Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 20., csütörtök A szocialista testvérországokban megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ipar különféle ágazatainak fejlesztésére. Képösszeállításunk néhány KGST-tagállam- ban az e téren folyó munkát villantja fel. ABLAK AZ ORiBE. Bulgária is aktívan részt vesz a szocialista országok űrkutatási tevékenységében. A bolgár tudósok számos kutatási eszközt dolgoztak ki a különböző űrprogramok számára. Képünkön: Alekszander Hadzsiiszki és Ivan Georgiev egy lézeres műszert készít elő a Plana-hegységben levő állomáson. (Fotó: BTA —MTI—KS) TÍZSZERES ÉLETTARTAM. Különféle fémből és más anyagokból készült gépalkatrészek élettartamát akár tízszeresére is növelheti egy új csehszlovák műszaki eljárás. A korszerű bevonat 2100 Celsius fokig hőállóságot, valamint a hőingadozással, a magas páratartalommal és erős vegyi hatásokkal szembeni védettséget biztosít. (Fotó: CTK—MTI—KS). KÖTÖFONAL LÖDZBÖL. Lengyelország textiliparának hagyományos központja a gyorsan növekvő iparváros, Lódz. Képünkön: a lódzi Polanil gyár sok ezer tonnás évi termeléséből a speciális kötőfonalak mintegy 300 tonnával részesednek. (Fotó: CAF—MTI—KS) KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM. Az NDK iparvállalatainál is terjedő mértékben használnak fel nyomtatott áramkörű vezérlőberendezéseket, és számítógépes, automata vezérlésű szerszámgépeket. Magdeburgban nemrég egy külön kísérleti laboratóriumot hoztak létre az ilyen berendezések kipróbálására. (Fotó: ADN/ZB—MTI —KS.) CSEHSZLOVÁKIA Ipar és környezetvédelem A jövő az atomenergiáé Reaktort szerelnek a SkodaMűvekben Csehszlovákia ipari termelése 1948—1982 között megközelítőleg 12-szeresére nőtt. A termelés e rohamos növekedése jelentős légszennyeződést okozott. Bár az utóbbi évtizedekben hatalmas összegeket fektettek a környezetvédelembe, évente 1,25 millió tonna szilárd anyag és több mint négy millió tonna gáz kerül a levegőbe. Az országban 102 millió tonnányi fűtőanyagot tüzelnek el évente. Mivel a földgáz- és nyersolajkész- leteik elég szerények, a fűtést és az energiatermelés 63 százalékát a szénre, elsösor. ban az észak- és a nyugatcsehországi külszíni bányákból származó barnaszénre alapozzák. Közben a hazai szén fűtőértóke csökkenő tendenciát mutat, tehát olyan fűtőanyagokat is fel kell használniok, amelyek nemkívánatos kénkeveréket tartalmaznak. A következmény: a levegő fokozott szennyeződése. A kormányzat ezért arra törekszik, hogy a szilárd fűtőanyagokat fokozatosan más energiaforrásokkal, elsősorban az atomenergiával helyettesítsék. Másrészt igyekeznek arról gondoskodni, hogy a gyárkéményekből a lehető legkevesebb égéstermék jusson a levegőbe. A hetvenes évek elején — a szovjet konstrukciójú ikönnyűvizű reaktorokkal — megkezdték a nukleáris erőművek építését. Azóta a csehszlovák gépipar már atomreaktorokat gyárt. E pillanatban három nukleáris erőmű épül az országban, .mindegyik négy — egységenként 440 megawattos — reaktorral. Közülük az első Pozsonytól nem messze, a nyugatszlovákiai Jaslovské Bohu- nice-ben épül. Két blokkja már dolgozik, a harmadikat most próbálják, a negyediket szerelik. Ilyen teljesítményű erőmű épül a dél- morvaországi Dukovany községben: első blokkja 1984 végétől ad áramot. A dél-szlovákiai Mochovce faluban az atomerőmű alapozása most kezdődött meg. S már hozzáláttak a negyedik atomerőmű építésének előkészítéséhez a dél-csehországi Temelin községben. Az utóbbi négy, egységenként 1000 megawattos reaktorral működik majd. Az idén Csehszlovákia össz-áramter- melésében az atomenergia nyolc százalékkal részesül, 1985-ben 17—18 százalék, a kilencvenes évek elejére 30 százalék lesz az arány. Közben nagy figyelmet fordítanak a többi energia- forrásra is, azokra, amelyek nem károsítják a környezetet. Épül a szovjet földgázt a közép- és nyugat-európai országokba szállító tranzitvezeték negyedik vonala. Ennek révén ott, ahol szenynyezett a légkör, földgázzal helyettesíthetik majd a szenet és az olajat. Sorban épülnek a vízierőművek. E téren már sokat tettek, hála a sok hegyi fo- lyónak. A kisebb folyókon és a nagyobb patakokon törpe vízierőműveket telepítenek. Több száz ilyenről van szó. Szorgalmazzák a napenergia kihasználását, főleg vízmelegítésre, a mező- gazdaságban. Mindennek ellenére még hosszú évtizedekig mint tüzelőanyag és energiaforrás a szén marad az első helyen. A kémények elavult pernye-elválasztó berendezéseit újabbra, jobbra cserélik ki. Nagy gondot okoznak a gázok. Ellenük elsősorban kéndioxid-felfogó berendezéseket építenek. Egy ilyen rendszert most szerelnek fel az Usti nad Labem-i gázgyárban. Az észak-csehországi tusemicei erőmű egyik 200 megawattos blokkjához olyan felszerelést terveznek, amelynek fel kell fognia az elszivárgó kénmonoxid zömét. A csehszlovák szakemberek kifejlesztették a Re- noa:—604 típusú berendezést, amely a salétromsav-gyártás véggázait fogja és dolgozza fel. Az észak-csehországi lo- vosicei vegyiüzemben, ahol felszerelték, a nitrogénoxid- szivárgás az eredetinek egy. tizedére csökkent. SZOVJETUNIÓ Hosszú távú célprogramok JUGOSZLÁVIA Földgáz a tengerfenékről Április óta nincs áramkorlátozás Jugoszláviában. Közismert, hogy az őszi és téli hónapokban drasztikus áramkorlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni. A helyzet tavasz óta annyira megjavult, hogy fennakadás nélkül tudták biztosítani a napi 140—150 millió kilowattórás fogyasztást, sőt lehetővé vált jelentős mennyiségű áram exportja is. Az eredményekhez hozzájárult a szénbányászat növekvő teljesítménye és az a körülmény, hogy a krskói atomerőmű túlszárnyalta előirányzott termelési tervét. A jövő kilátásait illetően a hivatalos jelentések ugyancsak biztatóak, a hőerőművek — a kőolajüze- melésűek kivételével — teljes kapacitással működnek, és a csapadékbőség következtében a tározókban nagy víztartalékokkal rendelkeznek. A jelekből ítélve jó kilátások vannak arra, hogy az idén ne boruljon sötétség a falvakra és városokra, mint ahogy az tavaly ősszel és télen megtörtént. Az energiahordozók tekintetében Jugoszláviában korábban a barnaszén és lignit szerepelt az első helyen, a feketeszén-termelés viszont nem fedezi a szükségletet. A drága kőolajból a hazai lelőhelyek nem fedezik a szükségletet, a devizahiány azonban korlátozza az olajbehozatalt. A föld. gázellátás gondjait könnyítik az évi 1 milliárd köbméterre rúgó szovjet szállítások, s emellett egyre több 'helyen végeznek eredményes fúrásokat az ország különböző területein. Bánátban és Bácskában újabbnál újabb földgázkutakat tárnak fel. Földgázt főleg a Dráva menti vonalon leltek. A legújabb hír: kedvező eredmények mutatkoznak a ten- gerfenék-kutátásban, elsősorban Pula körzetében, ahol földgázra bukkantak. A Szovjetunió gazdaságában különleges helyet foglal el Szibéria és a Távol-Kelet, ahol az ország energia- és nyersanyagkészletének 90 százaléka, az összes fakészletnek pedig mintegy 60 százaléka összpontosul. A jelenlegi fejlesztés egyik legfontosabb programja a területi termelési komplexumok kialakítása. Ma már áramot adnak a nagy szibériai folyókon, az Angarán és a Jenyiszejen felépült olyan hatalmas vízerőművek, mint a bratszki, a krasznojárszki, az uszty- ilimszki, befejezéséhez közeledik a szajan-susenszko- jei vízerőmű építése, és megkezdték a b ogucsáni vízerőmű építését. E terület fejlődésében új szakaszt jelentett a kanszk-acsinszki fűtőanyag- és energetikai bázis kialakulása, ahol a A lengyel felsőoktatási kormányzat most másodízben szervezi meg a szorgalmi időszakban az egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamokat a paraszt-és munkáscsaládok gyermekei, a hátrányos helyzetű fiatalok és az állami gondozottak részére. Hasonló próbálkozás már tavaly is történt. s akkor a felvételi vizsgákat megelőző hetekben majd 10 ezer diák vett részt a kísérleti jellegű felkészítésben. Az 1983-as próbálkozás már hozott minimális eredményt: o munkás- és parasztfiatalok aránya 39,6-ről 39,9 százalékra emelkedett az első évfolyamokon. Jelenleg — a tavalyi tapasztalatok alapján — még szélesebb körben szerveznek előkészítő tanfolyamokat a felsőoktatási intézmények. Persze egy hét alatt — bármilyen intenzív legyen is a tanfolyam — az összes hátrányt lehetetlen behozni. Ám hatalmas barnaszén-készletek (több mint 600 millió tonna) bázisán több hőerőmű épül majd. Szibériában 1963-ban egységes energetikai gyűrű alakult ki, amely egyesítette a működő hő- és vízerőműveket. A keleti területek olcsó villamos energiája lehetővé tette az energiaigényes üzemek, mindenekelőtt az alumíniumgyárak és a vegyipari kombinátok elhelyezését. Új gépgyártási központok jelentek meg itt, s ezekben olyan iparágak kaptak helyet, mint az energetikai és az elektrotechnikai, traktor- és a mezőgazdasági gépgyártás, a hajógyártás és hajójavítás. A hatvanas években Nyu- gat-Szibéria részesült a legnagyobb beruházásokban. A ezek az előkészítő kurzusok módot adnak arra. hogy az érintett fiatalok megismerkedhessenek a felkészülés módszereivel és a felvételi vizsgák követelményeivel, továbbá az egyetemi elvárásokkal. A felkészítés természetesen ingyenes. hiszen azok számára tartják, akik nem engedhetik meg maguknak a széles körben elterjedt magánkorrepetítori hálózat költséges szolgáltatásait. , A szélesebb értelmű egyetemi előkészítés nem szorítkozik a téli szünidőre. Az érettségi vizsgák idejéig kísérik figyelemmel a tanfolyamok részvevőinek munkáját. Az egyetemek a hétvégeken konzultációt tartanak számukra, s középiskolai tanárok is kiemelten foglalkoznak a jelöltekkel. Egyes főiskolák saját kezdeményezésekkel is jelentkeznek. A lublini Maria Cuirie- Sklodowska Tudományegyetem például a helyi lapokkőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására hosszú távú Célprogramot dolgoztak ki. A tervelőirányzatnak megfelelően a nyugat-szibériai területi-termelési komplexumban 1985-ben a kőolajtermelés körülbelül 400 millió tonna lesz. Ez 25 százalékkal több, mint 1980- ban volt. A gázkitermelés még erőteljesebben, mintegy két és félszeresére növekszik és eléri a 330—370 milliárd köbmétert. A Szovjetunióban a gáztermelés egész növekedését Nyugat-Szibéria biztosítja. Szibéria és a Távol-Kelet termelőerőinek fejlődésében az újabb lépést a Bajkál— Amúr vasúti fővonal jelenti. Jelenleg komplex célprogramot dolgoznak ki a BAM másfél millió négyzetkilométeres övezetének gazdasági hasznosítására. ban mintafeladatokat tesz közzé — ezeken a felkészülök lemérhetik tudásukat. A munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának ügyét a LEMP fórumai is állandóan napirenden tartják. Lengyelországban ma úgy vélekednek, hogy nem adminisztratív intézkedések - kel, hanem a hátrányos helyzetűek gondos felkészítésével kell segítséget nyújtani. Az ország anyagi helyzete most még sok szükséges intézkedés megvalósítását nem teszi lehetővé. Nincs például pénz az úgynevezett „0 évfolyamok” létrehozására. Ezek lennének ugyanis a legalkalmasabbak arra. hogy a hátrányos helyzetű diákok behozzák lemaradásaikat. s kellő felkészültséggel induljanak neki az egyetemi szemesztereknek. Anyagi akadályai vannak annak is. hogy diákotthonokat létesítsenek középiskolásoknak, s jelentősein növeljék az ösztöndíjak összegét. Nem követel azonban közvetlen beruházást, hogy jobban törődjenek a fiatalokkal. s az sem, hogy a tanárok meggyőzzék a tehetséges fiatalokat arról: érdemes tovább tanulniuk. LENGYELROSZÁG Egyetemi előkészítők
