Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 27., csütörtök S SZOVJETUNIÓ Üzbegisztán: Kelet Rómája „Levélbeszélgetés” az idén 60 éves köztársaságról Az üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság az idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. Az ott élő emberek igen nagy utat tettek meg a gazdasági, kul­turális fejlődésben, a világtól való elszigeteltségük fel­oldásában. Ennek bizonysága az alábbi beszélgetés is, amelyet a nemzetközi nyelv segítségével — Balogh Vik­tória, a Megyei Művelődési Központ eszperantó klub­vezetője közreműködésével — levélben készítettünk Anatolij Ionesovval, a Lenini Komszomol Szamarkand városi Bizottságának munkatársával, az üzbegisztáni ifjúsági szervezet Nemzetközi barátság: eszperantó el­nevezésű szamarkand! klubjának elnökével. LENGYELORSZÁG Jazz Jamboree — Kérem, mutassa be a 8 0-as évek Üzbegisztánját, legjellemzőbb ipari és me­zőgazdasági termékeit, mai kulturális életét. — Az Üzbég Szovjet Szo­cialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították. Van himnuszunk, címerünk és állami zászlónk, amelyek önállóságunk szimbólumai is. Ipar a forradalom előtt gya­korlatilag itt nem létezett. Még szegeket, ásókat is külföldről rendeltek. A pa­mut országában nem volt textilgyár. a mezőgazdasági termelés primitív alapokra épült. Ma ezen a földön min­dent termelnek — a külön­féle szövetektől, élelmisze­rektől a traktorokon, repülő­gépeken át a kémiai árukig, gyógyszerekig. Külön emlí­tésre méltó a gyapotaratási technika, az elektronikai és rádiótechnikai készülékek előállítása. Termékeink el­jutnak a Szovjetunió vala­mennyi köztársaságába, s több mint 70 országba ex­portálunk. A gyapotból, a fehér aranyból évente 6 Harhorin — az ősi Kara­kórum. Itt volt valamikor a mongol birodalom félelme­tes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosszú, vö­röses, jó négy-öt méter ma­gas téglakerítése áll, amit a monda szerint a tatárjá­rás idején odahurcolt ma­gyar hadifoglyok, iparosem­berek építették. A kánok palotáiból — minthogy azok fából és nemezlapokból áll­tak — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: né­hány ősi kultikus faragott kőszobor, a lámaista vallás emlékei, egy lámakolostor, udvarán sztupákkal, arany- hegyű, fehérre meszelt tég­lapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik köz­pontja. Ki hinné, hogy a végtelen térségű ázsiai or­szág gabonatermése meg­közelíti az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Persze, tegyük hozzá, a ha­gyományos mongol étrend­ben — amelyet a hús ural — viszonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztafé­millió tonnát termel Üzbe­gisztán. Ma már a múlt em. lékei között tarthatjuk szá­mon a közmondásokat: „A parasztnak lelke a föld, és a viz annak vére.” Vagy: „Ott. ahol befejeződik a víz, ott fejeződik be az élet.” Több, mint 20 ha­talmas víztároló nyolc mil- liárdnál is több köbkilomé- ternyi vize biztosítja az el­látást. Üzbegisztán napjainkra vált az egyik legnagyobb tudományos központtá. Szá­mos kutatóintézet, akadé­mia, 43 felsőfokú iskola fémjelzi a szovjetbatalom éveiben végbement átalaku­lást. Érdekesség például, hogy a nők, — akiknek ér­deklődése nem ment túl a családi körön korábban — ma már teljes jogú, aktív tagjai társadalmunknak. Kö­zülük kerül ki minden har­madik mérnök, 57 százalé­kuk dolgozik az orvosi pá­lyán, s más fontos tisztsé­gekben is szép számmal képviseltetik magukat. Szól­nom kell még egyszer Tas- kentről is: a kétmilliós vá­léknek. A gabonatermesztés azonban — amellett, hogy az állattenyésztéshez, az or­szág legfontosabb gazdasági ágazatához szolgáltat ta­karmányt — jelzi: a társa­dalmi változásokkal párhu­zamosan változnak a mon­gol emberek, így étkezési szokásaik is. Egy itt dolgozó magyar szakember mesélte, igen ne­héz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült ma­lom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés a fő gond, hanem a munka- körülmények: mindenekelőtt a gépek zaja, a téglaépüle­tekben a bezártság érzése. A pusztákon felnőtt gene­rációk leszármazottai szá­mára minden új szokatlan: most kezdődött meg a mun­kássá, á szervezett társada­lom tagjává válás folya­mata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban vég­bemenő, útkereső jellegű változtatásokat. Az alap­ros nagy ipari és kulturális centruma nemcsak Üzbe- gisztánnak, hanem egész Közép-Ázsiának. Az ősi te­lepülés az elmúlt esztendő­ben ünnepelte az UNESCO oltalma alatt fennállásának kétezer éves jubileumát. — Megismerhetnénk az ön városát, Szamarkandot is? — A távoli múltban a kortársak így nevezték: „Csillogó fókusza a Földgo­lyónak ... A muzulmán vi­lág gyöngye ... Kelet Ró­mája.” Több, mint 2500 éves. Számos nagy és drá­mai esemény színtere volt az évszázadok során: Sogd állam központja, ellenállt a makedóniai Nagy Sándor hódító hadseregének és az arab Hafat csapatának, ta­núja volt rombolásoknak és gyilkolásoknak D zsingisz kán inváziója idején. Itt egyesítette seregét a világ­hírű hódító, Timur, aki Szamarkandot a világ fővá­rosává akarta tenni. Ma is látható emlékhelyek idézik történelmi korszakait. Pél­dául a Bibi-Khanim mecset, amelyről ezt írta az egyko­ri utazó: „A kupolája egye­dülálló lenne, ha az ég nem lenne az ő mása." Nem ke­vésbé gyönyörű a Gur-Emir mauzóleum, ahová Timurt és utódait temették. Régi fó­ruma a városnak a Régisz- tan tér, egyik legkiemelke­dőbb építészeti összeállítása a Sakhi-Zimda, kék kupo­lákkal, magas portálokkal, vésett díszítésekkel. Kihasz­nálom az alkalmat, s kérek minden Heves megyei la­kost, ha teheti, látogassa meg a mi szép városunkat. Hazatérve bizonyára vissza­emlékeznek majd Nagy Sán­dor szavaira: „Mindaz, amit Szamarkand szépségéről hal­lottam, az tiszta igaz, azzal a kivétellel, hogy az szebb, mint mi azt elképzeltük ma­gunknak.” — Napjainkban, az ide- ' genforgalom forradalmának időszakában miként terem­kérdés — tekintettel az or­szág sajátosságaira, az ál­lattenyésztő, nomád társa­dalom mindmáig fennálló elemeire —: hogyan lehet hosszú távon is fejlődőké­pes gazdaságirányítási mo­dellt kidolgozni? Noha, mon­gol barátaink _ természete­sen alaposan tanulmányoz­zák az európai szocialista országok gyakorlatát, el­méletét, az itteni kérdésekre nem adhat választ egyetlen más szocialista ország gya­korlata sem. Az elmúlt hó­napokban a mongol sajtó­ban egyre többször bukkan­tak fel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­ről szóló írások, amelyek ki­tértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükséges­ségére is. tenek kapcsolatokat a világ más népeivel? — Mindenekelőtt: szíve­sen látunk mindenkit, köz­társaságunk képzeletbeli kapuja előtt. Ugyanakkor évente sok ezer üzbegisztáni utazik határainkon túlra, s ismerkedik a különféle or­szágok életével. Nagy segít­séget jelent a sikeresen fej­lődő és egyre szélesedő esz- perantista mozgalom. Klu­bok, szekciók és körök te­vékenykednek Taskent, Sza­markand, Navoi és Urd- zsencs városokban. A mi klubunk közel hét éve mű­ködik .Kiállítások, évenkén­ti nemzetközi találkozók, ibékealkciók, tudományos konferenciák. kiterjedt le­velezés munkánk főbb jel­lemzői. Tavaly például két nagyszabású nemzetközi tár­latot szerveztünk főmúzeu­munkban a békéért: A vi­lág a háború ellen; s gyer- mekrajz-kiállítást Ahogyan a világot látom címmel. Több éves szoros barátság fűz bennünket a magyar esz- perantistákhoz, köztük az egriekhez. Magam két al­kalommal jártam az önök szép országában. Legutóbb 1983 nyarán az ifjúsági nem­zetközi eszperantó kongresz- szuson vettem részt Debre­cenben. Mindig örömmel gondolok vissza a felejthe­tetlen napokra, a sok barát között Magyarországon el­töltött időre. Egy cikk keretében ter­mészetesen nem lehet be­mutatni népünk sokmetsze­tű életét. Mégis remélem, hogy válaszaim valameny- nyire közelebbről megis­mertetik önökkel Szovjet Üzbegisztáni, s többen ta- ilán személyesen kívánják majd meglátogatni napsü­tötte köztársaságunkat. Már mondtam, az üzbég nép hí­res a vendégszeretetéről. Ezért is zárom a mi sza­vainkkal a beszélgetést: Hús kalibsiz, aziz Dustlar! Vagyis: Szerencsés megér­kezést, kedves barátok! Szalay Zoltán Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, ha­nem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdő­dött. Tavalyelőtt például nagymértékben fölemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jakszőr, hús — állami föl­vásárlási árát. A javuló eredmények, a városokba, településekre áramlók szá­mának csökkenése azt ta­núsítják, hogy helyes dön­tést hoztak. Ugyanígy meg­alapozottnak bizonyultak a háztáji kisgazdaságok bőví­tését célzó intézkedések is. Ulán-Bátorban például most a háztáji forma bevezetésé­vel csaknem 20 ezer főváro­si mongol család jövedel­mét szaporítja a piacokon értékesíthető zöldség. D. P. Krakkó, szeptember Nagy nevek, nagy vára­kozások : így jellemezhető talán a legjobban a híres varsói nemzetközi dzsessz- fesztivál idei rendezvény- sorozatának előkészülete. A XXVI. Jazz Jamboree szer­vezői igazán kitettek magu­kért — nyilván az idei va­lutakeretük is több a szo­kásosnál — hiszen számos világhíres muzsikust is meghívtak. Az október 25—28. között fellépő előadók sorában ott lesz például Ray Char­les, Woody Show, Lester Boowie, Ornette Coleman, illetve Cecil Taylor. A ha­gyományos tengerentúli dzsessz mellett az érdeklő­dök láthatják-hallhatják a műfaj európai képviselőit is. Koncerteznek olasz, svéd, szovjet, osztrák, holland, no és természetesen lengyel együttesek is. És most nem­csak a legnevesebbek, mint például Zbigniew Namys- lowski, vagy Jan Ptaszyn Wróblewski (ő egyébként egy egész szimfonikus zene­karral lép fel), lépnek fel, ugyanis több mint egy tu­cat dzsessztársulás kapott meghívót. A varsói kultúra és tudomány palotája már szűknek bizonyul, mégha a kongresszusi termen kívül igénybe veszik a házon be­lüli mozikat is, így hát a CSEHSZLOVÁKIA Bedrich Smetana „Én, Bedrich Smetana, születtem 1824. március 2- án, kedden, 10 órakor, apám neve Frantisek Smetana, sörfőző, anyám Barbora Smetanová, született Lynko- vá. Amidőn elértem a 4. életévemet, apám zeneüte­mezésre kezdett tanítani, ß éves koromban kezdtem is­kolába járni, amellett azon. ban hegedülni és zongoráz­ni is tanultam...” .Ezekkel a szavakkal kezd­te naplóját tizenhat éves diáik korában Smetana, amelyben azután feltárta további életútját. Midőn 1848-ban, a forra­dalom megrázta egész Eu­rópát, s átterjedt a cseh területekre is, Smetana a barikádokon is a haladásért, a társadalmi igazságért har­colt, forradalmi indulókat komponált és megírta „A szabadság dala” című mű­vét, mint a tömegek éne­ikét. A forradalmat azonban leverték, a Habsburg-monar­chia visszavágott. Smetana is külföldre kényszerült. Ezekben az években a svéd­országi Göteborgban tevé­kenykedik, mint zongora- művész és karmester. 1860 után, a politikai nyomás enyhülete nyomán, vissza­tér Prágába. Bekapcsolódik a város zenei életébe, s szer­zőjévé, vezéregyéniségévé válik. 1866-ban beteljesül leghőbb vágya, az Ideigle­nes Színház karmesterévé nevelik ki. Hat évvel ké­sőbb pedig a cseh opera művészeti igazgatója ___lesz. Eddigi számos zongoramű­véhez, első kamaraműveihef és első szimfonikus költe­ményeihez Prágában hama­rosan újabb munkák sora­koznak fél: zongora- és kó­rusművek ... Smetana ezt követően el­sősorban operái komponá­lásával foglalkozik. 1866-ban január 6-án mutatják be A brandenburgiak Csehor­szágban című operáját. s még ugyanazon évben, má­jus 30-án kerül színre a legnemzetibb — s leghíre­lengyel főváros egyetemi klubjaiban szintén tartanak koncerteket. A Jazz Jambo­ree idejére az Akvárium, a Stodola, a Hybrid vagy az Avantgárd klub egyéb­ként is átalakul nostop za­rándokhellyé. A legjobb jam sessionokon is ezekben vehetünk részt az esti hang­versenyek — úgy éjjeli 1—2 óra — után. Már, akik bír­ják a jamboree öt napját napi pár órai alvással. Az idei találkozó szolgát még egy meglepetéssel. En­nek azt a címet adhatnánk: o latin-amerikai zene és a dzsessz. A bevezetőben Ce­cil Taylor, később a svéd Latin Lovers nevű együttes, majd Ray Charles. Hogy ta­lálkozik a dzsessz a flamen- cóval? — érdekes kísérlet­nek lehetnek tanúi azok, akik október végén részt vesznek a találkozón. A varsói koncertsorozat után közvetlenül — szokás szerint — néhány kiemel­kedő muzsikus részvételével Krakkóban is rendeznek amolyan kis jamboreet. Ám a tudósító sem itt, sem a varsói programban — leg­mélyebb sajnálatára — nem találkozott egyetlenegy ma­gyar résztvevő nevével. Pe­dig mindenkit meghívtak, aki ajánlkozott... sebb — cseh opera. Az el­adott menyasszony, amely a szó legigazibb értelmében a cseh nép operájává válik. De bekerült a világ legjobb komikus operái közé és minden operaszínpad — így a budapesti Operaház — állandó repertoár darabja lett. A következő évben fe­jezi be Dalibor című ope­ráját. A szerzőt e mű meg­alkotásában az ellenállás, a szabadságvágy, a szerelem mindent elsodró erejének eszméje inspirálta. A cseh mitológiából született Libuse című művével nyitották meg több mint száz évvel ez­előtt a prágai Nemzeti Szín­házat, s 1983-ban is a tör­ténelmi épület újjáépítése után a régi pompájáha visszaállított színházat. Az 1874 októberétől halá­láig 1884. május 12-ig re­mekművek sorát készíti el. Ezek közé tartozik a zongo­rára írt, hat költeményből álló Álmok című ciklus, és a szintén zongorára kompo­nált Cseh táncok. A legna­gyobb hatású mű, (a hat szimfonikus költeményből álló Hazám), a szülőföld monumentális dicshimnu­sza. Olyan egyedülálló ze­nemű ez. amilyenre az egész világ szimfonikus al­kotásai között alig van pél­da. Az 1946 óta megrende­zett Prágai Tavasz nemzet­közi zenei fesztivál minden évben ezzel a művel nyitja meg hangversenyeit. Bedrich Smetana alkotá­saival új fejezet kezdődött a cseh zene történetében Megszületett a cseh nemze­ti zene. Dr. Zdenek Strejc Mongol állattenyésztő család a jurta előtt (Fotó: Horizont — KS> Józsa Péter MONGÓLIA Pusztalakókból munkások Bedrich Smetana (fénykép 1863-ból)

Next

/
Thumbnails
Contents