Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

V Az Idei év kedvezett a gabonatermésnek. Az őszi búzából 80 vagonnal szállítanak ország­szerte a vetőmag-termeltető vállalatoknak A termelőszövetkezet növénytermesztői nagy gondot (ordí­tanak a termőterületek tápanyag-utánpótlására is. Felvéte­lünkön a tsz-tanyán feltöltik a műtrágya szóró munkagépet Korszerű vetőgépek segítik a növénytermesztés munkáját REGGELIT, VACSORÁT A GYEREKEKNEK — EGYEDI AROMÁK, KÜLÖNLEGES IZEK — JÓ ÚT A TA­NYÁRA, ÚJ KÚT A FALUNAK — TURISTATAGOK — IRÁNY A SZÍNHÁZ Kellemes karácsondi kirándulást! Bemutatkozik és gépészeket vár a Kossuth Termelőszövetkezet Karácsand. Unnepesen. ünnepélyesen hangzó nevet viselő község a miénk, ősi település, oly­annyira, hogy története égé" szén a honfoglalás utáni időkig nyúlik vissza. Életük, harcaik, alkotásaik alkalma­sak lennének arra. hogy hosszú íveket töltsenek meg. Mi azonban most még azt szeretnénk, ha ezen a he­lyen a mai Karácsondiakat mutathatnánk be az olva­sóknak. Karácsond legújabb történetének elsőszámú „fő­szereplőjét”, termelőszövet­kezetünket, amely éppen ne­gyedszázada, három kisebb — az Aranykalász, a Dózsa és a Vörös Hajnal — egye­süléséből jött létre, s vette fel a Kossuth nevet. Mielőtt azonban részlete­sebben is szólnánk nap­jainkról. eredményeinkről és fontosabb feladatainkról, szeretnénk megemlíteni: apáink, nagyapáink nagyon mélyről és nagyon szegé­nyen érkeztek el oda, hogy végre övék lett a föld. s ennek birtokában összefog­hattak. Nem volt véletlen, hogy a falu száján csak „mezítlábasokként”, „bakan­csosokként” emlegették őket, és nem kevés gúny volt ab­ban is, hogy a legtehetősebb csoportosulás tagjait „elitek­nek” nevezték. Bizonyos szempontból1 azonban az elsőként szövet­kező elődök „gazdagabbak” voltak, mint a mai tsz-ta- gok. Húsz-harminc esztendő­vel ezelőtt ugyanis vegyes profilú volt a mai szövetke­zet elődje, és a nagyobb vo­lument az állattenyésztés jelentette. Volt vagy ötven lovuk, szarvasmarhájuk, birkájuk és természetesen sertéstartással is foglalkoz­tak. Ma csupán három iga­vonó lóval rendelkezik gaz­daságunk, amely aránylag kis területen 2225 hektáron fekszik. Be ikell vallanunk, nem­csak méreteinkben, de ered­ményeinkben sem közelít­jük meg Heves megye leg­jobb. legnagyobb gazdasá­gait. Igaz, nem is szégyell­jük, hiszen adottságaink sem mérhetőek az övékével, sok gonddal-bajjal kellett és kell megküzdenünk itt. ahol élünk és dolgozunk, a Mát­ra déli nyúlványai közötti fennsíkon. Közvetlen kapcsolat a lakossággal Rekordokat tehát ritkán döntögetünk a termelésben, de arra büszkék vagyunk, hogy a 3600 lakosú Kará­csond községnek legalább minden második lelke többé- kevésbé szoros kapcsolatban áll termelőszövetkezetünkkel. Így igaz ez, annak ellenére, tagságunk létszáma csökken, jelenleg 186 aktív és 300 nyugdíjas dolgozónk van itt, a Kossuth Termelőszövetke­zetben. Mármost. ha egy családot átlagosan négyta­gúnak tekintünk, menten kiviláglik, hogy legalább 2000-re tehető azoknak a száma, akik valamilyen for­mában érdekeltek — és ré­szesek — eredményeinkben. Elidőzve még egy kicsit e témakörnél azt is hadd em­lítsük még meg. hogy — ha szerényen is, csak lehetősé­geikkel arányban. de — rendszeresen támogatjuk a községünkben működő okta­tási intézményeket, az isko­la úttörőcsapatát, az óvodát, valamint a sportolókat és a tűzoltókat. Különösen érde­kes és számunkra kedves az úttörőkkel való kapcsola­tunk. Hogy erre csak egyet­len példát említsünk: Fo­nyódligeten szoktak tábo­rozni a Balaton mellett, és ott a reggelit és a vacsorát mi biztosítjuk számukra. Az élelmiszert külön kocsi — hűtőszekrénnyel felszerelve — viszi utánuk. Hazafelé ugyanez a kocsi a csomag­jaikat hozza, ami mind a gyerekek, mind a kísérő ta­nárok számára megkönnyíti az utazást. Húsért a környékről __ * . .. és nem ritkán még távolabbi településekről is sokan és szívesen keresik fel Karácsondot. Ezt — ha már egyszer az anyagiaknál tartunk — fölltétlen meg kell említenünk’, annál is inkább, mert külön érdekes­sége van. Ez pedig nem egyéb, mint, hogy úgy tu­dunk rendszeresen friss ser­téshúst biztosítani közsé­günk lakosainak és időn­ként a különböző ügyekben hozzánk látogató más város- községbelieknek. hogy — sertéstartással szövetkeze­tünk már évek óta nem foglalkozik. Ennek ellenére, természe­tesen semmi csalás sincs a dologban. Van ugyanis egy kis vágóhídunk. amelyet kü­lön arra a célra hoztunk lét­re. hogy a háztáji sertés­húst feldolgozza, illetve — kis húsboltunkon keresztül — értékesítse. Nos. ennek tényekdése már a kezdetek­től sikeres, és bár általában például friss húsban Gyön­gyösön sincs hiány, a Mátra fővárosának lakosai, közül is sokan ellátogatnak ide. nem titkoltan a termékeinkben általuk felfedezett kellemes és ízletes egyedi aromákért, ízekért... Mondanunk sem kell: ha van. szívesen adunk. Eme ..húsbavágó” kérdés után egy percre talán hadd térjünk még vissza a közsé­günkben működő intézmé­nyekkel való kapcsolatunk­ra. Nem hallgathatjuk el ugyanis, hogy régebben a helyi tanács és termelőszö­vetkezetünk között „hagyo­mányosan” rossz volt a kap­csolat. Szerencsére, ez már jó ideje a múlté. Kibékültünk a tanáccsal, és kölcsönös érdekeinknek megfelelően — lehetőségeink függvényében — gyümöl- csöztetjük megjavult kap­csolatainkat. Közös érdek volt például a község kezelé­sében lévő. de a mi gazda­sági közpunkba, a Kun ta­nyára vivő 700 méter hosz- szúságú út elkészítése. Erre a munkára 750 ezer forintot biztosított termelőszövetke­zetünk. de ebben az összeg­ben már egy új kút fúrásá­nak költségei is szerepelnek. Utóbbi azért nagyon fontos, mert korábban csak egy kútja volt Karácsondnak, néha egyszerűen nem volt vizünk. Azt. hogy manapság már nincsenek ilyen gondok, azt természetesen értékelik a korácsondiak. Hasonlókép­pen azt is. hogy a Kossuth Tsz jelenlegi vezetősége a legkevésbé sem ragaszkodik ahhoz, hogy agjainak csupán a mindenütt „kijáró” ked­vezményeket biztosítsa. A szokásos házassági, szülési, bevonulási segélyeken felül például egy liter gyermek tejet biztosítunk a gyerek hároméves koráig az édes­anyáknak. Az egyik leg­utóbbi jelentős esemény, a tanévkezdés előtt 42 család­nak összesen tízezer forint tanszervásárlási segélyt adtunk. Hozzájárulunk tagjaink étkezési gondjainak megol­dásához is. Egyelőre — amíg jobb megoldást nem tudunk biztosítani — a gyöngyösi Váltó- és Kitérögyártól hoz­zuk az ebédet, amelyet nyá­ron főidényben 100—120-an. télen pedig 25—30-an vesz­nek igénybe. Itt alapvető a házhoz szállítás, de az sem elhanyagolható, hogy a jó közepes minőségű ételért csak 14150 forintos alap- anyagárat fizetnek dolgo­zóink, a többit a szövetke­zet vállalja magára. Amikor a tagjainkkal, köz­ségünk lakosaival, az itt mű­ködő intézményekkel való jó kapcsolatról beszélünk, sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy ez nem egy­oldalú, hanem kölcsönös., Mert, ha például azt mond­juk, hogy mi 25—25 ezer fo­rint támogatásban részesít­jük évente az iskolát és az óvodát, akkor azt sem hall­gathatjuk el, hogy mi is szá­míthatunk segítségükre. Ez természetesen nem ányagi. hanem inkább erkölcsi ér­tékű. de így is jóleső érzés tudni,, hogy jelentősebb ese­ményeinken. ünnepségein­ken bízvást számíthatunk arra. hogy ezek értékének, hangulatának emeléséhez mindig színvonalas műsorral járulnak hozzá. Erre már eddig is számos példa volt, s lesz bizonyára a jövőben is. Hasonlóképpen magun­kénak érezzük sportolóink sikereit, amelyeket a külön­böző sporágakban elérnek. Szívesen emlékszünk például a TESZÖV-kupákra, ame­lyeknek országos versenyein — asztaliteniszben, tekében, kézilabdában, hogy csak a legsikeresebb sportágainkat említsük — igen jó, nem ritkán dobogós, vagy ahhoz közeli helyezéseket sikerült elérniük a karácsondi spor­tolóknak. A sportban elért sikerek­hez hasonlóan kicsit magun­kénak érezzük a könyvtár, a művelődési ház, vagy ép­pen az önkéntes tűzoltók eredményeit... És nem ke­vésbé vagyunk büszkék ar­ra, hogy termelőszövetkeze­tünket megye szerte azok között a gazdaságok között tartják nyilván, amelyek ha nem is mindig olyan anya­giakkal mint ahogyan sze­retnék, de hozzájárulnak nyugdíjasaink derűsebb öregkorához. Ök és a járulé­kosok karácsonyonként 800—1200 forint szociális se­gélyt kapnak. Ugyanezen az ünnepen a tagok 14 éven aluli gyermekei kis csomago­kat és ajándékokat vehetnek át, az anyák napja és a nemzetközi nőnap pedig szinte külön nemzeti ünnep­nek számít Karácsondon: az iskolások és az óvodások kedves kis műsorral, a tsz pedig 300 forintos utalvány­nyal járul hozzá a kellemes, emelkedett hangulathoz. Bérelt busszal Budapestre Sportról. ünnepségekről, kultúráról lévén szó. immár e témakör befejezéséhez kö­zeledve elmondhatjuk még. hogy termelőszövetkezetünk­ben divatba jött a korábbi években éppenséggel jellem­zőnek nem nevezhető szín­házlátogatás. Az 1983—84-es idényben dolgozóink — bé­relt busszal — négyszer utaztak Budapestre, egyszer­re 40—45-ös létszámmal, és többségében egy-egy sikeres operettelőadást nézték vé­gig. Nem ritkák a belföldi kirándulások sem. tavaly például Sopronban jártunk. „Turista” szolgáltatásunk rendkívül népszerű. éppen ezért az utakon való részvé­teli jogot általában jó mun­kával és magatartással ki kell érdemelni. Különösen vonatkozott ez az idén elő­ször lehetségessé vált kül­földi utunkra: 42 dolgozónk utazott Bulgáriába repülő­géppel, ahol 8 szép napot töltöttünk a Naposparton. (Sokan, köztük több idős aSszony életében most elő­ször élte át a repülés, vala­mint a tengeri hajózás fe­ledhetetlenül szép és izgal­mas érzését. Izgalomteli él­ményeikről, emlékeikről bi­zonyára még sokszor és so­káig beszélgetni fognak.. Ezekről a jutalom jellegű juttatásokról természetesen tudni kell. hogy csak keve­seket érintenek. Szövetkeze­tünk szociális ellátottsága viszont valamennyi tagun­kat. dolgozónkat közelről érintő kérdés. Nos. koráb­ban már utaltunk a Kun-ta­nyára. Itt. gazdaságunk köz­ponti üzemegységében igé­nyes szociális épületet ala­kítottunk ki. Ebben ebédlő, ételelőkészítő. fürdő-zuha­nyozó, öltöző található. El­sősorban pedig a kisgyerme­kes anyák kedvéért — hogy számukra is munkalehetősé­get biztosítsunk — 2 5 fős varrodát létesítettünk. Az itt dolgozók bérmunkában a gyöngyösi központú Ruha­ipari Vállalat számára készí­tenek nadrágokat, szoknyá­kat, gyermekruhákat. Mun­kájukkal a megrendelő többnyire elégedett. amit mutat az is. hogy a tanyán készült termékek közül több exportra kerül. Ezt a varrodát tehát fenn­tartjuk a jövőben is, remél­hetőleg valamennyi érdekelt megelégedésére. A jövőről szólva nem hall­gathatjuk el: van egy nagy kötelezettségünk is a község­gel szemben, ez pedig egy étterem. Termelőszövetkeze­tünk már hosszú évek óta tervezi, hogy a maga részé­ről — erejének, anyagi lehe­tőségeinek függvényében — hozzájárul, vagy ha úgy tet­szik fővállalkozója lesz egy étterem megépítésének. En­nek a helye a központban már meg is van, ahol a nem túlzottan szívderítő képet mutgtó italbolt helyén épül­hetne fel. Sok huzavona után úgy tűnik, jövő tavasszal végre hozzáláthatunk — eme „le­ányálom” megvalósításához Igaz, nem egyedül, hanem karöltve a ludasi áfész-szel. Mindez — mondanunk sem kell — pénz kérdése. A pénz pedig a gazdálkodás eredményességének függvé- vénye. Erről röviden csak annyit, hogy gazdálkodási szerkezetünk fokozatosan egyszerűsödött, valaha volt itt kender, cukorrépa, diny- nye ... Ma már területünk 45—50 százalékán búzát ve­tünk, és van még kukori­cánk, napraforgónk, borsónk, takarmánynövényeink. Köz­ben álandóan kísérletezünk olyan növényi kultúrákkal, amelyek ebbe a vetésszerke­zetbe beillenek. Ezúttal — 150 hektáron — a nálunk kevésbé ismert olajretekkel. Nem egyéb ez, mint ma­dáreledel, amelyre azért van szükség, mert a napraforgó­vetésterületét csökkenteni kell, ugyanakkor üzletnek sem rossz: az NSZK-ba ex­portáljuk .... Nem szóltunk még a hozzánk legközelebb eső munkáról, a szőlészetről. Erről röviden annyit, hogy itt Karácsondon a történelmi borvidék részeseinek érezzük magun­kat Éppen ezért szőlésze­tünk, borászatunk állandó fejlesztésére, további tökéle­tesítésére törekszünk. Annál is inkább kötelességünk ez, mert sajnos, volt egy olyan időszak termelőszövetkeze­tünkben, amikor ez a feladat méltatlanul háttérbe szo­rult . .. Most viszont elmond" hatjuk, hogy a közös műve­lésű szőlőn felül aktívan dol­gozó tagságunk 60 százalé­kának új telepítésű háztáji szőleje van, és eb­ből már ebben az évben szép jövedelmet remélhetnek. Sokat beszélhetnénk. ír­hatnánk még arról, hogy az élőmunka nálunk is vissza­szorulóban van, -egyre több feladatot gépek végeznek el. Ez pedig azt jelenti, hogy jó képesítésű gépészek számára nálunk mindig van munka. Ha tehát valaki kedvet érez egy kellemes karácsondi ki­ránduláshoz, javasoljuk, te­kintsen be hozzánk is, való­színűleg találunk számára kedvére való, szép felada­tot... (X) A korszerű gabonaszáritó ... A „Kun-tanya” egyik „új” melléküzemága a tsz-varroda Jövedelmező melléküzemága a termelőszö­vetkezetnek a húsüzem is Egészségünkre: pohárban a zamatos karácsondi termésű bor A DleflUj/aq hirdetési melléklete

Next

/
Thumbnails
Contents