Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
4. TÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 26., szerda Az Operaház száz éve Az Opera a felújítás előtt 1872-ben merült fel első ízben, hogy a Nemzeti Színház épületében mind kevésbé fér meg a prózai és az operatársulat. Egy évre rá pályázatot hirdettek az Operaház palotájának megtervezésére. A zsűri Ybl Miklós tervét fogadta el. A munkák 1875 őszén kezdődtek, 1878 novemberében álltak a falak is, az építési munkák azonban — pénzhiány miatt — elhúzódtak. A megnyitó előadásra 1884. Szeptember 27-én került sor, Erkel Hunyadi László nyitánya, a Bánk bán, és Wagner Lo- hengrinjének I. felvonása volt a színházavató díszelőadás műsorán. A színpadot különben a legmodernebb technikával, hidraulikus emelőszerkezet, tel látták el, s már 1895- ben bevezették a villanyvilágítást. Ybl Miklós palotája, amelyet a magyar képzőművészet jeles személyi, ségeá díszítettek freskóikkal, szobraikkal, valóban ékessége volt a századvég rohamosan fejlődő fővárosának. Az előadásokat eleinte másodnaponként tartották, fokozatosan vitték át a Nemzeti Színház operarepertoárját az új épületbe. A művészi színvonalat 1888-tól három évig a karmesternek is zseniális Gustav Mahler, majd 1893-tól két évre a világhírűvé vált magyar karmester, Nikisch Artur szavatolta. Mahler korszakáról mondotta Johannes Brahms, hogy Budapestre jön, ha jó Don Giovannit akar hallani. A repertoár kialakításában kezdettől kettős cél ve. zette a társulat igazgatóit: a hagyomány ápolása és az értékes új alkotások színre vitele, ősbemutatójuk után viszonylag kis idő elteltével így jutottak el hozzánk Mascagni, Puccini, majd — századunkban — Richard Strauss operái. A közönség persze, elsősorban az arisztokrácia és a pénzarisztokrácia soraiból verbuválódott. A munkás tömegek, de meg a kereskedő-polgári rétegek számára is elérhetetlen volt az operaelőadás. Fénykora volt a társulatnak a tízes években, amikor a rendezés oly kiváló mestere munkálkodott az Operában, mint Hevesi Sándor. A zenei színvonalról a zseniális olasz karmester, Egisto Tango gondoskodott. A forradalmakba tartó ország magáénak vallotta az új magyar zene forradalmát is. 1917-ben színre került Bartók táncjátéka, A fából faragott királyfi, egy évre rá, A kékszakállú herceg vára. A Tanácsköztársaság rövid időszakában az Opera végre a népé lett, kapui megnyíltak a munkások előtt. 1919 őszétől a felszabadulásig a műfaj ismét a tehetősek passziója volt. A Tanácsköztársaság bukásó. tói 1925-ig Operaiházunk mélypontra jutott. Nem volt jelentős irányító karmestere, tehetségtelen igazgatók kor. mányozták, a szubvenció {ledig oly csekély volt, hogy 1924-ben ismételten sztráj. koK a zenekar, mert nem kapta meg a bérét. 1925-ben Radnai Miklós zeneszerzőt nevezték ki direktornak, aki. nek volt művészi és szervezési koncepciója ehhez a munkához, ö vezette be a bérleti rendszert, biztosítva ezzel a polgári közönség részvételét. Vállalkozott egy A rekonstrukció idején sor magyar és külföldi bemutatóra (Kodály: Háry János 1926, Székely fonó 1932, Sztravinszkij: Petruska 1926, Milhaud, Hindemith, Respighi művei). Szándéka, hogy bemutassa Bartók pantomimjét, A csodálatos man- darin-t, megfeneklett a magyar reakció ellenállásán. A Radnai-érában, 1930-ban került az együtteshez Fe- rencsik János, az ő idejében bontakozott ki Oláh Gusztáv díszLettervezö-ren- dező és Nádasdy Kálmán rendező tehetsége, Harangozó Gyula, balett-táncos és koreográfus munkássága. Egy sor nagyszerű, a fel- szabadulás utáni operajátszásban is meghatározó jelentőségű énekes és Sergio Failoni karmester szerződtetése is nevéhez fűződik. Utóda, Márkus László, a neves prózai rendező igazgatóként folytatta az értékek védelmét, s magas színvonalon tartotta az előadásokat. Az ostrom alatt az Operaház tagjainak menedékül szolgált. 1945. március 15. én pedig már meg is nyílt. Legfényesebb korszakai közé tartozott az a tíz év — 1946—1956 —. amikor Tóth Aladár, a zseniális zenekritikus volt az igazgató. Budapestre hívta Otto Klempe- rert, a korszak legnagyobb karmestereinek egyikét. Mozart, Beethoven, Verdi, Wagner alkotásait a legmagasabb művészi színvonalon tartotta műsoron. Igazgatása alatt fejlődött — a szovjet tapasztalatok elsajátítása alapján — európai rangúvá a magyar balett. Kivé. teles érzéke volt a tehetség iránt, ő fedezte fel például Házy Erzsébet, Melis György képességeit. Múlhatatlan érdeme, hogy az ötvenes évek szűk látókörű művelődéspolitikájának ellenállva, megmentette Operaházunk roppant becses alap-repertoárját. Tóth Aladár igazgatása idején nyilt meg az Opera- ház a dolgozó tömegek sokasága előtt, neki köszönhető, hogy az Erkel Színház második fővárosi operaként működik, s ő hozta létre a Gördülő Operát, amely egész sor városunkat kereste fel előadásaival. 1959—1966. között Nádasdy Kálmán irányította az együttest. Igazgatása alatt került műsorra egy sor jelentős modem külföldi opera, s nevéhez fűződik az .új magyar operák fellendülése. Utóda, Lukács Miklós elsősorban a Wagner-kultusz felélénkítése terén ért el nagy eredményeket, s folytatta a magyar ősbemutatók sorozatát. 1977-ben Mihály András zeneszerző vette át a társulat vezetését. Ekkor azonban már felhők gyülekeztek az Ybl Miklós tervezte palota fölött. Az 1884-től üzemben levő pompás, teljesen zajtalan színpadi gépezet, amelyből már Budapesten kívül egy sem volt használatban, tönkrement. A hetvenes években fokozatosan le kellett mondani különböző színpadi hatásokról — pedig az opera és a balett látványos műfaj —, mígnem 1979 őszétől az épület teljesen használhatatlanná vált színi előadások tartására. A színpadtechnikát múlt szá. zadi beépítése óta soha fel nem újították, 1945-ben is csupán az épületet ért belő. vések nyomait tüntették el, ily hosszú idő alatt azonban valószínűleg a leggondosabb karbantartás mellett is elvástak volna a vasszer, kezetek. Az „anyaszinhóz” bezárása után Operaházunk eddi. gi legnehezebb korszaka következett, hiszen az Erkel Színházban jóformán minden feltétele hiányzik az önálló opera- és balettjátszásnak. E nehéz esztendőket mindazonáltal művészi kompromisszum nélkül vészelte át az együttes, miközben Ybl Miklós palotáját az építők vették birtokukba. Az Operaház rekonstruk. diója a mostani 5 éves terv egyik legnagyobb kulturális beruházása. A KGST előnyeit élvezve valósult meg, hiszen az új, legkorszerűbb színpadtechnikát az NDK szállította, az építők között számos lengyel munkás is akadt. A megnyitás centenáriumán, szeptember 27-én ismét elfoglalhatja a közön, ség az újjávarázsolt Opera, ház nézőterét. S ezzel újabb fejezete nyílik zenekultúránknak. Breuer János Az őskortól a Hajnalig Pusztai Ágoston és Erdős Júlia kiállításáról Két művész, két különböző egyéniség, akiknek érzésvilága, kifejezésmódja valahol találkozik. Pusztai Ágoston és Erdős Júlia eddigi munkássága nem ismeretlen a megye tárlatlátogató közönsége előtt. De az Egerben élő művészházaspár szerte az országban és külföldön is bemutatkozott már több ízben különböző kiállításokon. Ezúttal Egerben, a Hazafias Népfront városi Bizottsága nagytermében láthatjuk közös tárlatukat. Pusztai Ágoston szobrai és Erdős Júlia textiljei úgy illeszkednek egymáshoz, hogy szinte teljessé teszi egyik a másikát. Köszönhető ez a közös érzésvilágnak, a kiállítás értő, érzékeny rendezésének. A térbeli alkotásokat szemlélve, mindenekelőtt Pusztai Eg és Föld között sorozata ragadja meg a nézőt. A szárnyra kelő embert különböző megfogalmazásban, de egységes koncepcióval láttatja a művész. Az egy-egy megragadott mozdulat statikusságában is dinamikus. A különböző anyagok ötvözete teszi teljes egésszé a sorozatot: olykor keményebb, máskor lá- gyabb hatást keltve. A finoman figurális Ikarusz megalkotása, akár a szárnyalás, akár a bukás mozzanatában. A földet érés pillanata Pusztainál az ember kiszolgáltatottságát ábrázolja, ám a következő alkotás, az elkerülhetetlen halál megfogalmazása mégsem sugall reménytelenséget. Hiszen a kettő közé beékel még egy mozzanatot, amely a zuhanás folyamatát önti a mozdulatlanságba. Ám ez a mozdulatlanság csaknem életre kel! Az erősen vésett megmunkálás, az érdes felületek játéka, az anyag színhatása járul ehhez hozzá. Merőben más a Torzó és a Lófej. A két márványba szabott, már-már nonfiguratív alkotás mégis hagyományos elemekből építkezik. De a szemlélő mégis az őskor című mű előtt tölt el legtöbb időt. Hatásában ez a leginkább lenyűgöző. Bartók Cantata Profana-ja „szólal meg” a néző benső hallásában, s átéli a szarvassá vált fiú legendáját. Erre mintegy „ráköszön” Erdős Júlia textilje: a Hajnal. Az ő szarvasa merőben más. Textilképén izgatott, vidám a forma, és tündöklő kéklő színei békét sugal- lanak. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lévő Szarvasok című textil már-már impresszionista színhatásával fogja meg a szemlélőt. A játékos Bogarak mellett az Ablak különböző megfogalmazását láthatjuk. Hol téli, hol nyári, olykor ábrándozó, máskor kiábrándult, lehangoló érzést árasztanak e képek. A Megyei Művelődési Központ rendezésében látható kiállítás — Pusztai Ágoston és Erdős Júlia közös tárlata —egészében feltölti, felvillanyozza a nézőt. (mikes) Új zenei évad Egerben Fellép a Bartók Vonósnégyes is Az Országos Filharmónia 1984/85. évi, egri felnőtt bérleti koncertsorozatára hangversenybérletek korlátozott számban még válthatók az egri Állami Zeneiskolában. Az évad első hangversenyére a zenei világnap alkalmából, október 1-én, este 20 órakor a Székesegyházban kerül sor. Az európai hírű, Schola Hungarica együttese Szendrey Janka és Dobszai László karnagyok vezényletével középkori kórusmuzsikát szólaltatnak meg. Az évad folyamán Egerben üdvözölhetjük a világhírű Bartók Vonósnégyest, a Liszt Ferenc Kamarazenekart, az Operaház Szimfonikus Zenekarát, Hans Richter (NSZK), Ligeti András, Frantisek Vajnán (Csehszlovákia), Farkas István karmestereket, Gyarmati Vera, Kiss András hegedűművészeket, Friedrich Adám kürtművészt, Gabos Gábor, Constantin Iliescu román zongoraművészt, valamint Lehotka Gábor orgonaművészt. Az első hangversenyre jegyek válthatók az Ag- ria Játékszín irodájában és a helyszínen. Több mint 80 millió forint Az új Nemzeti számláján Az új Nemzeti Színház számlájára eddig 83 millió 647 336 forintot fizettek be 18 507 tételben. A fővárosból 6134 küldemény érkezett 30 millió 335 340 forint értékben, vidékről 11775 befizetést könyveltek el, ez 46 mUlió 750 656 forintot jelent. Az egyéni befizetések száma 5344, ennek összege 7 millió 701 291 forint, a csoportos átutalásoké 13 163, értéke pedig 75 millió 946 045 forint. Külföldről 246 adomány érkezett, 5 millió 857 339 forint Augusztusban megérkezett Victor Vasarely-nek, a magyar származású világhírű művésznek a felajánlása is. Egy alkotásának árát, 182 865 forintot utalt át az új Nemzeti Színház számlájára. Dinka Nikolova*: Miniszatírák I. A legszebb Egyik nap azt mondtam a kollégáimnak, hogy értekezletre hívtak, és elmentem a barátomhoz az új munkahelyére. Beléptem az irodájába és elámultam: három kolléganője közül az egyik szebb volt, mint a másik. — Irigyellek — mondtam neki diszkréten. — Bizonyára feldobnak téged ezek a gyönyörű teremtések! •Targovistei testvérlapunk munkatársa. — Például melyik? — kérdezte szenvtelen hangon a barátom. — Hát például az a vöröshajú .. Valóságos angyal. Bármeddig is nézed, mégse tudsz betelni vele! — Engem nem tud feldobni. — Miért? — Mert a cigarettájának a füstje gyakran elrejti a szemem elől. — Akkor lelkesítsen az a fekete szemű. Igazi gyöngyszem. Olyan törékeny, olyan finom, a tenyereden hordozhatod. — Nem tudom. — Miért? — A kezemnek szabadnak kell maradnia. Hiszen nemcsak az én munkámat, hanem az övét is el kell végeznie. — Akkor meríts ihletet abból a légies teremtésből... vörös haj, szénfekete szem. Nézd csak meg jól! Akár egy csésze... A szomjadat olthatod belőle... — Nem merem! — Miért? — Megmérgezne a gonoszsága és az irigysége. Ránéztem a barátomra: tényleg, mintha mérget ivott volna. Kirohantam az irodájából. A hivatalba vezető úton vettem egy csokor virágot, hogy odaadjam az én hétköznapi külsejű, csúnyácska kolléganőmnek, aki a távollétemben elvégezte az én munkámat is. 2. Az elsőrangú főnök ö volt a főnök, de még milyen...! Elsőrangú! A legpitibb probléma megoldásához is konkrét tervet követelt tőlünk, a beosztottjaitól. Írásban, két példányban — az egyik az övé, a másik a miénk. Es mi leadtuk a terveket — pontról pontra mindent leírva, és a meghatározott időben. A főnök ösz- szeszedte, bezárkózott az irodájába, hogy tanulmányozza és összegezze a véleményünket, aztán pedig elrendelte ... hogy éppen az ellenkezőjét hajtsuk végre annak, amit javasoltunk. 3. Modell Egy szellem tulajdonosa lettem. Méghozzá egy modern szellemé. Egy üveg Martiniból szabadítottam ki. A szabadsága fejében megígérte, hogy minden kívánságomat teljesiti — egy feltétellel: annak, amit kívánok, modellel kell rendelkeznie. Egy pillanat múlva széles mosoly terült az arcomra: a keresztrejtvényfejtők császára lettem, mint Ta- nov, a bridzs koronázatlan királyának képzeltem magam ... Es ki tudja, micsoda zseni lennék most, ha nem kaptam volna utolsó J figyelmeztetést a munkafegyelem megszegéséért. Nem tudtam megtartóztatni magam, s arra kértem a szellemet, hogy példás tisztviselőt csináljon belőlem. — Szerencsétlen! — zokogott fel a szellem. — Elfelejtetted, hogy modellre van szükség? Remegve számláltam elő az ujjamon az intézet valamennyi munkatársát. Kiderült, hogy nem rossz emberek, de ami a munkafegyelmüket illeti, egyiket sem lehet modellnek tekinteni ... Bolgárból fordította: Zahemmky László
