Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BŐVÜLTEK A SZOVJET KAPCSOLATOK XXXV. évfolyam, 222. szám ARA: 1984. szeptember 21., péntek l,4t FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hazánkfiai \ Ezekben a napokban, amikor már a nagy „nem­zetközi népvándorlás” alábbhagyott, óhatatlanul is az eszünkbe jut idei „tu­dományos-turizmusunk” ■ néhány jelensége. Kedvező, sőt azon túl hasznos is, hogy az immár hagyományossá váló nyá­ri egyetemeink majd vala­mennyi „padja” benépesült. A legtávolabbi égtájakról is felkeresték a magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozó diákok és tu­dósok a debreceni és a j sárospataki nyelvművelő j táborokat. Természetes és helyén­való az is, hogy ezek a kurzusok — s hadd éljek Kodály Zoltán kifejező ha­sonlatával — oldott kéve kalászaiként vonzzák egy­kori hazánkfiait és azok j leszármazottait is. Támo­gatja ezeket a rendezvé­nyeket a Magyarok Világ- szövetsége, a Művelődési Minisztérium, illetve a he­lyi tanácsok mellett egy sor közművelődési intéz­mény is. Túlzás nélkül állíthat­juk: tárt karokkal, a tő­lünk megszokott magyaros vendégszeretettel várjuk a Duna—Tisza közére ér­kezőket. Sőt, túlzott buz­galmunkban néha átesünk a ló túlsó oldalára. Kísért még a régi magyar beteg­ség. A hozzánk érkező ide­genek előtt „pincér- és la­kájhódolattal” viselkedünk. Ezt a magatartást az sem indokolja eléggé, hogy a szűkös esztendőkben jól jön a kultúrtúrizmusból csurranó-cseppenő valuta is. Így aztán nem csoda, s nem kell különösebben ér­zékenynek lennünk ahhoz, ha néha úgy tűnik: kinti hazánkfiai jobban itthon érezhetik magukat, mint mu') \ Nem ártana nemzetközi és kultúrkapcsolatainkat az eddiginél jobban, a kölcsö­nösség alapján kamatoztat­ni. Így sokkal kézenfek­vőbb és az itthoniak szá­mára is humánusabb meg­oldások is kínálkoznának. A legtöbb nyugati és „kele­ti állammal van többolda­lú diplomáciai viszonyunk. Ha a távolba szakadt ha­zánkfiai el tudnak jönni akár miríden évben ide, miért ne mehetnénk el mi is az ottani magyar szö­vetségek támogatásával és meghívására hozzájuk? Hi­szen így kívánná a kölcsö­nös tisztelet és barátság is. Mert a mi idegen nyelve­ket művelő és oktató taná­rainknak is bizonyára hasz­nára válna az eddiginél gyakoribb tapasztalatcse­re. Ily módon a kintiek segíthetnének egy olyan régi probléma orvoslásá­ban is —, amelyen a jelen­legi feltételek mellett csu­pán nyelvünket koptatjuk > —, mint az idegen nyelv­tudás gyakorlása. Ez a mgoldás már csak azért is szimpatikusabb len­ne, mert így nemcsak az egykori hazánkfiai, hanem az itthoni honfiak is „szó­hoz jutnának”. Soós Tamás Munka, gazdaság és társadalom Megkezdődött a szociológusok vándorgyűlése Egerben A plenáris ülés résztvevői (Fotó: Szántó György) Barta Alajos köszöntötte a vándorgyűlést Ismét Eger ad otthont egy kiemelkedő országos tanács­kozásnak. A Magyar Szo­ciológiai Társaság csütörtö­kön és pénteken tartja ván­dorgyűlését a városban. Az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságának nagytermében csü­törtökön plenáris üléssel nyitották meg a kétnapos rendezvénysorozatot. Pa pp Zsolt, a szociológiai társa­ság alelnöke bevezető sza­vaiban rámutatott, hogy a részt vevő közgazdászoknak és szociológusoknak kedvező lehetőségük kínálkozik ar­ra, hogy a munka, a terme­lés és a társadalom össze­függéseit elemezzék a mai Magyarországon. Ezután Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára a vendéglátó megye és Eger párt-, illetve állami vezetői nevében köszöntötte a ván­dorgyűlés résztvevőit. Ki­emelte, hogy a kétnapos ta­nácskozássorozat . bizonyosan hozzájárul majd a politikai, gazdasági és társadalmi fo­lyamatok értékeléséhez. A megnyitót követően Kulcsár Kálmán akadémi­kus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke tartott be­vezető előadást. Társadalmi és gazdaságtörténeti áttekin­tést adott a modernizáció hatásáról a magyar fejlő­désre. Kiemelte az utóbbi negyven esztendő szocialis­ta építkezésében elért ered­ményeket és vázolta a gon­dokat is. Hangsúlyozta a modernizáció hatásait a gazdaságban, amelyek erő* teljesen hatottak a társada­lom fejlődésére is. Például a II. világháborút követő földreform, majd az ipar fejlesztése és a mezőgazda­ság szocialista átszervezése jelentős eredményeket hoz­tak. A modernizáció hatá­sai jelentkeztek a tudo­mányban, az oktatásban és a kultúra területén is.' Rámutatott, hogy társa­dalmunk építésének újabb szakaszát jelentette az 1960-as évek végén meghir­detett és bevezetett gazda­ságirányítási reform. Ez elősegítette az újabb kibon­takozást, amely viszont el­lentmondásokat is felszínre hozott. Szólt a teljesítmé­nyek jelentőségéről és alá­húzta a vállalkozások, az innováció szerepét a reform továbbvitelében. Emlékezte­tett az MSZMP Közpopti Bi­zottságának idei, áprilisi ülésére, amely megfogal­mazta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését. Mindez nagy lehetőséget kí­nál az egyéni képességek kibontakoztatására, a telje­sítmények fokozására és azok kedvezőbb elbírálásá­ra. Ebben a folyamatban fokozódik a tudomány sze­repe és eredményeinek gyorsabb hasznosítása a gazdaságban. Hatása a tár­sadalom fejlődésére is ki­sugárzódig Ezt szolgálja egyebek mellett az új vá­lasztójogi törvény beveze- se, illetve a közigazgatási rendszer átalakítása is. A plenáris ülést követően délután szekcióülésekkel folytatódott a vándorgyűlés. Nyers Rezsőnek, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi In­tézete tanácsadójának és Tímár Jánosnak, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának vezeté­sével a résztvevők a gaz­dasági mechanizmus és á társadalom összefüggéseit, valamint a kiegészítő máso­dik gazdaság eredményeit, gondjait vitatták meg. A konferencia ma, pénteken folytatja munkáját. Kevesebb a zöldség, gyümölcs — Csökkent a kereslet a méz és a nyúl iránt — Az apróbb cikkek is értékesek Az áfészek és az export Az idei népgazdasági terv az egyensúly további ja­vítására és nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére az export növelésével számol. Ennek szellemében He­ves megye tizenkét általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete is aktív részt vállal ebből a munkából. Ta­valy több mint 160 millió forint értékű árut, főleg ap­róbb. de értékes termékeket, például friss gyümölcsöt, és zöldségféléket, diót, mézet, gyógynövényeket, nyulat. gombát csigát vittek a külpiacokra. Ebben az évben 184 millió forintos exportot irányoztak elő. Az esztendő eddig eltelt részének tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Ficze- .re Sándortól, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályvezető­jétől. Elmondta, hogy a szövet­ség kezdeményezésére a kö­zelmúltban színes albumot állítottak össze a megye fo­gyasztási szövetkezetei ál­tal felvásárolt és termelt exportcikkekből. Ezt a ké­pes ismertetőt a külkeres­kedelmi vállalatok figyelmé­be ajánlják. Ami pedig az idei helyzetet jellemzi: az aszályos időjárás miatt a tervezettől kevesebb termett uborkából, paprikából, pa­radicsomból, valamint diny- nyéből. így ezekből a ter­mékekből a fogyasztási' szö­vetkezetek várhatóan nem tudják maradéktalanul tel­jesíteni a külpiacokra szánt mennyiséget. Emellett méz­ből jelentősen visszaesett a kereslet, nyúlból pedig pia­ci elhelyezési gondok van­nak, sőt az értékesítési árak is csökkentek. Az - említett nehézségek ellenére a várható árkiesést az esztendő hátralévő részé­ben, úgynevezett pótlólagos árualapok bevonásával igye­keznek ellensúlyozni. Ennek megfelelően főleg gyógynö­vényekből, libamájból igye­keznek túlteljesíteni az ex­porttervet. Az ipari tevé­kenység közül pedig a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ ál­tal készített sósrúdból, a közkedvelt Pattinkából szán­nak többet a külpiacokra. Emellett a kápolnai ÁFÉSZ tekercselő üzemének termé­kei, a hevesi ÁFÉSZ Ta­rantella elnevezésű ropogós édes, omlós édes, valamint édes teasüteményei kerülnek nagyobb arányban exportra. A megrendelők főleg a fej­lett nyugat-európai tőkés országok. Oj terméknek számít a t pétervásári ÁFÉSZ-tól ki­kerülő égetett faszén, vala­mint a Hatvani Konzerv­gyár, a Heves megyei ZÖLDÉRT és a GYÖNGY­SZÖV ÁFÉSZ társulásában készülő almasűrítmény. Ez utóbbi amerikai, nyugatné­met és japán exportra jut. A fogyasztási szövetkezetek a a szocialista országokban is eladók. Ebben az évben több mint 18 millió forint értékű árut, friss zöldséget és gyümölcsöt, gyógynö­vényt, valamint almát kül­denek főleg a Szovjetunió­ba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyelor­szágba. A felvásárlásból és az ipari termelésből származó apróbb cikkek ebben az év­ben is hozzájárulnak Heves megye exportválasztékának bővítéséhez és ezen keresz­tül a termelők jobb elisme­réséhez is. Mentusz Károly Utolsó szakmai nap a BNV-n Csütörtök volt az utolsó szakmai nap a BNV-n, több kiállító összegezte vásári ta­pasztalatait, s néhány válla­lat erre a napra időzítette sajtótájékoztatóját. Az 1-es számú Volán ez­úttal első alkalommal vesz részt a fogyasztási cikkek őszi seregszemléjén. Sajtótá­jékoztatójukon bejelentet­ték: bővítették szolgáltatá­saik körét, eddig ugyanis csak rakodást és fuvarozást vállaltak, ezentúl magán- személyek és közületek meg­rendelésére egyebek közt tereprendezést, talajegyen- getést, földkitermelést is vé­geznek. Tájékoztattak arról is, hogy a vásár idején több tízmillió forintos megrende­lést kaptak különböző part­nereiktől. A MAHART Ba­latoni Hajózási Üzemigazga­tósága sajtótájékoztatóján a saját gyártmányú vitorlás­csónakokról informálta az újságírókat, közülük újdon­ság a Pillangó—3 elnevezé­sű könnyű vitorláscsónak. A szovjet külkereskedelmi egyesülések közül ezúttal a Technointorg hívta szakmai találkozóra magyar ügyfele­it, köztük a Konsumex, az Elektroimpex, az Elektromo- dul és a Ferunion, valamint a belkereskedelmi vállala­tok képviselőit. Elmondták, hogy idei kiállításukat a kapcsolatok további bővíté­sének reményében rendez­ték meg, s eddigi vásári tár­gyalásaik biztatóak. Oktatás, művelődés, szakszervezetek Dr. Szűcs László, Pálinkás Ferenc — a megyei párt-vb tagjai — Hatvanban és az SZMT-nél Az oktatás tárgyi feltéte­leiből adódó gondok kétség­telenül fennállnak, mégis igen jó benyomásokat sze­rezhetett tegnap délelőtt Hatvanban dr. Szűcs László főigazgató, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, akit a helyi pártszék­házban Szokodi Ferenc első titkár tájékoztatott a kü­lönböző várospolitikai kér­désekről. E témával kapcsolatban komoly eredmény, hogy el­készült a Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskola nyolc­tantermes új épülete, kollé­giumi ellátáshoz juthatnak immár a Damjanich Szak­munkásképző Intézet vidék, ről bejáró fiataljai, meg­szűnt a pedagógushiány, be­fejezés előtt áll a Bajza gim­názium fűtésrendszerének felújítása, az egykori Sár­kány-köz helyén pedig 1986- ban várhatóan átadják ren­deltetésének a város hato­dik, épülő általános iskolá­ját. Szokodi Ferenc tájékozta­tója kitért több termelő üzem, különösképpen a cu­korgyár és a konzervgyár kétségtelen gondjaira is, amelyek az aszályos hóna­pok miatt következtek be. Az például nyílt titok, hogy a leszerződött paradicsom­nak csak az ötven százalé­kára számíthatnak a kon- zervesek, így olyan új cik­kekkel kell kísérletezniük, amelyek árubevétele a para­dicsomtermés kiesését vala­melyest pótolják. Pálinkás Ferenc vezérőr­nagy, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a He­ves megyei Rendőrfőkapi­tányság vezetője csütörtökön délelőtt a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsához látogatott. A vendéget Bor­kő József, az SZMT vezető titkára fogadta, s az ága­zati titkárok jelenlétében tá­jékoztatást adott szűkebb hazánk szakszervezeti moz­galmának helyzetéről, fel­adatairól. Ezt követően a vendéglá­tók kíséretében az egri Fi- nomszerelvénygyárban tett látogatást, ahol Pintér Lász­ló, a helyi pártbizottság tit­kára fogadta, majd Bakó Csaba, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára tartott beszámolót a termelő- egység szakszervezeti életé­ről. Közérdekű bejelentések, utóvizsgálatok ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Csepelyi Károly vezetésé, vei tegnap Egerben ülést tartott a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság. A testület dr. Szalóczi György előterjesztésében összefog­laló jelentést tárgyalt meg a közérdekű bejelentések alapján tett javaslatok meg­valósításának utóvizsgálatá­ról. Ezután Fejes János, az egri városi NEB elnöke szá­molt be a közérdekű beje­lentések tartalmáról, azok Egerben és a város körzeté­ben történő intézkedéseinek tapasztalatairól. Végezetül a bizottság el­nöki jelentést hallgatott meg és fogadott el a megyei NEB határozatainak végre­hajtásáról és fontosabb in­tézkedéseiről. A munkában részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képvi­seletében dr. Tóth Imre és Szilárd József. EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM A Népfront és a Kereskedelmi Kamara Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának, és Beck Tamásnak, a Magyar Keres, kedelmi Kamara elnökének vezetésével csütörtökön meg­beszélést tartottak a két szervezet vezetői az együtt­működés lehetőségeiről. Fon­tos feladatnak jelölték meg, hogy nagyobb nyilvánossá­got kapjanak a gazdaságpo­litikának a vállalatokat érintő kérdései, továbbá a gazdaságpolitikai döntések eredményesebb társadalmi megismertetését. Megállapították, hogy több területen kínálkozik lehető­ség a két szervezet közötti konkrét együttműködésre, így például a terület- és te. lepülésfejlesztésben, a kör­nyezetvédelemben, a fogyasz­tói érdekvédelemben. Meg­állapodtak abban, hogy az együttműködés területeire és formáira közös programot dolgoznak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents