Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 220. szám ARA: 1984. szeptember 19„ szerda 1,40 FORINT Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Budapesten Nyolc szocialista ország szakszervezeti központjai képviselőinek részvételével kedden a SZOT székházá­ban kétnapos konferencia kezdődött a dolgozók tudo­mányos alkotómunkájának, az újítómozgalom és a fel­találói tevékenység tovább­fejlesztésének kérdéseiről. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­dötte i arról tanácskoznak, hogy a szakszervezeti moz­galom saját eszközeivel mi­képpen segítheti a dolgozók újító-feltaláló tevékenységét, hasznos találmányaik mi­előbbi bevezetését. A kon­ferencia célja az egyes or­szágokban kialakult tapasz­talatok kölcsönös átadása, a másutt is hasznosítható kezdeményezések, törekvé­sek szélesebb körű megis­mertetése. Diákmunka Évtizedek óta létezik, gondjait és számottevő eredményeit azóta mérle­geljük. Emlékszem harminc esz­tendővel ezelőtt egy alföl­di város — szülőhelyem — határának gyapottábláin szorgoskodtam gimnazista társaimmal együtt. Közöm­bösek voltak tanáraink, ki­mosolyogták e növényfajta teljesen értelmetlen ter- termesztését, s egyáltalán nem sarkalltak bennünket a tisztességes helytállásra. Így aztán lazsáltunk, köve­ket raktunk — fondorlatos módon, többnyire sikerrel — a zsákok aljára, hogy az osztozkodásnál „teteme­sebb” summához jussunk, s vigyük haza, ahol abban az időben — s ez egyálta­lán nem túlzás —, minden fillérnek örvendeztek. Azóta szerencsére meg­újult világunk, de a tanu­lók mezőgazdasági segítsé­gére továbbra is szükség van. Akkor is, ha akadtak szkeptikusok, akik — szél­sőséges nézetektől vezérel­ve — kétségbe vonják e népgazdasági szempontból is fontos akció létjogosult­ságát. Nincs igazuk, mert a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban ke­vés a munkás kéz, s az őszi betakarítás csúcsidejében igen sokat jelent az, ha a gyerekek megjelennek a határban, és szedik a gyü­mölcsöt, a bornak való sző­lőt. Lényeges az effajta neki­buzdulás amiatt is, mert ti­zenéveseink egy része ek­kor találkozik napjaink va­lóságának élményszülő, tu­datába rögződő részleteivel, ekkor kaphat ízelítőt a köz­hasznú ténykedés, a min­den elfoglaltságban ott rej­lő alkotás, teremtés sajátos varázslatából. Természetesen csak ak­kor, ha ennek feltételeit töretlen következetesség­gel biztosítjuk mindenütt, ha nem látnak tébláboló, lógó, a semmittevést ajná- rozó felnőtteket, ha sehol sem feledkeznek meg el­látásukról, zavartalan szál­lításukról, ha testre mére­tezett feladatok teljesítését várják tőlük. Jusson eszé­be mindenkinek — mező­gazdásznak és nevelőnek egyaránt —, hogy az ifjú­ság felnéz, példaadást re­mélőén csodálkozik rá az idősebbek, a tapasztaltab­bak körére, s követi is ezt a gárdát, ha megérdemli, ha vonzza, s nem elriaszt­ja. Az illetékesek kidolgoz­ták a termelőüzemek és az oktatási intézmények közti szerződéskötés . előírásait. Ezeknek az egyezségeknek — mellesleg nemrég for­málódtak, vagy épp most készülnek — egyértelműen rögzíteniük kell nemcsak a kívánalmakat, hanem a ti­nédzserek jogait is. Az el­lenőrzésről a megyei mű­velődési osztály munkatár­sai gondoskodnak, karöltve más, a kérdéskörben emlí­tett szervek képviselőivel. Az évi hárommillió fo­rintos segítség nem kis té­tel, ám legalább ilyen meg­határozó az, hogy az ifjak tudatába miként rögződik a munka becsülete. Elsősorban rajtunk mú­lik. .. Péesi István Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Természetvédelem a Hazafias Népfront megyei bizottsága előtt Emlékliget és barlangkataszter Kedden délelőtt Egerben ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű végrehajtó bizott­sági határozatok végrehaj­tásának helyzetét, beszámo­lót hallgatott meg a me­Szeptember 18. és 24. kö­zött tartják hazánkban a Bolgár Kultúra Napjai ren­dezvénysorozatát. A prog­ramról, amely Bulgária tör­ténelmének utolsó négy év­tizedéről, fejlődéséről, kul­turális életéről ad képet, tegnap a Fészek Művész- klubban tájékoztatták az A jubileumi év adott al­kalmat ahhoz, hogy Gyön­gyösre hívják össze a Ma­gyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának és Heves megyei szerveze­tének vándorgyűlését. A Mátra Művelődési Központ­ban tegnap kezdődött az a háromnapos program, ame­lyen Barta Barnabás, a Tu­dományos Akadémia de­mográfiai bizottságának el­nöke, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Dr. Tir Dezső, a városi ta­nács elnöke tartott előadást Gyöngyös város lakosságá­gának életkörülményei cím­mel, amelyben statisztikai adatokat idézett annak ér­zékeltetésére, hogy a telepü­lés gazdasági, kulturális és szociális körülményei ho­gyan aránylanak az orszá­gos, illetve a megyei hely­zetképhez. Ugyancsak a mátraalji település történel­mi eseményeit idézte dr. Sereg József, a Vak Bottyán gyei tanács vb irányító te­vékenységéről és a polgári védelmi munkáról. Ezt kö­vetően a végrehajtó bizott­ság indítványokban, javas­latokban és bejelentésekben döntött. A rendezvénysorozat ün­nepélyes megnyitóját teg­nap este tartatták a pesti Vigadóban. A következő na­pokban Bulgária képző-, film- és színházművészetét reprezentálják a programok: országszerte fellépnek kü­lönböző bolgár zenekarok, táncművészek. Szakközépiskola nevelési felügyelője, Sorsfordulók Gyöngyös város történetében című előadásában. Szabó Jolán muzeológus előadása Gyöngyös város magisztrá­tusa és bírái a XVII—XIX. században témát ölelte fel. A megnyitó után összesen még négy munkaülés követ­te, illetve követi egymást. Nemcsak a statisztikai szak­osztály tagjai kaptak szót, hanem más intézmények, tudományos munkahelyek kutatói és vezetői is. Érdeklődésünkre dr. Har­sányt László, a KSH osztály- vezetője, a szakosztály so­ros elnöke elmondotta, hogy két évtizeddel ezelőtt kezd­ték el vándorgyűléseiket, amelyeket azóta is rendsze­resen megtartanak. Igyek­szenek mindig időszerűen kapcsolódni egy-egy város­hoz, így az idén Gyöngyös­höz. A statisztika mindig megvizsgálja múltját, min­dig a múltat idézi, muta­tott rá, mert sokszor a mai Félidőben a BNV Szovjet—magyar megbeszélések Félidejéhez ért az őszi BNV, amelyen kedden meg­sűrűsödtek a szakmai prog­ramok, előkészítették az első kereskedelmi megállapodá­sokat, és csaknem minden kiállítónak egész napos programot adtak az üzleti tárgyalások. Több vállalat a vásár félidejére időzítette sajtótájékoztatóját, azért, bogy beszámolhasson: mi­lyen fogadtatásra találtak újdonságaik a szakmai és a nagyközönség körében. A szovjet kiállítók közül elsőként a Novoexport Kül­kereskedelmi Vállalat kép­viselői tartottak szakmai megbeszélést magyarországi üzletfeléikkel, a kül- és belkereskedelmi, valamint ipari vállalatok szakembe­reivel. kérdésekre éppen a korábbi évek tényei, tanulságai ad­hatnak és adnak választ. Törekszenek arra, hogy a szakosztály nyitottá váljék, ezért nemcsak statisztikuso­kat hívnak meg vándorgyű­léseikre. Ezt a „párbeszédet” azzal a reménnyel teremtik meg, hogy a különböző té­mák és következtetések el­jutnak máshová is, olyan szervekhez, amelyeknek le­hetőségük van intézkedni. A publicitásra alkalmat ad még a nyomtatott szöveg is, hiszen különböző szakfolyó­iratokban adják közre leg­fontosabbnak vélt megálla­pításaikat. Minden évben aktuális té­mát állítanak a vándorgyű­lés középpontjába, így ta­valy például a gazdasági válságokkal foglalkoztak, most pedig a különböző pénzügyi kérdésekkel. A XXII. statisztikatörté­neti vándorgyűlés szeptem­ber 20-án ér véget. A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának környezet­és természetvédelmi mun­kája a hevesi tájak jelen­tős részét érinti. Ezért tar­totta fontosnak a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga, hogy e tevékenységgel közelebbről megismerkedjen, s amennyire lehetséges, a későbbiek során támogatást nyújtson különböző felada­tok megoldásához. A bizott­ság nemrég tartott ülésén V. Szabó Ferenc főmérnök adott átfogó tájékoztatót munkájukról, valamint ama fejlesztési tervekről, ame­lyek a nemzeti park létét hivatottak szolgálni. Milyen fontosabb ismeret- anyagot tárt elénk a tájé­koztató? Megtudtuk beve­zetésként, hogy a park te­rületére kiterjesztett aktív természetvédelem évről év­re jelentős eredményt ér el. A lehetőségekhez képest elhárítja a káros hatásokat, ugyanakkor pedig kedvező körülményt biztosít a védett élőlények fennmaradásához, szaporodásához. Ez a véde­lem magában foglalja az erdős területek fenntartását, a felszíni geológiai forma­kincsek megőrzését, a karszt­vízvédelmet is, továbbá a kultúr- és ipartörténeti em­lékek fenntartását. Az igazgatóság munkáját tekintve nem közömbös a nemzeti park természeti, kul­túrtörténeti értékeinek be­mutatása, sem, természete­sen csak addig a határig, amíg ez nem rejt magában veszélyt. A jelenlegi tapasz­talatok azonban éppen er­re utalnak, és meg kell fontolni, hogy az évi két és fél millió idelátogató ember számára hogyan biztosítsák a zavartalan közlekedést, a kiszolgáló létesítmények ka­pacitásának növelését. Amit viszont jelentős eredmény­ként könyvelhetünk el: a nemzeti park 1978-ban ala­kult baráti köre, amely most százötven tagot szám­lál, komoly alapját képezi a társadalmi természetvédelmi szolgálatnak. Továbbá olyan kutatást végző tudósok is bekapcsolódtak a park mun­kájába, akik többek között elkészítik a természeti érté­kek leltárát, vagy barlang- katasztert állítanak össze a Büfckről. Mi a fejlesztés iránya? A fokozottabb védettség érde­kében helyezték üzembe ez évben a rejteki kutatóházat és bemutatóhelyet, Miskolc várossal közösen kívánják megépíteni a Herman Ottó Emlékligetet, folyamatban vannak a felnémeti fogadó- központ munkálatai, Bánkút térségének rendezésére pe­dig külön terv készült. Az üdülési jellegű fejlesztést viszont nem tartja megen­gedhetőnek a nemzeti park igazgatósága,, külön figye­lemmel a vízellátási és szennyvízkezelési lehetőségek túlterheltségére. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának tagjai a park ismeretterjesztő lehe­tőségeiről is tájékozódhat­tak az előterjesztés alapján. Hallották például, hogy a nemzeti park mind a TIT- szervezetekkel, vadásztársa­ságokkal, mind az iskolák­kal, az ott működő úttörő és KlSZ-szervezetekkel együtt­működési megállapodást kö­tött. Ennek alapján az igaz­gatóság munkatársai nem­csak előadásokat tartanak a látogató központban, hanem megindult időközben a park környezet- és természetvé­delmi tárgyanyagát népsze­rűsítő könyvek, leporellók, diasorozatok, képeslapok for­galmazása is. Moldvay Győző A Bolgár Kultúra Napjai hazánkban újságírókat. HÚSZ ÉVE KEZDTÉK Statisztikusok a pénzügyekről Mátrai barangolás Ősszel, télen, tavasszal, nyáron mindig nyújt valami újat az ország egyik legszebb hegysége, a Mátra. Festői szépségű tájai, gyógyító le­vegője, sűrű erdei mindig tartogat­nak meglepetést azoknak, akik is­merik, s azoknak is, akik még csak most barátkoznak vele. Az ország legmagasabb pontján, Kékestetön... (Fotó: Szabó Sándor) Gyöngyös határában, a Mátra ka­pujában Elfáradva, megpihenve jobban esik az itt ké­szülő gulyás,..

Next

/
Thumbnails
Contents