítja a piacokon értékesíthető zöldség. D. P. Krakkó, szeptember Nagy nevek, nagy várakozások : így jellemezhető talán a legjobban a híres varsói nemzetközi dzsessz- fesztivál idei rendezvény- sorozatának előkészülete. A XXVI. Jazz Jamboree szervezői igazán kitettek magukért — nyilván az idei valutakeretük is több a szokásosnál — hiszen számos világhíres muzsikust is meghívtak. Az október 25—28. között fellépő előadók sorában ott lesz például Ray Charles, Woody Show, Lester Boowie, Ornette Coleman, illetve Cecil Taylor. A hagyományos tengerentúli dzsessz mellett az érdeklődök láthatják-hallhatják a műfaj európai képviselőit is. Koncerteznek olasz, svéd, szovjet, osztrák, holland, no és természetesen lengyel együttesek is. És most nemcsak a legnevesebbek, mint például Zbigniew Namys- lowski, vagy Jan Ptaszyn Wróblewski (ő egyébként egy egész szimfonikus zenekarral lép fel), lépnek fel, ugyanis több mint egy tucat dzsessztársulás kapott meghívót. A varsói kultúra és tudomány palotája már szűknek bizonyul, mégha a kongresszusi termen kívül igénybe veszik a házon belüli mozikat is, így hát a CSEHSZLOVÁKIA Bedrich Smetana „Én, Bedrich Smetana, születtem 1824. március 2- án, kedden, 10 órakor, apám neve Frantisek Smetana, sörfőző, anyám Barbora Smetanová, született Lynko- vá. Amidőn elértem a 4. életévemet, apám zeneütemezésre kezdett tanítani, ß éves koromban kezdtem iskolába járni, amellett azon. ban hegedülni és zongorázni is tanultam...” .Ezekkel a szavakkal kezdte naplóját tizenhat éves diáik korában Smetana, amelyben azután feltárta további életútját. Midőn 1848-ban, a forradalom megrázta egész Európát, s átterjedt a cseh területekre is, Smetana a barikádokon is a haladásért, a társadalmi igazságért harcolt, forradalmi indulókat komponált és megírta „A szabadság dala” című művét, mint a tömegek éneikét. A forradalmat azonban leverték, a Habsburg-monarchia visszavágott. Smetana is külföldre kényszerült. Ezekben az években a svédországi Göteborgban tevékenykedik, mint zongora- művész és karmester. 1860 után, a politikai nyomás enyhülete nyomán, visszatér Prágába. Bekapcsolódik a város zenei életébe, s szerzőjévé, vezéregyéniségévé válik. 1866-ban beteljesül leghőbb vágya, az Ideiglenes Színház karmesterévé nevelik ki. Hat évvel később pedig a cseh opera művészeti igazgatója ___lesz. Eddigi számos zongoraművéhez, első kamaraműveihef és első szimfonikus költeményeihez Prágában hamarosan újabb munkák sorakoznak fél: zongora- és kórusművek ... Smetana ezt követően elsősorban operái komponálásával foglalkozik. 1866-ban január 6-án mutatják be A brandenburgiak Csehországban című operáját. s még ugyanazon évben, május 30-án kerül színre a legnemzetibb — s leghírelengyel főváros egyetemi klubjaiban szintén tartanak koncerteket. A Jazz Jamboree idejére az Akvárium, a Stodola, a Hybrid vagy az Avantgárd klub egyébként is átalakul nostop zarándokhellyé. A legjobb jam sessionokon is ezekben vehetünk részt az esti hangversenyek — úgy éjjeli 1—2 óra — után. Már, akik bírják a jamboree öt napját napi pár órai alvással. Az idei találkozó szolgát még egy meglepetéssel. Ennek azt a címet adhatnánk: o latin-amerikai zene és a dzsessz. A bevezetőben Cecil Taylor, később a svéd Latin Lovers nevű együttes, majd Ray Charles. Hogy találkozik a dzsessz a flamen- cóval? — érdekes kísérletnek lehetnek tanúi azok, akik október végén részt vesznek a találkozón. A varsói koncertsorozat után közvetlenül — szokás szerint — néhány kiemelkedő muzsikus részvételével Krakkóban is rendeznek amolyan kis jamboreet. Ám a tudósító sem itt, sem a varsói programban — legmélyebb sajnálatára — nem találkozott egyetlenegy magyar résztvevő nevével. Pedig mindenkit meghívtak, aki ajánlkozott... sebb — cseh opera. Az eladott menyasszony, amely a szó legigazibb értelmében a cseh nép operájává válik. De bekerült a világ legjobb komikus operái közé és minden operaszínpad — így a budapesti Operaház — állandó repertoár darabja lett. A következő évben fejezi be Dalibor című operáját. A szerzőt e mű megalkotásában az ellenállás, a szabadságvágy, a szerelem mindent elsodró erejének eszméje inspirálta. A cseh mitológiából született Libuse című művével nyitották meg több mint száz évvel ezelőtt a prágai Nemzeti Színházat, s 1983-ban is a történelmi épület újjáépítése után a régi pompájáha visszaállított színházat. Az 1874 októberétől haláláig 1884. május 12-ig remekművek sorát készíti el. Ezek közé tartozik a zongorára írt, hat költeményből álló Álmok című ciklus, és a szintén zongorára komponált Cseh táncok. A legnagyobb hatású mű, (a hat szimfonikus költeményből álló Hazám), a szülőföld monumentális dicshimnusza. Olyan egyedülálló zenemű ez. amilyenre az egész világ szimfonikus alkotásai között alig van példa. Az 1946 óta megrendezett Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál minden évben ezzel a művel nyitja meg hangversenyeit. Bedrich Smetana alkotásaival új fejezet kezdődött a cseh zene történetében Megszületett a cseh nemzeti zene. Dr. Zdenek Strejc Mongol állattenyésztő család a jurta előtt (Fotó: Horizont — KS> Józsa Péter MONGÓLIA Pusztalakókból munkások Bedrich Smetana (fénykép 1863-ból)
